Tolna Megyei Népújság, 1971. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-06 / 262. szám

A járási és városi KISZ-küldöttértekezletek tapasztalatai Lemondhatunk-e róluk ? Megyénkben november 5-ig valamennyi alapszervezetnél befejeződtek a vezetőségválasz­tó és dokumentumfeldolgozó taggyűlések. A tapasztalatok és feladatok összegyűjtésével járási-városi bizottságaink megkezdték fel­készülésüket a küldöttértekez­letekre. Általában elmondható, hogy e feladatot igen komolyan és felelősségteljesen hajtották végre. Elsősorban az alapszervezeti taggyűléseken felvetett ered­mények, gondok, problémák és egyéb észrevételek alapján el­készítették a járási-városi bi­zottságok beszámolóját. A be­számolók elkészítését munka- bizottságok végezték a titká­rok vezetésével. A beszámoló, kát a pártbizottságokkal egyez, tették, majd a közösen kiala­kított elképzelések alapján véglegesítették. Ugyanezen időszakban összegyűjtötték a fiatalok által készített maket­teket és modelleket, amelyek szemléletesen ábrázolják a fiatalok aktív tevékenységét a termelésben. Az így összegyűjtött anya­gokból kiállításokat rendeztek, amelyeket a küldöttértekezlet résztvevői megtekintettek. A kiállításon szerepeltek még a fiatalok jó munkája elismeré. séül kapott kitüntetések, okle velek. serlegek stb. Elismerés­re méltó volt Szekszárd város és a szekszárdi járás közös ki­állítása. A beszámolók sokoldalúak, elemzők, kritikusak és önkriti. kusak voltak. Valamennyi he­lyen szóban hangzottak el- Sok Egyperces interjú Pincési Zsuzsa, vagy ahogy osztálytársai mondják, „mű­vésznő", a bonyhádi Petőfi Sándor Glmn'i?f""' Szívesen válaszolt kérdéseimre — Mikor kezdtet el rajzol­ni? — Négy-ötéves koromban nyílt meg az első önálló „tár­latom” az asztalterítőn. Vala­hol találtam egy rajzszenet, S azzal telerajzoltam a térítőt. Még most is emlékszem, mi­lyen kemény bírálattal illette édesanyám a rajzaimat. — No de hagyjuk a tréfát! Mikor fogtál először komolyan ceruzát? — Valóban nagyon korán. Már óvodás koromban érdek­lődtem a rajzolás iránt. Most is rajongva bújom az erdőket, mezőket. Nem tudom megunni a gyönyörű tájakat, hiszen a világnak millió arca van. — Képeiden érdekes jelen­séget lehet megfigyelni. Mint a fémek a kohó füzében, össze­olvad rajtuk a valóság és fan­tázia. Hogy született meg egy- egy ilyen különös hatású ké­ped? — Nem tudnám pontosan megmondani. Rajzolok — — mondjuk egy tájképet. Raj­ta van maga a táj és azon kí­vül még minden, ami munka közben eszembe jut. — Ki a művész példaképed? — Vdvardi Erzsébet, de rajta kívül még sok művészt tiszte­lek, szeretek a klasszikusok és az élők közül, azonban egyik­nek a stílusát sem akarom má­solni. A rajzaimon úgy muta­tom be a világot, ahogyan és amilyennek látom. — Későbbi terved? — Kirakatrendező szeretnék lenni. Fritz Judit, Bonyhád, Petőfi Sándor Gimnázium szó esett a beszámolókban a végzett tevékenységről, a je­lentkező gondokról, problémák, ról. Jónak értékelhető, hogy a hibák felvetésénél, közvetlenül megjelölték azokat a feladato­kat, amelyet a munka javítá­sa érdekében tenni kell. A beszámolóknál általános problémaként vetődtek fel az alábbiak: — Esetenként területcentri. kus szemléletet tükröztek. Egy. egy járásból az adott körzet, település KISZ-munkáját emelték ki és ebből általáno­sítottak. — Általában nem dombo­rodtak ki a társszervekkel való együttműködés eredményei, problémái. Járási-városi bizottságaink szóbeli beszámolóikban össze­foglalták a dokumentum-fel. dolgozó taggyűlések tapaszta­latait. Az általános és lénye­ges kérdésekre — az alapszer. vezetéktől érkezett javaslatok, ra — a beszámolókban kitér, tek, arról vélemény mondtak. A beszámolókat — a dom­bóvári járás kivételével — élénk vita követte. A küldött, értekezleten összesen százné­gyen nyilvánítottak véleményt. A hozzászólók általában szóltak alapszervezetük munkájáról valamint azokról a törekvések, ról, amit a jobb munka elérése