Tolna Megyei Népújság, 1971. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-02 / 258. szám
Á KGST-palota egy napja Következzék a társadalmi iisszevonág is! A Kalinyin sugárút végén áll, — a folyóparton, szemben az Ukrajna Szálló hatalmas tömbjével — a KGST-palota immár Moszkva egyik szimbó. lumává vált óriás üveg-, beton „nyitott könyve”. A kor legmodernebb építészeti technikája szerint emelt felhőkarcoló előtt kora reggeltől késő estig diDlomáciai rendszámú autók sokasága parkol: dolgoznak a KGST alkalmazottai. A gépkocsik rendszámtáblájáról ugyan megállapítható, melyik országból való a gazdája, a 29 emelet szobáiban tevékenykedő szakemberek azonban nemzetközi alkalmazottak, fizetésüket sem saját országuktól, hanem a KGST-től, mint nemzetközi szervezettől kapják. Az idegközponf Bent az épületben hangtalanul suhannak a gyorsliftek, a hosszú folyosók elnyelik a lép_ tek zaját. A nap minden szakában, a munkaidő minden órájában pezsgő sürgés-forgást tapasztal a látogató a 29 emelet mindegyikén. Mégis a legforgalmasabb a 17. emelet. Ez az emelet a KGST-apparátus idegközpontja. Itt vannak a KGST-titkárság vezetőinek irodahelyiségei, itt őrzik — tűzbiztos, vízhatlan páncélszekrényekben a Kölcsönös Gazdasá. gi Segítség Tanácsának legfontosabb dokumentumait, határozatait. Ide kerülnek az egyes osztályokon összeállított gazdasági szemlék, a sokoldalú megállapodásokat előkészítő tervezeteik, a korábbi KGST- határozatok végrehajtásának ellenőrzéséről szóló jelentések, a következő ülésszakokat előkészítő dokumentumok, amelyeket aztán innen küldenek tovább a KG*3T-ügyekkel foglalkozó nemzeti szervezeteknek, kormányképviseleteknek. Most éppen a KGST Bukarestben megtartott legutóbbi, 25. ülésszakán hozott határozatok végrehajtásával kapcsolatos anyagok, tervezetek, dokumentumok fekszenek ,a tanács titkárának, N. Fagyejevnek az íróasztalán. A KGST nagy jelentőségű komplex programja sok új feladatot ad a KGST titkárságának, valamennyi osztályának. Erről folyik a legtöbb tárgyalás, konzultáció, in_ formációcsere a tárgyalótermekben, erről készül a legtöbb új anyag. A legfelső emeleten A felhőkarcoló legfelső, 29. emeletén kapott helyet a KGST Titkárság könnyűipari osztálya. Az osztályvezető szobáján csehszlovák név áll: Bo_ gumil Novotny. Mindenki megkérdezi tőle, ezért gyorsan hozzáteszi a bemutatkozáskor: nem rokona, csak névrokona Antonin Novotnynak. Egyébként sok éle és tréfa tárgya az apparátusban ez az osztály: sokszor mondják nekik, hogy ők bizonyosan minden más osztálynál gyorsabban és jobban oldják meg a feladataikat, mert innen, a legfelső emeletről jobban látni a perspektívát. A tréfát már megszokták, — minden új KGST-alkalmazott elsüti —, s azt is, hogy valóban sokféle, szerteágazó problémát ad a KGST-országok könnyűipari együttműködésének irányítása. — Az utóbbi időben egész sor anyagot dolgoztunk ki azzal kapcsolatban, hogyan lehetne közös erővel az eddiginél gyorsabb ütemben fokozni a szocialista országokban a tömegszükségleteket kielégítő cikkek gyártását, miként lehetne gazdaságosabb, hatékonyabb a könnyűipari üzemek termelése, és milyeneknek kellene lenniök az optimális szükségletek szempontjából az országainkban ezután épülő könnyűipari üzemeknek. A textil-, a kötszövő-. a konfekció-, a cipőipar, a bútorgyártás és a nyomdaipar közös irányú, összehangolt fejlesztése sokféle problémájának tanulmányozásán dolgoznak az osztály munkatársai. — Sokat foglalkoztat bennünket a műanyag világszerte tapasztalható előretörése. Az előrejelzések szerint a műszálas szövetek gyártása például 1985-ig