Tolna Megyei Népújság, 1971. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-07 / 263. szám

)

rjn + • *1 + 1 +

1 ajekozoaas ;

Nagyobb lelek- és épülelforgalomra számíthatunk „Kiskapu" nincs

Ami lesz: több lehetőség a telek-, lakásják a jogszabályok annak meghatározását, nogy az említett rendeletekbe foglalt elidegenítési és értékesítési kötelezettségeket, mely települések területére kell alkalmazni és milyen időpontig. Valamint, annak • eldöntése is, hogy mely területek területei mentesek a rendéletek hatálya alól.

— A helyi tanácsok adhatnak mentesítéseket a tulajdonjogszerzési korlátozások alól?

és üdülőigények kielégítésére

Aki válaszol: Fábián Imre, a Tolna megyei Tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetője.

Aki kérdez: a Tolna megyei Népújság.

— A közelmúltban jelentek meg azok a kormány- és miniszteri rcndeletek, amelyek az állampolgárok telek-, lakás- és üdülőtulajdonának kérdéseivel foglalkoznak. Első kérdésünk: miben látja On ezeknek az új rendelkezéseknek jelentőségét?

— Az említett rendeletek nemcsak azért újak, mert a közelmúltban jelentek meg, hanem azért is, mert. az állampolgárok személyi tulajdonának kérdéseivel foglalkozó — lakás, üdülő és telek tekintetében — ilyen egységes szabályozásra eddig még nem került sor. Az új szabályok abban is újak, hogy szoros kapcsolatban állnak szocialista társadalmunk fejlődésének mindennapos problémáival. Legyen szabad pontosan idéznem a kormányrendelet erre vonatkozó részét, ami így szól; „A rendelkezések célja, hogy elősegítsék az állampolgárok telek-, lakás- és üdülő- igénveinek kielégítését és megakadályozzák a munka nélküli vagyonszerzési törekvéseket”.

*

— Egyéb lényeges momentum?

*— A leglényegesebb, hogy

szocialista fejlődésünk általános célkitűzéseivel összhangban előtérbe kerül a dolgozó emberek telek-, lakás- és üdülő- igényeinek kielégítése. Ennek alapián mondják ki a rendelkezések, hogy egy személynek, illetőleg egy családnak csak egy lakó- és egy üdülőtelek lehet a tulajdonában, vagy ha még nincs, ilyen mértékben szerezhet lakó- és üdülőtelket, s ugyanilyen mértékben szerezhet lakást, illetve üdülőt is.

— Gyakorlatilag e rendelkezisek végrehajtása a/^ai az er^d- rn.é^nvel »ár ma'd. hocv a dol- Ve^be^ek telpk-. lakás- és flHpiő]Vénw»',’»ek ki^ócrff^cére a jövőben több lehetőség lesz?

— loan, bár a talektulaldon mértékét meghaladó telkekről rm még nincsenek nonfos adataink, de ezeket becslések

Vendéglőben költöttük el...

1967-ben Tolna megyében kereken 142 millió forint volt az állami és szövetkezeti kezelésben lévő vendéglők, éttermek, italboltok forgalma. Egy évvel később 148, 1969-ben 166, 1970- ben 171 millió forint, az idei év első felében pedig már 192 millió. Ebből a százkilencvenkét millióból 117 millió 767 ezret (!) képviselt az ital és csak harmincegy és felet a meleaétel-foraa- lom. Egyéb, vendéglőben elfogyasztott ételekre 22 millió forintot költöttünk. Érdekes külön vizsgálni csak a „tanácsi" (tehát nem szövetkezeti) vendéglátóipar forgalmának alakulását 1971. első felében. A megye lakossága előfizetéses rendszerben elköltött meleg ételekre 1 718 000, étlap szerinti étkezésre 5 711 000, egyéb ételekre 5 610 000 forintot költött. Eszpresszó kávéra 1 764 000 forintot, ami nagyjából 583 000 duplát jelent. Italért 22 616 000 forint vándorolt ki a {sebünkből.

alapján is jelentős számúnak ítélhetjük. A rendelkezés a jogos igényt meghaladó telektulajdonra eladási kényszert ír elő, ennek következtében növekedni fog a telekkínálat A tulajdonszerzési jog korlátozása is javít a telekellátás helyzetén.

— Utalna részletesebben néhány további, lényeges összefüggésre?

