Tolna Megyei Népújság, 1971. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-14 / 269. szám

Ordas Iván riportja: Énekli» öregek Iregszemcsén énekelnek az öregek. Természetesen nem mindannyian éne­kelnek, és nem is folyton-folyvást. Ab­ban azonban, hogy ifjúkori vidámságuk egy része épp az élet alkonyba fordulta táján tért vissza, sokmindennek része van. Többek között, furcsa módon, az unalomnak. — Nem öröm ám nyugdíjasnak lenni, — mondja Müller János bácsi, aki a helyi ktsz kőművese volt. — Az ember az életét is elunja, ha nincsen dolga. Este hétkor lefeküdni pedig, az szintén fárasztó, mert nem jön álom a szemre, csak az unalom kereng mindenhol a sötét szobában. Lélekbúvárokat és szociológusokat, gerontológusokat, vagyis az öregedés tudományának kutatóit, egyként régóta foglalkoztatja már a — nem szakszerű szóval — „nyugdíjas betegségnek” ne­vezhető állapot. Az életnek az a fordu­lója, amikor valaki a legszebb, benső­séges munkahelyi búcsúztató után is rádöbben arra, hogy a társadalom már nem tart igényt aktív munkájára, el­tartottá válik. Ez sokaknál krízist vált ki, lelki válságot, önnön haszontalansá­guk (egyébként indokolatlan) érzését. Sajnos a közösségek tudata nem mindig tart lépést az élet tényeinek változásá­val. Falun még nagyon sokan termé­szetesnek, sőt kötelezőnek érzik, hogy az öreg maradjon otthon a sutban, esetleg üljön ki a kapu elé a kispadra, de mindenképpen igyekezzen a lehető legkevesebbet alkalmatlankodni az élet­ben. Akárhány esztendeje van is hátra belőle. Iregszemcsén tevékenységet szegeztek a tétlenséggel szembe, amikor 1971. március 3-án megalakították a Nyug­díjasok Klubját. * „Ne hagyj el angyalom, megöregszem Lábaim nem bírnak, megbetegszem Támadékom te legyél, Nálam nélkül ne legyél, — Szavaimnak higgyél. Nyolcvanöt esztendőt már mc< Udvaromban kérőt nem ismert' Pedig arcom olyan szép Olyan, mint az írott kép — Még négy fogam is ép” Ezt és még jó néhány hasonló nótát aligha jegyez a világirodalom, de a harmadik-negyedik alkalommal már felcsendültek a Bartók Béla művelődési házban, az öregek összejövetelein. Han­gulatjelzőnek is felfoghatók. Müller István: — Olvastam az újságban, hallottam a rádióban, hogy az országban itt is, ott is sorra alakulnak a klubok az öre­geknek, nyugdíjasoknak. Gondoltam, Iregben miért ne lehetne ilyen? Bőgős Gyuláné, a művelődési ház igazgatója: — Otthont akartunk adni a nyugdíja­soknak és szórakozás; lehetőséget te­remteni. Számoltunk azzal is, hogy az öregek emlékezetében számos olyan esemény, szokás, dal megmaradt, ami kár lenne, ha veszendőbe menne. (Zárójelben: Bartók Béla 1903. és 1907. között iregszemcsén több mint három­száz népdalt gyűjtött.) * Iregszemcsén, az ide tartozó Ű.'