Tolna Megyei Népújság, 1971. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-26 / 279. szám

Riadó az ültetvényeken „Mentsétek meg a kávét!“ Veszélyes növénybetegség, az úgynevezett levélrozsda, amely •— mint mondják, száz évvel ezelőtt véglegesen hozzásegí­tette az angolokat, hogy a tea mellett foglaljanak állást — nagymértékben veszélyezteti a nagy brazil kávéültetvényeket. „Amennyiben a brazil kávé­termelők nem képezik k; ma­gukat a harcra e betegség el­len, drasztikusan csökken a kávétermelés” — jelentette ki dr. Felix Albany, a FAO, az ENSZ élelmezési szervezete szakértői csoportjának főnöke. Egyidejűleg feltétlenül akciót kell végrehajtani a Brazíliával határos országokban, mert amennyiben a fertőzés más or­szágokra is átterjed, veszély- bén forog a világ egész kávé­ipára. A kávéleveleket pusztító ve­szélyes gombák első ízben Ceylonban és más ázsiai orszá­gokban mutatkoztak, még a XIX. században. A kávéterme­lők akkor gyorsan áttértek a teatermesztésre. Mivel ezek az országok akkor brit gyarma­tok voltak, a britek is hama­rosan leszoktak a kávéról és beleszerettek a teába. A rozs­da a nagy afrikai kávéültetvé­nyeket is megtámadta, és meg­oldást csupán a betegségnek ellenálló új kávéfajták ter­mesztésében találtak. A latin-amerikai termelők mindig biztonságban érezték magukat, úgy vélekedvén, hogy az Atlanti-óceán óriási térségei áthidalhatatlan sorompót állí­tanak e gombák elé. 1970. feb­ruár 11-én azonban, a FAO ró­mai székhelyéről érkezett drá­mai távirat jelezte a kávérozs­da elérkezését a délamerikai ültetvényekre is. A brazil ha­tóságok villámszerűén reagál­tak és teljes mértékben elszi­getelték a part menti államo­kat. Röviddel ezután a rozsda mégis felütötte fejét Brazilia más vidékein is. A FAO központjában a la­tin-amerikai gombainváziót nagyon komolyan veszik. Kü­lön szakértői stáb alakult az­zal a céllal, hogy kidolgozza a harci stratégiát, e betegség ellen, amely elpusztíthatja az egész, több milliárd dollárt érő latin-amerikai kávéipart. Felhasználva azoknak az or­szágoknak tapasztalatait, ame­lyek már túljutottak ilyen jár­ványokon, a szakértők megkí­sérlik felfedezni azt az új ká­vétípust, amely teljes mérték­ben ellenáll a gyilkos gombák hatásának. 8< A Mars keringési ideje 687 nap. Térfogata hatszor, tömege kilencszer kisebb, mint a Föl­dé. Tengelyforgásának perió­dusa 24 óra, 37 perc, 23 má­sodperc. Csekély légköre főleg nitro­génből, széndioxidból, kevés vízgőzből, oxigénből áll és leg­feljebb 80 higanymilliméter nyomást gyakorol a felszínre. A bolygó pólusain váltakozva fehér foltok mutatkoznak, va­lószínűleg szárazjégből. Felszí­nének jó részén vöröses színe- ződésű, főleg limonit porréteg­gel borított sivatagok találha­tók. A Mars átlagos hőmérséklete —15 C* alatt van. A sarkok felé haladva a hőmérséklet fo­kozatosan csökken. A nyári félgömbön lévő sarkvidéki öve. zetben a talaj felső rétege leg­feljebb —20 fokra melegszik fel, ugyanakkor a téli féltekén a talaj Hőmérséklete —130 fok­ra is lehűl. Ezen a vidéken a legerősebbek a szélviharok, tizenkét kilométerrel a felszín felett 170 méter a másodper­cenkénti legnagyobb eebessé­gük. Ezzel szemben a szinte állandó mars-beli szelek, hó­viharok átlagsebessége mintegy 40 méter másodpercenként. Az eddigihez két fontos meg. állapítás tartozik: 1. A tudomány mai állás­pontja. hogy földi űrhajósok — a Hold mellett — a boly­gók közül egyedül a Marsra szállhatnak le. 2. A Marson nitrogén is, széndioxid is van a légkör­ben. Márpedig a nitrogén, amely a földi levegőnek is 4/5- részét teszi ki, a fehérjék jel­legzetes alkotórésze! A széndi­oxid viszont, ez a színtelen, gyengén savanyú szagú és ízű gáz (a földi levegőnek kb. 0,03 térfogat százalékban alkotóré­sze) szerves anyagok lassú és gyors égésekor keletkezik. Kö­vetkezésképpen a Marson van élet! Sejtések, feltételezések. HÁROM PERC Félbetört cipó a földön, jól­lakott kirándulók dobhatták oda, temérdek fürge hangya lepte , el... Kora délutánra már így fest* madártávlatból a Kopasz-hegy és környéke. Hiábavalónak bi_ zonyult a felhívás az újságok rendkívüli kiadásaiban, hiába­valónak a rádió többszöri in­telme. Valóságos népvándorlás indult meg M.-be. Elsősorban Budapestről áradt a tömeg au­tón, motorbiciklin, kerékpáron. No meg a közeli falvakból, a szomszédos mezővárosból sze­kéren, traktoron, tehergépko­csin, gyalog. Meggyűlt a rendfenntartó kö_ zegek dolga. Hiszen senki sem vallotta be, azért jött, mert kí­váncsi a Mars-lakóra. A. -nak rokona lakik M.-ben, a drága nagymami. Beteg, reu­ma gyötri, őt látogatnák meg, ékes bizonyíték ez a zacskó narancs, neki hozták. B. -nek saját telke van M.- ben, talán csak kimehet az ember a saját telkére?! —* Hogy hol van az a telek? Ké­rem, ha egészen precízek aka­runk lenni, még nincs teljesen a nevemre írva, sőt nem egy fix telekről van szó, még több más parcella is számításba jö­het, most folynak a tárgyalá­sok. C. -t vendégségbe hívta ide családostul a testi-lelki jó­barátja; Pesten egy munkahe­lyen dolgoznak. — A barát ne­ve? Hm, a neve János, kovács János. Az utcát nem tudom pontosan, de az biztos, hogy valahol errefelé lakik, őrmes­ter elvtárs nem ismeri véletle­nül? Középtermetű, fekete ha­ja van, nagyon derék fiú, min­denki szereti az üzemben. D. egy térképpel hadonászik* Ő orszá gi áró, az autósklub tag­ja, tessék, a mappán kereszt­tel meg van jelölve a gyüleke- zőpont, a birtalani csordakút, azt pedig csak M.-en át lehet megközelíteni, a. többiek már ott váriák, külföldiek is van­nak a kocsiban, micsoda nem. zetközi blamézs, ha nem en­gedik át, be fog írni a lapok­ba... E. , F., G. és H. hivatalos ki- szanason van. VasarnapY! — igen, vasarnap, mert nagy horderejű vizsgálatodról van szó, uyemcor naxuns: nem szá­mít, ünnepnap, vagy hétKöz- nap, a szolga.at az szoigaiat* ' EftenörizniüK kell az itteni ivó­víz kánumtartaimat, meg nogy rendben megtörtént-e a na- romiiaic ktneiezo oltása pestis ellen, helyet keli keresmök egy áttelepülő vegyi üzemnex, ez nagyon sürgős a levegő 6zenny<n.odeise miatt, panaszok érkeztek továbbá a helyi szö­vetkezeti italbolt vezetője el­len, vizezi a bort, stb., stb. Néhány keresztkérdés után ezeket a kíváncsiskodókat az ellenőrző pontokon udvariasan felkérték, hogy forduljanak vissza, ki szégyenkezve, ki mű- felháborodással-szállt be a ko­csijába, hogy néhány száz mé­terrel odébo jobo trü.uíel pró­bálkozzék a másik ellenőrző- ponton. A leleményesebbek megtaka­rították maguknak ezt a mace- rálást, nem a műúton érkez­tek, hanem a földek felől, gya­logosan, az autót beállították valahová az erdőbe, a fák kö­zé. Volt, aki kapával a vállán, holmi ócska göncökbe öltözöt­ten jött a földek felől, mintha idevalósi lenne, csak kiszaladt meglazítani a talajt a kukori­caszárak tövében, hátha eső lesz. Tucatszámra csempészték a helyszínre hozzátartozóikat, ba­rátaikat és barátnőiket a Te­levízió, a Rádió, a Filmhíradó, a Posta műszaki emberei is. Kit szerelőnek, kit sminkes­nek, magnókezelőnek, világosí­tónak, a jóég tudja, még mi­nek álcázva. (Folytatjuk) A Naprendszer egyetlen bolygójával kapcsolatban sem született a Földön annyi hipo­tézis, mint a Mars esetében. Két kisméretű holdjának, a Phobosnak és a Deimosnak eredetére vonatkozóan fel. merültek például olyan elgon­dolások, hogy ezek mestersé­ges évitestek. 1636-ban Franciscus Fontana olasz csillagász távcsöves meg­figyelések alapján elkészítette a Mars „térképét”. 1666-ban az ugyancsak olasz Cassini fedezte fel, hogy ennek a bolygónak sarki sapkái van­nak és két különlegesen fényes felületet is talált, amelyeket Nix Olympicának, illetve Elv. siumnak nevezett el. 1877-ben Giovanni Virginio Schiaparelli sötét, vonalas kép­ződményeket vett észre a Mar­son, amelyeket csatornáknak nevezett el, és nem természe­tes képződményeknek vélt. Még napjainkban is osztja ezt a felfogást S. K. Runcom an­gol tudós, szerinte a csator­nák tíz-tizenkét kilométer hosszú mesterséges építmé­nyek. . Ellentétes ezzel az ugyancsak angol dr. Wels ál­láspontja: egymáshoz láncsze­rűen kapcsolódó kráterekről ván szó. A közelmúltban Saheki és Mayeda japán csillagászok megfigyelték, hogy a Marson időnként erős fénytünemények játszódnak le, amelyeket sötét felhők kialakulása követ. En­nek a jelenségnek valószínű oka, hogy e bolygó tektonikai- lag még aktív, kéreg alatti áramlások folynak stb. (Más vélemény: ezek a felvillanások nem természetes úton jönnek létre.) A Mars — az irodalomban. Se szeri, se száma azoknak az irodalmi alkotásoknak, ame­lyekben ez a bolygó szerepel. Az átlagos tudományos-fan­tasztikus művek sorából ki­emelkedik Bradbury „Marsbéli krónika” című könyve. Mit tudunk meg ma a Mars­ról? Minden valószínűség szerint többet, mint az alatt a közel három és fél évszázad alatt, amióta a Fontana-féle „Mars­térkép” elkészült. A főnök végzett az olvasás­sal. — Oké? — kérdi Komoró- czy. — Oké — bólint a főszer­kesztő —, gyorsan átküldeni a nyomdába. * Kilenc óra negyven perc. A nyomdában beemelik a hengert. Megindul a hatalmas rotációs gép. Az egyik végén beszívja az üres papírt, a má­sik végéből ömlik a szállító­szalagra a Déli Újság rendkí­vüli kiadása. öklömnyi betűk­ből áll a főcím: „Mars-lakó a Földön!” Louis először tényleg az ügyvédet kere­si fél törzshelyen, mivel kiváncsi báty­ja végrendeletére, de a levélben meg­jelölt asztalnál egy nö ül.

Next

/
Thumbnails
Contents