Tolna Megyei Népújság, 1971. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-06 / 262. szám
Ordas Iván t Kegyetlen humanizmus ? Számítóközpontot létesítettek a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. Az új berendezés segíti az oktatást, felhasználható a mezőgazdasági nagyüzemek tervkészítésénél is. A komputert Lengyelországból vásárolta az egyetem. (MTI foto — Fehérváry Ferenc felv. — KS). II. Pistának van egy farkasmosolya, amit csak nagyon ritkán produkál, de ettől végigfut a hátamon a hideg. Ilyenkor legjobb abbahagyni. Teher-e a mi betegeinknek az élet? A kicsinyeknek, ezek vannak többségben, egész biztosan nem az. öntudatlan kis állatkák voltak, amikor bekerültek hozzánk. Eszmélő életükben sosem láttak mást, mint kórtermet. Nekik a torkukban lévő kanül heti kétszeri cseréje éppen olyan természetes, mint nekem, hogy minden délben háromnegyed egykor lemegyek a nővérétkezőbe ebédelni. Ugyanakkor érdekes módon, éppen ezek vannak legjobban oda Pistáért. Ha naponta egyszer, vagy kétszer bemegy a IV-esbe, visszhangzik az egész terem a követelésüktől: — Pista bácsi, meséljél! Pista bácsi, mi újság a nagyvilágban? Még Józsika is megszólal ilyenkor, pedig az ő hangja akár a békabrekegés, csak nagyon kevesen értjük, amikor mondani akar valamit. Pista érti, és mesél is nekik egy-két rövid históriát. Kifogyhatatlan a történetekből. TulajdonképIgazoltan távol Arra számítottam, hogy a szekszárdi Bőrdíszmű kapuján egymást érik az ügyes-bajos dolgaikat intézni igyekvők. Nem így történt. A délelőtti műszak dolgozói közül mind. össze ketten kértek eltávozást, déli; 12 óráig, az egyikük húsz, a másikuk negyven percre. Mindannyiunknak akad elin. téznivalója napközben. Hivata. los és magánügye olykor ha. laszthatatlan, máskor várhat még egy-két napot. Jó ha ilyenkor megértők a vezetők, s kíváncsiskodás, faggatózás helyett megbíznak a dolgozók, ban, elengedik őket, ha valóban alapos indokkal kéredz- kednek el. Aránylag könnyeb. ben elintézi a dolgait az, aki két műszakba jár dolgozni, szabad délelőttjein, vagy délutánjain. Jóval nehezebben az, aki a hivatalos órák, ügyfél- fogadás idején is dolgozik. Nemegyszer tapasztalható, hogy némelyik vállalati vezető túlzottan szigorú, a beosztottak félnek hozzá menni, kilépőt kérni, s sokszor arra kényszerülnek, hogy olyan indokot ta_ láljanak ki, ami nem igaz ugyan, de súlyánál fogva egyszerűen lehetetlen előle kitérni. Az egyik szekszárdi válla, lat igazgatója nem engedi meg, hogy az adminisztratív dolgozók közül valaki napközben elszaladjon a boltba cigarettát, reggelit venni a többieknek, hogy valaki SZTK-ba, magán, ügyeit intézni menjen. Azzal indokolja, hogy a vállalat termelő részlegében dolgozók sem mehetnek, mert megszakadna termelés folyamatossága. A magánügyeit mindenki intézze el munkaidő után. Az igazgatónak így teljesen igaza van, hisz nemegyszer teremt feszült helyzetet egy vállalaton belül, ha a fizikai dolgozó látja, hogy az adminisztrátorok esznek, te. referélnek. S az is igaz, hogy a termelésben dolgozók éppen a folyamatos munka miatt sok. kai kevesebbet engedhetnek meg maguknak. Ha viszont a másik oldalát nézzük, némelykor azt látni, hogy ugyanan. nak a vállalatnak az adminisztrátora a munkáját hat óra alatt is nyugodtan elvégezhetné, két órát a napi nyolc órából mással tölt. Mással tölti az időt ugyan, de a munkahelyé, ről nem léphet ki. A látszat megvan: a vállalatnak a dolgozóit sohasem lehet az utcán látni. A látszat viszont csal, úgy tűnik, mindez a vállalat vezetői részéről önáltatás, hisz a vártnak, az ideális munkaié, gyelemnek éppen az ellenkező, jét szülheti, dacot, ellenérzést, bizalmatlanságot, a fizikai és az irodai dolgozóktól egyaránt. A másik véglet: a dolgozók szabad ki-bejárkálása, laza munkafegyelmet mutat, s néhol egyik-másik üzem jellem, zője. Különösen ott jellemző ez, ahol gyengekezű, határo. zatlan, engedékeny a vállalat, az üzemvezető. Lazaság, fe. gyelmezetlenség a velejárója, s biztosra vehető, hogy a vezetőik kezéből kifolynak az emberek, képtelenek eredményeket elérni. Rengeteg időt töltenek házon kívül a vállalati tömeg, szervezetek, a párt, a szakszervezet vezetői, tisztségviselői, kiesés ez akkor, ha a tömegszervezeti vezető a termelő- munkában dolgozik. Hétszázhatvan ember dolgozik a szekszárdi Bőrdíszműnél, ebből ötszáz nő. A nők java ré. sze családos asszony. A közvetlenül a termelésben dolgozók munkanap-kihasználása 98 százalék, a fennmaradó két százalékot személyi szükséglet címen beépítették a normába. A számok, valamint a normások felmérései azt mutatják, a Bőrdíszműnél a munkanap-kihasználás maximális, a dolgozók munkaidő alatt is minimális időt töltenek egyéni beszélgetéssel. Az igazolt távoliét havonta ötven órát tesz ki, s ha a két műszakban naponta átlag két órát veszünk alapul a havi százhatvanezer munka, órához viszonyítva nem sok. Különösen nem sok ez akkor, ha azt nézzük, hogy a dolgozók többsége nő. Végigjárva az egyik munkatermet, megkérdeztem néhány asszonyt, hogy hányszor ké. redzkedett el a munkahelyéről. Többségük egy alkalommal sem, pedig van köztük olyan, aki már tíz éve dolgozik a vállalatnál. Nem volt talán olyan dolguk, amit sürgősen el kellett volna intézni? Volt. Vi. szont a két műszak, a váltott műszak lehetővé teszi, hogy akár délelőtt, akár délután járjanak utána a dolgaiknak, másrészt, azokat az elintéznivalókat, melyek nem kizárólag személyes jellegűek, a család többi tagjai is elintézhetik Nem voltak büszkék arra, hogy hosszú időn keresztül nem ké. redzkedtek el: normára dolgo. zunk. mondják, itt mindenkinek megvan a maga feladata, senki más helyette nem tudja elvégezni. Nem adhatunk ki a kezünkből egy fül nélküli táskát, mert éppen annak, aki a fülét készíti, kedve szottyan sétálni egyet. Míg be nem vezették a gyermekgondozási segélyt, gyakran szólt a telefon, a bölcsődéből telefonáltak, hogy belázasodott a gyerek, vigyék haza. Mióta az anyák három évig otthon maradhatnak, ez ritkábban fordul elő, a nők többsége igény, be veszi ezt a kedvezményt. Az igazolt távoliét legtöbbször mégis a gyerekek betegségéből adódik. A megbetegedett óvodás, napközis gyereket azonnal orvoshoz kell vinni. Szerencsére az orvosi vizsgálatra nem kell másnapig várni, vagy maszek rendelésre menni, ha az adott időpontban nem rendel a körzeti orvos, más körzet orvosa is megvizsgálja a