Tolna Megyei Népújság, 1971. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-14 / 269. szám

Házasság előtti vizsga az iskolamesternél 1770-ben, , amikor Magyar- ország 17 800 falujából tóafc négyezernek volt népiskolája, a Komárom megyei kis'Epöl iskolájában már ; tanítottak. Lakosainak száma : mindössze 100 volt. Amint a községről készült helytörténeti - munka leírja, 1713. február 18-án Ve­rebéig István „eppeli iskola- mester” keresztapaként tény­kedett. A. következő év de­cemberében Kócza Ferenc is­kolamester már, mint apa sze­repelt a község anyakönyvé­ben. Az oktatás az olvasástaní- tással kezdődött. írás, olva­sás, számolás és a hit elemei képezték a tananyagot. A szü­lők kora tavasztól késő őszig nem küldték iskolába a gyere­Milyen idő van odafenn? Chicagóban felépült a világ legmagasabb lakóháza: ma­gassága 369 méter, az épület 96 szintes; a benne lévő laká­sok száma 705; ezenkívül ügy­védi iroda, orvosi rendelő, bank, étterem, fürdő, mosoda, sőt temetkezési iroda is mű­ködik az épületkolosszusban. Ä felhőkarcoló leendő lakosai így megtehetik hogy életük­ben akár egyszer sem lépnek ki az épületből. A felhőkarcolóban külön meteorológiai intézet is műkö­dik, amely elsősorban a felső szintek lakóinak ad prognózi-' sokat, akik. egészén más klíma- viszonyok között élnek, mint §7. alsóbb szintek lakásbérlői. keket,- mert az állatokat le­geltették. 1894-től, a kötelező iskolába járástól megszaporo­dott a leckekérdezőként mű­ködő segédtanítók száma. Ér­dekes feljegyzés szól ara-ól, hogy a XVIII. században az iskolamester készítette fel a házasság előtti vizsgára a je­gyeseket. Epölön, akárcsak a falvak többségében még sok más fel­adatot- is el kellett látnia a nép tanítójának. Legtöbbször kántor és harangozó volt egy­ben, sőt a XIX. század máso­dik feléig a jegyzői teendőket is ellátta. Még így is nehezen tudott élni. A tanuló gyerekek szülei is fizettek valamit ugyan, de ha kevés volt a tanuló, ke­vés volt a fizetés. Még 1792- ben is elf értek, két padban az epöli gyerekek. így nem cso­da, ha az iskolamester gyak­ran „kivette” munkakönyvét, hogy másutt próbáljon sze­rencsét. A helytörténeti kró­nika beszámol arról is, hogy sok baj volt az iskola építésé­vel, gyakran saját lakásán ok­tatott az iskolamester. A pszichológus szemével... Bogdál Zoltán rémtetteinek kórlélektani háttere A Magyar Pszichológiai Szemle ez évj 2. számában tet­te közzé Münnich Iván, sz Or­szágos Kriminológiai és Kri­minalisztikai Intézet tudomá­nyos munkatársa a „Kétszeres gyermekgyilkos pszichológiai vizsgálata” című tanulmányát. A tudományos közlemény az utóbbi évek talán legször­nyűbb hazai bűnesete tettesé­nek személyiségét világítja meg pszichológiai vizsgálatsor segítségével; a vizsgálatokat a szerző két héttel Bogdál Zol­tán kivégzése előtt végezte el az aljas indokból több embe­ren (két fiúgyermeken) elkö­vetett emberölés bűnében vét­kesnek talált halálraítélten. A szerző az alábbiakban fog­lalja össze a tettes személyisé­gére jellemző adatokat: Bog­dál 1927-ben született Miskol­con. öt testvére közül ő és öccse követtek el bűncselek­ményeket. Vallomása szerint legidősebb nővérét és egy uno­Kii lünös baleset Ne gondolják azt, hogy jegyveres postarablásról van szó, bár az ilyesmi az Egyesült Államokban nem ritkaság. Law­rence Lendekugel, Cleveland városi postatisztviselő olyankor sebesült meg lőfegyvertől, amikor senkinek esze ágában sem volt merényletet elkövetni ellene. Közönséges levél lőtt rá. Egy clevelandi lakes „utolsó figyelmeztetést“ küldött adósának, amelyben azt követelte, hogy fizesse vissza a tar­tozását. Hogy bebizonyítsa, fenyegetése nem üres szó, egy pisztolytöltényt tett a borítékba. Amikor Lendekugel lepe­csételte a levelet, a