Tolna Megyei Népújság, 1971. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-02 / 258. szám

Miből futja f Harmincegymillió forint kocsiálláspénz .. V. •< - . Ülésezett a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság IL A Tolna megyei Gabonafel­vásárló és Feldolgozó Válla­lat a múlt év első három ne­gyedévében 522 ezer forint vagonálláspénzt fizetett. Idén, hasonló időszakra 188 816 fo­rintot. Tavaly az összes érke­ző vagon 28 százalékát későn rakták ki, idén az 5737 vagon 12,2 százalékát... A vállalatnál gyakran kés­lekednek a kirakással. Mi en­nek az oka? „Rijekára beér­kezik egy hajórakomány szó­ja. Az ottani diszpécser bele­nyúl a fuvarlevél-kötfgbe s kimarkol vagy ötvenet. Ebből lesz egy szerelvény. Az ötven közül tizenegynéhány Paksra kerül. Ott aztán a sok érke­zés mindent felborít” — mondják a vállalat illetéke­sei. Tehát az árut irányító szervezetben van a hiba? Nem egészen. Rijekában percek alatt tele- fuvatnak egy fedett vagont, lezárják, és küldik Magyaror­szágra. Itt a vagon ajtaját ki­nyitják, négy-hat ember hoz­záfog a kirakáshoz. Jakab- lapáttal merik, zsákba töltik, bekötik, kis kocsival autóra, tol­ják, az autó elviszi a raktár­ba, valaki vállára kapja, ki­oldja, kiborítja... Úgy mint kétszáz évvel ezelőtt. A Ga­bonafelvásárlónál több mint kétszáz rakodómunkást fog­lalkoztatnak. Kétszáz közül ti­zennyolcat Pakson. Október 24-én 11 vagon áru érkezett Paksra. Négy közülük negy­ventonnás volt. Az ilyen óriási kocsi kiürítése — jakab- lápát-módszerrel — hat em­bernek nyolc-nyolc munka­órájába kerül... A Gabonafel­vásárló egyébként menetrend- szerű rendelést ad a Gabona­tröszt Szolgáltató Vállalatá­nak és az AGIPIMPEX-nek — a rijekai részlegéhez is ez jut el. A menetrendet a vasút a ma­ga módján betartja: az egy­szerre feladott árut egyidőben juttatja el rendeltetési helyé­re. (Más kérdés, hogyan ér­kezhet a paksi állomásra . a negyventonnás vagon, ami­kor ezeket a pálya megenge­dett tengelynyomása miatt csak Dunaföldvá'rig volna sza­bad engedni.) A vagonok érkezését a vas­út időben jelzi. Kirakásuk azonban nem mindig törtért­het időre. Munkerő, kirakodó gépek, fogadó raktárak, jár­művek hiánya okként jelölhe­tő a késve történő kirakásnál. Persze „objektív” okok is köz­rejátszanak. A Gabonafelvá­sárlónak nincs pénze gépek vásárlására. (?) Egy géplapát alig nyolcezer forintba kerül. Mindössze' csak a dombóvári raktárban, üzemeltetnek né­hány géplapátot, másutt a ja- kablapátot használják. Simon tornyán a bőrgyár a „notórius1 késve rakodó”. Az ok itt is kézzel fogható: a ka­zán fűtéséhez érkező pakura kimelegítése, szállítható álla­potban hozása nincs megold­va. Az idén 110 718 forint ko­csiálláspénzt fizetett a Simon- tornyai Bőrgyár. Súlyosabb a helyzet - a „TÜZÉP-vonalon”. Bár a szekszárdi telepre ipar­vágány vezet, itt mégis a ki­rakás szinte a tíz évvel ez­előtti szinten van. Október végéig 222 kocsi érkezett a szekszárdi' telepre, ezek közül 108-at késve rakták ki — a büntetés: 78132 forint — kö­rülbelül egy családi ház épí­tési anyagának az ára. Amikor a kocsik állásidejé­ről jelentést készít egy-egy vállalat, megindokolják, mi­ért nem rakták ki időben. Mások nemcsak indokolnak, hanem tesznek is. A Tolna megyei . AGRQKER ..központi telepére* például vasárnapon­ként, szombaton ■ éppen úgy behordják, a szekszárdi állo­másról a műtrágyát, a géne­ket, mint : á hét más munka­Tejivó a sönlés helyen Az Utasellátó, az ország ■ «egyik legnagyobb vendéglátó­ipari üzeme, új üzlet megnyi­tása alkalmából tartott ünnep, séget tegnap délelőtt Szekszár- don. Kétévi munka után el­készült — az állomásépület bő­vítése révén — az új bisztró, borozó, és cukrász üzemet ma­gában foglaló létesítmény. Az építés mintegy három és fél millió forintba ke­rült, több, ■ mint egymillió forintba a berendezés, és további félmillió forintot költenek az udvari rész, a