Tolna Megyei Népújság, 1971. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-06 / 262. szám
Interjú A Tolna megyei állami gazdaságok korszerűsödéséről, eredményeiről Az Állami* Gazdaságok Országos Központja Baranya— Tolna megyei főosztályán megyénk állami gazdaságainak eddigi eredményeiről érdeklődtünk Dudás József területi igazgatótól és Kiss Károly közgazdasági osztályvezetőtől. — Milyennek ítélik a gazdaságok növénytermelési eredményeit? — Tolna megyében százezer katasztrális holdon folyik növénytermelés, melyen az ossz áruérték 137 millió forinttal több a tavalyinál — kaptuk a felvilágosítást Kiss Ká- rolytól. — Az idei rendkívül aszályos év jelentősen kihatott a növénytermelésre (tömegtakarmányokra és a kukorica terméseredményeire), de közvetett módon az állattartásban is észlelni lehetett hatását. Ennek ellenére' a tavalyihoz képest 20 százalékkal nőtt a vállalati nyereségtömeg, bár tavaly is 100 millió forinton felül volt. Veszteséges gazdaság évek óta nincs, sőt mindegyik gazdaság nyeresége kétmillió forinton felül van. Búzából 20 ezer hold átlagában 24 mázsás átlagtermés volt, amely országosan kiemelkedő eredmény. Az aszály ellenére jónak mondható a kukorica 31 —32 mázsás termésátlaga is 18 ezer kát. hold viszonylatában. — Minek köszönhetők a gazdaságok kimagasló eredményei? — Gazdaságainkban elértük, hogy a kukorica és a kalászosok termelésének gépesítettsége százszázalékos — mondta Dudás József. — Több gazdaságban szárítóberendezést helyeztek üzembe, amely igen jelentősen növeli a hatékonyságot. Most „érnek be” a sok éve megkezdett fajtakísérleteink, új, különböző belföldi és külföldi fajták, hibridek kerültek alkalmazásra. Az eredményességben jelentős szerepet játszott a helyi lehetőségek figyelembevételével történt műtrágya adagolásának fokozása. Kertészeti ágazatokban a növényvédelem korszerűsödése szintén meghozta a várt eredményeket. — Állattenyésztésben sikerült-e a növénytermeléshez hasonló módon kiemelkedő eredményeket elérni? — Az állattenyésztés! eredményességi tendenciája nem mutat javulást, a növénytermeléssel ellentétben itt nagyon lassú a fejlődés — mondta Kiss Károly. — Az eredményesség lassú javulását befolyásolja a ráfordítások emelkedése és a termelési intenzitás alakulása is. Emelkedett a piacra adott állattartási áruérték. A tehenészetben 10 millió forint a sertéshús piaci értékében pedig 35 rhil- lió forint a növekedés. A belföldi piacok növekvő ellátásán felül 50 százalékos exportarányt értünk el. Minőségi jellemző, hogy a sertéshús 35 százalékos részaránya sonkasertésként került felhasználásra. A bruttó termelés értéke közel 10 százalékkal emelkedett 1970-hez viszonyítva, ami forintban kifejezve körülbelül negyedmilliárd forint. Igen pozitív jelenség, hogy a termeléshez lekötött eszközérték kihasználása egyre kedvezőbb. A vállalati nyereség a bruttó termelés értékében 10 százalék, ez az elmúlt évben csak nyolc százalék volt. — Milyen a gazdasági dolgozók szociális ellátottsága? — Tolna megyében az idei beruházás* értéke 250 millió forint. Ebből 10 millió forintot gazdasági lakóépületek karbantartására, további 10 millió forintot pedig a szociális, kommunális jellegű beruházásra fordítottak. Tizenegy gazdaságban összesen 38 családi ház épül ebben az évben, melyekhez a gazdaságok egyenként negyvenezer forinttal járultak hozzá. — Hogyan alakul az állami gazdaságokban dolgozók átlagbére? ■— Az átlagkereset havi 2200 forint. Ez az adat a teljes munkaidős dolgozókra vonatkozik. A részesedéssel kiegészítve a gazdaságokban a személyi jövedelem sehol sincs 2500 forint alatt. A tavalyihoz viszonyítva ezen a téren négyszázalékos fejlődést értünk el. Munkaerőiét- számunk viszont 2—2,5 százalékkal csökkent, ami a gépesítéssel hozható összefüggésbe. A gazdaságokban egyébként 124 szocialista brigád rpűkö- dik, mintegy 2000 tággal. — Igazgató elvlárs milyen feladatokat emlftone elsősorban, melveket a hatékonvahb termelés és az eredményessé!? szempontból feltétlenül ‘ mes kell valósítani? — Elsősorban az állattartás termelési és jövedelmezőségi színvonalát kell továbbfejleszteni. Ehhez reális alapot adnak az utóbbi évek jelentős befektetései. Szükség van a szakosodás, koncentráció ésszerű fokozására — természetesen a lehetőségeknek megfelelően. Célul kell kitűzni az eszközhatékonyság emeléteét, hogy a befektetések gyorsabb ütemben realizálódjanak. A feldolgozó üzemek (keverőüzemek, zöldtakarmány, lisztelőállító üzemek) további korszerűsítésére, illetve felépítésére van szükség. Jellegzetes törekvése az egész magyar mezőgazdaságnak a nagy teljesítményű gépsorok, géprendszerek üzembe állítása, mélyek alapfeltételei a termésbiztonságnak, eredményességnek. Elöregedett az erőgéppark, amely igen komoly fejlesztésre szorul. Eddig a.z építkezésekre összpontosítottuk a beruházásokat, ezután a gépesítésre irányul a fejlesztés koncentrálása. Említettük a kommunális jellegű beruházásainkat, ezen a téren további fejlődést kell elérniük a gazdaságoknak. Végül megemlítem, hogy az eredményesség egyik alapja az a korszerű vezetési módszer, amellyel gazdaságainkban dolgoznak és önálló alkotómunkát végeznek, a hatékonyság érdekében további fejlesztésre vár — fejezte be nyilatkozatát Dudás József igazgató. RÖZSA GYÖRGY Államigazgatás magasabb szinten Naponta sok ezren fordul, nak ügyes-bajos dolgaikkal a tanácsokhoz, a különböző hivatalos szervekhez. Tapasztalatból tudjuk: sokszor még a legsimábbnak látszó ügyek intézése is hosszú időt és főleg ,sok utánjárást igényel. Néha napok mennek rá, míg megtudja az ember, hogyan is fogjon hozzá, hol is kezdje, milyen iratokat szerezzen be. vagy vigyen magával, hogy kérelme, beadványa megfeleljen a formai követelményeknek. Jgaz, sok minden történt már az utóbbi másfél évtizedben az államigazgatási adminisztráció egyszerűsítéséért, azért, hogy az állampolgár érezze: őérte van a hivatal, de még mindig túlontúl sok íróasztalt jár meg egy-egy akta, regiment pecsét, bizonylat, aláírás árán születhet csak meg a döntés. Ezek a mindennapi gondok kerültek szóba az MSZMP Központi Bizottságának november 3-i ülésén, amikor az államigazgatási munka továbbfejlesztésének kérdéseit vitatták meg. Mindannyian érezzük annak igazát: államigazgatásunk megfelelően ellátja alapvető feladatait, jobb. tökéCsyermekkönyrnapok 1971 Véget ért a könyvtárosok tanácskozása Tegnap délelőtt befejeződött a Tolna megyei gyerekkönyvnapok keretében rendezett könyvtárostanácskozás. A három nap alatt a főbb megyéből összegyűlt könyvtárosok előadásokat hallgattak a gyerekek olvasóvá nevelésének különböző kérdéseiről és bemutató gyerekfoglalkozásokon vettem részt. Érkeztek a tanácskozásra Baranyából, So- mogyból, Szabolcs-Szatmár, Szolnok, Pest. Hajdú-Bihar és Heves megyékből is. A Tolna megyeiekkel együtt körülbelül öt vénén vettek részt a tanácskozáson. Tegnap délelőtt az utolsó rendezvény író—olvasó találkozó volt Ordas Ivánnal, aki arról beszélt, hogyan született Damjanich tábornok című regénye, majd válaszolt a gyerekek kérdéseire. Ezt követően Vadócz Kálmán, a megyei könyvtár igazgatója zárta a tanácskozást. Értékelésében megállapította, hogy az jól sikerült. Beszélt arról a törekvésről, hogy a családi otthon és az iskola mellé a könyvtárak is felzárkóznak a gyerekek és fiatalok olvasóvá nevelésében. Az elhangzott előadások ennek a munkának országos tapasztalatairól és jövő tennivalóiról szóltak. A könyvtárosi munka egyre inkább pedagógiai munka is. nem szabad hát megfeledkezniük a könyvtárosoknak önmaguk továbbképzéséről. Vadócz Kálmán megköszönte az írószövetség és a Móra Könyvkiadó segítségét a gyerekkönyvnapok megrendezésében, valamint a megyei tanács művelődési osztályának támogatását. A gyerekkönyvnapok folytatásaként a jövő héten a megye különböző könyvtáraiban lesznek vetélkedők, író—olvasó találkozók. Népújság 3 1971. november 6. Automata csévélőgépet helyeztek üzembe a Hőgyészl Vegyesipari Ktsz-nél. A Csehszlovák Hacoba géppel a ütsz vetülékfonal-szükségletének 60 százalékát készítik. Foto: Gottvald. letesebb ma a munkája, mint évekkel ezelőtt volt, nagyobb lelkiismeretességgel, körülte. kintéssel, több emberséggel in_ tézik ügyeinket. Naponta hallunk híreket, olvasunk tudósí. tásokat arról, hogy az állam- igazgatás megyei és helyi szer. vei, a tanácsi apparátusok mennyire szívügyüknek tekintik az MSZMP X. kongresszusán hozott határozatok végrehajtását, az új tanácstörvény helyes alkalmazását, s keresik a gyorsabb, a hatékonyabb ügyintézés módszereit, lehetőségeit. Ennek a munkának ad most további lendületet, irány, mutatást az MSZMP Központi Bizottságának az államigazga. tás fejlesztéséről és az állami munka pártirányításáról szóló állásfoglalása. Természetesen nem máról holnapra valósíthatók meg a Központi Bizottság hatérozatá. ban foglalt célkitűzések, bármennyire is rokonszenvesek azok, hiszen sokféle anyagi, technikai és személyi feltétel szükséges ahhoz, hogy simábban gördüljenek a hivatali ügyintézés kerekei. Itt van pél. dául a hivatali hatáskörök felülvizsgálatának az ügye. Észszerű és megérett követelmény a hatósági ügyintézés további decentralizálása, annak az igénye, hogy az ügyeket elsősor. ban azoknál a szerveknél intézzék el — elintézésről és nemcsak intézésről van szó —, amelyeknek a működési területén előfordulnak. Főleg a községi, a városi és a fővárosi kerületi tanácsok ügyintéző apparátusára kell nagyobb ha. táskört, s vele együtt több felelősséget ruházni. Ehhez azonban nem elegendő egyszerűen annak kimondása, hogy ezen. túl nem a minisztériumban, vagy nem a megyei tanácsnál, hanem a városi, a községi tanácsnál kell ezt, vagy azt az ügyet elintézni. Olyan emberek, olyan felkészült tisztviselők, a köz szolgálatát hivatásnak, megtisztelő megbízatásnak tekintő állami, tanácsi alkalmazottak is kellenek hozzá, akiknek a száma ugyan egyre több, de még nem mindenütt találkozni velük. Nemcsak a szakmai, hanem az emberi követelmények is csorbát szenvednek ma még olykor a ta. nácsi apparátus személy; ősz. szetételének megválasztásánál. Nem mindig azok kerülnek a hivatali asztalokhoz, akiknek a jelenléte a legkívánatosabb lenne, hanem sokszor azok, akik éppen adódnak, hiszen az esetek jó részében nem köny- nyű és nem is hálás feladat ma még tanácsi dolgozónak lenni. Nem is beszélve a dolog anyagi oldaláról. A Központi Bizottság állásfoglalása azonban azt a meggyőződést kelti, hogy a párt, az ország vezetése világosan látja a tennivalók sokaságát, s eltökélt szándéka a helyzet alapvető, gyökeres javítása. Az igazgatási folyamatok és az ügyvitel felülvizsgálata kritikai értékelése, amelyet az államigazgatási tevékenység korszerűsítéséhez elengedhetetlennek tart a Központi Bizottság állásfoglalása, természetesen nem azt jelenti, hogy ami eddig volt, minden rossz volt, akik eddig a köz alkalmazottéiként intézték ügyeinket, mind rosszul dolgoztak, hanem azt, hogy társadalmi és gazdasági fejlettségünk magasabb színvonalához igazítjuk — nemcsak a mai igényeket figyelembe véve, hanem már a holnapiakra is számítva — az államigazgatási munkát. Tehát: magasabb szintre lépünk.