megkétszereződik. Körülbelül ugyanilyen arányban növekszik a műbőrből készült cipők termelése is. Ez a kor igénye. Az arányoknak erre a várható eltolódására már most fel, kell készülniük a KG3T- tagországoknak. Meg kell oldanunk például a színezőanyagok és egyéb, a könnyűipar jövője szempontjából nélkülözhetetlen vegyianyagok gyártását, mert ezeket a termékeket most a legtöbb KGST-onszág nyugati cégektől importálja. Ezért a KGST könnyűipari állandó bizottságában tervezetet dolgoztak ki, amely a KGST- tagországok műbőrtermelési nemzetközi centrumának felállítását ajánlja. A kidolgozott javaslat szerint ez az új nemzetközi szerv vállalja majd magára a műbőrovártás fejlesztésével kapcsolatos műszaki-tudományos kutatások egyeztetését. A verutat még nem lehet nyugdíjazni Nem irigyelt osztály a KGST apparátusában a szállítási osztály, amelynek most H. Wagner lengyel vaeútügyi szakértő a vezetője. A vasúti, a vízi, az autó- és légiközlekedés és szállítás szerteágazó munkájának összeegyeztetése, az együttműködés és az érdekösszehango. lás legjobb módjainak megtalálása szerteágazó, bonyolult feladat. Wagner szerelmese a szakmájának. Ez az első mondatnál kiderül, mert rögtön a vasúttal kezdi: — Gyakran hallja az ember, hogy a vasúti szállítás mindinkább elveszíti korábbi jelentőségét. A távoli perspektíva valóban lényegesen megváltoztatja majd a szállítási eszközök felhasználásának mostani arányait, de a tervekben, elemzésekben, amelyeken most dolgozunk, mégis abból indulunk ki, hogy korai még nyugdíjba küldeni a. vasutat. A külkereskedelmi szállításoknak még mindig több mint 60 százaléka bonyolódik le vasúton. Ezért is fordít a KGST komplex programja olyan jelentős figyelmet a vasúti integráció kérdéseinek. — Igen behatóan foglalkozik az osztály az autófuvarozás Összehangolt fejlesztésével. Mindenekelőtt a szabványosítás, a típusok egységesítése, egységes forgalmi szabályzat és műszaki rendszer kidolgozása szükséges. Az osztály több anyaga foglalkozik a KGST- tagországok úthálózatának fejlesztésével. — A légiszállítás, a légiközlekedés fejlesztésének koordinálása szintén kiemelt feladata az osztálynak. A hangsebességnél gyorsabb repülőgépek megjelenése egész sor gazdasági és műszaki kérdés megoldását teszi szükségessé a KGST-országok ban. Hogyan lehetne a modern gépek szükségletei szerint alakítani a repülőtéri kiszolgáló munkát, az utasok ellátását, a ki- és berakodás meggyorsítását? — mindezek olyan témák, amelyek sokoldalú tanulmányozást igényelnek. — Máris igen gyümölcsöző a szocialista országok együttműködése a hajószállítás meg. szervezésében — mondja az osztályvezető. A KGJ3T-tagor- szágok nemzeti zászlai alatt mintegy kétezer hajó járja a tengereket. Ezek többsége jelenleg még közepes raksúlyú, de a következő években váltósak az arány: mind nagyobb testű hajók kerülnek forgalomba. Ám ez a mostani állomány is igen versenyképes a hajószállítás világpiacán, hiszen közös hajóállományunk fele nem idősebb tíz évesnél. Október második felében Moszkvában már hamar leszáll az este, korán gyúlnak fények a Kalinyin sugárúti KGST-palota ablakaiban. Sokszor a késő estébe nyúlnak a tárgyalások, megbeszélések. De nemcsak dolgoznak a KGST felhőkarcolójában: a moziteremben estéről estére filmeket vetítenek, a klubban, a társalgókban soknyelvű baráti beszélgetések vidám hangulata árad, kirándulásokat, közös sportrendezvényeket szerveznek. S néha bosszankodnak is: ha a hazulról hallott új viepek poénja nem csattan oroszul. JURI.J SZINYAKOV, a Lityeratumaja Gazeta főmunkatársa — A közös tanács lassan egy