— Készséggel, már csak azért is, mert ismeretes, hogy ez év folyamán több kormány- és miniszteri szintű intézkedésre került sor a lakásellátás, lakásépítés területén. Ezek az új jogszabályok a korábbiakkal összefüggenek és lényegében az egységes lakásgazdálkodási rendszer eddigiektől eltérő, új alapjait hivatottak megteremteni hazánkban. A lakásrendelet lényeges új vonása, hogy az igények jobb kielégítése érdekében az igazságosabb lakáselosztásra, a lakásépítés szélesebb körű kibontakoztatására, az anyagi terhek reálisabb megosztására ösztönöz. E rendelet alapján tanácsaink megalkották azokat a helyi tanácsrendeleteket, amelyek a jövedelmi viszonyok alapján, bizonyos határokon túl nem teszik lehetővé, hogy egyes családok tanácsi bérlakáshoz, vagy tanácsi értékesítésű lakáshoz juthassanak. Na már most... Azok részére, akik jövedelmi viszonyaik miatt csak építés útján tudják lakásigényüket megoldani, alapfeltétel, hosv megfelelő telek állion rendelkezésűikre. Az eddigi gyakorlat általában az volt. hogy tanácsaink a t.elek- i gén veket új területek kiosztásával igyekeztek biztosítani. ez, azoTihan nem mehet a v4<Tt<d»nc£<r;g mert ez a gva- k^i-lat igen sok’ problémát vet f£l.

— Melyek ezek a problémák?

— A mezőgazdasági területek csökkenése, a települések

indokolatlan elterülése, az egyébként is igen költséges közműhálózatok kiépítése és így tovább.

— A jövőben nem is lesz " szükség új területek bevonására?

— Ténylegesen indokolt esetekben erre szükség lesz a jövőben is. De, azokat a korábban kialakított telkeket, vagy megosztás útján kialakítható telkeket kell elsősorban igénybe venni beépítés céljára, amelyek közművesítettségüKkel és egyéb ellátottságunkkal jobf- bak. Általában tehát azokat a telkeket', amelyek a kialakult belterületeken belül találhatóak.

— ügy vélem, az sem közömbös számunkra, hozv meglévő lak áséMumánvuuk állannfa. kihasználtsága müven. Szíveskedjék erről is szólni néhány szót.

:— Valóban, a meg1év5\ lakásállomány megóvása, jó karban tartása legalább olvan fontos dolgunk, mint az űi lakások építése. Ennek ellenére nagvon sok' elhanyagolt énfi- lettel lehet találkozni. Az elhanyagoltság egyik oka. hogy a tulajdonos, különösen ha több ingatlannal rendelkezett, nem volt képes valamennyi ingatlanát karbantartani! Vagy a lakásban bö’-ló lakott és az alacsony bérleti díiak nem nviiitottak megfelelő fe- riouefot a munkák elvégeztetéséhez. /

— összegezve tehát? r

C—: Mindezeket' összegezve!

áZ Űi szabályozók hatására naevohb telek- és ér>'”1etfor- galomra számítunk, ami bizonyos fokig árstabilizáló hatásokat is eredményezhet.

— Melyek azok a legfoutosabb feladatok, amelvek az úi jog- színhívókból erejjően & tanácsi szervekre hárulnak?

— A tanácsok önállósága még ilyen tekintetben jg növekszik. Így például a me evei tanács vb hatáskörébe utal— A szakigazgatási szervek feladata a telek oszthatóságának, beépítési alkalmasságának megállapítása lesz, továbbá ahnak megállapítása, hogy az épületben lévő lakások, üdülőrészek hány önálló részt képviselnek. Ugyancsak szakigazgatási feladat az építési engedélyezéseket megelőzően az építési jogosultság olyan szempontból történő vizsgálata, hogy a kérelmező nem esik-e korlátozás alá. Fontos feladat a tanácsi és OTP-szervek együttműködésének kiszélesítése is, mivel a korlátozás alá esők, de mentesítést kapott éníttetők kölcsönigényének kielégítése az általános szabályoktól eltérő módon intéződik. Mindezek summázataként jegyzem meg, hogv igen sok tanácsi feladat jelentkezik és ezek 'jó végrehajtásához kornolv felkészültségre lesz szükség. Javítani kell az információs, nvilván- tartási rendszert, mert csak kellő tájékozottság mellett lehet a kérelmekben halves dön- t£*;eVet h.ozn.i. V^Z^Ő soron, a tanáe«rvlrr*ol< első és legfontosabb felarjofulr az. hogy a. te- lenüjésülc területén lévő adottságokat pontosan méríótc fel, és a szabályokat helyesen al- bulma-rva törekedjenek a. te- lenoiósek rendezettebb kialakítására!

