Tolna Megyei Népújság, 1971. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-30 / 282. szám
Együtt kell cselekednünk! Fluktuáció, selejtgyártás és egyéb károk Ai alkoholizmus elleni küzdelem — a munkaügyi miniszter szemével Az elharapódzott túlzott alkoholfogyasztás, a terjedő alkoholizmus a munkamorált, s a termelés érdekeit is veszélyezteti. Ezekről a kártételekről érdeklődtünk Lázár György munkaügyi minisztertől. — Az egészségtelen méretű munkaerőmozgás, a munkafegyelem helyenként megmutatkozó lazaságai gazdasági életünk nemkívánatos Jelenségei. Az ön véleménye szerint van-e összefüggés a két jelenség és az alkoholizmus között? — A kérdés első hallásra nem látszik könnyen megvála- szolhatónak. Közismert, hogy a rr ■ i nkaerőmozgást, (aminek t /éhként csak egy részét te- kintlhetiük károsnak) és a munkafegyelmet igen sok tényező befolyásolja. Köztük olyanok is, amelyek kiváltó oka nem a munkás magatartásában, hanem a vezetés, a munkaszervezés stb. fogyatékosságaiban van. Ha azonban azt vizsgáljuk, hogy a sűrűn munkahelyet változtatók és a munkafegyelem gyakori megsértői miért hajlamosabbak a társadalmi morál írott, vagy íratlan szabályainak semmibe vevésére, akkor a mértéktelen alkoholfogyasztásnak, vagy éppen az alkoholizmusnak már jól felismerhető szerepe van. Anélkül, hogy részletes taglalásba. bocsátkoznék, rögtön határozott különbséget teszek az alkoholizmus és az alkohol- fogyasztás normális — egészségi vagy morális károsodást még ki nem váltó -- mértéke között. Az alkoholizmus „ — meggyőződésem szerint is — Súlyos betegség; a mértéket tartó alkoholfogyasztás pedig olyan egyéni igény, aminek kielégítését sem elítélni, sem korlátozni nem volna helyes. Az alkoholizmus olyan sajátos betegség, ami nemcsak az egyén szervezetét károsítja, hanem ennél sokkal messzebbmenő következményekkel is jár. Amellett, hogy a szőkébb környezet számára elviselhetetlen teher, sőt tragédiák forrása. súlyos károkat okoz a nagyobb közösségnek, a társadalomnak is. Elég. ha csak a betegállományban eltöltött óraszámokra, a gyógykezelési költségekre, az idő előtti rokkantságra, a családi és a munkahelyi életet megzavaró következményekre utalok. — Milyen következményei vannak az italozásnak a munkahelyen? Mi a véleménye a túlzott italozásról? — Valóban, szólnunk kell .azokról is, akik orvosi értelemben nem alkoholisták, még nem szorulnak kórházi kezelésre, de akiknek életmódjáDoigoxókat felre fi 9 A Hazai Pamutezövőgyár soroksári gyára azonnali belépésre keres vidéki munkaerő- toborzót. Jelentkezni lehet: Budapest, XX. Soroksár, Marx Károly u. 294. ez. Munkaügyi osztály. (302) Villanyszerelőipari Vállalat dél-dunántúli munkahelyeire azonnal felvesz villanyszerelőket, segédmunkásokat, kubikosokat, Jelentkezés: Beremend, Cementmű, VIV-kirendeltség, vagy VIV-kirendeltség Pécs, Rákóczi út 65-67. (12) hoz hozzátartozik a túlzott italozás. Ezekről kevesebbet szöktünk beszélni, pedig szintén nem lehet elhanyagolni azokat a károkat, amit maguknak, családjuknak és a népgazdaságnak okoznak. Gondoljunk csak az enyhébbnek ítélt esetekre: hány késés forrását jelenti, hogy a dolgozók egy része munkakezdés előtt az italboltot látogatja meg, nem is szólva az ott elfogyasztott — vagy netán a munkahelyen megivott — alkohol hatásáról, amely, mint ismeretes, even siti a koncentrációt, fellazítja a magatartást, lassítja a munkatempót. Mindebből többnyire selejt, fegyelemsértés születilc. Azoknál a vállalatoknál (sajnálatos módon a számuk még kevés!), ahol a rendszeresen alkoholt fogyasztó dolgozók helyzetét figyelemmel kísérik, megállapították, hogy körükben mintegy 10 százalékkal nagyobb a fegyelem- sértések száma. Ugyancsak vállalati és üzemi vizsgálatok tanúskodnak róla, hogy az egy-háro-m napot hiányzók jelentős része nem egyszer az italozás „fáradalmait” heveri ki — táppénzes betegállományban, vagy éppen igazolatlan távolmaradással. — Miniszter elvtárs vázolta az alkohol kimutatható káros hatásait a munkában. Gondolom, mindennek a selej'tnél Is súlyosabb következményeivel kell számolnunk. — Igen, a termeléskiesés és a selejt a következményeknek csak az égyik esöportja. Vannak ennél még szomorúbb tények is: 1969-ben 240 halálos, 12 ezer súlyos baleset történt az alkohol befolyása miatt, s még hány klsebb-na- gyobb sérülés! Ennek kapcsán elsősorban már nem is a termelési, népgazdasági károkra utalok — pedig a számokból következtetve ezek sem elhanyagolhatók! —, sokkal inkább az emberélet megóvása érdekében szeretném nyomatékosan és sürgősen hangsúlyozni a megelőzés fontosságát. Nem lehet eléggé elítélni azoknak a vezetőknek a magatartását, akik az alkoholizmus elleni küzdelemről szóló rendelkezések, intézkedések betartását elhanyagolják; ezzel ugyanis akarva-akaratla- nul megnehezítik a bajokat megelőző társadalmi közszellem kialakítását.' A vállalatok vezetőinek, a dolgozó kollektíváknak a maguk fegyelmező, tudatformáló erejükkel is oda kell hatniok, hogy az életszínvonal fejlődése, a szabad idő növekedése ne az italozók, hanem a kulturált, az emberibb élményeket ígérő szórakozások kedvelőinek számát növelje, mert ez az egyén és a társadalom számára egyaránt haszonnal jár. — E gondolatsor tehát hatékony nevelő munkát sürvet, Vajon kielégítő-e ez a tevékenység a szekmunkáskén-ésben részt vevő fiatalok körében, a szakmunkástanuló-intézetekben? — Ha csak vázlatosan is. szeretnék reális képet festeni az e téren mutatkozó gondia - inkról. őszintén szólva magam sem tartom köpnvrn<Ur pedagógusaink helyzetét. Ha országos átlagban igaz. hogy a gyermek a'r n o’-el’n etek a család felbomlóvá mellett az alkoholista szülő nehezíti meg legjobban, ez a szakmunkás- tanulók tekintetében is imz. A mi fiataljaink esetében azonban még egy további körülménye is ügyelőmbe kell venni. Azt ugy anis, hogy tanulóinkra a szülőkön és az iskolán kívül nagy befolyást gyakorol a szakmai oktatásuk színhelyéül szolgáló munkahely. Nyilvánvaló, hogy nemcsak a jó, de a rossz példa is ragadós. Abból, amit az előzőekben modtam, következik, hogy tanulóink egy része rossz befolyás alá kerülve „felnőt- tes virtuskodásnak” tekinti az italozást. Mindezek miatt iskoláink nevelési tervében, az osztály- főnöki órák anyagában súlyának megfelelő térjedelmet kapott a túlzott alkoholfogyasztás egészséget, erkölcsöt romboló hatásának megismertetése. Annak érdekében, hogy pedagógusaink ezirányú feladataikat minél felkészültebben láthassák el, ^ettől a tanévtől rendszeres továbbképzésben részesülnek. Pedagógusaink emellett — a Vöröskereszttel és az Alkoholizmus Elleni Országos Bizottsággal együttműködve — részt vesznek a rendszeres felvilágosító és propagandamunkában is. A közvetlen befolyás mellett véleményem szerint nagy fontossága van az „indirekt” nevelésnek, a kulturált életmód iránti igény felkeltésének és kifejlesztésének. Többek között ezt a célt szolgálják az intézetekben működő szakkörök, a szellemi és sportversenyek, az egyre gyarapodó számú szakmunkástahuló ifjúsági klubok. Mindez, megítélésem szerint, jó és messzeható befolyást gyakorol fiataljaink formálódó egyéniségére. Pedagógusaink, szakoktatóink erőfeszítései azonban csak akkor hozhatnak teljesebb eredményt, ha törekvéseikben számolhatnak a dolgozó kollektívák és az egész társadalom növekvő támogatásával. Munkahelye az ország bármelyik részén — Családja Kétyen Gere Sándor, a Pécsi Ee- tonútépítő Vállalat kövezője aznap éppen a Dunaújvárosi Vajsmű előtt rakta a szegélykövet. Odahaza a konyhaasztal körül három fejkendős, középkorú asszony kötásmintálcat próbál, egyikük időnként hasábfát dob a tűzre. Havas, csendes hétköznap délelőtt jöttek össze az asszonyok Kétyen, Gere Sándoréknál egy kis beszédre, haszonnal telő időtöltésre. — Volt már a férjem az ország isten tudja melyik részén is. Pesten is, Murake- resztúron is, az Alföldön is. Tizenhárom éve járja az országot, csinálja az utakat. Gere Sándor 1958-ban sok más parasztemberrel együtt otthagyta a falut és kitanulta az útépítő mesterséget. 1953- ig egyéni parasztok voltak, 23 hold földet dolgozott meg a család. A termelőszövetkezet megalakulása után egy darabig iskolát takarított, aztán Pécsre ment, megszerezte a szakmáját, de a távollétet sohasem tudta megszokni. Hétfőn reggel indul, pénteken este látja újra a család. A faluban talán, ha két ember van összesen, aki az egész hetet a családtól távol tölti. Azok a parasztemberek, akik vele együtt kerestek munkát a megyehatáron túl, közelebb jöttek dolgozni, legalább annyira, hogy naponta haza tudjanak menni. Gere Sándor is járt a lavaszon Szekszárdion,., .felkére^ett néhány vállalatot, de a je’enle- gi fizetősét, 2800 forintot, sehol nem. tudták megadni. .Ma-, radt. Levelét ritkán váltanak, „ha baj történne, értesítenének”. Az asszonyra vár hétközben mindaz a munka, ami más családoknál a férfi dolga. A fűrész másik végét idős édesapja fogja. A hivatalos ügyeket egyedül intézi, ha sürgősen dönteni kell valamiben, egyedül dönt. Ha a gyerekeket kell fenyítení. hiányzik az apai szigor. — Nem próbált a férje a tsz-ben elhelyezkedni? — Itt kövezni nem lehet. Más munkát meg nem szívesen vállalna. Pedig fájnak a térdei, térdelve rakják az útra a követ és emelgetik az ötven-hatvan kilós tömböket. Elmegy az ember, viszi a pénzt is. — Hetente százhatvan forintot visz magával. Munkásszálláson lakik, kosztja, kvártélya megvan. Ha itthon lenne, ez a pénz négyünknek elég lenne. így a Rúpiája kell. — Mire jutottak? — Rádiónk van, .bútort vettünk, köves a konyhánk és padlós a szobánk. Szóval alakítgattunk a házon. Két gyerek mellett többre nem futotta. Nálunk nem telik hétszáz forintos csizmára és ötszáz forintos szvetterro. A nagyobbik lány ipari tanuló, a kisebbik még iskolás, költeni kell rájuk. Az asz- szony a szülei háztáji földjét műveli, háromszáz öl szőlőt, és ezerháromszáz öl kukoricát, baromfit, disznót tart, époen annyit, amennyi a család szüksége. Murámba állna szívesen. Itt a faluban nyolcórás munkára, leginkább varrni. De Kétyen ilyen lehetőség nincs. Nem is ig'en ígérik. A tsz-ben a munka hajnaltól késő estig tart. két idős ember, két gyerek és az eljáró férj mellett ezt vállalni nem lehet. A bejárás Szekszárdra megint nem megoldás, egy óra az út óda, egy óra vissza. Gere Sándoréknál jó darabig még minden marad a régiben. A hét vége öröm. — Hét végén itthon van a férjem, van segítség. II vénkor nincs pihenő és nincs megállás, erről leszoktunk. Rossz ez így, unom már ezt, nagyon unom. Előbb-utóbb változtatni kell az életünkön. D. VARGA MARTA Hogyan lehet egy csoportból kiváló együttes ? Az amatőr filmkörök az idén először kaphatták meg a kiváló együttes címet, amivel a Művelődésügyi Minisztérium mindössze két csoportot jutalmazott, a dombóvári filmkört és az Eötvös Loránd Tudományegyetem amatőr filmeseit. S okkal. Az utóbbi években az amatőr művészeti együttesek nagy változáson mentek keresztül. Volt időszak, mikor úgy látszott, nincs jövőjük az ilyen együtteseknek, nincs rájuk szükség, nincs közönségük, mivel a hivatásos művészek produkciói eljuthatnak mindenkihez. Először a televízió Röpülj páva népdal 'nekesi versenye és az azt követően megalakuló, fellendülő Röpülj páva-körök bizonyították, hogy szükség van amatőr művésze-> ti csoportokra. Ezt követte a rádió Szóljatok szép szavak vetélkedője, ami ismét azt bizonyította, hogy az országban vannak színvonalas, jó amatőr színjátszó csoportok, irodalmi színpadok és közönségük is van. A dombóvári filmkör hatvannégyben alakult, szinte véletlenül. A művelődési ház filmfelvevőt vásárolt, de rövid idő alatt kiderült, hogy a tánccsoport nem tudja kihasználni, Felvetődött a filmes csoport megszervezésének a gondolata. ,4 vezetést Balásy Gyula fafaragó népművész vállalta. Az akkori húsz—harminc jelentkezőből öt-hat törzstag maradt meg. ök alkotják a mai együttes magját is. Folyamatos tanulással készültek föl a hatvanötös területi fesztiválra, a következő évben már az országoson is ott voltak. Ettől kezdve alakult úgy a munka, hogy fesztiválokra dolgoztak. Ez jó is meg nem is. Nem jó, mert kampánymunkára ösztönöz de jó abból a szempontból hogy lemérhető a fejlődés. Hatvanhét ben rendezték meg először Dombóváron az azóta már hagyományos dél-dunántúli amatőr filmfesztivált. Megismerhették e környező megyék klubjainak munkáit, bemutathatták a saját munkáikat, sikereket érhettek el. A fesztiválok közti időszakban megszervezték a továbbképzéseket. Hatvannyolcban egyéves tanfolyamot indítottak, központi előadókkal. Tanultak filmesztétikát, filmtörténetet, fotokémiát, filmelemzést. A tanfolyam végén a vizsga nem volt kötelező, de aki levizsgázott, szakkörvezetői képesítést kapott. A csoporton belül is képezték magukat. A foglalkozásokon felváltva mindenki tartott kiselőadásokat, előzetes felkészülés után képzőművészeti témái ból. Nyári tábort is szerveztek. Mióta létrejött a néprajzos alkot' 'áhor, arán vesznek részt. Kisfilrrijcik, ha esetenként vannak is esztétikai hibáik, mindig aktuális, fontos témát dolgozna!; föl, s mivel a csoport tagjai nagyrészt fiatalok elsősorban az ifjúságot érintő kérdések kapnak helyet munkáikban. A tagság vegyes foglalkozású. Van köztük mérnök, ipari tanuló, szakmunkás, dekoratőr, gimnazista. A csoportot a közös munka ugyanilyen célja tartja össze: használni akarnak. Az esetleges műveltségben különbségek is kiegyenlítődnek. Már az is eredmény, hogy néhány ember alkotó- közösségben dolgozik, hasznosan tölti szabad idejét, de hogyan jut el mindaz, amit alkotnak a közönséghez? Van-e másnak is haszna a filmesek munkájából? — Van — válaszolja Bilkös- di János, aki Balásy Gyula betegsége miatt vette ái a csoport vezetését. — A fesztiválok nyilvánosak, mindig telt ház előtt vetítünk, aztán a filmjeinket elvisszük a járás ifjúsági klubjaiba, ahol vetítés után izgalmas beszélgetések alakulnak ki. Az ország filmes klubjai között rendszeresen vannak cserelátogatások, nyilvános vetítéssel, így más megyében is megismernek bennünket. Viszonylag széles körű közönséghez tudunk szólni — JHAROSI —