Tolna Megyei Népújság, 1971. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-16 / 270. szám

Tanácskoztak a Állami Építőipari Vállalat szocialista krigá^vczetői ' Tegnap délelőtt a Tolna, rae- feyer Állami Építőipari '* Válla- ’ lati' 'mintegy''90' szocialista bri- gádvezetoje részvételével -ta­nácskozást fártöttak -Szekszár- aprjr.-' Ä-- Vrie^jelent" ^éridégek kozptf volt Rónai Sán'dót" áz ÉVM, Sinká ; Ferenc az 'Építő- Fa.; és Építőányágiparí Dolgo­zóik;*, Szakszervezete ‘TcÖzpoilti vezetőcégének,‘ és Éálucskáy Karoly- az Építők' Tolná'jne- j arei, Bizotís^áhak l^py í|e|é- jteben,. , • 1 “ * ; !í . o.‘Varga,’. Feretjcy '' vállalat '^szakszervezeti.;'.■ , by^tt^’gáaak ■Bővében.'köszöntötte a "meglé­ten teket, majd a vállalaton hé- lüljj..szocialista bfigádpKjzgálÖrn helyzetéről' kaptak a résztve­vők tájékoztatást'. ' Dékánv .Károly ‘főkönyvelő 'beszámolójában ''eírtiön<ítá, hogy a szocialista 'brigádmoz. . galöm fejlődését tekintve ‘ az utóbbi • négy évben jélentős eredményeket értek el. 1971- ben 151 munkabrigád nevezett be a münkaversenybe, és a' vállalást tett brigádok taglét­számai 1387 fő, akik igen ko­moly beruházásokon > dolgoz­nak.1 A bátaszéki Vázkerámia és. cserépgyár „kortpány ki­emelt” .munkákon teljesítették a -.versenyző brigádok vállalá­saikat és a mohácsi Far.ostle- . mezgyár rekonstrukcióján dol­gozó hét szocialista brigád is határidő előtt teljesítette: éy- közbeni részvállalásait, ,,.A munkaversenyben vállalást tett múnkabrigádok nagymér- ' tékben járultak KoZzá. hogy á ’.vállalat határidőre teljesí­teni. tudta a Gem'enc Szálló és á Szarvas Csárda átadását. Az 1971. évi lakásprogram keretében megépítendő 295 la­kás átadásának biztosítéka, hogy a lakásprogramon dolgo­zó szocialista brigádok magu­kénak vallják a vállalat ezen ' kötelezettségének teljesítését. Dékány Károly elmondta hogy a, .vállalat 1 középvezetői­nél 1 szemléletbeli ‘ változást kell elérni. Meg kell értetni az építés-, üzem. és részlegveze­tőkkel, hogy a szocialista bri­gádmozgalmat ne csak a gaz­dasági eredmények növelésé- •nek egyik módjaként kezeljék, hanem a tudatformálás, a kö­zösségi összefogás, az üzemi demokrácia, a szocialista em­beri kapcsolatok fejlesztésé eszközének is tekintsék.. A beszámoló után Tarjáni Lajos igazgató a vállalat öt­éves távlati tervéről tájékoz­tatta a brigádvezetőkét. Az idei első évben a vállalat vég­rehajtja az előirányzott 520 • millió forintos termelést,,- , és ezzel együtt az 52 millió fo­rintos tervezett nyereség is meglesz — hacsak december­ben nem sújtja az építkezése­ket különösen zord idő. A bérfejlesztés á tervézétj három s^akalék* ‘ öt százalék Sírhit 'az ■ élplrárifzott ^ny.ereség- részeseHés_' ‘mellett 'kívánnak mé"gváíqsfta|liL '•* .»• '■ \> ■ •' A brigácfvezetők ifiölÉészólá- sái'kban béíVntuhkálehétőség, a szákmuhkás-tanü'l&kepáés, Szákhriái és á szocialista brigád, versennyel ; kapcsblá'tös" problé. mákat yetéjtek .fél. Falúeskay Káfoly arra 'kérte' á'még jóléti te­szociálist^ ySÍfelÉfSok' he"^;céu-(-föÄfeÄ*ÄstSKl / y 1 l ■* 'V ay. " ■ 1 —frp 1 ; .......!