Tolna Megyei Népújság, 1971. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-28 / 281. szám

Ki volt dr. Janda? Nemrégiben néhány sor adta hírül a „halálozás” rovatban, hogy elhunyt dr. Janda Mik­lós nyugalmazott ügyvéd. Bi­zonyára sokan nem gondoltak arra, hogy az elhalálozott sze­mély azonos azzal a Janda doktorral, aki a köztudatban úgy él, mint a magyar Sher­lock Holmes, vagy Simon Templar. Akik manapság egy-egy foly­ton Szimatoló ismerősre azt mondják, hogy az illető egy Valóságos Janda nyomozó, bi- Konyára emlékeznek még arra a jellegzetes reklámfigurára is, amely évtizedeken keresztül ott állt a Teréz körút forgata­gában, Janda dr. magánnyomo­zói irodája előtt Ennek a fi­gurának hatalmas, fürkésző szemet, szembe húzott puha­kalapot, angolosan kockás sá­lat festett a reklámkészítő. A odetektív” szájából elmaradha. íatlan öblös pipája pedig haj- naltól-éjszakáig ontotta a füs­töt. A szomszédos taxiállomás sofőrjei ugyanis az elszívott cigaretták cikkjeát beletömték © reklámalak pipájába. Talán ez a nagyon forgal­mas ponton fölállított rak- tömember magyarázza azt hogy a két háború közötti Idő­ben Budapesten működő 42 magánnyomozó közül éppen Sanda dr. neve .vált fogalom­má. Közrejátszott ebben az alábbi jelmondat is: „Ha gyanúja sanda, «= ki­nyomozza Janda”, A 78 éves korában elhunyt magándetektív 16 gyermekes nyomdászcsaládban született, s •a gimnáziumot úgy tudta elvé­gezni, hogy délutánra munkát vállalt A háború alatt az Ison- f.o-i frontszakaszra' vezényel­ték, ahol megsebesült. Felgyó­gyulása után betegszabadságot kapott, de lekéste a Pestre in­duló szabadságom vonatot. Fel­ugrott hát az utána indulóra, amely azonban történetesen ÍV. Károly különvonata volt Az ügyből hadbírósági vádirat lett, de ezt büntetés nélkül megúszta: az ügy egy Magde- burgból származó katonai ügyész kezébe került, s ez sze­rencsére jói ismerte őt nemzet­közi úszóversenyekről (Janda Miklós az MTK egykori, akkor világszínvonalon álló vegyes­váltójának tagja volt). A jogi doktorátust 22-ben szerezte meg, 1932-ig végzett az ügyvé­di vizsgával is, de mert nem tudta letenni a 2000 pengő biz­tosítékot, ügyvédi irodát nem nyithatott. Ezért váltotta lei — anyagi kényszerűségből — a magánnyomozói engedélyt. 1949-ig működött ezen a külö­nös pályán, amely bizony nemcsak sikereket, hanem kí­nos helyzeteket is jelenthetett számára. Janda dr, a magánnyomozók kezébe adok sokféle ügy közül a „szívspecialista” hatáskörébe tartozókat vállalta. Akkoriban általános dolog volt a ma már szerencsére jóval ritkábban előforduló érdekházasság. Mint Janda Miklós néhány évvel ez­előtt egy riporternek elmond­ta, a házasságok jellegzetes in­dítéka volt a pénz és a meg­alkuvás. Pénz a nem éppen, leányálom férfi részéről és a megalkuvás a csinos, de sze­gény ara oldaláról. Ebből az­tán számos házasságtörés szár­mazott, s a sanda gyanútól gyötört gazdag úr máris figyel­tette kikapós nejét. Sok volt a házasságszédelgő is. Ezek nagy örökség várományosának, vagy rangos történelmi család le­származottjának adták ki ma­gukat, s igyekeztek behálózni egy-egy gazdag, rendszerint vi­déki lányt. Jómódú családok csemetéit pedig szende leány­zók kerülgették, elhallgatva a kiszemelt vőlegény családja előtt, hogy egy, vagy több gyermekük sír esetleg a men- helyen az anyuka után. Ilyen­kor aztán Janda diszkréten nyomozott, megfigyelt, s illő tiszteletdíj ellenében atyai jó- tanácsot adott a megbízó csa­ládnak. Végezetül egy híres esete: az ismert gyáros felesége férje fe­hérneműjén rúzsfoltot talált Megbízására Janda figyelni kezdett, s megállapította, hogy a mintaférj egész napját az •üzemében tölti, este pedig sza­lad haza otthonába. A követ­kező menetben Janda elbeszél, getett a gyáros irodája előtt posztoló hivatalsegéddel, s köz­ben nyitva tartotta szemét. A párnázott ajtó fölött piros lám­pa égett, jelezvén, hogy a nagy­főnök tárgyal, vagy diktál. Kisvártatva pedig egy bűbájos szőke tisztviselőnő lépett ki az irodából. Janda dr. ezekután kibérelte a szemben lévő ház egyik utcai szobáját. Az ablak alá heverőt, az ablakba pedig az igazgatói iroda ablakára irá­nyított periszkópot helyezett. A gyáros felesége egy teljes dél­után nézett mereven a perisz­kópba, s eayszer csak felug­rott a heverőről, s így kiáltott: „Nekem 20 év alatt nem adott ennyi csókot a nyomorult!”.. i Rakomány mint üzemanyag Forradalmian új tartályha­jót bocsátottak vízre Cadiz- ban: a 115 ezer tonnás Conoco Espana-t, amely Líbia és Ang­lia közötti olajszállítás céliá­ból készült. A hajó — a fél­millió tonnás jaoán tartályha- jókhoz viszonyítva — nem nagyságával tűnik ki, hanem abban egyedülálló, hogy szál­lítmányát — a benne tárolt olajat — használja fel üzem­anyagként. Ez az üzemanyag­mennyiség a tartályhaióban szállított 31,5 millió gallon (1 gallon = 4 543 l’tor o1«!) e<ry egészen kicsinv hányada. Ke­zelése, rakodása, kikötése rendkívül egvszerű, s nem igénvel speciális kikötői be­rendezést. A haiő rendelője egv gmerikai telenhelvű nem­zetközi vállalkozás olvan új felszerelés és berendezés al­kalmazására kötelezte az éoí- tő vállalatot, amelv meaaVa- dálvozzn az ólai kis”’városát a halóból, s íffv elkerülhető a tengervíz UtóbH időben oly gyakori szennyezése. Egy értékes izotóp születése A sarkvidék aranya A Szovjetunió legészakabbra fekvő kitermelőhelyén, a Csukotka félszigeten dolgozó Komszomolszkij kotróhajó. A Szovjetunió északkeleti része bővelkedik gazdag arany­lelő helyekben. A Magadáni területet méltán nevezik az or­szág valutaműhelyének. Már az elmúlt évszázadban eljutott ide néhány, a tajga és a tundra akadályait leküz- dő aranykereső, de a rideg természettel folytatott egyen­lőtlen küzdelemben sokan éle­tüket vesztették. A vidék föld alatti arany- készleteinek kitermelése a szovjethatalom idején kezdő­dött. 1928-ban Juyij Bilibin geológus expedíciója nagy te­rületeket kutatott át a Kolima folyó felső folyósvidékén, ahol hamarosan ipari méretű aranv- kitermeléábe kezdtek. Ma a kisméretű aranymosó szerkezeteket hatalmas villa­mosított aranyásó kotróhajók váltották fel. Nemrég az itt dolgozó agregátorok merítő­térfogata 150 liter volt, az újabb típusoké már 600 liter. Egy-egy ilyen kotróhajó sze­zononként több mint 2 millió köbméter homokot képes fel­dolgozni. Az ötvenméíeres mélységig is lehatoló gép 12 ezer földmunkást helyettesít. Az óriási dúsítóüzemet mind­össze 9 ember irányítja. Az aranykitermelés a 30—50 fokos fagyok beálltával és a folyók befagyása után sem áll meg. Speciális, téli üzemelésre berendezkedett agregátorok még akkor is képesek kivonni az értékes fémet a kőzetekből, (APN—KS) Szibériai Szakértők „gyakorlatilag kor- látlan”-nak nevezték a kelet­szibériai Kibik Gordon lelő­hely márványkészletét. A Sza- ján-Susenszkojei vízierőmű építkezésétől 18 kilométerre keletre fekvő . márványtelep majdnem tíz köbkilométer nyersanyagot tartalmaz, tizen­nyolc színárnyalatban. Szak­márvány w emberek szerint az itteni már­vány vetekszik a carraraival. Most a leendő kitermelő he­lyek közelében kőfeldolgozó nagyüzemet építenek. A léte­sítmény tervezett évi teljesít­ménye 250 ezer négyzetméter burkolómárvány és 50 ezer négyzetméter gránitlap. A gyár először 1973-ban ad ter­méket. (APN—KS) A szén—14 glukóz iránt vi­lágszerte igen nagy a kereslet, széles körben alkalmazzák a biológiai és orvosi kutatások­nál; ez a legfontosabb a ke­reskedelemben kapható mint­egy 150 izotóp közül. Egy ame­rikai radiokémia! központban új eljárással nagy mennyiség­ben állítják elő ezt a keresett izotópot, s 80 országba expor­tálnak belőle. Üvegbúra alatt egy pohár vízbe állítva egy trópusi nö­vény — a Canna indica — nagy glukóztartalmú levelét helyezik el. Ezután a búrét le­vegő és szén—14-gyel jelölt széndioxid keverékkel töltik meg, majd erős fényhatásnak teszik ki a növényi részt. A megvilágítás következtében fo_ toszintézis zajlik le, amelynek eredményeképpen szén—14 glu­kóz Keletkezik, s ez a levélből kivonható. Ember és technika Gleccserszámlálás A Harvard egyetem (Egye­sült Államok) tudósainak egy csoportja közvéleménvkutatást indított arról a kérdésről, mi­lyen hatással van a . technika a társadalomra. A közvéle­ménykutatás eredménye: a megkérdezettek közül 94-en úgy vélekedtek, hogy a gépek megkönnyítik ugyan az ember életét, de erősen magukhoz láncolják. 73 személy kijelen­tette, hogy a gépek a lélek­telen technika egyik kis kere­kévé változtatják az embert. A felmérésben 200 bostoni la­kos vett részt. Ceruza Az osztrák Faber-Kastel cég 10—18 darabból álló speciális színes ceruzahőmérőket gyárt az olyan termelési és műszaki igények kielégítésére, amelyek­nél nincs szükség nagyfokú pontosságra. Ezek a ceruzák a hőmérséklet' hatására vál­toztatják színüket. A vizsgált tárgyat megjelölik valamelyik ceruzával, amely a feltétele­zett hőfok esetén megváltoz­tatja színét. Ha jól választot­ták ki a ceruzát, akkor a szí­A Kazah Tudományos Aka­démia tudósai által összeállí­tott gleccserkatalógus . 2720 je- gesedési centrumot tart nyil­ván a köztársaságban. Az összegyűjtött adatokból kide­rül, hogy a napfényes Ka­zahsztán óriási „jégtárolókkal” rendelkezik 1— összesített terü­letük meghaladja a kétezer négyzetkilométert. Ha az itte­ni jégkészlet mintegy felét magába foglaló Dzsungari Alatau gleccser jegét felolvasz­tanák, a keletkező víz megtöl­■ iw r n nomero ne egy-két másodperc ■ alatt megváltozik. A szín azonnali változása azt jelenti, hogy a tárgy ‘ hőmérséklete magasabb, mint'amilyenre a ceruzát be­állították; Ellenkező esetben, ha a ceruza színe nem vál­tozik, ez annyit'jelent, hogy a szükséges hőmérsékletet még nem sikerült elérni. A speci­ális ceruzagyűj töménnyel 65— 670 Celsius fok Határ között lehet méréseket végezni. tene egy több mint hetven- millió köbméteres tartályt. Egyedül a Dzsungari és a Zailijszki Alatau legalább másfél millió köbméter glecs- cservizet juttat a folyókba. Zseb-komputer A Packetronic a maga ne­mében egyedülálló készülék. A periferikus számítókészülék valamennyi szükséges tulaj­donságával rendelkezik, mére­teit tekintve minden más komputertől különbözik, — akkora, hogy kézben lehet tar­tani, vagy, elfér, zsébben is. A Packetronic miniatűr volta el­lenére komoly segítséget nyújthat a számításokat vég­ző mérnököknek, könyvelők­nek, tervezőknek. A legkülön­bözőbb- számítási műveletek elvégzésére alkalmas, így pél­dául hatványozásra is. A zseb- komputer szalagra nyomtatja és így bocsátja ki magából az adatokat. A japán Kanon cég a zsebkomputeren kívül még más hasonló hordozható szá­mítókészülékeket is gyárt

Next

/
Thumbnails
Contents