gyereket. A másik gyakori ok: a nők elkéredzkednek, s a művezető ilyenkor tudja, hogy miről van szó, szó nélkül megadja a kilépési cédulát. Megadják akkor is, ha hazajön a katonafiú, ha vidékről megérkezik a férj, s tíz-húsz perc alatt megbeszélik a családi tennivalókat, ha SZTK-ba kell menni, ha idézést kap a dolgozó, ha érkezett az üzletbe olajkályha, s elszaladnak megvenni. A Bőrdíszműben őszinték az asszonyok. Mondják, ritkán fordul elő. hogy „átdobnák” a művezetőt. Az igazolt távoliét maximum négy óra, s erre az időre nem kap a dolgozó bért. Az esetek többségében egy órára kérnek kilépőt. A havi ötven óra igazolt távoliét a Bőrdíszmű termelésében nem jelent kiesést, annyira nem, hogy tervezésnél, a normák megállapításánál sem veszik figyelembe. Sokszor volt már arról szó, hogy fél napba kerül, míg sorra kerül az ember az SZTK- ban, míg kiállítanak egy igazolást, vagy egyéb ügyes-bajos dolgait elintézheti az ember. Úgy tűnik, hosszú idő óta kizárólag néhány helyen gyorsult meg az ügyintézés, S hánvszor látni idegeskedő embereket, akik sietnek, mert fél, egy órára kéredzkedtek el a főnöküktől, s a fél, egy órából gyakran másfél, két óra lesz. S néhány ilyen eset után nem csoda, ha nem szívesen engedik el az embereket, akik amúgy is kizárólag a halaszthatatlan ügyek miatt kéredz. kednek el, vannak igazoltan távol. D. VARGA MARTA pen ahhoz mérten, hogy elvált ember, és sosem volt gyereke, nagyszerűen bánik a kicsinyekkel. Ez a „mi újság a nagyvilágban” kifejezés is tőle származik. Akkor találta ki, amikor elmeséltem neki, hogy valamelyik délelőtt közvéleménykutatást rendeztem a gyerekek között. Olyasíéle kérdés volt, amire „rendes” gyerekek alighanem a legváltozatosabban válaszolnak: — Mi szeretnél lenni, ha megnősz? Sokan a vállukat vonogat- ták. Ezek alighanem ha öntudatlanul is, de leszámoltak magukban azzal, hogy életük végéig kórházlakók lesznek. Nem gondolkoztak rajta, nem tudták. Olyasfélét a többi közül sem mondott egy sem, hogy űrhajós, vagy mérnök, vagy hajóskapitány. A kis Ági mindenesetre kijelentette, hogy ő takarítónő, Ferike meg éppen ablakmosó. Ági sohasem kerül ki az ágyból, őt megértettem. A takarítónő időnként a markába nyomja a hosszúnyelű partvis végét, és szabad neki az ágy rácsán keresztül ide-oda húzkodnia. Amíg el nem fárad, és persze, nagyon hamar elfárad, de neki mégis ez a mennyéi gyönyörűségek teteje. Ferike és az ablakmosás azonban rejtélyes volt. A gyerek aligha hallhatott arról, hogy az utcai kirakatmosókat állítólag nagyon jól fizetik. — Miért éppen ablakmosó, te!? — kérdeztem csodálkozva. A világ legtermészetesebb hangján válaszolt: — Mert az egészen kinézhet az ablakon! Pista azóta mindig mesél neki valamit arról, hogy mi újság a nagyvilágban. A nagyvilágból egyébként minden csütörtökön és vasárnap csak a szülők, rokonok jutnak be ide, és gyakran még az is sok a jóból. Az egészségesek az ilyesfajta beteggel általában »nem tudnak mit kezdeni, sajnálni pedig nem szabad őket. Ez talán az egyetlen, amiért komolyan megsértődnek, ha pedig a látogató elmegy, alaposan leszedik róla a keresztvizet. Egyikmásikat, a könnyebb esetek közül, olykor, rövid időre ki lehet adni