Tolna Megyei Népújság, 1971. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-13 / 268. szám
Választások előtt Thüringiában ii, WEIMAR A város főpolgármestere délután három órakor fogad. Bőven van időnk Thuringia egyik legnagyobb idegenforgalmat lebonyolító városával ismerkednünk. Első a Lisztház. A nagy magyar zeneszerző hagyatékát nézhetjük végig, köztük a Rákóczi-induló eredeti partitúráját, sok javítással, széljegyzettel. Mellette a forradalmi szimfónia vázlata, 1830-ból. Weimart nem sújtotta a pusztító háború. Villanegyedeiben tágas, kertes lakások. A modern lakóépületek nem bontják meg e múzeum- és iskolaváros patináját. A városszéli hatalmas ősparkban — ahol egykor Goethe is sétálhatott —, alkotásra ihlető a csend, és az ősz csodálatos színeivel együtt különös harmóniát és nyugalmat áraszt a járókelőre. Ebből a nyugalomból csak a városi tanács portása zökkent ki néhány pillanatra, amikor közli, hogy a főpolgármester nincs itt, illetve ő nem látország és a város programjával. Weimar polgáraira a közeljövőben — túl az országos kérdéseken — igen sok helyi feladat is vár: nagyszabású centenáriumra késíülnek, 1975- ben ühneplik a város alapításának ezredik évét. A millennium programja, hä még nem is teljességében, de körvonalaiban már jelzi a rehdez- vénysorozat gazdagságát. Az évfordulóra a nagymúltú weimari Nemzeti Színházat tizenöt millió márka költséggel rekonstruálni akarják, két terjedelmes kötetben feldolgozzák a város történetét. Eszmecserénk a továbbiakban a mánál időzik. Az ötvenkét éves, hatalmas termetű főpolgármester, a keresztény- demokrata párt tagja. Érdekel véleménye, és természetesen a város lakóinak véleménye is a kelet-nvugati párbeszédről, a négyhatalmi megállapodásról — Nyugat-Berlin státusát illetően. — Említettem — válaszol a főoolgármester —. hogy a választási előkészületek során valamennyi válnsT+ér^icrárunk — Közepes harckocsink „búvármenete” végén kiemelkedik a folyóból. 6. A harckocsikkal szembeni igények között az is szerepel, Ifjú zenebarátok köre Szekszárdon A Jeunesses Musicaléi világszervezet magyarországi titkársága javaslatára Szekszárdon is megalakul az ifjú zenebarátok köre, a zeneiskola és a művelődési központ szervezésében. Alátámasztja és indokolja a klub létrehozását városunk zenei hagyománya és lakosainak zeneszeretete. A szervezet célkitűzéseit vallja magáénak az alakuló klub is, nevezetesen a zené megismertetését és megszerettetését, kapcsolatát és hatását egyéb művészetekre. E célkitűzések megvalósítását előadóművészek meghívása, válogatott lemez- és magnóanyag hallgatása segíti. A klub alakuló összejövetele november 15-én este, 6 órakor lesz a Babits Mihály megyei művelődési központban. hogy a harcászati és hadműveleti mozgékonyság megőrzése érdekében a vízi akadályokat menetből, különösebb előkészület, vagy átalakítás, illetve idegen segítség nélkül le tudják küzdeni. Ezért a köny- nyű páncélos járműveket úgy alakítják ki, hogy azok úszóképesek legyenek. A lényegesen nagyobb súlyú közepes harckocsikat saját vízkiszorí- tásukból eredő felhajtó erővel nem lehet úszóképessé tenni, hiszen egy 35 tonnás harckocsinak az úszás érdekében 35 köbméternél több vizet kellene kiszorítania vízreszállása- kor. Egyik megoldásként a harckocsi átgázol a mederfenéken. Az sem jelent problémát, ha a víz olyan mély, hogy teljesen ellepi a harckocsit, sőt még a méter vízmélység sem akadály az ilyen „búvár”-páncé- los számára. Belső terük hermetikusan lezárható és megfelelően kialakított csövön keresztül a személyzet és a motor megkapja a szükséges levegőt. Nyilvánvaló, hogy ez az átkelési megoldás nem kis veszélyt jelent a kezelőszemélyzet számára, de ha a szükséges biztonsági intézkedéseket betartják, baj nem történhet. A víz alatti tájékozódás érdekében pörgettyűs tájolókat, vagy lokátort építenek a harckocsiba, de a rádióval létesített kapcsolat is megbízható irányítást szolgáltat. A víz alatti menet legfontosabb feltétele az, hogy a jármű vízzáró legyen. Minél mélyebbre merül a jármű annál nehezebb a megfelelő tömítés elérése. A viz alatti jármű súlyát a felhajtóerő csökkenti és ez megnehezíti a jármű víz alatti mozgását, a vonóerő átvitelét a lánctalp és a folyómeder között. A vízellenállás a másik akadályozó tényező a jármű mozgásának útjában, de nem elhanyagolható az oldalsodrás sem. A vízi akadályok leküzdésének másik útja a közepes harckocsiknál a felhajtóerő