Tolna Megyei Népújság, 1971. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-07 / 263. szám

Interjú

Egy gazdasági vezetővel a gazdasági aktíva után

Gratulálunk

— Kitüntetések a IVagy Októberi Szocialista Forradalom 54. évfordulóján —

Nika Károllyal, a TOLNA- KER igazgatójával a Parlamentben tartott gazdasági aktívaértekezlet kapcsán beszélgetünk. '

— Az értekezleten Fock Jenő, a kormány elnöke a következőket mondotta: „A mezőgazdasági termelés területén fokoznunk kell a hatékonyságot. Közismertek, s tegyük hozzá,, nyomasztóak még mindig egyes mezőgazdasági termékek hozamproblémái. Nagyobb ütemben kell növelnünk a zöldségéi gyümölcstermesztést.” Próbáljuk ezt' Tolna megyére vonatkoztatni. Mi ezzel kapcsolatban a TOLNAKER igazgatójának véleménye?

— A megye mezőgazdaságáról egészében nem tudok nyilatkozni. Mi megyén belül elsősorban a gyümölcs- és zöldségtermesztés helyzetét ismer, jük. Tolna megyében zöldség- és gyümölcstermesztéssel igen kevés gazdaság foglalkozik nagyüzemi méretekben. Ezeknek a gazdaságoknak szántóföldi zöldségtermesztése közepes színvonalon áll. az üvegházi és a fólia alatti primőrtermesztés pedig igen alacsony színvonalon van. Ennek okát abban látjuk, hogy Tolna megyében jelentősebb kertészeti beruházás a gazdasági mechanizmus bevezetése óta nem volt. Hagyományok pedig vannak, elsősorban Dunaföldvár környékén. Ott viszont a Virágzó Termelőszövetkezet idén szüntette be hatezer négyzet- méteres üvegházi felületen a termesztést. Egyedül a medinai termelőszövetkezetben lehet jelentős beruházásról beszélni. A megye zöldségtermesztő gazdaságaiban nagy méretekben, de kisüzemi módszerekkel folyik a termesztés. Nincá megfelelő gépesítés.

— Ez országos probléma. Ennek ellenére más megyékben sokkal nagyobb volumenben termelnek. Mik azok a speciális okok, melyek miatt a megye hátul marad?

— Az üveg alatti termesztés kivétel nélkül majdnem minden megyében magasabb szinten folyik, mint nálunk. Ennek egyik oka, hogy Tolna megyében nincs természetes hőforrás, mint néhány dunántúli megyében, s szinte valamennyi alföldi megyében. Ezen kívül a zöldségtermesztés hozzáértő, a modern eljárásokat ismerő, képzett szakembereket kíván, akik igen kis számban vannak a megyében. A hagyma és a burgonya kivételével valamennyi zöldségféle szabadáras, s efcekre igen erősen’ hat az értéktörvény. Még viszonylag ■magas hozamoknál sem térülnek meg a ráfordítások. Ehhez kapcsolódik: nincs Magyarországon kialakult ipara a kertészeti beruházásoknak, a létesült kertészeti beruházások jó részét kemény valutáért vásárolták meg. Bulgáriában például kialakult a kertészeti beruházások nemzeti ipara. Indokolt lenne ez' nálunk is, olcsóbb lenne a kertészeti termékek előállítása.

— Nem vagyok biztos benne, hogy valóban olcsóbb lenne. Olyan újabb beruházásokat igényelne, melyeknek a termékei idővel telítenék a piacot, s a versenyt sem biztos, hogy tudnánk tartani. Meg kellene találni a beruházások sajátos, olcsó formáit, a fóliás zöldségtermesztés terjesztését például.

— A TOLNAKER a tagszövetkezeteknek a fóliás zöldség, termesztés beindításához előleget ad, amit a termékek árából kell visszafizetni, öt év alatt megyénkben a fólia alatti terület hetvenezer négyzetméter lett. Sajnos bármennyire is kifizetődő, a gazdaságok nagy része idegenkedik tőle. Néhány kertészeti termékből

.,kiszállító” megyék vagyunk, többet termelünk, mint ameny. nyíre a lakosságnak szüksége lenne. így fordulhat elő, hogy egyes termékek olcsóbbak a szekszárdi piacon, mint másutt. Ez azonban csak a szabadföldi termékekre, nem a primőr árukra vonatkozik.