üreg­gel együtt, a legutóbbi népszámlálás 6455 lakost talált. Azt nagyon nehéz lett volna megállapítani, hogy ezek kö­zül hányán vannak az öregek, hiszen a népszámlálás előzetes adatai a lakos­ság életkor szerinti megoszlását még nem is közölték. Az 1960-as szerint a hatvan év felettiek az összlakosság 16,2 százalékát képezték. Ekörül lehet az arány ma is. A szervezés úgy kezdő­dött, hogy a községbeli gazdaságoktól, kutatóintézetitől és termelőszövetkeze­titől, és minden olyan helytől, ahol ilyenek csak előfordulhattak, elkérték a nyugdíjasok névsorát. A művelődési ház valamennyiük címére, mintegy százharmincra, meghívót küldött, a fia­talos el^venségű Müller István pedig ismerős*^, barátait, rokonságát mozgó­sította é^pborzásra. A százharminc meghívottból az első, alakulónak is nevezhető, összejövetelre eljöttek hatvanötén. Ezekből rendsze­res látogatók maradtak mintegy negy­venötén. — A többiek alighanem azt hitték, hogy minden alkalommal kapnak egy üveg sört ingyen, — vélekedik Farkas János, az Ady utca 7-ből, aki feleséges­tül tagja a klubnak. — Nem így lett, hát elmaradtak. Persze egyáltalán nem biztos, hogy igaza van. A csatlakozásnak, elmaradás­nak sokkal bonyolultabb okai vannak, melyekre még szót kerítünk. Előbb azonban arról, hogy mi és hogyan „lett” a klubban. Az összejövetelek rövid ösz- szefoglalása, az igazgatónő feljegyzései alapján. » MÁRCIUS 3. Alakulás. Megválasztják Müller Istvánt titkárnak és kilenc sze­mélyt, nagyjából községbeli lakóhelyük szerint bizalminak. Megállapodnak a betegek látogatásában és abban, hogy tagdíj nincs. MÁRCIUS 11. A községi tanács új elnöke, Varga Dezső, bemutatkozik a nyugdíjasoknak. A jövőben minden színházi előadáson a nagyterem ötödik sora ingyenesen a nyugdíjasoké, öz­vegy Galambos Istvánná kérésére meg­keresik a Vöröskeresztet, háborúban el­tűnt testvérei felkutatására. MÁRCIUS 18. A Sándorok és Józse­fek köszöntése. Ketten bemutatják a kanásztáncot. Nótázás. Beszélgetés a pletykáról, MÁRCIUS 25. Dr. Lovász István, a takarékszövetkezet vezetője felvilágosí­tásokat ad a vízmű építésével kapcso­latban. Nóta-vetélkedő. A művelődési ház vásárol öt citerát. ÁPRILIS 1. Tréfás vetélkedő a csú- fondáros nótákból. ÁPRILIS 15. Az ismert dalok próbá­lása. Bemutatkoznak a köcsögdudások. ÁPRILIS 29. Szilágyi Lajos nyugdíjas gyógyszerész előadása a gyógyszerek hatásáról és mellékhatásáról. MÁJUS 6. A művelődési ' ház fiatal színjátszói műsort adnak az öregeknek az anyák napja alkalmából. , MÁJUS 13. Bőgős Gyuláné felolvas Móra Ferenc írásaiból. MÁJUS 20. Filmvetítés: „Az elveszett ceruza". Beszélgetés a pletykáról. MÁJUS 26. Dr. Varga József községi orvos előadása: „Hogyan éljen az idős ember? Nyugodt, békés öregkor.” JÚNIUS 6. A „Megfújom furulyám” elődöntője Bátán. JÜNIUS 12. Szereplés Decsen a Sár­közi lakodalmon. JÚNIUS n. A decsi szereplés meg­vitatása. JÚNIUS 19. Magyarnóta-cst közös meghallgatása. JÚLIUS 8. A nyugdíjasok, kedves meglepetésként megünneplik a művelő­dési ház igazgatójának 21. házassági év­fordulóját. JÚLIUS 15. A községi tanács elnöké­nek beszámolója a tanács szociális te­vékenységéről és lehetőségeiről. JÚLIUS 29. Beszélgetés a pletykáról. Felolvassák egy Amerikába szakadt iregszemcsei levelét, aki az Amerikai Magyar Világ című lap júliusi számá­ból értesült a Nyugdíjasok Klubja meg­alakulásáról. (!) AUGUSZTUS 13. Meghallgatok a sa­ját decsi szereplésük felvételét a rá­dióban. SZEPTEMBER 8. Szabadi Mihály, a megyei művelődési