— Melyek azok a feladatok,

?i7: érintett áHítmnrOirá- rokra. családok»*;» várnak a rendeletik végrehajtása során?

1— Mindenekelőtt a rendelkezőtök alános ismerete, ami alaoián időben tudiák megtenni a szükséges intézkedéseket a logos mértüket meg- halaöö telek, vagy létesítmény eladására.

— E lénések hö-őtt megítélése szerint melyik a legfontosabb?

— Nagyon fontos, hogy az érintett tulajdonosok a jogos igényt meghaladó telek-, vagy létes'tménytulajdont bejelentsék 1972. június 30-ig a helyi tanácsoknál. Erre már csak azért is felhívnám külön a figyelmet, mert aki bejelentéTűzdelt őzgerinc és bélszín Wellington módra

A műtőben csillogó műszerek, hatalmas sterilizátorok közt, bemosakodva áll az egyik főorvos. A „főorvos" kezében időnként szike élességű kés, máskor főzőkanál. Beosztásának pontos megnevezése itt „chef", vagy konyhavezelő, régiesebben, de máig köz- hasznólatúan: főszakács. Ennek megfelelően neve elől hiányzik a „dr.” rövidítés. Egyszerűen Öhlmann Gyulának hívják. Műtője o szekszárdi Gemenc Szálló konyhája.

— Hogyan lett főszakács?

— A nyolcadik általános iskola után elvégeztem a hároméves vendéglátóipari iskola cukrász szakát, majd további másfél év árán megszereztem a szakács szakképesítést. Kétéves gyakorlat közben, esti hallgatóként az üzletvezetői tanfolyamot. Ez már képesített a konyhovezető he- lyettességre. Újabb öt év kellett ahhoz, hogy

konyhavezető lehessek, vagyis főszakács.

— Családi hagyomány?

— Dehogy! Édesapám erdőmérnök. Anyám azonban kitűnően főz, sok otthoni receptjét ma is használom. Mindig érdekelt a főzés. Vonzalom kell ehhez, meg szív.

* És ízlés, meg gyakorlat. Ohlmann Gyula 1957-ben kezdett a Pannónia Vállalatnál Siófokon. Volt Budapesten a Savoyban, az Emkében, majd ismét Siófokon, több üzletben is. Közben pedig Kairóban, Alexandriában, Luxorban és Asszuánban, mint szaktanács- adó.

— Milyen a magyar konyha?

— Amilyenné a szakácsok teremtették. Tehát nem olyan, ahogyan a magyar nép főz, zsírosán, túl fűszeresen.

— ön hányféle fűszert használ?

— Sót, fehér-, f:-1'?- te- és szekíű borsot, háromféle paprikát, szerecsendiót, szegfűszeget, kakukkfüvet a mártásokhoz, korian- dert, köménymagot, babérlevelet, ánizst, sáfrányt, tárkonyt, mustárt, olajbogyót és néhány kész fűszerkeveréket, mint a Worcester, a ketchup és a pástétomfűszer.

Mindezt a színfalak mögött. A főszakács a vendég szempontjából afféle szürke eminenciás, akivel sosem találkozik. Dicséri, de csak közvetve dicséri, ha jó a koszt, és ugyanígy szidja, ha nem az. Se ez, se az nem egy ember műve azonban, így az elismerés, vagy a zokszó eayaránt a segédszemélyzet működésének is függvénye, főszakács csak olyan konyhában van, ahol legalább négy-öt beosztott szakács dolgozik.

— Mit kérhet a vendég?

— Nemcsak azt, ami az étlapon van. Ha például abban a formában _n bélszínt nem kedveli, kérheti Villafranca, Wellington, vagy Rossini módra.

Ä kedves vendégek jó részének rejtélyesnek tűnő fedőnevek.

— Receptkönyv van?

— Szerencsére megszűntették. Túlságosan egysíkúvá tette az éttermek konyháját. Ki-ki a saját módszere szerint főz.

— Hányféle recepttel dolgozik?

— öt-hatszáz félével.

— Mit rejt az a fedőnév, hogy „tűzdelt őzgerinc Cumberland mártással?

— Párolt őzgerincet, melyet megtisztítunk a hártyáktól, megspékelünk szalonnával és utána pároljuk. A Cum- berland-mártás alapanyaga ribiszkekocsonya, narancs, konyak, vörös bor és Cayenne-i, vagyis fehérbors.

— A magyar konyha világhírű. Melyik az még?

— Csak és kizárólag

a francia. O. L

Lakásépítkezéseink:

— tavaly

1970-ben Tolna megyében az állami és szövetkezeti szervek 262, magánszemélyek 947 lakást építettek. Az előbbiek elsősorban megyénk két városában, utóbbiak a községekben. Az. egyéni lakásépítők többsége (823) igénybe vette az Országos Takarékpénztár segítségét. Magánerőből legtöbb lakás (293) a paksi járásban épült. Az állami és szövetkezeti lakások átlagos alapterülete ötvennyolc négyzetméter volt, az egyéni építésűeké kilencvenegy négyzetméter. A tízezer lakosra jutó épített lakások száma valamicskét túlhaladta az 1969. évi mutatószámot, 46 helyett 48 volt, viszont elmaradt az 1967- es 55-ös arány mögött. Kis, alacsony szobaszámú, otthonok, iránt alig mutatkozott érdeklődés. ■

si kötelezettségének nem tesz eleget, az mulasztásáért bírságot fizet, mivel a tanácsok a hiányos bejelentés alapján nem tudják megfelelően irányítani a beépíthető telek iránt érdeklődő vásárlókat, azokat sem, akik épületet, üdülőt kívánnak vásárolni. Lényeges kötelezettséget ró egyébként a jogszabály az érintettekre amikor kimondja, hogy a jogos mértéket meghaladó telektulajdont 1972. december 31-ig lakás-, illetve üdülőtulajdont , pedig 1973. december 31-ig kell elidege- píteniök. Amennyiben mindezek nem történnek meg, a helyi tanács elrendelheti a kényszerértékesítést. Mondanom se kell, az szintén az állampolgárok érdeke, hogv időben terjesszék elő mentesítésre irányuló kérelmeiket a tanácsokhoz.

— Ba mär a ..kiskapunál”, a Tnontesf+^si kérelem ípb írénél tartunk, merrké»*rieTnéttit meJv esetekben ké^bofnek mentesítést az állampolgárok?

1— Engedie meg. hogv a „kiskapu” megfogalmazását én a rendeletek szellemének megfelelően, úgy értelmezzem, hogy mentesítés nem adható a sneViilánsoknak. A mentesítés lehetősége csak indni-r.it esetekben alkalmazható! Ezt azért kívánom nagyon kihang- súlyozpi, mert nem lesz, nem lehet mód a szubjektív, a „szocialista összeköttetés” alapián hozott döntésekre, mivel a jogszabály alapelvéből indulunk ki. Ez pedig azt kívánna szolgálni, hogv a be- énítetlen telkek mielőbb be- énijlienek, a felújításra váró lakások mihamarabb rerdbe- jöiienek, a heesi;letes embereket sártő telek-, lakás- és íHuiőspekulációk megszűnjenek.

— KI kaphat tehát mentesí- tést?

— Mentesítést kaphat az a család például az új telekvagy lakásszerzési korlátozás alól, amelyben nagykorú gyerek házasság, vagy egyéb különválás! ok miatt új házat kíván építeni, esetleg vásárolni. Ugyanígy mentesíthető az idős, vagy fiatal szülők bármelyike, ha a két család szét akar válni és lakásproblémáját más módon kívánja megoldani. Mentesülhet a mezőgazdasági főfoglalkozású dolgozó is, ha a belterületen mezőgazdasági művelésű, jogos mértéket meghaladó telke van és arra teleoülésren- dezési okok miatt még indokolatlan volna a kényszer- értékesítés elrendelése. Nem adható viszont mentesítés az üdülőtelek eladási kényszere, va?v az üdülőtulajdon eladási kényszere alól.

— Köszönjük az Információt és tesszük ezt abban a reményben. hof:v az érdekelteknek nvfUfotmnk némi segítséget a tájékozódásban!