éve, hogy megalakult A mi községünk lett a központ. A másik három húzódozott az összevonástól, ez az igazsághoz tartozik. Attól tartottak, majd nehezebben boldogulnak, mint korábban. Most már értik, hogy nem jártak rosszabbul. A közös tanács, amint a nevében is foglaltatik, annyit jelent, hogy közösen intézni az ügyeket, a közösség igényének szemmel tartásával. Ezzel megvolnánk. Egyenes kerékvágásba jutottunk. A közigazgatási összevonás bevált. A beruházás, a gazdálkodás, a közigazgatási intézkedések sora, eggyé fogja a négy községet. De azt mondja meg nekem, hogy mi legyen a párttal, meg a KISZ-szel, a Hazafias Népfronttal, az MSZBT-vel, szóval a társadalmi szervekkel?! Amikor e témába kaptunk, egészen másról folyt a szó. Beszélgetés közben kanyarodtunk a fenti tájakra. A község csúcstitkára, meg párttagok voltak jelen. Amikor felvetődött ez a kérdés, kiderült, hogy nem hirtelen jött téma ez körükben. Taggyűlésen is vitatkoztak felőle, meg egy- egy pohár bor mellett is, munka közben is szóba került: mi legyen a közös köz- igazgatás alá vont települések párt- és társadalmi szervezeteivel? — Most lettünk, úgy négynégy és fél ezren. Ennyi emberhez lehetne egy függetlenített párttitkár. Jó lenne, ha volna a négy község pártalap- szervezeteinek egy pártbizottsága. Hasonló összefogást elképzelnék a KISZ-ben is. Jónak tartanám, ha például a Hazafias Népfront is összehangolná a programját, egy- szer-egyszer egy a négy községet egyaránt érintő társadalmi megmozdulást közösen lehetne megrendezni... Jó útja volna ez annak, hogy minél közelebb kerüljünk egyA szekszárdi járási Vörös- kereszt és a járási KISZ-bi- zottság — szombaton és vamáshoz? Vagy erre semmi szükség? Mi úgy érezzük, hogy a közigazgatási összevonást követhetné a társadalmi is. Követhetné, ha már nem előzte meg. Ráncolódnak a homlokok, s gondba merülnek az arcok, töprengenek a szemek. Először arra gondolok, milyen nagyszerű is, hogy az emberek üres óráikban, perceikben ilyen gondokkal foglalkoznak, ilyen problémákat boncolgatnak, és elemezgetnek! Másodszor meg arra, hogy menynyire igazuk van. Ha nem előzte meg a közigazgatási átszervezést egy egészséges társadalmi közeledés a közös tanácsú községek, falvak lakói között, mennyire szükséges volna, hogy minél előbb meginduljon ez a folyamat. Nem kell itt nagy változásra, hatalmas méretű mozgalomra, elvi állásfoglalásokra gondolni, vagy számítani, várni. Mindössze arról van szó, hogy a pártszervezetek és a tömegszervezetek munkáját az élet diktálta, a gyakorlatban létrejött és bevált új körülményekhez kell igazítani. A közös tanács, amint a nevében is foglaltatik annyit jelent; közösen intézni az ügyeket. A párt- és tömegszervezetek programjait is áthatja ez az elv. A feladat adott, mert a konkrét helyzetből, a mindennapok gyakorlatából következik. Jó volna, ha minél több helyütt és minél többen kísérelnék meg a közigazgatásilag összevont községekben társadalmilag is a közösségi életet Minden e cél felé vezető kezdeményezéshez, próbálkozáshoz, ami kezdeti lépéseiben lehet egy-egy közösen megtartott pártvezetőségi ülés, egy kommunista aktíva összehívása, a fiatalok részére közösen rendezett táncösszejövetel, vagy a népfrontrendezvények összeegyeztetése, — előre is csak gratulálni lehet MÉRY ÉVA sárnap — kétnapos ifjú vöröskeresztes titkári továbbképzést rendezett Öbányán, melyen 23 általános és középiskolás titkár vett részt Szombaton délelőtt 4 filmet vetítettek a fiataloknak, melyek elsősegélynyújtásról szóltak. Ezt követően Máté Mihály, a Magyar Vöröskereszt Országos Központja ifjúsági