otthoni látogatásra. Múltkor az egyik anya behozta a fényképeket, amiket odakint csináltatott. A kis Zsófi fel volt öltöztetve talpig fehérbe, hosszú fátyollal, mint egy torzszülött angyalka. Annak a ficamodott eszűnek nem akadt más gondja, mint hogy ezt a kis (görcsöt elvigye az első áldozásra. Bora, amíg nem volt vőlegénye, néha maga is kivitte valamelyiket a városba. Persze, nem áldozni, hanem a Vidám Parkba, vagy múzeumba. Az ilyen kirándulás azonban valóságos hadművelet. Hiszen járni alig tudnak, meg többnyire kézipumpát is kell hurcolni, az ember sosem tudja, mikor van szükség rá. A kórház persze az ilyesmit nem fizeti, az effajta kirándulás a saját zsebünkre megy, és még jó, ha visszafelé nem kell taxit fogadni. Akármilyen könnyűek is, kézben épp elég felhurcolni őket ezen a meredek úton, néha már azt hiszem, hogy leszakad a vállam. Nevetségesen könnyűek. Lángné például, akinek egy gyereke is van, és akitől tavalyelőtt elvált a férje, huszonhét kiló. De csinosítja magát, rúzsozza a száját, és a múltkor szemceruzát vásároltatott magának. (Folytatjuk) Szakmunkástanulók téli üdültetése Az idei oktatási év téli szünetében ismét több száz szakmunkástanuló vesz részt szer. vezeti üdültetésben. További 500, egészségileg rászoruló fiatalt a Zempléni hegységbe utalnak gyógyüdülőbe, ahol 21 napot töltenek, miközben — rendszeres konzultációk segítségével — lépést tartanak az iskolai tananyaggal is. Míg a korábbi években csak fővárosi szakmunkástanulók részesülhettek gyógyüdültetésben, tavaly, s már az idén is vidékieket utaltak be Vjhutára. Az első turnus részvevői Bács és Békés megyei fiatalok, zömében vasipari szakmák tanulói, leendő esztergályosok, lakatosok. A november végi váltás zöme Békésből, Hajdú-Bihar, illetve Szabolcs-Szatmár megyéből érkezik majd. (MTI). Megjelent a Jelenkor novemberi száma Gazdag, változatos tartalommal, értékes szépirodalmi és tanulmányanyaggal jelentkezik a Pécsett szerkesztett irodalmi és művészeti folyóirat új száma. Bertha Bulcsú sorozatában ezúttal Mándy Ivánnal készített interjút. Ehhez kapcsolódik Mándy Iván új elbeszélése. A szépprózai írások sorában emellett Kolozsvári Grandpierre Emil regényének és Mészöly Miklós jegyzeteinek folytatását olvashatjuk. Újabb részletet közöl továbbá a folyóirat Bertha Bulcsú balatoni szociográfiájából. A lírai rovatban többek között Arató Károly, Berták László, Károlyi Amy, Rózsa Endre és Simonyi Imre versei kaptak helyet. A képzőművészeti rovatban Mándy Stefánia tanulmánya, Bálint Endre művészetét elemzi a pécsi kiállítás kapcsán, Bodri Ferenc pedig Képzőművészeti krónikájával jelentkezik. A tanulmányok sorában figyelmet érdemel Pomogáts Béla elemzése a magyar avantgárdról, Futaky Hajna beszámolója a Pécsi Nemzeti Színház évadnyitó előadásáról, valamint Bécsy Tamás „A lírai- ság és a mai dráma” c elméleti írása. A kritikai rovat élén közli a folyóirat Fodor Andrásnak Berták László pécsi szerzői estjén elhangzott bevezetőjét. Értesítjük kedves üzletfeleinket és vásárlóinkat, hogy Kaposvár, Budai Nagy A. u. 7. szám alatti „Szerelvényáruk” szaküzletünket 1971, november 8—20-ig LELTÁROZÁS MIATT ZARVA TARTJUK. ÁFÉSZ. Kaposvár. (9)