megnövelése úgy, hogy a harckocsitestre körkörösen gumiból vagy műanyagból készült palástot feszítenek, így egy meglehetősen nagy méretű gumicsónak alakul ki, melynek alja maga a harckocsi. Hátránya, hogy a palást szárazon és vízen könnyen sebezhető és szállítása szárazföldi menetnél külön gondot jelent. Amennyiben külön járművön szállítják, akkor nincs biztosíték arra, hogy a kellő időben valóban rendelkezésre áll a palást a vízi akadály leküzdéséhez. — 1. i. — Következik: Géppisztoly — világszínvonalon. j haditechnikánk újdonságai Harckocsi búvármencthen — A Weimari Városi Tanács, ahol a főpolgármester fogadott. ta reggel bejönni. Egy telefon és a portás int: tessék felmenni. Miután a főpolgármester szobájában leülünk, hamarosan tisztázódik a portással történt intermezzo: — Ma korábban jöttem be, mint a portás — mondja Franz Kirchner főpolgármester — Ugyanis több ezer olyan szavazólapot kell eredeti kézjeggyel ellátnom, amelyeknek gazdái november 14-ét megelőzően szavaznak, mert a hét végén nem lesznek itthon. íme, témánál is vagyunk. Éranz Kirchner tájékoztat a választási előkészületekről. A hatvanötezer lakosú városban, 3955 rendezvényt tartottak a választásokkal kapcsolatban, s ez azt jelenti, hogy minden választópolgárhoz eljutottak az véleményét kikértük a nemzetközi életet, tehát az európai békét érintő kérdésekben is. E vélemények summázata: az NDK politikája kiállta az idő próbáját, reálisnak bizonyult. Városunk lakói üdvöz- lik a négyhatalmi megállapodást. A saját véleményem ugyanez. Főpolgármester vagyok, Weimar lakóinak bizalmából. Életünk és gondolkodásunk közös, még akkor is, ha részkérdésekben gyakran vitázunk. Az utóbbit egyébként nagyon természetesnek tartom. Búcsúzóul a főpolgármester arra kér , hogy Vigyem el Weimar üdvözletét a magyar emberekhez, akik közül mind többen fordulnak meg Thuringia e csodálatos városában. VINCZE GYÖRGY Feilödesiink szamai Többet járunk múzeumba, kevesebbet moziba A most megjelent Statisztikai Évkönyv 1970. című testes, közel hatszáz oldalas kötet érdekes összehasonlító adatokat tartalmaz megyénk fejlődéséről. A számoszlopok az élet legkülönbözőbb területeinek tényeit tartalmazzák I960., 1965., 1966,. 1967., 1968., 1969. és 1970. években. Az alábbiakban 1960. és 1970. néhány jellemző mutatószámát vetjük egybe. A megye lakossága kereken 13 ezer fővel csökkent, az 1960-as 267 ezerről az 1970-es 254 ezerre. Csökkent az ezer lakosra jutó élveszületések száma (15,3-ról 14,8- ra), ugyanígy a természetes szaporodás (4,1, illetve 2,2), egyenes összefüggésben az elvándorlással és azzal, hogy az ezer lakosra vonatkoztatott halálesetek száma viszont 11,2-ről 12,6-ra emelkedett. Egy lakosra vonatkoztatva 2075 forintról 6276 forintra emelkedett a teljesített beruházások összege. A korábbi 44,5 százalékkal szemben a megye területének 58,9 százaléka volt a mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös tulajdonában. A termelőszövetkezetekben az egy dolgozó tagra jutó munka utáni jövedelem 8558 forintról 19 879 forintra emelkedett. Javultak a főbb növények holdankéntl termésátlagai. A búzáé 10,8 mázsáról 12,6 mázsára, a kukoricáé 15,6-ról 23,3-ra, a burgonyáé 68,9- ről 75,7-re, a cukorrépáé 166,1 mázsáról 170,4-re. 1970-ben sokszorta több műtrágya jutott egy hold szántóra, mint korábban, 79,9 kiló helyett 445,6 kilogramm. Száz hold mezőgazdasági területre 1960-ban 13,4 szarvasmarha és 49,8 sertés jutott. 1970-ben 15,2, illetve 83,6. Többet költöttünk élelmiszerekre és iparcikkekre. Egy lakosra előbbi területen a 2107 forint'” forgalommal szemben 4723 forint, utóbbin 3131 forint helyett 6900 forint jutott. Egészségügyi ellátottságunk ismert módon országos viszonylatban is jó. Tízezer lakosra 1960-ban 9,0, tíz évvel később 17,7 orvos jutott. Egy körzeti orvosra 3099 helyett 2784 lakos. 82,3 százalék helyett 1970- ben gyakorlatilag szinte valamennyi újszülött egészségügyi intézményekben látta meg a világot, arányuk 99,7 százalék. Kulturális életünk néhány száma, ezer lakosra vonatkoztatva (1960-1970): színházlátogatás 178, illetve 202. Rádióelőfizetés 211 és 249; televízióelőfizetés 3 (!) helyett 161. Könyvtári könyvállomány a korábbi 778 kötet helyett 2792 kötet. Múzeumlátogatás: 42 és 226. Az egy lakosra jutó mozilátogatások száma évről évre csökkent. 1960-ban 13,2, 1965-ben 10,0, 1966-ban 9,9, 1967- ben 9,0, 1968-ban 7,9, 1969-ben 7,7, 1970-ben pedig 7,3.