bélyegzővel nagy erővel rásújtott a bo­rítékra, mire lövés dördült, és.», a következmények már ismeretesek az olvasó előtt. Arcrekonsfrukdós szobrok Keszthelyen ; Milyen volt arcvonása? Ma­gas homlok, előreugró áll, mé­lyen ülő szem? Másfél ezer év távlatából, ásatásoknál elő­lkerült koponyák alapján gipsz­ből formálja meg Árpás . Ká­roly szobrászművész a Fenék­pusztán élt embert. Az arc- rekonstrukciós szobrokat a keszthelyi. Balatoni Múzeum­ban helyezték el. 7 A szoborkiállítás szerény alapját' képezi egy több éves tervnek.' A Keszthely melletti Fenékpuszta az egyeljen he­lye hazánknak, ahol folyama­tában nyomon kísérhetjük a honfoglalás előtti népek ván­dorlását, letelepedését, életét. Egymás mellett találjuk a ró­mai, a szláv, a kel et-gót né­peket. Az ásatások alkalmá­val feltárt leletek a korukról alkotott ismereteink hézagait töltik ki értékes adatokkal. Dr. Sági Károly a Balatoni Múzeum igazgatója abból in­dult ki, hogy a látogatók a jól konzervált koponyák mellett szívesen megtekintik az elő­dök gipszbe öntött arcvoná­sait. Azonkívül a hazánkban — sőt külföldön is — egyedül­álló ritka szobrászat az antro­pológusok. a régészek körében is kedvező visszhangot váltott ki. A kettőt gondosan össze­egyezteti a Balatoni Múzeum. Egyrészt koponyákat a hozzá­juk tartozó portrékkal be­mutatja a múzeum oszlop­csarnokában, ahol a látogatóit először ezt a nem mindennapi szoborkiállítást. tekinthetik meg. ; Másrészt lehetőséget nyújta­nák a tudományos kutatók­nak (hazai és külföldi szak­emberek egyre sűrűbben ér­deklődnek), hogy tanulmá­nyozzák és tanulmányaikban felhasználják a keszthelyi Ba­latoni Múzeum és Árpás Ká­roly szobrász együttműködé­séből készült arcrekonstrukció­kat. A keszthelyi Balatoni Mú­zeum oszlopcsarnokában ha­marosan negyven arcrekonst­rukciót helyeznek el, és az anyagot fokozatosan bővítik. Például. itt adnak helyet III. Béla és felesége rekonstruált portréjának is amelyet földi maradványaik exhumálása alapján készítenék el. Így a szoborbemutató olyan, ritkaságot jelent a patinás keszthelyi múzeumnak, ami tovább növeli hírét, nevét. gáldonyi — katestvérét elmeosztályon ke­zelték. Gyári munkás apja iszákos volt, a gyermekeket az utcára küldte csavarogni és lopni, anyjukat verte; Bog­dál hat elemit végzett, több­féle munkát vállalt, majd 1840-ben csavargásért és bűn­tettekért javítóintézetbe ke­rült. 1944-ben mint leventét Németországba vitték. Itt jól érezte magát, de vágyott anyja után és 1945-ben hazajött Idő­közben azonban anyja föl­akasztotta magát. Egy fiatal lánnyal költözött össze, együtt jártak betömi. Partnere szaba­dos életfelfogása miatt félté- kenységi jelenetek voltak kö­zöttük, de együtt maradtak a lány 1947-ben bekövetkezett haláláig. A következő húsz év­ben betöréses lopásokért 18 évet ültf Amikor szabadlábon volt, jól keresett, de pénze nagy részét elitta. Ivócimborái előtt és rendőrségi kihallgatá­sain önmagát „nagymenő” bű­nözőnek igyekezett beállítani. Ismerőseinek emberöléssel „di­csekedett’ . Első természetes kapcsolata 17 éves korában volt egy menyasszonyának nevezett fiatal lánnyal, de két idősebb férfi homoszexuális manipu­lációkra már korábban elcsá­bította. Ferde hajlamai aztán a börtönben alakultak ki. Bete­ges vonzalmait közvetlen mun­katársai előtt igyekezett eltit­kolni, ezért nőkhöz szintén kö­zeledett, de a tényleges kap­csolatok elől igyekezett kitér­ni. Egyre jobban vonzódott fia­tal fiúgyermekekhez: „ügy mentem utánuk, mint amikor egy vad üldöz egy bárányt. Ha megláttam egy fiatal gyerme­ket, nem tudtam ellenállni magamnak, mint akit meg- szuggeráltak, mentem utána.” A 12 éves B. István megölése után levelet írt az áldozat szü­leinek; „Azt, akit legjobban szerettetek, azt én hazavág­tam”. Vakmerőségére jellemző, hogy amikor az a céllövölde, amelyiknél B. I.-val a gyil­kosság eiőtt többen látták Bogdált, Csepelre költözött, odament megfigyelni felisme­rik-e. Még egy megdöbbentő adat; N. József, a 13 éves kis­fiú, a második áldozat nagy, érdeklődéssel figyelte B. I.' megöléséről szóló újsághíreket, az erről szóló cikkeket eíraktaj s továbbadta fiatalabb pajtá­sainak anyja intelmeit, hogy félni kell az idegenektől. Enr nek ellenére sikerült őt Bog­áéinak magával csalnia. A Bogdálon végzett teszt*! vizsgálatok szinte minden vo­natkozásban kóros reakciókat mutattak ki. Ezek elemzése azonban inkább a szaktudo­mány számára érdekes részle­teiben. Két megállapítást azon­ban tanulságos megemlíteni, h Bogdál elszenvedett sikerte­lenségekért környezetét okolja (nem kell ő senkinek; csaló­dott a szerelmében; az anyja elfordult tőle) így ellenagresz- sziója, a bosszú — szerinte —* jogos. A bosszú „igazságossá’« gának’- tudata bűncselekmé« nyét idealizálja és önérlékelé-i sét emeli. 2. „Kérdés maradt; milyen motívumból ölte meg fiatal áldozatait. Szadista kéj­gyilkosságra utaló jegyeket nem találtam” — írja Münnich Iván. így fel kell tételezni; hogy ún. leplezéses emberölés történt. Amikor áldozataival fajtalankodni próbált, azok vé-! dekeztek és valószínű kiabáH tak is. így az a konfliktusa ke­letkezett, hogy felismerhetik: homoszexualitását, amit rend­kívül szégyellt és titkolt, más­részt tudta, hogy súlyos bün­tetést kaphat. Valószínűsíthető, hogy a leleplezéstől való fé­lelmében követte el szörnyű, tettét. Kimonóexport — Lengyelországból A lodzá sportruhagyárban, különleges pamutanyagot állí­tották elő, amely rendikívül puha, finom tapintású és sza­kításállósága igen nagy. Az ebből az anyagból készült ki- monók elsőrangúan vizsgáztak a gyakorlatban: Japán jelen­tős tételt vásárolt a lengyel kimonókból. A japán szakér­tők véleménye szerint ezek a legigényesebb japán vásárlót is kielégítik. A sportruhagyár természete­sen nemcsak, ki monot gyárt; itt készítik a sapporói olim­piára készülő sportolók ruháit is. Olyan melegítőt gyártanak, amely biztosítja a test tökéle­tes hőszigetelését és ötletei formája lehetővé teszi a vil­lámgyors levételt, közvetlenül- a rajt előtt. A tréningruha nadrágja például a külső var­rás mentén, egyetlen mozdu­latra „válik szét”, deréktól bo­káig. Ebben a gyárban készítik a vitoriásdresszt is, amely két vékony .kavicsukkal össze­ragasztott selyemrétegből áll, S még hosszan tartó ázás ese­tén is teljes vízíhatlanságot biztosít. (BUDAPHESS— INTERPRESS) Kitör az Elbrusz? A Kaukázus legmagasabb begye, az Elbrusz vulkán, amelyet már ezer éve kialudt Vulkánnak tartanak, a XXI. században valószínűleg ismét kitör. A szovjet geológusok megállapították, hogy a vul­kán belsejében a hőmérséklet állandóan emelkedik. A föld alatti vizek klórtartalmának növekedése is a vulkáni tevé­kenység megújulására utal. Park a Jeges-tengerben A Fehér-tenger gyöngyének, a Jeges-tenger kertjének szok­ták nevezni a sziklás Szolovec- kij-szigetcsoportot.. A. .közeli sarkvidék, jeges leheiete . elle­nére a szigeteken olyan erdők pompáznak, akár Közép-_vagy Úél-Oroszországbah 'almafák,' meggyfák, ~rózsák virágzanak. A fák között szarvas, nyúl, ró­ka, fájd tanyázik, előfordul a hód iá. Az egyik szigeten áll a XV—XVIII. századi orosz építészet nevezetes műemléke, a Szoloveckij kolostor. A csoport hét legnagyobb szigetét most parkká alakít­ják. Az erdőmérnökök, kert­építők húsz hektárnyi területet rendeznek át." Helyreállítják a régi csatornákat, fasorokat, tisztásokat, virágágyakat ala­kítanak ki, a turistáknak pa- iHlonokot, szállót építenek, nyári színházat létesítenek. ,<APN — KS).

Next

/
Thumbnails
Contents