Tolna Megyei Népújság, 1971. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-26 / 279. szám
Riadó az ültetvényeken „Mentsétek meg a kávét!“ Veszélyes növénybetegség, az úgynevezett levélrozsda, amely •— mint mondják, száz évvel ezelőtt véglegesen hozzásegítette az angolokat, hogy a tea mellett foglaljanak állást — nagymértékben veszélyezteti a nagy brazil kávéültetvényeket. „Amennyiben a brazil kávétermelők nem képezik k; magukat a harcra e betegség ellen, drasztikusan csökken a kávétermelés” — jelentette ki dr. Felix Albany, a FAO, az ENSZ élelmezési szervezete szakértői csoportjának főnöke. Egyidejűleg feltétlenül akciót kell végrehajtani a Brazíliával határos országokban, mert amennyiben a fertőzés más országokra is átterjed, veszély- bén forog a világ egész kávéipára. A kávéleveleket pusztító veszélyes gombák első ízben Ceylonban és más ázsiai országokban mutatkoztak, még a XIX. században. A kávétermelők akkor gyorsan áttértek a teatermesztésre. Mivel ezek az országok akkor brit gyarmatok voltak, a britek is hamarosan leszoktak a kávéról és beleszerettek a teába. A rozsda a nagy afrikai kávéültetvényeket is megtámadta, és megoldást csupán a betegségnek ellenálló új kávéfajták termesztésében találtak. A latin-amerikai termelők mindig biztonságban érezték magukat, úgy vélekedvén, hogy az Atlanti-óceán óriási térségei áthidalhatatlan sorompót állítanak e gombák elé. 1970. február 11-én azonban, a FAO római székhelyéről érkezett drámai távirat jelezte a kávérozsda elérkezését a délamerikai ültetvényekre is. A brazil hatóságok villámszerűén reagáltak és teljes mértékben elszigetelték a part menti államokat. Röviddel ezután a rozsda mégis felütötte fejét Brazilia más vidékein is. A FAO központjában a latin-amerikai gombainváziót nagyon komolyan veszik. Külön szakértői stáb alakult azzal a céllal, hogy kidolgozza a harci stratégiát, e betegség ellen, amely elpusztíthatja az egész, több milliárd dollárt érő latin-amerikai kávéipart. Felhasználva azoknak az országoknak tapasztalatait, amelyek már túljutottak ilyen járványokon, a szakértők megkísérlik felfedezni azt az új kávétípust, amely teljes mértékben ellenáll a gyilkos gombák hatásának. 8< A Mars keringési ideje 687 nap. Térfogata hatszor, tömege kilencszer kisebb, mint a Földé. Tengelyforgásának periódusa 24 óra, 37 perc, 23 másodperc. Csekély légköre főleg nitrogénből, széndioxidból, kevés vízgőzből, oxigénből áll és legfeljebb 80 higanymilliméter nyomást gyakorol a felszínre. A bolygó pólusain váltakozva fehér foltok mutatkoznak, valószínűleg szárazjégből. Felszínének jó részén vöröses színe- ződésű, főleg limonit porréteggel borított sivatagok találhatók. A Mars átlagos hőmérséklete —15 C* alatt van. A sarkok felé haladva a hőmérséklet fokozatosan csökken. A nyári félgömbön lévő sarkvidéki öve. zetben a talaj felső rétege legfeljebb —20 fokra melegszik fel, ugyanakkor a téli féltekén a talaj Hőmérséklete —130 fokra is lehűl. Ezen a vidéken a legerősebbek a szélviharok, tizenkét kilométerrel a felszín felett 170 méter a másodpercenkénti legnagyobb eebességük. Ezzel szemben a szinte állandó mars-beli szelek, hóviharok átlagsebessége mintegy 40 méter másodpercenként. Az eddigihez két fontos meg. állapítás tartozik: 1. A tudomány mai álláspontja. hogy földi űrhajósok — a Hold mellett — a bolygók közül egyedül a Marsra szállhatnak le. 2. A Marson nitrogén is, széndioxid is van a légkörben. Márpedig a nitrogén, amely a földi levegőnek is 4/5- részét teszi ki, a fehérjék jellegzetes alkotórésze! A széndioxid viszont, ez a színtelen, gyengén savanyú szagú és ízű gáz (a földi levegőnek kb. 0,03 térfogat százalékban alkotórésze) szerves anyagok lassú és gyors égésekor keletkezik. Következésképpen a Marson van élet! Sejtések, feltételezések. HÁROM PERC Félbetört cipó a földön, jóllakott kirándulók dobhatták oda, temérdek fürge hangya lepte , el... Kora délutánra már így fest* madártávlatból a Kopasz-hegy és környéke. Hiábavalónak bi_ zonyult a felhívás az újságok rendkívüli kiadásaiban, hiábavalónak a rádió többszöri intelme. Valóságos népvándorlás indult meg M.-be. Elsősorban Budapestről áradt a tömeg autón, motorbiciklin, kerékpáron. No meg a közeli falvakból, a szomszédos mezővárosból szekéren, traktoron, tehergépkocsin, gyalog. Meggyűlt a rendfenntartó kö_ zegek dolga. Hiszen senki sem vallotta be, azért jött, mert kíváncsi a Mars-lakóra. A. -nak rokona lakik M.-ben, a drága nagymami. Beteg, reuma gyötri, őt látogatnák meg, ékes bizonyíték ez a zacskó narancs, neki hozták. B. -nek saját telke van M.- ben, talán csak kimehet az ember a saját telkére?! —* Hogy hol van az a telek? Kérem, ha egészen precízek akarunk lenni, még nincs teljesen a nevemre írva, sőt nem egy fix telekről van szó, még több más parcella is számításba jöhet, most folynak a tárgyalások. C. -t vendégségbe hívta ide családostul a testi-lelki jóbarátja; Pesten egy munkahelyen dolgoznak. — A barát neve? Hm, a neve János, kovács János. Az utcát nem tudom pontosan, de az biztos, hogy valahol errefelé lakik, őrmester elvtárs nem ismeri véletlenül? Középtermetű, fekete haja van, nagyon derék fiú, mindenki szereti az üzemben. D. egy térképpel hadonászik* Ő orszá gi áró, az autósklub tagja, tessék, a mappán kereszttel meg van jelölve a gyüleke- zőpont, a birtalani csordakút, azt pedig csak M.-en át lehet megközelíteni, a. többiek már ott váriák, külföldiek is vannak a kocsiban, micsoda nem. zetközi blamézs, ha nem engedik át, be fog írni a lapokba... E. , F., G. és H. hivatalos ki- szanason van. VasarnapY! — igen, vasarnap, mert nagy horderejű vizsgálatodról van szó, uyemcor naxuns: nem számít, ünnepnap, vagy hétKöz- nap, a szolga.at az szoigaiat* ' EftenörizniüK kell az itteni ivóvíz kánumtartaimat, meg nogy rendben megtörtént-e a na- romiiaic ktneiezo oltása pestis ellen, helyet keli keresmök egy áttelepülő vegyi üzemnex, ez nagyon sürgős a levegő 6zenny<n.odeise miatt, panaszok érkeztek továbbá a helyi szövetkezeti italbolt vezetője ellen, vizezi a bort, stb., stb. Néhány keresztkérdés után ezeket a kíváncsiskodókat az ellenőrző pontokon udvariasan felkérték, hogy forduljanak vissza, ki szégyenkezve, ki mű- felháborodással-szállt be a kocsijába, hogy néhány száz méterrel odébo jobo trü.uíel próbálkozzék a másik ellenőrző- ponton. A leleményesebbek megtakarították maguknak ezt a mace- rálást, nem a műúton érkeztek, hanem a földek felől, gyalogosan, az autót beállították valahová az erdőbe, a fák közé. Volt, aki kapával a vállán, holmi ócska göncökbe öltözötten jött a földek felől, mintha idevalósi lenne, csak kiszaladt meglazítani a talajt a kukoricaszárak tövében, hátha eső lesz. Tucatszámra csempészték a helyszínre hozzátartozóikat, barátaikat és barátnőiket a Televízió, a Rádió, a Filmhíradó, a Posta műszaki emberei is. Kit szerelőnek, kit sminkesnek, magnókezelőnek, világosítónak, a jóég tudja, még minek álcázva. (Folytatjuk) A Naprendszer egyetlen bolygójával kapcsolatban sem született a Földön annyi hipotézis, mint a Mars esetében. Két kisméretű holdjának, a Phobosnak és a Deimosnak eredetére vonatkozóan fel. merültek például olyan elgondolások, hogy ezek mesterséges évitestek. 1636-ban Franciscus Fontana olasz csillagász távcsöves megfigyelések alapján elkészítette a Mars „térképét”. 1666-ban az ugyancsak olasz Cassini fedezte fel, hogy ennek a bolygónak sarki sapkái vannak és két különlegesen fényes felületet is talált, amelyeket Nix Olympicának, illetve Elv. siumnak nevezett el. 1877-ben Giovanni Virginio Schiaparelli sötét, vonalas képződményeket vett észre a Marson, amelyeket csatornáknak nevezett el, és nem természetes képződményeknek vélt. Még napjainkban is osztja ezt a felfogást S. K. Runcom angol tudós, szerinte a csatornák tíz-tizenkét kilométer hosszú mesterséges építmények. . Ellentétes ezzel az ugyancsak angol dr. Wels álláspontja: egymáshoz láncszerűen kapcsolódó kráterekről ván szó. A közelmúltban Saheki és Mayeda japán csillagászok megfigyelték, hogy a Marson időnként erős fénytünemények játszódnak le, amelyeket sötét felhők kialakulása követ. Ennek a jelenségnek valószínű oka, hogy e bolygó tektonikai- lag még aktív, kéreg alatti áramlások folynak stb. (Más vélemény: ezek a felvillanások nem természetes úton jönnek létre.) A Mars — az irodalomban. Se szeri, se száma azoknak az irodalmi alkotásoknak, amelyekben ez a bolygó szerepel. Az átlagos tudományos-fantasztikus művek sorából kiemelkedik Bradbury „Marsbéli krónika” című könyve. Mit tudunk meg ma a Marsról? Minden valószínűség szerint többet, mint az alatt a közel három és fél évszázad alatt, amióta a Fontana-féle „Marstérkép” elkészült. A főnök végzett az olvasással. — Oké? — kérdi Komoró- czy. — Oké — bólint a főszerkesztő —, gyorsan átküldeni a nyomdába. * Kilenc óra negyven perc. A nyomdában beemelik a hengert. Megindul a hatalmas rotációs gép. Az egyik végén beszívja az üres papírt, a másik végéből ömlik a szállítószalagra a Déli Újság rendkívüli kiadása. öklömnyi betűkből áll a főcím: „Mars-lakó a Földön!” Louis először tényleg az ügyvédet keresi fél törzshelyen, mivel kiváncsi bátyja végrendeletére, de a levélben megjelölt asztalnál egy nö ül.