kerthelyiség építésére. A bisztró megnyitásakor dr. juhász Józsefné. az Utasellátó Vállalat - termelési osztályveze­tője elmondotta, hogy az egy - re szépülő, gazdagodó 'város igényeihez'méretezték az. üz­letei, berendezésé1. Szeretnék, ha a’ szekszárdiak, az utasok megkedvelnék a bisztrót. Hi­deg és meleg étellel, hűsítőés röviditalokkal, . sütemények­kel ' várják a vendégeket: A. bisztróban — talán nem is új­donság — nem lesz ülőhely, a kabátoknak fogas. A jövq-me_ hő vendégeket várják. Pengősi Gyula, az ' Utasellá­tó területi igazgatója ehnonj dotta, hogy a létesítmény generálkivi­telezője —a Szakálv Test­vérek Építőipari. Ktsz kiváló munkát Végzett. A bisztrót reggel" hatból este 8 óráig tartják nyitva, a boro:- zót délután két órakor h'vit.iáV Lovas Koméi üzletvezető el­mondotta, hogy arnonnv’ben szükséges, módosítják a biszt­ró. a borozó nyitva tartási ide­jét. Megkérdeztük dr. Juhász Jó. zsefnétől mi lesz a mostani res­ti sorsa. „Néhány hétig még üzemben tartják, amíg a biszt­rót teljesed .bejárátják’. Az­után tejivót szeretnének nyitni a mostani söntés helyén. napjain. „Csupán szervezés kérdése” — mondja Igari Já­nos a vállalat szállítási ügyek­kel foglalkozó dolgozója. Szer­vezés kérdése csupán? Hisz azt másutt is meg tudnák va­lósítani : a brigádokat úgy be­osztani, hogy vasárnaponként is jusson erő az érkező áru ki­rakásához. A TÜZÉP dombó­vári, telepén is meg lehetne úgy szervezni a munkát, hogy a vasárnap érkező árut is ki­rakják. Ugyanis itt is van iparvágány, a vasút sok eset­ben még a rakodási időn túl is ott hagyja a vagonokat, hogy kedvezzen a TÜZÉP ce­mentüzemének. A vagonkira­kás itt géplapátokkal törté­nik. Ebben az esetben azon­ban ez itt már korszerűtlen eszköznek számít. A folyami kavics kirakása a géplapáttal óriási fizikai igénybevételt je­lent. Toló-kotró rendszerű ra­kodóberendezést kellene üzembe, állítani. Mert előbb-utóbb a költsé­gesebb — de élő munkát kí­mélő — vagonkirakási mód­szerekhez kell a vállalatoknak nyúlni. A Fatelítő Vállalat dombóvári üzemében például évtizedek óta nem kapnak annyi, jó erőben lévő fizikai munkást, akik győzték volna a vagonok ki- és berakását. Az idén tavasszal közel öt­millió forintot költöttek spe­ciális vagonrakodó daruk vá­sárlására. .. Azóta egy fillér vagonállásdíjat nem fizettek. — Ugyanakkor a munkások minden különösebb vonakodás nélkül bemennek vasárnap is dolgozni, mert a gép alkal­mazása miatt fizikai igénybe­vételük szinte minimális. Ug^y is felfoghatjuk a Fa­telítő és a Vetőmag .jó mun­káját, hogy dolgozóiknak ta­karítottak meg sok ezer forin­tot a vagonok gyors kiraká­sával. A Fatelítő például az idén 790 vagont rakott ki, a vetőmag ötszázat, egyik sem fizetett a MÁV-nak. A pince­helyi kis keverőüzembe 94 kocsi érkezett, s ezek közül 3-9-et késve raktak ki. A MÁV-nak 26 012 forint kocsi­álláspénzt- fizettek a pince­helyi üzem kései kirakásai miatt.- Pj ­Tegnap délelőtt Szekszár- don. a megyei tanács épületé­ben tartotta ülését a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság. A nők gazdasági és szociális helyzetének megjaví­tásáról szóló 1013/1970. szá­mú kormányhatározat végre­hajtását vizsgálta 13 vállalat­nál, hat ktsz-nél és két keres­kedelmi vállalatnál a népi el­lenőrzés. melyről dr. Kovács Sándorné MNEB-tag, a vizs­gálat vezetője tájékoztatta a bizottságot. Váltig töprengtem rajta, mit is csináljak, míg végül csak idézőjelbe tettem a címben a szocialista szót. Lévén, hogy az összeköttetések, amelyekről a továbbiak során szólni kívá­nunk, mindennek minősíthe­tők, csak éppen szocialistáiknak nem.. Bár az elnevezés tőlünk ered. Hí, hazai dolgozók ta­láltuk ki. Némi köz- és ön­gúnnyal „szocialista összeköt­tetésnek” nevezzük a protekci­ót. S azért így, mert új társa­dalmunk körülményei között íz íöllelhetők maradványai. Elmúltak már azok az idők amikor jelenségeket kézlegyin­téssel lehetett elintézni, sem­misnek tekinteni, vagy meg­bélyegezni. Ma a realitások korát éljük. Módszereinek bir­tokában megállapíthatjuk-' hallatlanul nagy eredményeket értünk el á protekció elleni küzdelemben. E közösségelle­nes kapcsolatok valaha az egész társadalom testét behá­lózták. Kezdve a legfontosabli szerveken, a közhivatalokon. A protekcionizmust, mint egysé­ges rendszert megsemmisítet­tük. Ami még megmaradt — és olykor újra is termelő­dik — belőle, az elveink, tár­sadalmi gyakorlatunk ellenére egzisztál. Eredményeink keltette örö­münket azonban gyakran ke­Szőlőfoldolgozó gépsor Csongrád megye legnagyobb pincészetében, Kisteleken új francia szőlőfeldolgozó gép­sort helyeztek -üzembe. Ezzel a berendezéssel Aránként 493 mázsa szőlőből préselnek mustot. Áz új gépsor teljesítménye tízszerese a régi, hagyományos berendezéseknek. StfTI-foto: Tóth Béla felv.) Dr. Tóth Bálintnak, a NEB megyei elnökének, a határoza­tok végrehajtásáról és a hatá­rozatok nélkül elrendelt és 'be­fejezett vizsgálatokról szóló jelentése után a „Vadgazdál­kodás helyzete a vadásztársa­ságokban és üzemi vadászte­rületeken” című vizsgálati programot dr. Binczky István, a vizsgálat vezetője ismertette. Szintén vizsgálati programot terjesztett elő Mácsik László MNEB-tag, a vízgazdálkodási társulatok tevékenységének el­lenőrzéséről. „Szocialista“ összeköttetés serítik meg azok a jelenségeik amelyek a „szocialista” össze­köttetések meglétére, sőt egyes területeken való erőteljes, funkcionálására utalnak. Fáj­dalmas. olykor a dolgozók igazságérzetét mélyen sértő té­nyek is tapasztalhatók. Sok­szor a szemünk láttára jutnak emberek jogtalan ügyeskedé­sekkel meg nem érdemelt elő­nyökhöz. Sérelmünk jogos. Ám ezzel nincs elintézve, lezárva aa . ügy. Módunkban áll ugyanis szót emelni a legkülönbözőbb fórumokon az igazságosságot sértő személyi összefonódások ellen. De sokszor inkább hall­gatunk. Magunkban, szőkébb körben mérgelődünk-tovább. A protektorok és pártfögolíjaik eközben pedig zavartalanul űzhetik kisded játékaikat. A dolgozó azt mondja erre: a protekció, lovagjai nemcsak az ügyeskedésben leleménye­sek, hanem a megtorlásban is. Ho-gy számtalan példa mutat­ja: nagyot tudnak ütni, ■ és szoktak is, époen gátlástalan­ságukból merítve a bátorsá­got, De egy egész kollektívát nem lehet agyonütni. Érvé­nyesülhet tehát az igazság, ha együttesen, közös erővel lé­pünk fel a tapasztalt negatív jelenségekkel szemben, Igen ám — kénytelen /itt közbeszólni az újságíró. —, csakhogy az élet többnyire nem fekete-fehérben produ­kálja a tényeket,' jelensége­ket:. Könnyen megeshet; ho-gy egyik nap vádlók vagyunk protekcionizmus-ügyben, más­nap — hogy finoman fejezzük ki magunkat — érintettek. Hétfőn kemény szavakkal 'il­letjük X-ét, mert mindig ki- ügveskedi magának, hovv — például — közpénzen külföld­re utazik. Kedden viszont eset­leg mi kérünk „szívességet” egy bennünket érintő - ügyben Y-tól. Ami azt is jelzi: a társada­lom is ludas némiképp' a „szo­cialista összeköttetések” je­lenségeinek továbbéltetésébén. T>ászint úgy, hogy tagjai nem ' arqolnak kellő, eréllyel,.. bá­torsággal, következetességgel a napfényre bukkanó protek- ríonizmus ellen. Részint úgy, hogy olykor maguk is-belees­nek a jogtalan előnyszerzés kisebb-nagyobb bűnébe. Ilyen­kor egy kicsit úgy fest a do­log: a nrotékc'ó, ha ‘ ftrímk csinálják, elítélendő, .megbé­lyegezendő. Ha ne-künk- van rá Szükségünk, már-már • .bocsá­natos bűn, sőt olykor kifeje­zetten „baráti szívesség”. Megszüntetni, a tírsádylmi cselekvés porond’1'" ól ki*>T*ani ezért nem egyszerű — ezt ta­pasztalhatjuk mo mint nap. Az ellene vívott ha’•"ban' hol ütnünk kell,,hor pedig. ’-rJ’i- kus-an k“H szemlélni saióf ma­gunkat. S hn őszintén magunk­ba tekintünk, ta’ön nőm is tu.dnvk olyan hamar és egy­értelműen eldönteni, melyik a könnyebb, melyik a nehezebb. PAPP ZOLTÁN

Next

/
Thumbnails
Contents