— A kormány elnöke többek között ezt mondta: szükséges, hogy az ágazatok cgymásközti kapcsolatában egységes cselekvés, egységes gondolkodásmód alakuljon ki. Mit jelent a TOLNAKER méreteiben ez az egységes cselekvés és gondolkodás- mód, mik az ütközési pontok a termelők és a termeltetők között? Biztos vannak, noha a cél ugyanaz: jó áron eladni a termékeket.

— Ez állandó jellegű probléma. A termelők a közös vállalat tagszövetkezetei, akik a közös vállalat üzletkötéseiben mint eladók állnak szemben a vállalattal. Nyilvánvalóan a termelők magasabb árat szeretnének, a felvásárlókat pedig kötik a piaci árak. Ahogy az üzletkötés létrejön, teljes az összhang. Hogy úgy mondjam, nem antagonisztikus az ellentét. Az egység a közös vállalaton belül nem állandó, első. sorban azért, mert a közös vállalaton belül nem azonos érdekű szövetkezetek vannak jelen: egyrészt a termelőérdekeltségű szövetkezetek, a termelőszövetkezetek, másrészt a fogyasztási érdekeltségű szövetkezetek, a fogyasztási szövetkezetek. Éppen ezért az egységes szemlélet és egységes érdekeltség nem minden fórumon nyilvánul meg. Mutatják ezt az elég viharos igazgatósági értekezletek. Ez az érdekellentét a fejlődés motorját is szolgálja. A Fock elvtárs által említett egységet, egységes személetet, cselekvést, egységes értékelést, megítélést itt a vállalaton belül úgy értelmezzük, hogy a különböző tevékenységi körök között egységre kell törekedni. Az egyes tevékenységi körök önálló elszámolás alapján dolgoznak és így érdekeltségük bizonyos mértékig elkülönül. Ezt az elkülönült érdekeltséget úgy kell szabályozni, hogy vállalati szinten mégis találkozzanak és a vállalati összérde- keket szolgálják. Fock elvtárs erről népgazdasági szinten beszélt.

— Tehát, ami népgazdasági szinten érvényes, egy-egy gazdasági egységben is, vállalati szinten is érvényes.

— Igen. Nem beszélve arról, hogy a pénzügyi irányító és a pénzzel gazdálkodó apparátusnak igen komoly problémát jelent a termelő, vagy az áruforgalmi apparátusnál mutatkozó elkülönültség, vagy az összhang hiánya. A vállalati egység megteremtése többé-ke- vésbé sikerült, bár azt is meg kell. mondanom, hogy nagyon harcosak, szenvedélyesek a megbeszéléseink, de az elkülönült érdekek vállalati szinten találkoznak. És nem utolsósorban sok mindennek határt szabnak a gazdasági szabályzók. A magunk részéről arra a megállapodásra jutottunk, hogy a szabályzók adta lehetőségek között a lehető legjobban igyekszünk dolgozni.

— Milyen szabályzók szorítják legjobban a vállalatot?

— A munkabérek közterhei, a jövedelemnövekmény-adó, ami a tsz-ekhez hasonlóan progresszíven emelkedik, ezért kell, hogy úgy mondjam, ügyesen zongorázni, hogy a jövedelemszintek csak annyira emelkedjenek, amennyire a vállalat jövedelme megengedi. A másik a termelési adó, ami a kiskereskedelmi vállalatok termelési adójánál nálunk magasabb. A forgalom növelésével

tudjuk ezt ellensúlyozni, első. sorban a zöldség és a gyümölcs forgalomnövelésével. Tehát strukturális változást kell elérni. Fock elvtárs ezt a gyártmányszerkezetre vonatkoztatta nálunk a strukturális változást a kiskereskedelmi forgalmon belül kell végrehajtani.

— A TOLNAKER legutóbbi közős elnökségi ülésén az egyik tsz-elnök ezt mondta: a zöldségtermesztés fejlesztéséhez kormányszinten kell segítséget adni, mert akinek nincs termelő berendezése, a jelenlegi szabályzók mellett nem is lesz, ígv a fe’lesztésről önerőből nem beszélhetünk.

— Igen. A zöldségtermesztésnél mutatkozó visszaesés országos jelenség. Ebben az évben 13 ezer hektárral csökkent az országban a zöldségtermő terület. Úgy tudom, a MÉM megtette az előkészületeket, hogy a kormány elé terjessze az állami támogatásról szóló javaslatot. Tudomásom szerint az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága nemrég megvitatta ezt a problémát és még ebben az évben a kormány elé kerül. Annyit sejtünk és várunk, hogy a kertészeti termesztéshez nyújtott állami támogatás mértékét meg fogják növelni. A kertészeti termékek árstabilitása tekintetében nem várunk kormányzati döntést, mert ez ellenkezne a gazdasági mechanizmus alaptörvényeivel.

