Tolna Megyei Népújság, 1971. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-13 / 268. szám
Uj, egységes ingatlan- nyilvántartási rendszer lép életbe Halász Péter, a MÉM Országos Földügyi és Térképészeti Hivatalának vezetője pénteken a telekkönyvre vonatkozó jogszabályok módosításáról és az új nyilvántartási rendszer kialakításáról tájékoztatta az újságírókat. Elmondotta, hogy hazánkban jelenleg két átfogó nyilvántartást vezetnek a földekről; a földhivatalok az állami földnyilvántartást, a bíróságok pedig a telekkönyvet. Mindkét nyilvántartási forma a múlt század közepén jött létre, és ma már elavultnak tekinthető. A két nyilvántartás adatai között esetenként nagyarányú eltérés mutatkozott, például azért, mert a földek adataiban történt változásokat a telekkönyvi és a , földnyilvántartási szervek nem azonos időben és eltérő sorrendben vezették be. Felemás helyzetet teremtett, hogy az állami földnyilvántartás nem tartalmazta az ingatlanokhoz fűződő egyes jogokat (például szolgalmi jog, jelzálogjog, tartási jog stb.), a telekkönyvben pedig nem szerepeltek a földek tényleges művelési ágára és minőségére vonatkozó adatok. Ellentmondás keletkezett abból is, hogy mind a két nyilvántartás adatai közhitelesek, a közhitelesség azonban egyik nyilvántartásban sem volt teljes. A tulajdoni és egyéb jogi vonatkozású adatokat a telekkönyv, a földek egyéb adatait (helyrajzi szárh terület, művelési ág, minőség stb.) pedig az állami földnyilvántartás tanúsítja hitelesen. A kormány szeptemberi határozatával — mint ismeretes — új alapokra helyezte az ingatlan-nyilvántartást. A telekkönyv és az állami földnyilvántartás összevonásával korszerű, egységes és gépi feldolgozásra alkalmas ingatlan- nyilvántartást hoznak létre. Ezzel a döntéssel & több mint 100 éves jogintézmény, a telekkönyv szerepét az új ingatlan- nyilvántartás veszi Az új nyilvántartás az ingatlanok adatait, valamint az ingatlanokhoz kapcsolódó jogokat és tényeket a valóságos állapotnak megfelelően tartalmazza majd. Ennek érdekében a változások bejelentésére vonatkozóan á hatóságokkal szemben értesítési, a tulajdonosokkal szemben pedig — az egyes változásokra — bejelentési kötelezettséget írnak elő. Az ingatlan-nyilvántartásba ily módon bejegyzett adatokat az állami, a társadalmi és a gazdasági élet minden területén általánosan elfogadják majd, és csakis ezeket az adatokat használhatják a hivatalos eljárások során. Az állami földnyilvántartás korszerűsítése — a földnyilvántartási adatok gépi feldoL gozásával és a méterrendszerű területi adatok általános bevezetésével — már folyamatban van. Az új, egységes ingatlan-nyilvántartást ezzel összhangban hozzák létre. Az új rendszert az eddigi két nyilvántartás adatainak összehasonlításával alakítják ki. Amennyiben az adatokban eltérés mutatkozna, úgy a valóságos adatokat az érdekeltek meghallgatásával állapítják meg. Az eltéréseket ezután államigazgatási eljárás keretében határozattal rendezik. Az érdekeltek között felvetődött esetleges vitás ügyekben az államigazgatási jogorvoslat kimerítése után bírósági eljárásra is lehetőség van. A kormány az új ingatlan- nyilvántartás létrehozásának első lépéseként elrendelte: 1972. január 1-vel a telekkönyvi szervezetet összevonják a földhivatalokkal. Ettől az időponttól kezdve a földhivatalok — mint a tanácsok szakigazgatási intézményei — korábbi feladataik mellett gondoskodnak a telekkönyvi ügyek intézéséről, és a telekkönyv to- vább-vezetáséről is. Ugyanis mindaddig, amíg az új egységes ingatlan-nyilvántartás nem valósul meg, a jelenlegi kétféle nyilvántartást az eddigi szabályoknak megfelelően vezetik tovább. A hatásköri változás szükségessé teszi a telekkönyvről szóló jogszabályok módosítását is. A kormányrendelet értelmében a telekkönyvi ügyek intézése és a telekkönyv vezetése 1972. január 1-től az ingatlan fekvése szerint illetékes járási (városi és fővárosi kerületi) földhivatal hatáskörébe tartozik. Ettől az időponttól kezdve a telekkönyvben nyilvántartott és az ingatlanokra vonatkozó valamennyi jog (tulajdon, kezelői, használati. szolgalmi, jelzálogjog stb.) és tény (kiskorúság, gondnokság, perindítás, kisajátítás megindítása stb.) bejegyzésé, megváltoztatása, vagy törlése iránti kérelmeket és hatósági megkereséseket nem a bírósághoz, mint telekkönyvi ha tósághoz, — hanem a földhivatalhoz kell Címezni A földhivatal a megkereséseket, kérelmeket elbírálja és döntéséről a kérelmezőt és az érdekelteket határozattal értesíti. A földhivatali határozatnak ugyanolyan jogi hatálya lesz, mint a jelenlegi telekkönyvi végzésnek. A jövőben például a2 ingatlan tulajdonjogának igazolására a földhivatali határozatot minden szerv és Személy elfogadja majd. A telekkönyvi betétekről kivonatot, másolatot, vagy szemlét ugyanúgy lehet majd kérni, mint jelenleg, csak az iratokat 1972. január 1-e utón már a földhivatal állítja ki. A földhivatalok telekkönyvi ügyben hozott határozata ellen államigazgatási úton fellebbezni nem lehet. Ha azonban a földhivatal határozata valakinek a jogát, vagy jogos érdekét sérti, úgy a területileg illetékes járásbíróságnál kérheti a határozat megváltoztatását. Az ilyen irányú kérelmet a földhivatali határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül a határozatot hozó földhivatalnál, vagy az illetékes járásbíróságnál kell benyújtani. (MTI) Űj büntet önovella Stabilitás és A novella szó a nagyközönség számára általában rövid irodalmi műfajt jelent. Van azonban e szónak egy másik, jogászi jelentése is: törvény- módosítás. Ha a szó alaki azonossága mögött valamiféle tartalmi rokonságot keresünk, akkor egy szembetűnő vonás kínálkozik. Az irodalmi műtől azt is elvárják az olvasók, hogy frissen kövesse az élet jelenségeit. Nos, egy ilyenfajta igény, indokolja az új büntetőnovellát is, amely 96 paragrafusával — a Büntető Törvénykönyv egyes rendelkezéseit módosítva és kiegészít1- ve — 1972. január 1-én lép hatályba. A közvélemény egy-égy újabb erőszakos bűncselekményről, garázdaságról értesülve újra és újra feltette a kérdést: szigorúbb büntetéssel nem lehetne ezeknek lobban eleiét venni? A bűnözőket — különösen a közöttük igen gyakori visszaesőket — „megtanítani a móresre?” Azt hiszem. nem is kell erre példákat sorolni, hiszen mindenki emlékszik a maga környezetében ilyen VéleménvnVilváni- tásra egv-egv felháborító bűneset hírének kapcsán. Sokan a törvénv „azonnali szigorítását” kívánták. Hiszen látszólag ml sem egvszerflbh: meg kell fogalmazni egy uj paragrafust. Csakhogy a valóságban nem így van! Annak az úi paragrafusnak olyannak kell lennie, hogy számoljon az életben lehetséges esetek sokféleségével. Továbbá a törvény paragrafusai között szükséges az összhang. A kérdés bonyolultsága érzékelhető eev oéldával; ha e«v bűncselekményre a kiszabható büntetést szigorít;a a törvény, ez elriasztható lehet. Ám ezt az elriasztó hatást csökkentheti, ha a büntetés kitöltésénél adható kedvezmény nem tesz menkfiiönhöztetést n veszélyesebb szándékos hnncselekrrié- nvekkel és a visszaeső bűnö- zővirel. iiiefve a gondatlan- elkövetett cselekmé. n vekkel szpznhen. A raMda nemcsak az összehangolás bonyolultságát érzékelteti, hanem a2t a nem kevésbé bo- wrolult — wt élet bonyolultHat gyáregység szocialista brigádvezetőinek tanácskozása Bonyhádon Tegnap, a Bonyhádi Zománcgyár kultúrotthona volt a színhelye a „Ijampart” Zománcipari Művek szocialista brigádvezetői tanácskozásának. A hat gyáregység 110 megjelent brigádvezetőjének Pápai Sándor, a nagyvállalati szak- szervezeti bizottság titkára adott tájékoztatást a gyárak közötti brigádverseny alakulásáról. Ebben a versenyben a bonyhádi gyár a harmadik helyen áll, és a gyár képviselői átvették az ezzel járó megtiszteltető vándorzászlót. Második napirendi pontként a vállalat gyárainak eredményeiről kaptak részletes tájékoztatást a résztvevők, egyenkénti és nagyvállalati felbontásban. Megállapították, hogy a bonyhádi gyár munkájával a vezérigazgatóság elégedett, teljesítményük az első tíz hónap viszonylatában 99,2 százalékos. Az 1971. évi feladatok maradéktalan teljesítése és az 1872, évi átmenet sikeres biztosítása érdekében felhívással fordultak a gyárak szocialista brigádvezetőin keresztül az összes zománcipari dolgozóhoz, hogy csatlakozzanak a meghatározott célkitűzések Végrehajtásának megvalósításához. A negyedik negyedévben megoldásra váró feladatok közül a bonyhádi gyár részére fő feladatként a zománcedények hátralévő maradéktalan legyártását — kb. 40 millió forint értékben — és az elektro-hydrauli- kus nyíró-peremező gép elkészítését tűzték ki. A szocialista brigádvezetők vállalati tanácskozásának résztvevői megválasztották küldötteiket a Szocialista Brigádvezetők IV. Országos Tanácskozására. A vendégek között részt vett a tanácskozáson Deli Sándor, a megyei pártbizottság és Körösi István, az SZMT képviseletében. ■ = ** Ifjú szakmunkások találkozója Tegnap délelőtt Szekszárdon a Garay Szálló nagytermében került megrendezésre a KI- SZÖV szervezésében immár hatodik alkalommal az ifjú szakmunkások találkozója. Az ünnepségen Keserű János, a megyei szövetkezeti bizottság elnöke köszöntötte a vendégeket és azokat a fiatal szakmunkásokat, akik tanulóidejük alatt nagy szorgalommal készültek fel a szakma elsajátítására és magas szakmai műveltségről adtak számot a szakmunkásvizsgákon. rugalmasság ságából adódó — feladatot is, amelyre az uj büntetőnovella kifejezetten törekedett. Ez pedig a diuerenciálás: az elkövetett cselekmények — s ezek aranyában a jogkövetkezmények, a kiszabható büntetések s a büntetési eszközök — árnyaltabb megkülönböztetése a veszélyesség szerint. Mindez alapos körültekintést, több oldalú mérlegelést igényelt. Ebben az esetben nem bürokrácia, hanem társadalmi biztosíték az, hogy a készülő rendelkezéseknek számos fórumot meg kell jármuk, míg törvényerőre emelkednek. A társadalmi együttélés e nagyhatású szabályozóitól azt várjuk ugyanis, hogy pontosan illeszkedjenek jogrendszerünkbe és tartósan megfeleljenek az életben lehetséges sokféle eset elbírálására. Tartósságuk fontos követelmény, mert a törvény úgy válik eleven hatóerővé, ha átmegy az állampolgárok tudatába, ha külső tilalomból belső paranccsá, erkölccsé válik. Ez> a Stabilitás tehát nem valami elvont követélmény, hanem a társadalmi együttélés érdekéből fakad. De — mint jelen esetben — ugyancsak a társadalom érdeke a módosítás, az élet változó jelenségeihez való rugalmas alkalmazkodás is. Egy törvénymódosítás akkor jó, ha mindkét követelményt ki tudja elégíteni. Ez logikailag kétségtelenül ellentmondás, de a követelmények egyaránt társadalmi érdekből fakadnak, így ellentmondásuk aZ érdekék egyeztetésével feloldható. Az új büntetőnovella megalkotói ezt tartották szem előtt. Ott módosították vagy egészítették ki a törvényt, ahol az élet jelenségei megkívánták ezt. és úgy, hogy az új rendelkezések szervesen illeszkedjenek jogrendszerükbe. A stabilitás és a rugalmasság egyeztetése jellemzi tehát a január 1-én életbe lépő törvényerejű rendeletet, a két követelménynek közös célra — a társadalom védelmére, a közrend és a közbiztonság megerősítésére — rendelése alapján. NfiMSXH FEBEIÍC Mezei Aurél, a ICISZÖV szakmunkásképzési felelőse beszédében az elmúlt 20 év eseményeire emlékezett vissza. A felsorolt számadatok szerint 1951-ben 15 fő volt a szövetkezetek tanulólétszáma, míg az elmúlt évben 291 tanuló tett szakmunkásvizsgát. A két évtized alatt a megye ipari szövetkezetei 4659 új szakmunkást képeztek ki. A jelenlegi szakmunkástanuló-létszám a megye szövetkezeteiben 1003 fő. Jelenleg 16 tanműhely működik függetlenített vezetők irányítása mellett. Szakoktatók, oktatók, brigád- és művezetők igyekeznek megtanítani a tanulókat a szakma fortélyaira. A szövetkezetek igénylik a fiatal szakmunkások segítségét, ezért lehetőséget is adnak kibontakozásukra. A megyében több szövetkezeti elnök is van, akik tanulókként kezdték munkájukat a szövetkezetekben. Szóltál László, a megyei pártbizottság gazdaságnolitikai osztályának munkatársa hozzászólásában hangsúlyozta, hogy az ifjúság céljai azonosak a párt és kormányunk Céljaival. Az ifjúsági törvényről beszélt, amely biztosítja az ifjúság helyét az állam; és társadalmi életben, a közügyek gyakorlásában, pártéletben, biztosítja a művelődési, szórakozási, testnevelési feltételeket, fokozottan védi az ifjúság szociális és egészségügyi helyzetét. Gyerő András, a Tolna megyei KISZÖV elnöke a szövetkezeti mozgalom előtt álló országos feladatokról és ezen belül a fiatalok szerepéről beszélt, majd átadta a szakmai versenyek díjait. A tanműhe- lyes oktatásban részt vevők között a Bonyhádi Vasipari Ktsz lakatos-tanműhelyének fiataljai, a csoportosan tanuló brigádok közötti versenyben pedig a Bonyhádi Járási Építőipari Ktsz kőműves fiataljai végeztek az első helyen. Jutalmakat kaptak a legjobb tanulófelelősök, szakoktatók és a szakmunkásvizsgákon legjobb eredményeket elért tanulók. A KISZÖV díszoklevelét kapta a MŰM 505-ös Szakmunkásképző Intézet az ipari szövetkezeti szakmunkásképzés terén kifejtett eredményes működéséért, a 20 éves jubileum alkalmából.