— ■" . / v . zéselv, legyenek, hanem ko­moly .munka álljon teljesítésük mögött. Varga Mihály, a vál­lalati pártbizottság titkára át­tekintést adott az ÁÉV gazda­sági helyzetéről. A felvetett problémákra, kérdésekre és javaslatokra Dé­kány Károly válaszolt, majd Róna; Sándor az építőipar előtt álló feladatokról beszélt. A tanácskozás befejezése, ként- megválasztották a síjgcia- itstá. •.hrigádvezetők- országos találkozójánrésal vevő-vállala­ti, .küldötteket > •••/ : vt k — Babits és Szekszárd Ma már minden iskolás tudja, hogy legnagyobb költőink egyikeBabits Mihály Szék száj dón született. A családi ház, mélyben nevelkedett és ahová vissza-vissza tért, emlékének szentelt — nyugodtan mondhatjuk, — kegyhely. Remélhető­leg elöbb-utóbb mód nyílik majd arra, hogy a jelenleginél lényegesen nagyobbra bővített formában szolgálja, megyei íröd&hni múzeumként, Tolna megye gazdag irodalmi hagyo­mányainak ügyét. Mit vihet azonban magával a lágató jna a Rabits-hásbál, impresszióin, emlékein kívül? Legfeljebb sa­jti maga készítette fényképeket, ha hozott fényképezőgépet. óias szóval, iái az ami nincs? Se itt, se a t'árosban bárhol egyebütt (például a művészi levelezőlapokat is árusító könyvésbolthan) nincs a költőről egyetlen arckép sem. Nin­csenek leporellók és nincs semmilyen írásos összefoglalása annak, hogy tulajdonképpen miként kötődött Babits, ez az európai rangú szellem, a maga idején vigasztalan „kis vá­ros. ruigy falu” Szekszárdlwz. Aki arcképét szeretné, az e pil- larritbán felzarándokolhat Budapestre, a Petőfi Irodalmi Mi'-.citmba. Aki szekszárdi kapcsolatairól olvasni óhajt, az megvárhatja a kis példányszámú Tanulmányok Tolna megye történetéből című kiadvány nemsokára megjelenő harmadik kátéiét, melyben — mint már hírül adtuk — megjelenik, öt más tárgyú mellett, Csányi László száz oldalas tanulmánya, pontosan azzal a címmel, melyet ennek az írásunknak is ad. tünk. A tavlmány, ezt Babits barátja, megyénk másik nagy Költő fia, Illyés Gyula ismerte el, első a maga nemében, űz­zél a kérdéssel és ilyen alapossággal még senki nem foglal­kozott, amin nyugodtan lehet csodálkozni„ de egyelőre tudo­másul kell venni. Kézenfekvő megoldásként kínálkozik a hiány pótlására; és erre szeretnénk felhívni a városunk és megyénk érdekeit, hírét szívükön viselő illető: :ek figyel­mét: a kötet megjelenése után a már kiszedett tanulmányt külön lenyomat formájában is megjelentetni, a szokásosnál lényegesen nagyobb példányszámban forgalomba hozni és a Babits-emlékházban árusítani. Esetleg kiegészítve a végén néhány főbb idegen nyelven készült tömör tartalmi össze­foglalóval. Mindez egyáltalán nem lenne formabontó, mint ahogy a megfelelő képanyag árusítása sem. Külföldön szinte nincs is múzeum, mely hasonló lehetőséggel ne ciné és alkalmaz ilye­neket a hazaiak egész sora is. Lapunkban éppúgy, mint az Elet és irodalomban nem egyszer szóba került már, hogy me­gyénk és székhelyének legnagyobb alakja kultuszát legelső­sorban itt kell ápolni. Ehhez az ilyen, egyáltalán nem apró. ságok, éppúgy hozzá tartoznak, mint például annak a képte­len helyzetnek remélhetőleg előbb-utóbb bekövetkező felszá­molása, hogy Babits városában nem lehet állandóan Babits- könyveket kapni. ORDAS IVÁN Az őszi betakarítás ,éö a megyei bíróság ítéletének tanulságai • Szép, napsütéses idővél kez­dődött á hét;' felkeltve'- á re­ményt, hogy 'á mezőgazdaság ismét’ ajándékba- kap* néhány jó napot, 'ilyértkor- hovember közepén - m'ár tulajdonképpen ajándék minded j napsütéses nap, megEalnny.it 1 >a;. betakarítás hajráját,; áz őszi mélyszántást. Rendszerint ezek azcíjdolsó. na­pok a legnehezebbek, , -a . leg-, körültekintőbbé a legalaposabb Üzemszervezést ‘ igénylik.,. Az embereik fáradtabbak, ys ■ raun- kákedvük is., .csökken.,:-, íjiá , 'lóg az eső lábai ;,,a késp ,-ő^zi nyir­kos,, ködös idő. ,a -csontba is beveszi magát-;:..,' v \­A vezető kitek' ályéhkor.. kell az utolsó ,-húsz-harminc-ölven holdakra koncentrálni, hogy ami megtermett, az biztonságos fedél alá 4kerüJ.jojj,; \ egyetlen forintnyi térték' sé /menjen ve­szendőbe. t [Az időjárás most mér nagyon hamar rosszra for­dulhat; senki n$m /■ tudhatja, mikor - köszöpt be- tartós'eső­zést vagy -tgapen;‘hávazák. Á bíróság -épületének folyo­sói naponta* megtelnek várako­zókkal. -A dróírácsos táblára k-.akasztott. .Hirdetmények, ar­ról tájékoztatnak, m,ilyen ügye­ket ’ tárgyalnak "a bíróságok; ánsadajmi .tulajdon sérelmére ■ikövetett, lop.ast,, sikkasztást, foglalkozás körébért. 'gondat­lanságból- elkövetett súlyos tes­ti .sertést*-, jgrőszakps; némi' kö­zösülést. ,§pk' más, kiáebb-na- gyobb * súlyúi bűníidveté-' Ezek az ügyeié a büntetőbíráskodás köpe'*e tartoznak .-r-c,..ezek a kisebb-nagyöbb ..szenzációk’. No,, de nailyen összefüggés van az őszi betakarítás és a bírósági- r tárgyalások- dözött? Az, ami «Ug-alig.-jut a -nyilvá­nosság elé, ,az. amikor^ppen a kedvezőtlen idő miatt, határ­ban maradt terfrfés'szol váltat a .bíróságon 'tárgyalási aiapot, kártérítési per formájában. Két ilyen, 1971-ben befejező. dött kártérítési per tanulságait • idézzük, éppen a betakarítási munka véghajrájában, ami­kor itt-ott még ötveneszáz hol­das kukoricatáblák szedetle- nek.. NYITOTT KAPU, „TERÍTETT” VAD-ASZTAL... 1969-ben is korán beköszön­tött á tél. A decsi Sárközi Egyetértés Termelőszövetkezet­nek emiatt kint maradt a ha­tárban 37 hold kukoricája. Tán két-háröm hold lábon, a többi pedig' megszedve, kupacokba dobálva. Kint is maradt, vég­legesen, mert... De menjünk csak sorjában. A termelőszövetkezet 1969 de­cember végén vadkár címén kártérítési igényt jelentett be a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság ellen. Ezt a ké­relmet elutasította a megyei tanács mezőgazdasági és élel­mezésügyi . osztálya azzal hogy a termelőszövetkezet a jogsza­bályokban meghatározott ha­táridő után élt a kártérítési igénnyel. A termelőszövetkezet ezek után á járásbírósághoz fordujt. , A járásbíróság által felkért szakértő megállapította; a ter­melőszövetkezet a 37 holdas kukoricatábla termésének sze­dését november közepén kezd­je meg, viszont részben a ke­vés szállítóeszköz, ' részben miinkaerőhiánv. részben a ko­rán beköszön'ött havazás miatt nem fejezhette be. (Nem mel­lékes, hogy előbb a- háztáji ku­koricát -takarították be a ta­gok/) A termelőszövetkezetet így több. mint készázezer fo­rint . kár érte. A kukoricát ugyanis alaposan megdézsmál­ta az esd öböl. kijáró,. legalább háromszáz szarvas. A szakértő megállapítása szerint húsz és félezer forint volt a november 30-ig bekövetkezett^ vadkár, 92 ezer fonni; a későbbi vadkár, és 92 ezer forint volt a rotha­dás és az egyéb mezei kár­tevők okozta kár. A per során az volt a kér­dés; milyen összegű, arányú kártérítésre kötelezze a bíró­ság az erdőgazdaságot? A járásbíróság — a megyei .bíróság iránymutatása alap­ján — 45 ezer forint kártérí­tést ítélt meg a termelőszövet­kezet javára. Az ügy. fellebbezés után a - megyei bíróság elé került, amely az ítélkezés alapjául el­fogadta a járásbíróság által megállapított tényállást, vi­szont megváltoztatta a kár- megosztás arányát, megálla­pítva, hogy a termelőszövetke­zet kármegelőzési és kárenyhí­tési kötelezettsége még na­gyobb mértékű, mint ahogyan azt az elsőfokú bíróság meg­állapította. A megyei bíróság azt vette figyelembe,. hogy a termelő- szövetkezet nem gondoskodott a termés biztonságos őrzéséről — szinte terített asztal fogad­ta az erdőből szabadon kijáró több száz szarvast —, és a ter- •més megmentését meg sem kí­sérelte. A munkaerőhiány és a szállítási nehézségek ellené­re is, jobb szervezéssel leg­alább a leszedett termés egy részét be lehetett volna hor­dani. Megállapította a megyei bí­róság azt is, hogy az alperes erdőgazdaságot sem lehet men­tesíteni a felelősség alól, mert a vadkerítések, kapuk karban­tartása alapvető kötelessége. Viszont a vadállomány tetszés szerint járt ki a mezőre a nyi­tott kapukon. A tényleges vadkárt így, ilyen körülmények után a termelőszövetkezet esi .az erdőgazdaság között 75—25 százalékos arányban osztotta meg, és az erdőgazdaságot 25 678 forintos kártérítésre kö­telezték A TAPÉRTÉK-CSOKKENÉS IS KAR... Hasonló vadkár-ügyben ho­zott jogerős ítéletet — és szoL. gál Látott tanulságot — a me­gyei bíróság a tamási Uj Élet és a Gyulaji Állami Erdő- és Vadgazdaság vitája révén. Ez a kártérítési ügy is 1969-ben kezdődött, amikor is a terme­lőszövetkezetnek Adorjánban a korán leesett hó miatt kint ma­radt a kukoricája, részben lá­bon, részben a földön, kupa­cokban. Ebből öt holdon száz százalékos, 15 holdon ötven százalékos volt a vadkár, 85 ezer forint értékben. A megyei bíróság — a szak­értők véleménye alapján — 41 és félezer forint tényleges vad­kárt állapított meg, itt is hang­súlyozva, a termelőszövetkezet kárenyhítési kötelezettségét, a kármegosztás 60—40 százalé­kos arányával, így az erdőgaz­daságot 24 946 forint kártérí­tésre kötelezte. A bíróság nem vehette figyelembe a szövetke. zetnek azt a kárát, amely a betakarítatlanul maradt kuko­ricában a penészedés, a kiíugo- zódás, a béltartalom érték- csökkenése révén keletkezett Magától értetődő, hogy a föl­dön kupacokban maradt, hó­nak, fagynak kitett termény tápértéke nem lehet azonos az­zal, amelyet optimális időben betakarítanak és amelyet biz­tonságos körülmények kpzött tárolnak. És, ha nem marad kint, vadkár sincs ... Ezt a két kártérítési ügyet azért idézzük, hogy figyelmez­tessünk: az Idő sürget, a gaz­daságoknak mindent el kell követni, hogy a már megter­mett termény mihamarabb te­tő alá kerüljön. Most még ked­vező az idő, de vajon, milyen lesz egy hét, két hét múlva? BL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents