Tolna Megyei Népújság, 1971. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-02 / 258. szám
■Computer — Tévedni emberi dolog — az emberiség történetét akár a tévedések történetének is fel lehet fogni. Bizony, hosszú tévedésekkel tarkított utat tett meg az emberiség napjainkig, s ma is képtelen tévedés nélkül élni. Arra viszont képes, hogy olyan gépet hozzon létre és működtessen, amely kizárja a tévedést. Lám, az emberi agy nagysága és kicsinysége: tudunk már gépet csinálni, ami nem téved, s helyettesíti az agyat, de nincs és valószínűleg soha nem lesz agyunk, ami helyettesíti a gépet. Nem lesz? Ne is legyen. Mert nagy dolog a komputer, a gondolkozó gép. Olyan nagy, hogy mi legtöbben, akik még a régi iskolában nevelkedtünk, s az egyszeregytől maximum az integrálig jutottunk el, fel sem tudjuk, fogni. így hát aztán napjaink sajtója — ó, pardon: tömegkommunikáció, mert a sajtónak is bealkonyult a maga egyszerű, régi módján — naponta újabb és újabb, magunkfajta nem komputer-gon- dolkozású emberek számára kézzel fogható példákkal szolgál. Elmagyarázza: a Volánnál sok százan készítették eddig a számlákat, most viszont egyetlen okos gondolkodó gép néhány kisegítő személlyel elvégzi ezt a munkát. S míg a régi típusú számlázok elég sűrűn tévedtél?, a gép nem téved. Aztán azt is láthatjuk, hogy az Agrártudományi Egyetemen a hallgatók komputerrel állítják össze a tenyészállatok étrendjét. Bizony, nemcsak az az idő múlt már el, amikor a falusi gazda a maga ösztönös módján azt viliázott az állatok elé, amit viliázott. Annak is vége van már, hogy az agronómus, illetőleg főállattenyésztő egyetemi tanulmányai alapján maga döntse el, mit egyen a jószág. Most a gép dönt. Beletáplálják a biológiát, a gazdaságosságot, a raktár- készletet, a szükségletet, az anatómiát, az állategészségügyet és még mit tudom én, micsodát, s aztán kiadja az eredményt. A jószágnak azt kell ennie, amit a gép mond. Az alábbi munkakörökre FELVÉTELT HIRDETÜNK: termelésirányító (bőrdíszműves) MUNKAÜGYI ELŐADÓ RENDÉSZETI ELŐADÓ GONDNOK TITKÁRNŐ, valamint FÉRFI SEGÉDMUNKÁS munkakörökre. Rákospalotai Bőr- és Műanyagfeldolgozó Vállalat Szekszárdi Gyára, Szek- szárd, Mártírok tere 8. i « í (17) Paksi postahivatal kézbesítőket keres felvételre Kereseti iehetőség: 1600—1800 forint és egyenruha. És így tovább, és így tovább. .. A komputer alkalmazása végtelen. Fantasztikus regények már azt taglalják, hogy a jövő évezredben — ami, ha jól meggondoljuk, nincs is olyan messze, hiszén aki most kap szövetkezeti lakást, még mindig fizetni fogja az OTP- hitelt: — már az egész világ sorsát komputerek irányítják majd. Igaz, hogy ezek a regények nem túlságosan vidám képet festenek az emberiség jövőjéről. Ezekben a regényekben ugyan az embereknek mindene megvan, aminek meg kell lennie, de mégis örömitele- nül élnek. Sokáig töprengtem rajta, hogy miért. S aztán, azt hiszem, rájöttem a dolog nyitjára. Az élet ugyanis nem az igazi, ha elveszik az emberektől a tévedés jogát és lehetőségét. Embernek lenni annyit jelent, mint harcolni, küzdeni, győzni. Éppen a mi nemzedékünk élete a legjobb példa rá, hogy mennyi szenvedésért, munkáért, nehézségért kárpótolja az embert az eredmény. Az, amit saját maga ért el, saját barátaival, elvtársaival, kortársaival együtt. S ami feledteti a bukásokat, kudarcokat. Dehát ha a gép gondolkozik és dönt helyettünk, akkor nemcsak kudarcok és nehézségek nincsenek, hanem győzelmek sem. Végül is eredményt elérni azt jelenti, hogy a legfontosabb kérdésekben nem hibázni, s a hibákat kiigazítani. Hány ember örül ma például Magyarországon annak, hogy annak idején aláírta a tsz-be a belépési nyilatkozatot! S hányán vannak közöttük, akik efelett érzett büszkeségüket még azzal is tetézik, hogy ezt az elsők között tették. Vajon. ha a komputer végezte volna el helyettük a döntést, ma hogyan éreznének? És egyáltalán: az emberiség legfontosabb kérdéseiben dönt- het-e a gép, vagy ezek a döntések továbbra is az emberek számára vannak fenntartva? Teljesen világos, hogy a gondolkozó gépek egyáltalán nem teszik szükségtelenné az emberi elmét. Sőt. Azt igénylik, hogy az emberek az eddiginél többet és okosabban gondolkozzanak. S nemcsak egyszerűen technikai okokból. Közhely. hogy