osztályvezetője tartott előadást az ifjú vöröskeresztes titkárok feladatairól, munkájáról. Bisztács Katalin, az Egészségügyi Szakközépiskola tanulója arról szólott társainak, hogy a középiskolás vöröskeresztesek hogyan segíthetik az általános iskolásoki vöröskeresztes tevékenységét. Heffner Erika — szintén a szakközépiskola tanulója — vett részt megyénkből az európai országok elsősegélynyújtó olimpiáján Budapesten, majd a kéthetes nemzetközi vöröskeresztes táborban. Az itt szerzett élményeiről tartott beszámolót. Vasárnap délelőtt elsősegélynyújtási gyakorlatot rendeztek, részben a szombati filmvetítés tapasztalatai, részben dr. Ferenczy József, a SZekszárd város állami közegészségügyi és járványügyi felügyelőjének előadása alapján. Ezt követően Németh Sarolta, az Egészségügyi Szakiskola igazgatója a szakiskola munkájáról és az egészségügyi pálya Szépségéről beszélt. A kétnapos programon részt vett Dulai Károlyné, a Vörös- kereszt megyei titkára is. „Szovjet hős városok hete” a televízióban A Magyar televízió is csatlakozik a „szovjet hős városok heté"-nek ünnepségeihez: több műsorban számol be a fontosabb eseményekről, külön riportfilmekben mutatja be a hős városok régi és mai életét. November 26-án kerül sor a tévé egyik eddigi legnagyobb szabású vállalkozására; élő, közvetlen kapcsolatot teremtenek három hős város, Moszkva, Ogyessza és Volgograd, valamint Budapest, Szeged és Veszprém között. A 60 perces adás képet ad a baráti kapcsolatok alakulásáról, a testvérvárosok lakóinak hétköznapjairól. A program a két főváros, Budapest és Moszkva mellett nagy figyelmet fordít a vidéki városok baráti kapcsolatainak meaismerte- tésére. Rövid filmösszeállítások idézik Szeged, illetve Veszprém nevezetességeit. Szegeden a város centrumában állomásozó közvetítőkocsi segítségével jelentkeznek az ide látogató szovjet delegáció tagjai, Veszprémből pedig rövid beszélgetésben számol majd be egy szakember a magyar—szovjet aluminiumegyezmény gyakorlati megvalósításáról. A kooprodukció előkészületi munkálataira Budapestre érkezett Mihail Litovcsin, a szovjet központi televízió szerkesztője, aki magyar kollégáival véglegesíti az adás „haditervét''. Mint elmondotta, a szovjet tévések nagy örömmel fogadták a Magyar Televízió kezdeményezését, hiszen ilyen jellegű műsorra eddig még nem került sor a szovjet televízió életében. — Szeretnénk, ha mindkét ország tévénézői érzékelnék, hogy barátságunk már a szovjethatalom legelső éveiben megszületett, hiszen a Vörös Hadsereg vezető egyéniségei között nem egy magyar internacionalista tevékenykedett. Műsorunkban többek között megszólaltatjuk az egyik hős volgai városban élő magyar veteránt, akit a környéken Ivan Alekszandrovics néven ismernek, és aki végigharcolta nemcsak a polgárháborút, hanem a honvédő háborút is. Volgográdból elsősorban azokat hívjuk meg a képernyő elé, akik itt is, Budapesten Is fegyverrel a kézben harcoltak a fasizmus ellen. Ellátogatunk továbbá abba a volgográdi gyárba, amely Veszprémmel áll szoros kapcsolatban. Ogyesszá- ból a partizánharcok epizódjai mellett megelevenednek azok a mai események is, amelyek valamilyen formában kapcsolatosak Szegeddel. ízelítőt kívánunk adni a két város operájának vendégjátékaiból, a diákcserékből is. „A barátság egy napja" című élő adás, amelyet a Szovjetunióban és Magyarországon egyidő- ben sugároznak, filmrészletek, fotók, kommentárok, élménybeszámolók, játékos „kérdezz-fele- letek", zenei felvételek segítségével tekinti át a két baráti nép múltját, jelenét. Ifjú vöröskeresztes titkárok továbbképzése Óbányán
