Tolna Megyei Népújság, 1971. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-30 / 282. szám
Hétezer Az ember 7000 évvel ezelőtt szelídítette meg és kezdte tenyészteni a lovat. Befogta az eke elé. Követ, sziklát, fát vontatott vele. Ráült és nagyobb távolságot tudott megtenni, mint bármikor azelőtt. Nyerget tett rá és csatába ment vele. Nagy Sándort egy ízben a lova mentette meg a biztos haláltól. Caligula római császár szentté avatta a lovát. Fizetőeszköz is volt és asszonyt, gyereket adtaik érte Keleten. Birtoklása szabadságot, hatalmat jelentett, a szegényebbeknek a legfontosabbat: a kenyeret, a megélhetést. 1938-ban Magyarországon 884 ezer ló volt, bizonyítva a legfőbb vonóerő „státuszát”, de a második világháborúban tömegméretekben pusztultak a lovak, sokat elhajtottak, — s bármily szomorú — sokat megettünk, számuk 300 ezerre csökkent. 1958-ban már 724 ezerre szaporodtak, aztán'a mezőgazdaság magyüzemesítésével — világjelenségként — eldőlt a ló igénybevételének, felhasználásának helye és jelentősége. 1971-ben, manapság 218 ezer lovat tartanak hazánkban, s egy-kót ezer sport- és versenyló kivételével állami gazdaságainkban, termelőszövetkezeteinkben dolgoznak. Hosszú évekig folyt a vita a négylábú segítőtárs jövőjéről, sokan, még mezőgazdasági szakemberek is azt tartották: „Bár az utolsó is elnyerhette volna már a táltosok üzenetét!” A mechanikai energia valóban új korszakot nyitott az emberiség fejlődésében, új energiaforrásokat biztosított a mezőgazdasági termelésben és az iparban egyaránt. Az állati eredetű energia jelentőségle parányinak tűnt. Felesleges terhet viselünk-e ? * Marton István, az egyik Zala megyei állami gazdaság agro- nómusa mondta: „Tíz éve még én is azt hittem, ninos többé a korszerű mezőgazdaságban helye a lónak. Később megváltoztattam a véleményemet. Gabonát, kukoricát mi már géppel vetünk, aratunk, hat gyalogemberrel és 20 géppel 1000 holdat megmunkálunk, mégis jó, hogy három pár lovunk van. Bár lenne vagy nyolc pár... Ebédet vinni, gázolajat a traktorokhoz, felszántani a háztáji kis parcellákat, gyerekeket szállítani az iskolába a pusztákról ... nagyon praktikus az olcsó lófogattal. Szerintem a legmodernebb gazdaságban is elkel a ló.’! Pál János, az Országos Ló- tenyésztési Felügyelőség igazgatója egy hozzá írt levelet mutat, feladó a londoni Bu- ekingham-palotából Fülöp herceg, a Nemzetközi Lovasszövetség elnöke: „...Kedves Pál Doktor -Ur! .. . Szeretném megköszönni önnek azt a meleg vendégszeretetet, amelyben 1971. szeptemberében a Vadászati Világkiállításon részesítettek... sbb...” — írja az angol királynő férje, aki az első, Magyarországon tartott hajtó Európa bajnokságon vett részt. — Nagy megtiszteltetés, hogy az 56 tagállam közül, mi magyarok kaptunk jogot a hajtó Népújság 8 1931. november Főiskola lett a Kaposvári Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum Főiskolai rangra emelkedett ez évben Kaposváron a Felsőfokú Mezőgazdasági Techikum. Somogy megye első főiskolájának elismert pedagógusai és kutatói vannak. Képünkön: II. éves hallgatók az állatházban. (MTI foto: Bajkor József felvétele—Kíü A 8»ibériai mormota Európa bajnokság megrendezésére — "mondja az igazgató. — Miért éppen minket választattak? A hazai tenyésztés elismerése Igaz, hogy a lólétszám megcsappant, de sikerült híres tenyésztésünket fenntartani, fejleszteni. Magyarországon jelenleg 1082 fedezőmén van és 95 ezer kanca. Tervszerű tenyésztőmunka folyik a híres, magyar fajtákból. A Nóniu- szokat a mezőhegyesi cs hortobágyi gazdaságok szaporítják, a Furioso (North-Staro- kat) a kiskunsági és kisbéri „istállók” ápolják, a világhírű Lipicai-kat a szilvásvára- di állami gazdaság tenyészti, a gyönyörű Arab fajtákat a bábolnai állami gazdaság (ahol egyébként 200 angol telivér kanca is van), a dal- mandi ménesből kerülnek ki a kiváló sportlovak, amelyek a díjugratásban, a 3 napos úgynevezett „Military -kon szerepelnek nagy sikerrel. A magyar hidegvérű, s muraközi fajtákat a szentegáti és más gazdaságok tenyésztik. Az Országos Lótenyésztési Felügyelőség nyolc területi ki- rendeltségén, a lótenyésztési felügyelők irányítják a munkát. Kiváló egyedeket adnak a versenypályákra, a sportpályákra és a gazdaságokba, ahol még mindig nagyon jól hasznosítják a lovakat. A tenyésztés nagy pénzt hozhat: egy-egy „bővérű” másfél éves csikó értéke eléri az 5—6 ezer dollárt, de akadt már kanca, amelyik Angliában 10 ezer dollárért kelt el. Egy angol törzsménért némely ország megfizeti az 1 millió dolláros mesebeli összeget is. Mint a lótenyésztési szakemberek mondták, a hazánkban folyó nemesítés!, tenyésztési munkát ismerték el, amikor — a Vadászati Világkiállítást felhasználva — e’jöttek hozzánk a neves külföldi szakemberek és nekünk adták az Európa bajnokság rendezési jogát Ötven lovasiskola Az állami gazdaságokban nem egészen 20 ezer a lovak száma, ám a tsz-ekben még nagyon sok dolgozik. Hosszú- hosszú ideig szolgálhatják még az embert, ha mindenhol megtalálják a gépi és az élő vonóerő közötti helyes arányt. Rövidtávú fuvarozásra, köny- nyebb anyagok hordására alkalmas jószág a ló. Még a tőle idegenkedők is megfontolhatják; hazánkban 300 községben nincs még bekötőút, a dülőutakról nem is beszélve. Márpedig a sárban, hóban sokszor könnyebben ellép fürge lábaival a ló, mint a traktor. Utoljára, de nem utolsóként említeném a magyar nép hagyományos lószeretetét, amely nem sorvad el a gépek korában sem. Bizonyíték?... A mezőföldi tsz-nek például kitűnő lovasiskolája van Fejér megyében. Az Igari „Lenin”, a Lajoskomáromi „Győzelem” sem bánik rosszabbul a lovakkal, s a három tsz olyan nagyszabású lovasversenyeket rendez, hogy a környékből alig tudják az autóbuszok a közönséget a helyszínre szállítani. Még az IBUSZ is szervez külföldieket a versenyekre, ahol ugratás, lovaglás szerepel a műsoron. Meglepetés? 1971-ben már 50 iovasiskola működött, ebből 16 tsz-ekben. A ló tehát hűséges barátunk marad, ha az ember nem mondja fel a velük kötött 7000 éves szerződést. ' ' Szüts Dénes Mongólia igen .gazdag a prémes állatokiban, melyek között külön helyet foglal él a szibériai mormota. Ezek a jelentéktelen, külsejű, de igen hasznos állatok igen elterjedték Mongólia területén, főleg a mongol és góbi Altáj, a Hentejszki hegyek vidékén, valamint Kelet- Mongólda egyes részein. A szibériai mormoták BSM zárólag a nehezen, megközelíthető meredek hegyoldalakon élnek, táplálékuk majdnem az összes fűféleség. Mély üregekben laknak, melyek védeK met nyújtanak a természeti erők és ellenség ellen. A mop* mota ősszel eléri a 4-—5 kilogrammos élősúlyt, mélyből átlagosan 1,5 kilogramm a asm> „Szarvasország” A gemenci erdőnek, Tolna megye természetes nemzeti kincsének minden évszakban, így télen is megvan a jellegzetes hangulata. Ilyenkor, amikor már hó fehérük az erdei tisztásokon, letaposott utakon és a magányos öreg fákon, csapatosan seregük a vad a megszokott etetőhelyekre, Az elmúlt aszályos időjárást, a száraz őszt megsínylette a vadrezervátum minden lakója, hiányzott a máskor „terített asztal” a máskor dús vadtakar- mány-földeken és a szabad le_ gelőkön; még az ott ritkábban található tölgyfák sem adtak makktermést. Amint Parti István vadászati igazgató elmondotta, a mocsári tölgyek csak évtizedenként teremnek, s az idei esztendő meddő volt. Ezért az őszi szárazság fokozottabban sújtotta Gemenc állatvilágát, mint más erdőségekét. Az évi csapadék nem esett le, s a tapasztalatokból következtetve, megtörténhet, hogy hóval pótolja majd a sok hiányt a természet. A tél meg is étkezett a hóval együtt. S az ember gondoskodik az oltalomra szoruló szarvasok, vaddisznók és őzek megfelelő táplálásáról, a vadgazdaságban még jóval a tél beállta előtt megkezdték az ertélen dő állatainak etetését. .Járművekkel, lovasfogatokkal, szánokkal és a gazdasági kisvas- útón rendszeresen, naponta szállítják a takarmány-utánpótlást szerteszét a Duna -menti vadon sűrűjében. Több ezer mázsányi lucerna,, szénát, csöves kukoricát, vad- gesztenyét és makkot tároltak, szereztek be a híres, gemenci vadállomány téli ellátására. A havas télben puska nélküli vadászok is megjelennek Gemenc „kapujában”, Keselyűsben, a fotóriportereik kedvelt témája az ilyenkor könnyebben lencsevégre kapható szarvascsapati (B.L.) A mormoták megélnek a marhák számára alkaűmatlaw legelőkön is. Értékes szőrméjükön kívül magas kalóriáé tartalmú és ízletes húsuk vanj melyet — történelmi dokumentumok tanúsága szerint már a régi időkben is fogyasztottak. A monmotahús az elé gyengült, vagy megbetegedett! állatok egészségét gyorsasa helyreállító ..módszer” volt. A tudósok megállapították, hog* a mormota szalonnájában A-* D- és E-vitaimin találhatói. A mormotaszőrme könnyes színezhető, a legértékesebb szőrméket — többek között a legdrágább vidraszőrmét, vagy a folyami és erdei coboly szőrmét is — utánozhatják vele. Az állatok bőre igen rugalmas, szilárd, sárgás-fekete színű, erős fényű — méretre valamivel nagyobb a házimacska bőrénél. A mongol szőrmeexport 70—80 százalékát a szibériai mormoták adják. A szibériai mormota tömeges kilövésének ideje: augusztus- szeptember. A rendkívül óvatos állat még a tapasztalt vadász számára is nehéz trófea. A mongol vadászok évente több mint egymilüó mormotát ejtenek el. Mongóliában 60 éve foglalkoznak a mormotabŐr kikészítésével és exportjával. ÉPÍTÉSI SZAKÄGAZAT- VEZETÖT LEGALÁBB TECHNIKUSI KÉPESÍTÉSSEL és 10 ÉVI SZAKMAI GYAKORLATTAL FELVESZÜNK. Jelentkezés: őcsény „Kossuth” Mg. Tsz. elnökénél. Telefon,: 3. (378) Foto: Gottvald Károly