a gépek csak akkor döntenek, ha az emberek megfelelő adatokkal látják el őket. A gép elméjének kiindulópontja, ihletője tehát az emberi elme. De ennél sokkal fontosabb, hogy bármilyen lényeges azoknak a kérdéseknek a köre, amelyekben a komputerekhez fordulhatunk kérdésekkel, illetőleg válaszért, az emberiség és az ember legfontosabb kérdéseire továbbra is az embereknek kell válaszolniuk. Az alapkérdés: hogyan érjük majd el, hogy minden ember boldogan és békén élhessen a Földön. Ezt hiába kérdezzük a géptől. Viszont az emberiség százmilliói már jóideje tudják a választ, s ahhoz mérten élnek és dolgoznak. Számukra a komputer segédeszköz, céljaik eléréséhez. Mások viszont hiába fordulnak a komputerekhez, nem tudják meg a legfontosabbakat. Hogy mást ne mondjak; a számítás- technikában az Egyesült Államok vezet. Etekintetben mi még a kezdet kezdetén tartunk. Mégis előbbre gondolkozunk. mit ott, ahol több a gondolkozó gép. Mert nemcsak és nem elsősorban a termelést akarjuk megszervezni. Hanem az emberi életet, ennek szolgálatába állítva a termelést. Szocializmust csak emberek hozhatnak létre, gépek nem. Jó ezt agyunkba vésni. Mert igaz ugyan, hogy a gép sok tekintetben tökéletesebb, mint azv emberi agy, de nem helyettesíti a gondolatot. Ezért van, hogy a gépek sok mindenről dönthetnek ugyan, de nekünk kell döntenünk, abban, hogy miben. PINTER jgrvAN Egy modern pár A fiú kedves esetlenséggel meghajolt a lány előtt, és öt szól tűzpiros rózsát nyújtott ót. A lány tengerzöld szemében hálás mosoly fénylett, amikor átvette az illatos virágot. Gyengéden beleborzolt a fiú hajába, és kellemes alt hangján megkérdezte: — Szeretsz még? — Imádlak — felelte a fiú mély meggyőződéssel, és lopva megsímogatta a lány kezét. — Hogy is kezdődött? Emlékszel? — kérdezte ábrándosán a szőke teremtés. — Persze, hogy emlékszem. Lehet azt elfelejteni? Én megálltam a présgép mellett, mert leejtetted a franciakulcsot. Felvettem... — Akkor én megköszöntem, és azt mondtam, hogy nagyon udvarias vagy. — Aztán az első komolyabb beszélgetésünk! Mind a kettőnknek ordítania keiielt, hogy túlharsogjuk a gépterem zaját... — Miről is ordítottunk az elején? — lehelte kedvesen a lény. — Zenéről, irodalomról, kosárlabdáról. — Aztán az első sétánk a központi raktárban. Amíg arra vártunk, hogy Zortvai szaktárs kiadja g gombvasat. ___ — Emlékszel, amikor először szorítottam meg a kezed az üzemi bizottság előtti folyosón? — Lehet azt elfelejteni? —sóhajtott boldog emlékezéssel a lány. Majd így fc'ytalta: — És mikor mondtad először azt, hogy szeretsz? — Amikor a 'tengő élt acélt készítettük elő külíö.di szállításra, és a főmérnök egy pillanatra félrenézett. — Azt hiszem, levédsz. Akkor mondtad először, hogy szeretsz, amikor Dombai r.iur;zott, hogy mi vagyunk a hibásak, amiért a szalag megállt a gépműhelyben. — Lehet, hogy igazad van — nézett maga e'é □ fiú elgondolkodva. — És az első csókunk — mondta kissé elpirulva a lány.— Tavaly novemberben csókoltalak meg először, amikor hóvégi hajráztunk a svédországi szállítások miatt. Nagyot szippantott a rózsák illatából és folytatta: —| Lehet, hogy tévedek, de úgy érzem, engem még soha senki nem szeretett úgy a Timsó és Robbanómotorgyárban, mint te. — Imádlak, és minden nap imádni foglak a műszak végéig — suttogta gyengéden a fiú. — Tényleg! Találkozhatnánk egyszer, munka után, gyáron kívül is? — kérdezte reménykedően a lány. A fiú kissé Idegesen felelte: — Egyelőre nem szeretném túlságosan lekötni magam. Na, szervusz! Reggel hétkor várlak a blokkolóóránál. És könnyed búcsúcsókot váltottak. Lejárt a munkaidő. Galambos Szilveszter Stafétázó hercegnő A monacói hercegségben évente egyszer rendezik meg az arisztokrata családok úszóversenyét, mégpedig háromszor 20 méteres stafétában. Az idén a hercegi család győzött, élén Gracia Patrícia hercegnővel, akit amerikai filmszm észnő korában Grace Kellynek hívtak. A 20 méteres hátúszásban leánya, Carolina kissé lemaradt, de anyja bőven pótolta mulasztását a gyorsúszásban és jelentős előnnyel adta át a stafétát fiának, a 13 éves Albertnek, aki pillangóúszásban szerezte meg a győaelmet a Grimaldi dinasztiának. Már ez a versenyeredmény is mutatja — Grace semmit sem veszett iwndteiújábói.