— Ha az állami támogatás meglesz, valószínű megnő a termelőszövetkezetek beruházási kedve.

— Lehetséges. Bár az utóbb) időben nagyon sok termelőszövetkezet hosszú időre lekötötte magát a szakosított állat- tenyésztési telepek létesítésével. Számítani lehet a fellendülésre minden bizonnyal.

— Nem késett a központi intézkedés?

— Mi négy éve döngetjük a kaput. Tolna megye zöldségtermesztésének visszaesése azonban az országos méretekhez viszonyítva nem volt elég jelentős ahhoz, hogy eredményeket tudtunk volna elérni.

D. VARGA MARTA

Tegnap este, a Babits Mihály muveiuuesi Központ szm- hazteimepeti megtartott gálaesttel ért véget a IN ágy Októberi Szocialista Forradalom 54. évfordulója tiszteletére meghirdetett országos verses prózamondó verseny,' amelyen a közelmúlt kimagasló sikerű és szintén országos versmondóversenyeinek legjobbjai vetélkedtek az elsőségért

A szombat délelőtti döntőn az 56 meghívott versenyző közül — az elődöntők eredményei alapján — már csak tizenkilencen léptek pódiumra. Közöttük, igen erős mezőnyű és színvonalas előadóművészi vetélkedőben dőlt el a díjazások, illetőleg a tizenhárom helyezés sorsa.

Az Auróra ’71 három első helyezettje Korcsmáros György budapesti, Tóth Erzsébet tatai és Kusnyér Katalin budapesti versenyzők a fesztivál gálaestjén bemutatkoztak a nagyközönségnek is, abban az alkalomhoz illően rangos műsorban, amiben főhivatású és amatőr előadóművészek emlékeztek a Nagy Októberi SzoTegnap, a délelőtti órákban a megyei pártbizottság székházának kis tanácstermében ünnepélyes pillanatokra került sor, amikor a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 54. évfordulója alkalmából K. Papp Józsefnek, az MSZMP Tolna megyei Bizottsága első titkárának a jelenlétében, Sza- bópál Antal, Tolna megye Tanácsának elnöke, Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének nevében .kormánykitüntetéseket adott át: A Munka Érdemrend aranyfokozatát vehette át Bucsi Elek, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Juhász József, a megyei tanács Bonyhádi Járási Hivatalának elnöke. A Munka Érdemrend ezüstfokozatát kapta Fábián József, Ozora község tanácselnöke és Palkó László, a Marxista—rLeninista Esti Egyetem tanszékvezető tanára. A Munka Érdemrend bronzfokozatát Forrai Fábián, a bonyhádi járási pártbizottság csoport- vezetője és Nagy Lászlóné, a kölesdi községi tanács vb-tit- kára kapta.

K. Papp József köszöntötte a kitüntetetteket, s közöttük azokat is, akik kitüntetésüket a Parlamentben vették át. Tóth Jánost, a dombóvári járási pártbizottság titkárát, aki a Munka Érdemrend arany, Schmauzer Györgynét, a megyei pártbizottság titkársági referensét, aki a Munka Érdemrend ezüst és Csányi Lászlót, a Tolna megyei Népújság olvasószerkesztőjét, aki a Munka Érdemrend bronzfokozatát vette át a Parlamentben a nagy ünnep alkalmából. A közeli napokban dr. Vígh Dezső, a megyei tanács elnök- helyettese Mucsiban kereste fel Antal Gyulánét, a mucsi községi tanács tanácstagját, aki betegsége miatt az ünnepségeken személyesen nem vehetett részt, s átadta neki a Munka Érdemrend bronzfoko- zatát.

Kitüntetésben részesült az évforduló alkalmából Palko- vics István, a munkásőrség megyei parancsnoka is. A „Haza kiváló szolgálatáért” érdemrendet vette át Papp Árpádtól, a rmpkásőrség országos parancsnokától Büdapescinlista Forradalom 54. évfordulójára.

Nagy Mária a Magyar Szovjet Baráti Társaság Országos Elnökségének elnöke, s dr. Gombár József, a KISZ ,KB titkára a gálaesten osztották ki az Auróra ’71 díjait. A már említett három elsődijason kívül további tizen részesültek’ különdíjakban, tárgyjutalomban.

A gálaestet követően a Ge- menc-szállóban a Magyar— Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksége adott díszvacsorát a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 54. évfordulója és az Auróra ’71 országos vers- és prózamondóverseny befejezése alkalmából.