érdekében kifejtenek. A hozzászólók egységesebbé egészebbé tették a beszámo­lókat. A sok véleménynyilvá­nításban azonban egy közös vonás volt: növelni kell a KISZ kommunista és tömeg­szervezeti jellegét. Általánosságban az alábbi, akkal foglalkoztak: — Korszerűsíteni kell a KISZ-oktatást. — Konkrétabbá kell tenni az Ifjú Gárda tevékenységét. A KISZ KB aglukcl6s, propagan- da- és kulturális osztálya, az út- túraosztállyal és az Ifjúsági Lap­kiadó Vanaiattal közösen akjciót hirdetett a kongresszus tisztele­tére, valamennyi KlSZ-alapszer- vezet és úttörőcsapat bevonásával a Magyar Ifjúság, az Ifjúsági Ma­gazin, az Ifjúkommunista, a Paj­tás és az Uttörővezető című la­pok példányszámának fejlesztésé­re. A Magyar Ifjúság jelenlegi 3854 példányát újabb olvasók bevoná­sával 4150-re kívánjuk emelni a kongresszusig, oly módon, hogy elsősorban az előfizetők számát növeljük. Célunk megvalósítása érdekében a KISZ-alapszervezetek tagjai között saéles korú felvi­lágosító és propagandamunkád kell kifejteni azért, hogy a KISZ KB hetilapja minél több KISZ- taghoz és KISZ-en kívüli fiatalhoz eljusson. Az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat a legjobb eredményt elért öt me­gyei KISZ-bizottság részére 5000— 5000 forint pénzjutalmat ad, me­lyet a kiemelkedő munkát végző KISZ-alapszervezetek között osz­tanak ki. Szeretnénk, ha a jutal- mazottak között megyénk is sze­repelne. Az Ifjúkommunista és az Ut­törővezető című módszertani fo­lyóirat megyénkben alig több, mint 400, illetve 600 példányban Jut el az ifjúsági vezetőkhöz, hol­ott az úttörő- és a KISZ-munka kölcsönös megismerése nagyban elősegítené a két szervezet együtt­működéséi. Az IfTSsáei Magazin példány­számát a postával közösen a le­hetőségeket figyelembe véve üzemi, hivatali és Iskolai árusí­tásban kíván luk fe jleszteni. Az úttörők népszerű lapja a Pajtás több mint 6700 példányban jut el az olvasóihoz. Ennek el­lenére reálisnak tűnik a néldánv- szám 1’OO-zel való növelése, mert Jó néhány úttörőcsanat még nem Szükséges egységes szervezeti szabályzat kidolgozása. — Több beszámoló foglalko­zott az építőipari problémák­kal. Az építőtáborok vezetősé. ge elfojtja a fiatalok kezde­ményezéseit, nem megfelelő a szabadidős program. Az érté. kelések is sok félreértésre ad. hatnak okot. — Felvetődött az igény, hogy a függetlenített apparátus gyakrabban látogassa az alap­szervezeteket, és több helyszíni segítséget nyújtson. — A KISZ- és úttörőkapcso. latokat tovább kell fejleszteni. — A sportolási lehetőségeket ki kell szélesíteni. A választások lebonyolítása megfelelő volt. Érvényesült a demokratizmus és a titkos jel­leg. Ugyanaz a hiányosság volt tapasztalható a járási-városi küldöttértekezleteken, mint az alapszervezeteknél; nem éltek megfelelően ajánlási jogukkal. összességében az a vélemény alakult ki, hogy az 1971-es küldöttértekezletek tartalmuk­ban és formájukban egyaránt jobbak voltak az előzőeknél. Ez megnyilvánult a hozzászó. lók felkészültségében, bátor, őszinte hangviteHikben. Bizott­ságaink megfelelő hozzáállás­sal, körültekintéssel szerveztek, tevékenykedtek. A jövőben vissza kell térni a felszólalók által felvetett azon problémákra, amelyek nem kerültek megválaszolásra. Ezekre írásban választ kell ad. ni. és le kell vonni a megfe­lelő következtetéseket, hogy még hatékonyabban, még eredményesebben tudjuk vé­gezni tevékenységünket. Júságl Lapkiadó Vállalat külön jutalmazza azokat a pajtásokat, akik kiemelkedő munkájukkal elősegítik az akció sikerét. Me­gyénk tíz legjobbja részt vesz az országos sorsoláson, ahol 25 zseb­rádió talál gazdára. SIPOCZ GYÖRGY Klubvezetők figyelem! Megjelent a Tolna megyei klubtanács által szerkesztett Tolnai Klubhíradó második száma. A kereken ötvenolda- las nagy alakú füzet szerkesz­tője Dobrovolni Éva, aki egy­ben két írás szerzője is. Raj­ta kívül Balipap Ferenc, Ma­yer Lajos, Kaiser István, Bü- kösdi János, Deli Erzsébet és Sashalmi Hona közölnek az ifjúsági klubok életére vonat­kozó tapasztalatokat, szerve­zési módszereket. Sebök Lászlóné pedig ajánló bibliog­ráfiát állított össze. Kaiser István a Fiatal Utazók Klub­jának első lépéseiről szóló írása különösen figyelmet, sőt követést is érdemel. Prakti­kus tanácsokat ad Deli Erzsé­bet írása, a Fiúk—lányok tré­fás vetélkedője, melvnek öt­letei a helyi ieények szerint továbbfejleszthetők. A Tolnai Klubhíradó második számét sikerült grafikák is illusztrál­ják Vidéken, a húszéves kor­osztály kimarad a KISZ-ből. A fiúk, — amikor már lesze­relt katonák, felhagynak a KISZ-tagsággal. A lányok meg férjhez mennek, s nem járnak többé a taggyűlések­re. A bélyeget, már csak a békesség kedvéért is, fizetik még egy ideig, de a szervezeti életben nem vesznek részt. Vi­déken így van ez. A váro­sokban, üzemekben kedve­zőbben alakul a KlSZ-fiata- lok életkori megoszlása. A falvakban, községekben miért alakul ki ilyen hely­zet? Mert a meglett, komoly felnőttek — amint vidéken annak számít a leszerelt ka­tona és az ifjú asszony is — nem érzik jól magukat a fia­talok társaságában. Fiatalok, — a tizenévesek. S a 14, 15, 16, 17 évesek kicsiny, vagy népes tábora alkotja a KISZ- tagságot vidéken. A két kor­csoport — ha éveik számát te­kintve nem is nagy, csupán néhány évnyi a különbség köztük — látás- és gondolko­dásmódja, gondjai és életkö­rülményei erősen eltérőek, így aztán nehéz olyan közös programot összeállítani, amely a tizen- és a huszon­éveseket egyaránt vonzaná, egyaránt megfelelő volna. Ezért van az, hogy vidéken a húszévesek korosztálya elma­rad a KISZ-ből. Ez a jelenlegi helyzet. Tud­ják ezt a vidéki járási KISZ- bizottságok. S ha tudják, hát tesznek is ellene, s nem ró­ható fel hibájukul, ha az eredmény mérsékelt. Nem, mert főként kisebb községek­ben, ahol csupán 10—20—30- ra tehető a KISZ-korosztályú fiatalok száma, lehetetlenség külön alapszervezetbe gyűjteni a két korosztályt. Lehetetlen, a létszám miatt. A helyzetfelmérés tehát azt a képet mutatja, hogy a KISZ. nek — tisztelet a kivételnek! — de a húszévesek korosztá­lyáról vidéken le kell monda­nia. Belenyugodhatunk-e a megváltoztathatatlanba? Le­mondhatunk tehát róluk? És megváltoztathatatlan-e igazán a jelenlegi állapot? Szóval, — lemondhatunk-e róluk? Mármint a huszonéve­sekről? Lemondhatunk-e a vi­déken élő fiatalok — fiúk, lá­nyok, fiatal házasok — aktivi­tásáról, közéletben való rész­vételéről, politikai, társadalmi tevékenységéről ? Nem. Nem és újból csak nem. De akkor mi a teendő? A legjobb KISZ-tagokból er. re a korra párttagok lehet­nek. A legjobbak ezt igénylik is, a KISZ-szervezetek ügyel­jenek arra, hogy ajánlásaikkal elő is segítsék, hogy tagjai le­hessenek a pártnak. És a többiek? A tömegszervezetek vidéki egységei állandó aktívahiány- nyal küzdenek. A nőmozgalom és a Vöröskereszt, a Hazafias Népfront és a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság, a sport- mozgalom és a Magyar Hon­védelmi Szövetség, — mind- mind aktívákra vár. Idős em. berek, 4—5, vagy ennél is több funkciót cipelnek. Egyik gyű­lésről a másikra mennek, egyik szervezésből a másikba fognak. Miért van erre szükség? Szó sincs az idősebbek félreállítá- sáról! Csupán egy egészsége­sebb társadalmi munkameg­osztásra volna szükség. S ezt meg kellene érteni a huszon­éveseknek, s eszerint kellene foglalkozniuk a tömegszerve­zeteknek vidéken ezekkel a fiatalokkal. így aztán nem kellene róluk sem lemondanunk! MÉRY ÉVA Indiai siker A Berettyó melletti Szcntp éterszegen élő 14 éves Pásztor Irma személyében ismét magyar kislány nyerte az indiai Shankar és Weekly gyermekrajz-kiállítás első díját, az el­nöki aranyérmet. Képünkön: Pásztor Irma (balra) iskola­társai és tanárnője körében. (MTI foto — Balogh László felv. — KS). Benizs Sándor KISZ MB titkára A KISZ VIII. kongresszusa tiszteletére Ifjúsági sajtóakciók Tolna megyében

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents