Tolna Megyei Népújság, 1971. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-28 / 281. szám
Munkaidőre form a szocialista országokban A POLITYKA írja: Lengyelországban a kongresszusi vita egyik központi kérdése a munkaidő csökkentése. Ehhez kapcsolódik a Polityka c. hetilap cikke, amely négy szocialista országnak, köztük Magyarországnak a munkaidő csökkentése terén elért eredményeit ismerteti. A magyarországi helyzetet olvasóink ismerik, ezért a cikk itteni tapaszi m I I aI/ixí .T/malIrnvA Ír w I óci* i1 íolr in fii n Ír nyös megoldás volt. A számok önmagukért beszélnek: ez év első nyolc hónapjában a tavalyi év azonos időszakához képest az ipari termelés 7,4 százalékkal emelkedett. A csehszlovákiai munkaidőreform a vállalati belső tartalékok kihasználására épült. Kísérleti stádiumban (Bulgária) A Bolgár Kommunista Párt X. kongresszusán elfogadott programnak az életszínvonal növelésére vonatkozó fejezete egyebek között megállapítja, hogy a műszaki fejlődés, a komplex gépesítés és az automatizálás arányában a párt fokozatosan megvalósítja a munkaidő (a munkanap és a munkahét) csökkentését. A munkaidőreform Bulgáriában nem újkeletű kérdés- az utóbbi években kísérletképpen már bevezették az ötnapos munkahetet Gabrovo és Sztara Zagora kerületekben és néhány szófiai, valamint perniki vállalatnál. A kísérletet fokozatosan kiterjesztették több más vidéki vállalatra is. Ezekben az üzemekben a dolgozók heti munkaideje 42,5 óra, azaz a hét öt napján 8,5 órát dolgoznak, a szombat pedig szabadnap. (Egyes esetekben — például a kereskedelemben és a szolgáltatások területén — a szabadnapot hétfőn adják ki.) A kísérlet mintegy három évvel ezelőtt indult, különböző ágazatokhoz tartozó és különböző nagyságú üzemekben Gabrovóra és Sztara Zagorára — ahol a csökkentett munkaidőt valamennyi üzemben bevezették — azért esett a választás, mivel mindkettő erősen iparosított körzet, ugyanakkor iparuk meglehetősen heteroA foglalkoztatás növelésére a reform (munkaerő-nehézségek miatt) nem számíthatott. Ezért nem alaptalanul esik annyi szó a termelési folyamatok intenzitásának növeléséről, a munkaszervezés és az anyagellátás megjavításáról, a munkafegyelem fokozásáról, a munkanap jobb kihasználásáról (műszakok számának növelése, a technológiai folyamat színvonalának emelése). gén, és nemcsak a nagyvárosokra összpontosul, hanem a kisebb településekre is kiterjed. Az eddigi eredmények biztatóak: a termelést sok esetben túlteljesítették, a csökkentett munkaidő a berek alakulását nem befolyásolta kedvezőtlenül. Bizonyos fennakadások történtek ugyan, de csak a kísérlet bevezetését követő első időszakban. Ehhez hozzá kell tennünk még azt, hogy Bulgáriában jelenleg 48 órás a munkahét, de mind gyakrabban hallható olyan vélemény, hogy a rövi- debb munkahét rendszerét az egész országban mielőbb be kell vezetni. Erre az elkövetkező években részben sor is kerül. A rövidebb munkahét bevezetése azonban több feltételtől függ: a munkaidőreA kereskedelem kivételével (Jugoszlávia) A munkaidőreform kérdése Csehszlovákiában már hosz- szabb ideje napirenden van. A munkaidő csökkentése több szakaszban történt. 1956-ban a heti munkaidőt 4G órára csökkentették. ugyanakkor a nyugdíjkorhatárt 60 (férfiak), illetve 55 (nők) évre szállították le. Az 1965—1967-es években a munkaidő további csökkentésére került sor: az egy műszakban dolgozóknál a heti munkaidőt 44 órában állapították meg havi két szabad szombattal, majd 1968-ban 42,5 órában (sőt egyes népgazdasági területeken 41,25 és 40 órában), s ezzel egyidejűleg áttértek az ötnapos munkahétre. Most a szocialista szektorban foglalkoztatott dolgozóknak több mint 95 százaléka (a termelőszövetkezeti tagok kivéte-i lével) 42,5 órás heti munkaidőben dolgozik. Az ötnapos munkahétre történő áttéréssel a munkaszüneti napok száma évi 125-re emelkedett. Az 1967—68-as tanévben az általános iskolákban a heti tanítási idő váltakozva öt, illetve hat nap. Meg kell jegyeznünk, hogy a munkaidőreform utolsó szakaszában az üzemek és a vállalatok erős, mondhatni spontán nyomását lehetett. tapasztalni Emiatt kedvezőtlen gazdasági helyzet alakult ki: csökkent a termelés, a munkatermelékenység anyagellátási Vízszintes: 1. „Aki tud: teremt, aki nem tud: tanít”. 11. „Nem a tudatunk határozza meg lécünket, hanem a létünk a tudatunkat.” 14. Város a Somme folyó mellett. Francia- országban. 15. ...övezet, nagy energiájú, elektromosan töltött részecskék alkotta felhő. 17. Cérium. 18. Rokon. 20. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. 21. Község Baranyában. 22. Női név. 24. Lóbetegség. 26. Utolsó posta. 27. összetételekben: új. 28. Gén-jelző. 31. Kerti szerszám. 32. Diplomáciai testület. 33. Ami mutatja, hogy az alapot hányszor kell önmagával szorozni. 34. Fal. 35. „Micsoda művész pusztul el bennem!” 36. Ek! 37. A szónak lehet, a késnek van. 38. Francia Rt. 39. A költők hangszere. 40. Becézett női név. 42. Gólnélküli döntetlen. 43. Az NSZK egyik nagy pártjának betűjele. 45. Kicsinyítő. 47. Férfinév. 48. Fovivőér. 49. Ismeretlen. 51. Actinium. 53. Tar betűi. 54. Tisztes rang. 56. Becézett Aranka. 57. Párt! 58. A rúpia 10fl-ad része. 59. A konokság. 60. Zuhanj! 62. ... Valloné. 64. Kettős mássalhangzó. 65. Germánium. 66. A Szovjetunió régen elhagyatott, ma egyre jelentősebb területe. 69. Igazságos erély. 71. „A szó elrepül, az írás megmarad”. (Verba volent, scripta manent.) 72. „A lán^ész: egy százalék ihlet és k’lsncvenkilenc százalék ver.ejíék”. Függőleges: 1. „A tudás hatalom”. 2. Épület része. 3. Sir. 4. Ingmárka. 5. Nem „a” férfi. 6. Egymást követő betűk. 7 SV. 8. Számnév. 9. ... Ekber.g 10. ... Taylor, angol felkelő volt. 11. Emel! 12. Igekötő. 13. A fotót javítja.'16. „E piramisokról negyven évszázad tekint le rátok!”. 19. Válogatott labdarúgó. 23. Japán sakk. 24. zavarok jelentkeztek stb. Az akkori po.litikai helyzetben a munkaidőreform szervezetlen bevezetése hátrányosan hatott a népgazdaság valamennyi területére, az energetikára, a vasúti közlekedésre, a szolgáltatásokra és a kereskedelemre Az új párt- és állami vezetés 1969 áprilisa óta számos különböző intézkedéssel próbálja felszámolni a spontaneitás következményeit. Rendet kellett teremteni egyebek között az áruellátás megszervezésében 1970. szeptember 1-től kezdve meghosszabbították a boltok nyitva tartási idejét a mufika- szüneti napot megelőző napon és növelték a szombaton is nyitva tartó üzletek, különösen az iparcikk-árusító boltok számát. Nőtt a nyitva tartó gyógyszertárak száma is. A szolgáltatások terén azonban a helyzet még ma sem kielégítő. Csehszlovákia gazdasági helyzetére az elmúlt időszakban a pozitív tendenciák nyomták rá bélyegüket. Idén a népgazdaság valamennyi területén jó eredmények születtek. Ezért ma már lekerült a napirendről az az — 1969-ben több közgazdász és publicista által feltett — kérdés, hogy nem volt-e túl nagy fényűzés a rövidebb munkahét bevezetésére. Az élet bebizonyította, hogy a munkaidőreform bevezetése a csehszlovákiai viszonyok között helyes és előÉpülj fel! Izmosodj meg, gondolat!” 25. Évenként tizenkétszer ismétlődő. 28. Árut bemutató portál. 29. Fegyvert elsüt. 30. Község Tolnában. 31. ÄBÜ 32. „Gondolkodom, öliát vagyok”. (Cogito, ergo sum.) 33. Főzeléknövény. 36. Pont kellő létszámmal. 38. Becsületszó. 41. A Duna mellékfolyója. Passaunál torkollik. 44. Eb ... fakó. 46. Cukrozott. 49. Lekvár 50. Angol politikus volt. 51. „Az omnibusz utasai” Írója (Louis) 52. „Hannibál a kapuk előtt.” 55. A termelés egyik ágával kapcsolatos. 56. ... acta. 59. Ez is, ... (rizi- bizi). 61. Rí. 62. Füves terület. 63. Férfi lesz. 64. Cigarettázik. 67 Helyhatározó rag. 68. Régi római pénz. 69. SD. 70. Menj, angolul. A megfejtés beküldendő 1971 december 6-án déli 12 óráig levelezőlapon a megyei művelődési központ, Szekszárd címre. A levelezőlapra kérjük ráírni: REJTVÉNY. A helyes megfejtést beküldők között 5 db könyvet sorsolunk ki. Az 1971. november 14-i rejtvény helyes megfejtése: „... magam is vele szálltam egy darabig. Hogy vitte-vitte szívemet. Szinte béléd. bonyhádi gimnazista ég.” Könyvjutalmat nyertek: Barabás Lajos Hőgyész, Fő út 27., Cséfalvay Magdolna Bony- hád, járási hivatal, Nepp Gyúr la Szekszárd, Lehel utca 1„ Pálföldi István Szekszárd, Bar- tina utca 8.. Zerza József Paks, Dózsa út 24. A könyveket postán küldjük el. Hivatalos adatok szerint valamennyi jugoszláv vállalatnál a gyakorlatban már bevezették a csökkentett, 42 órás munkahetet. Ez a munkaidőreform a szocialista szektorban foglalkoztatott mintegy 4 millió dolgozóra vonatkozik. A rövidebb munkahetet hivatalosan az 1963-as évi alkotmányban rögzítették, majd az 1965 áprilisi törvény értelmében bevezették. A bevezetés fokozatosan. három szakaszban történt: kísérleti, előkészítő és befejező szakaszban — azzal a feltétellel, hogy a rövidebb munkahétre áttérő üzemek biztosítják ugyanazokat a termelési eredményeket és munkatermelékenységet, sőt a lehetőségekhez képest növelik is termelékenységüket. Az illetékes intézmények vizsgálatai és adatai azt mutatják, hogy e feltételeket sikerült teljesíteni Az utóbbi öt évben a termelékenység állandó növekedése volt tapasztalható, sőt — különösen az utóbbi ké* évben — a termelés volumene is emelkedett. A 42 órás munkahetet a nem gazdasági jellegű intézményeknél vezették be leggyorsabban, a gazdálkodószerveknél a munkahét csökkentése valamivel lassabban történt. (Ennek oka Jőleg az, hogy nem álltak rendelkezésre olyan szakemberek, akik a jobb munkaszervezést biztosították volna.) Ezért az első határidő (1970. április 7.) lejártával a csökkentett munkahét bevezetése nem történt meg a költségvetési intézmé- mények 1, a gazdálkodó szervek: 18 százalékánál. E vállalatok számára a bevezetés határidejét ez év április 7-ig elhalasztották. Bár általános vélemény, hogy a rövidebb munkahétre történő áttérés általában sikeresen zajlott le. számos problémát nem sikerült megoldani A sajtóban olvashattuk azt a megállapítást, hogy „csak a feladat könnyebbik részét sikerült megoldani” (Borba) vagy hogy „jelenleg a rövidebb munkahét bevezetésének megalapozása a feladat: az intenzívebb munkavégzés és a szabad idő jobb kihasználása E folyamat nem lesz. sem könnyű, sem rövid lejáratú” (Politika Ekspres). Jelenleg a szocialista szektorban a jugosziávok döntő többsége öt napot dolgozik, a szombat és a vasárnap szabadnap. A heti két szabadformra fel kell készülnie a ke. reskedelemnek, a vendéglátásnak és más szolgáltató ágazatoknak. A dolgozók hatékony és aktív pihenése érdekében tovább kell fejleszteni a kulturális tevékenységet is: több kulturális és szórakoztató műsort kell szervezni a két munkaszüneti napra. Bulgáriában tehát a munkaidőreform előkészítésénél különös hangsúlyt kapnak azok a kérdések, amelyeket a bolgárok az emberről való gondoskodás névvel jelölnek (szolgáltatások, a kereskedelmi hálózat fejlesztése, a nők tehermentesítése a háztartási munka alól stb.). E kérdéskomplexumba tartozik a nyugdíjasok helyzete is. A BKP programja és a gazdaságfejlesztési irányelvek felhívják a figyelmet arra. hogy mielőbb egységesíteni kell a járadékok és nyugdíjak ma még meglehetősen differenciált rendszerét. A nyugdíjkorhatár kérdését Bulgáriában js sikerült már évekkel ezelőtt megnyugtatóan rendezni (férfiak 60 év, nők 55 év). Vannak azonban olyan foglalkozások, amelyek az egészségre ártalmasak (fejtésnél dolgozó bányászok, egyes vegyipari szakmák) ahol — húsz évi munka után kívánatos lenne a nyugdíjkorhatár 45, illetve 55 évre történő leszállítása. napot a hivatalokban, bankok* ban. számos szolgáltató egységnél is bevezették, ezért a dolgozóknak számos magánügyüket munkaidőben kell in» tézniük. Ki kell azonban emelni a kereskedelmi hálózat jól működő szervezetét; az üzletek szombaton egész nap nyitva vannak, az élelmiszerboltok és egyes áruházak, továbbá a piacok pedig vasárnap délelőtt is. Csaknem valamennyi iskolában a tanítás a hét 6 napján történik, ami lehetetlenné teszi a tanulók szülei számára, hogy szombaton családostól víkendre utazzanak. Az utóbbi időben azonban egyre szélesebb körben vezetik be azt a kisérletet, hogy a tanítást heti 5 napra csökkentsék. A rövidebb tanulmányi hetet egyebek között 20 belgrádi általános és középiskolában is bevezették. A rövidebb munkaidő számos lényeges gazdasági problémát hoz felszínre. Jugoszláviában csak kevés termelőüzem dolgozik egész héten: kohászati művek, erőművek stb., valamint a közlekedés, hírközlés és egyes szolgáltató üzemek. Ezzel kapcsolatban egyre több szó esik arról, hogy mivel az emberek kevesebbet dolgoznak, ugyanez vonatkozik a gépekre is; ezt pedig a jugoszláv gazdaság a jelenlegi helyzetben nem engedheti meg magának. Az utóbbi időben egyes üzemek javaslatokat dolgoztak ki a munkaidő és a pihenés jobb koordinálására, a géppark maximális — a szombatot és vasárnapot is magában foglaló — kihasználására. Jugoszláviában jelenleg széles körű vita folyik a nyugdíj- rendszer reformjáról. Ezzel kapcsolatban rövidesen szövetségi törvényt hagynak jóvá, ugyanakkor egyes részletkérdések megoldását — beleértve azt is, mennyire szállítsák le az alkalmazottak nyugdíjkorhatárát — a köztársaságok saját hatáskörükben döntik majd el. A most tárgyalt javaslatok értelmében a nyugdíjjogosultság feltételei: férfiaknál 60 éves kor és legalább 20 évi munkaviszony, vagy 65 éves kor és 15 évi munkaviszony. Nőknél a nyugdíjkorhatár öt évvel alacsonyabb. A törvény- tervezet vitája során elhangzott olyan javaslat is, hogy a nyugdíjjogosultság egyedüli feltétele a 40 (férfinál), illetve 35 (nőknél) éves munka- viszony legyen — életkorra való tekintet nélkül. SZEREK Ki mondta ? Rejtvényünkben 10 nevezetes mondás szerzőjének nevét rejtettük el. Megfejtésül a 10 nevet kell beküldeni. Csaknem mindenki ( Csehszlovákia)