Mint ezt a fesztivál zsűrijének elnöke Keleti István, a Budapesti Pinceszínház igazgatója elmondotta, az orosz és szovjet irodalom gyöngyszemeit megszólaltató Auróra ’71 igen magas színvonalú versenyre biztosított országos lehetőséget. Hasonlóképpen nyilatkozott Feliksz Csujev fiatal szovjet költő is, aki, mint erről hírt adtunk, a versmondóverseny alkalmából látogatott Szekszárdra.

ten. Ekkor kapta meg Kemény József is miniszteri kitüntetését; „20 év a haza fegyveres szolgálatáért”.

Tegnap a délelőtti órákban Palkovics István adott át kitüntetéseket a megyei pártbizottság székházában. A huzamosabb időn át végzett eredményes munkája és példamutató szolgálata elismeréséül a „Haza szolgálatáért” érdemérem aranyfokozatát Kovács Lajos (paksi járás). Nagy Ferenc (bonyhádi járás), ezüstfokozatát dr. Fodor László vezetőorvos, Hajdics József (tamási járás), bronzfokozatát Koleszár József (paksi járás) és László Károly (megyei törzs) vette át. Ez alkalomból nyolcán országos parancsnoki dicséretben, kilencen megyei parancsnoki dicséretben és pénzjutalomban, tizenegyen pedig megyei parancsnoki dicséretben részesültek.

Ugyancsak a megyei pártbizottság székházában került sor a legjobb ifjúsági vezetők, KISZ-aktívák kitüntetésére is. Szabó Gáza, a KISZ Tolna megyei Bizottságának első titkára adta át a kitüntetéseket a KISZ KB nevében.

KISZ-Érdemrendet kapott: Oszter Miklós (Tervező Vállalat, Szekszárdi, Rész Antal (Tolnai Kulturális Intézmények Szakmaközi Egyesülése), Steiner Lajos (Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat, Szekszárdi és Szabó Imre (Dombóvári Gőgös Ignác Gimnázium).

Kiváló úttörővezető kitüntetésben részesült Benedek László (Hunyadi János általános iskola, Hőgyész) és Cslbi János (általános iskola, Pára).

Aranykoszorús KISZ-jel- vényt kapott: Balázs Antal (Grábóc, termelőszövetkezet), Bódis Ferencné (Bezerédj kollégium, Szekszárdi, Deák István (őcsényi általános iskola), Hetesi Jánosné (Dombóvár, városi KISZ-bizattság), Horváth István (Dombóvár Fa teli tő Vállalat), Huszár László (Tolnai Kulturális Intézmények Szakmaközi Egyesülése), Kalauz György (KÖJÁL, Szekszárdi, Molnár Endréné (dombóvári ÁFÉSZ) és Tamás Ádám (Bonyhádi Cipőgyár).

Kiváló ifivezető kitüntetést vett át: Áts Zoltán (bátaszáki gimnázium). Deli Mária (gyön- ki gimnázium), Hermész Mária (bonyhádi közgazdasági szak- középiskola), Kiss Mária (tolnai gimnázium), Koncz Júlia (tolnai gimnázium), Schwarcz Teréz (tolnai gimnázium). Szigeti Klára (gyönki gimnázium), Varga Rózsa (bátaszéki gimnázium) és Vilmos Erika (szekszárdi Garay János gimnázium).

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 54. évfordulója alkalmából szakszervezeti kitüntetéseket is adtak át. Az Építőipar Kiváló Dolgozója kitüntetést kapta Radios Tiborné, az SZMT munkatársa. Kiváló szakszervezeti munkáért kitüntetésben részesült Prokos József, a Tolna megyei Építőipari Vállalat szakszervezeti titkára és Bölcsföldi György, a tamási járási tanácsi hivatal főelőadója.

Ezekben a napokban országosan és megyeszerte, intézményeknél, vállalatoknál, üzemekben, iskolákban, hivatalokban megemlékező ünnepségeiket rendeztek. Ezeken több ezer kiváló dolgozó oklevelet, kitüntetést, pénz- és tárgyjutalmat osztottak ki, a szocializmus építésében és a társadalmi munkában élenjáró dolgozóiknak. A felsorolt — és a hely hiányában, fel nem sorolt — kitüntetetteknek és jutal- mazottaknak ezúton is gratulálunk, s kívánunk vaiameny- nyiüknek további jó egészséget és aktív munkáséletet.

Véget ért as Auróra ’71

Országos vers- és prózamondó verseny Szekszárdon