központ igr.zgaió- helyettesőnek látogatása. Halottja van a klubnak. Együttesen özv. Koczor Jó- zscíná temetésén. SZEPTEMBER 9. A nyugdíjasok kül­döttsége a tanácselnöknél saját klub- helyiség ügyében. SZEPTEMBER 16. részvétel a Szek­szárdi Szüreti Napokén. Vacsora a Ge­menc Szállóban. SZEPTEMBER 23. NcVaest körrégbeli, vagy ismert bordalokból. OKTOBER 4. Közös énektanulás. OKTOBER 11. Az előző összejövetel énekeinek visszahallgatása magnetofon­ról. Bemutatkoznak a fésűzenekar tag­jai és a kukoricaszár-hangszeresek. OKTÓBER 18. Halottja van a klub­nak. Magyar Józsefné társadalmi teme­tése. OKTOBER 25. A másnap nyíló „Kor­szerű háztartási gépek” című kiállítás megvitatása. A tagok megállapodnak havi egy forint tagdíjban, abban, hogy ezután két ajánló tag kell a belépéshez és létrehozzák a „beteglátogató-láncot”. OKTÓBER 30. Saját műsor. NOVEMBER 8. A műsor értékelése. Kukoricafosztó- és tollfosztó-hagyomá­nyok felelevenítése. Ingyenes színház­jegyek a Déryné Színház november 10-i ,Leányvásár” előadására. * A tények előbbi felsorolása több szempontból figyelemre méltó. Sűrűn előfordul, a valóságban a bejegyzett eseteknél is többször, a pletyka. A falu szája, tessék ez bár, vagy ne tessék (nem tetszik), tudomásul veendő nagy­hatalom. Körmendi Lajos nyugdíjas szíjjártó, a Dózsa utca 27-ből: — Sokan elmondanak bennünket vén bolondnak, hogy összejövünk játszani! Sokan „öreg-estének” becézik, nem minden él nélkül, a nyugdíjasok össze­jöveteleit. — Csúfoskodnak, hogy jövünk a klub­ba! — Feküdnénk le és aludnánk inkább! A nem falubeli szemlélő (teljes egyet­értésben azokkal az iregszemcseiekkel, akiknek igenis tetszik a nyugdíjasok klubélete, sőt nagyra tartják kulturá­lis tevékenységüket) őszinte tisztelettel gondol a nyolcvanon túllépett Simon Gyulára, aki kissé szégyenkezik, hogy — A csárdást már csak szép lassan járja.... Épp a jegyzőkönyvi tömörségű be­jegyzések tanúskodnak ugyanis arról, hogy a Bartók Béla művelődési ház keretein belül, tüneményesen rövid idő alatt, valóságos és élő közösség alakult. Miért? — Jórészt olyanok vagyunk együtt, akik fiatalabb korunkban is látogattuk a legényegyletet, szerettük a szép társas szórakozást. A „fiatalabb kor” szaporodó számú évtizedeket jelent. Ez a gyökere annak, hogy a nyugdíjasok beszélgetései, kár­tyázásai, nótázásai közben rég feledésbe merült emlékek kerülnek elő. melyek bőséges adalékul szolgálhatnak egy majdan megírandó községi krónikához, és nagyon is alkalmasak arra, hogy magukra vonják a főhivatású népraj­zosok figyelmét. A községi tanács tel­jesen egyetért a nyugdíjasoknak azzal az igényével, hogy saját helyiségben szeretnék megrendezni összejövetelei­ket. Az egyetértés azonban még kevés, sajnos a pénz is az. Nagyon megfonto­landó lenne, hogy a községben működő más szervek anyaggal, erővel és anya­giakkal nem segíthetnének-e ebben? A saját nyugdíjasaik érdekében és azért — hiszen jó célú hiúság }s van a vilá­gon, amit ez esetben egészséges lokál­patriotizmusnak lehetne nevezni —■, hogy hadd menjen híre: — Iregszemcsén énekelnek az öregek. i-räivöizafti ffelBiIucis vő dokumentumokat kell a szerzőnek hasz­nálnia. Az adatokra a pályázat jegyzeté­ben a szokásos módon hivatkozni kell. c) A pályázóknak figyelemmel kell len­niük a marxista történelemtudomány leg­újabb eredményeire, valamint a pályázat­nak tükröznie kell a pályázó történelmi is­mereteit a feldolgozott témakörben. d) A pályamű terjedelmének legalább 40 gépelt oldalnak kell lennie. (Másfeles sortávolsággal kell írni I) e) A pályázatokat jeligével kell bekülde­ni. A pályamű mellé zárt borítékban kell elhelyezni a pályázó nevét és pontos címét. A pályázatot kiíró szervek az arra érde­mesített pályaműveket témakörönként há­rom-három díjjal jutalmazzák, éspedig: I. díj 4000,- Ft II. díj 3000,- Ft III. díj 2000,- Ft A pályaműveket a Tolna megyei Levél­tár címére: Szekszárd, Béla tér 1. kell be­küldeni, 1972. április 30-ig. A pályázaton való részvétel a szerzői jogot nem érinti, azonban a pályázók kö­telesek - a fennálló rendeletek szerinti szer­zői jogdíj ellenében — a bíráló bizottság által javasolt módon publikáltatni művei­ket. A pályamunkák benyújtott példányai — a szerzői jog fenntartásával — a Tolna me­gyei Levéltár őrizetébe kerülnek. Az eredményhirdetés időpontját a bíráló bizottság a pályázókkal levélben, illetve a Tolna megyei Népújságban közli. Szekszárd, 1971. november. Lovas Henrik a Tolna megyei Tanács VB. művelődésügyi osztályvezetője Csajbók Kálmán a Tolna megyei Helytörténeti Bizottság elnöke K. Balog János a Tolna megyei Levéltár igazgatója A Tolna megyei Tanács VB. művelődés- ügyi osztálya, a Tolna megyei Levéltár és a Tolna megyei Helytörténeti Bizottság Dó­zsa György születésének félévszázados, va­lamint a mezőgazdaság szocialista át­szervezése tízéves évfordulójának jegyében HELYTÖRTÉNETI PÁLYÁZATOT hirdet. A pályázat témaköre: 1. A megye, vagy valamely települése mezőgazdaságának kapitalista fejlődése a jobbágyfelszabadítástól a földreformig. (Ja­vasolt pályázati témák: a jobbágyfelszaba­dítás; tőkebehatolás a mezőgazdaságba; a parasztság agrárszocialista, — demokra­tikus mozgalmai; az agrárválság hatása a parasztságra. Ide soroljuk — díjazás szem­pontjából — a Magyar Tanácsköztársaság időszakának termelőszövetkezeti mozgalmát is.) 2. A megye — vagy valamely települése - mezőgazdaságának fejlődésé a földre­formtól napjainkig. (Javasolt pályázati té­mák: a földreform és annak hatosa a ter­melőerőkre és a termelési viszonyokra; a mezőgazdaság szocialista átszeaezésének története; a parasztság élete a termelő- szövetkezetekben; a gépállomások és álla­mi gazdaságok története, stb.) 3. Szabadon választott téma a megye területének bármely korszakából, bármely területéről. Pályázati feltételek: a) A pályázatot kiíró szervek dolgozóin kívül mindenki reszt vehet a pályázaton. b) A pályázaton eddig nem publikált, pályázatra még be nem küldött munkával lehet részt venni. A pályaműveknek hite­les fonásokra kell épülniük: egykorú leve- !te.íreket, irat-oka* cikkeket, hitelt érdemlő odrira épülő v •■aerel'l'ozéseket, levél­tári, irattári, vagy személyi tulajdonban le-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents