Tolna Megyei Népújság, 1971. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-13 / 268. szám
Ifjúkommunisták megyei küldöttértekezlete (Folytatás az 1. oldalról) tóberi Szocialista Forradalom volt. A Szovjetunió mérhetetlen áldozatokat hozott a világbéke megőrzésének érdekében. A nukleáris fegyverkezés te1* ' 1 rületén legyőzte az Egyesült Államokét. Kína ENSZ-iogai- nak helyreállításáról szólva említette; ez abból a szempontból is jó, hogy most már két szocialista tagja van a Biztonsági Tanácsnak. — Nagyon figyelemreméltó Fidel Castro chilei látogatása. Az NSZK-ban tartózkodtam, amikor a • Disznóöböl-beli probléma volt, majd amikor Í962-ben leszerelték a raké- tákat. Akkor úgy rézéit ki, hogy az USA megtámadja Kubát. Most ennek a Kubának . forradalmi vezetői látogatnak meg két latin-amerikai országot. A jövő kontinense Latin- Amerika, ezután fog felszaba- . dúlni az USA elnyomása alól. Amikor..jmi . kapcsolatainkat építjük ezekkel az . országokkal, akkor ipár azok számára építjük, akik itt ülnek ezeken a székeken és ezt majd nekik kell tovább folytatni. Külügyminiszterünk nagy tetszéssel fogadott beszéde után Hanczkó Antal, a kocso- lai tsz KlSZ-alapszervezeté- nek titkára a falun élő, tsz-ek- ben dolgozó fiatalok problémáival foglalkozott, majd Keresztes János, a Szekszárd városi KISZ-bizottság titkára tolmácsolta a megyeszékhely ifjúkommunistáinak üdvözletét. A bevonuló, illetve a leszerelő katonafiatalók problémáiról, valamint a középiskolai KISZ- munkáról szólott. K. Papp József a megyei pártbizottság első titkára megyénk kommunistáinak nevében üdvözölte a küldöttértekezlet valamennyi résztvevőjét. — Áttanulmányoztam a beszámolót, meghallgattam a vitaindítót és a felszólalásokat. Ezekkel általában egyetértek — kezdte -felszólalását K. Papp József. Szólott arról, hogy a fiataloknak nem szabad figyelmen, kívül hagyni, hogy a róluk történő gondoskodás a párt helyes politikájának köszönhető. A megye gazdasági életéről szólva elmondotta, ‘hogy ez az utóbbi években jelentősen fejlődött és ebben benne van ifjúságunk szorgalma, tudása is. Nagymértekben nőtt a dolgozók és ezen belül a fiatalok életszínvonala. Emögött szorgalmas munka húzódik meg. Aki dolgozni akar, az dolgozhat, aki,'tanulni szeretne, az tanulhat, mindenki előtt nyitva áll az érvényesülés útja. Az ifjúság nevelését nem kizárólagosan a KISZ-től kérjük számon, ugyanakkor ez nem csökkenti az ifjúsági szövetség felelősségét. Mi az ifjúságot kommunistává neveljük. Arra törekszünk, hogy ne csak politikai elképzeléseiben, hanem világnézetében is azonosuljon a szocializmussal. ..A KISZ kommunista jellege -fejeződik ki abban is, hogy ápolja haladó hagyományainkat. igaz, házafiságra, internacionalizmusra neveli a megye ifjúságát. Egyetértett a határozattervezettel abban, hogy többet kell foglalkozni megyénk életével, múltjával. Végül a küldöttértekezletnek, megyénk szorgalmas ifjúságának munkájához sok sikert kívánt. K. Papp József felszólalása után Keresztes János, a man- dátumvizsgáló bizottság elnöke terjesztette elő a bizottság jelentését. Az ebédszünet után Kiss Éva szekszárdi járási úttörő- titkár beszélt a KISZ és az úttörő kapcsolatáról, majd Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke emelkedett szólásra. Elmondotta, hogy a párt és a kormány határozatai nyomán számos intézkedés látott napvilágot és tanácsi vezetőink tudatában vannak annak, hogy nem jótéteményt gyakorolnak, amikor az ifjúságot segítik, hanem kötelességüket teljesítik. Szükséges, hogy az ifjúsági szervezeteket bevonják a tanácsok munkájába, a fejlesztési tervekben szereplő feladatok megvalósításába. Ezeket a terveket meg kell velük ismertetni és meghatározni azokat a feladatokat, amelyekhez a segítségüket kérik. Közéleti tevékenységünk kiszélesítése érdekében tovább kell növelni a fiatalok számát a különböző tanácsi bizottságokban. Megyénkben az ifjúság kulturális, sport- és szórakozási igényeinek kielégítésére 1971- ben az ifjúsági alap hárommillió forintot biztosít. Az ifjúsággal kapcsolatos eddigi és ezután meghozandó intézkedések a párt határozatainak megvalósítását követik. A felszólalók között volt dr. Gombár József, a KISZ Központi Bizottságának titkára. Beszélt annak szükségességéről, hogy a küldöttértekezlet ne csak összegezze, illetve megyei' viszonylatban jelölje mrg a feladatokat, hanem járuljon hozzá az országos problémák megoldásához is. Az értekezlet sikeréhez jelentősen hozzájárult az, hogy jók voltak az alapszervi vezetőségválasztások a járási és városi küldöttértekezletek. Szólott arról, hogy országosan is gond a fizikai dolgozó fiatalok, a falusi lányok, asszonyok, illetve a leszerelő katonák KISZ- be való bevonása. A hozzászólások után Szabó Géza válaszolt a vitában elhangzottakra. A küldöttértekezlet a megyei bizottság és a pénzügyi ellenőrző bizottság jelentését, a vitaindítót, a javaslatokat, az első titkár ösz- szefoglalóját és a határozat- tervezetet egyhangúlag elfogadta. A küldöttértekezlet megválasztotta a megyei bizottságot, a pénzügyi ellenőrző bizottságot és Ádám Györgyit. Bercsényi Botondot, Czakó Imrét, Murzsa Andrást, Fábián Júliát, dr. Frank Józsefet, Harsány! Magdolnát, Jánosi Györgyöt. Jávori Vincé- nét, Kismődi Andrást. Lencsés Istvánt, Lupsa Zsuzsannát, Szabó Andrásnét, Szabó Gézát, Szemán Mártát. Varjas Jánost megbízta azzal, hogy a KISZ VIII. kongresszusán küldöttként képviselje Tolna megye ifjúságát. A választás eredményének kihirdetése után Szabó Géza, a megyei bizottság eddigi első titkára elbúcsúzott a küldöttektől és Tolna megye ifjúságától. Elmondotta, hogy az SZKP hároméves főiskoláján fog tanulni. A küldöttek felállással és hosszan tartó tapssal köszönték meg eddigi tevékeny- s é*?ét Az új megyei bizottság első titkárává Varjas Jánost, titkárává Benizs Sándort, Hagyó Irént és Kaczián Jánost, a végrehajtó bizottság taeiaivá pedig Benizs Sándort, Bérdi Ágnest, Bogos Gizellát, Fábián Júliát, Fritz Juditot, Jaksa Józsefet, Keresztes Jánost, Lupsa Zsuzsannát. Sitkéi Ferencet, Tamás Istvánt, Varjas Jánost választotta meg. Az információ nem magántulajdon Kádár János, az MSZMP KB első titkára csütörtökön az újságíró-aktívaértekezleten nagy hatású beszédet mondott. Délután három órakor lépett a szónoki emelvényre és öt óra után fejezte be azt az értékelést és áttekintést, amit a magyar sajtó munkájával összefüggésben az elmúlt tizenöt évről adott. ‘Több száz főnyi hallgatósága — köztük Tolnai Ferenc vezetésével a háromtagú Tolna megyei küldöttség — végig nagy tetszéssel fogadta Kádár elvtárs észrevételeit, megállapításait és ajánlásait. Az aktívaértekezlet Budapesten a politikai főiskolán reggel 9 órakor kezdődött és este C óra körül fejeződött be. övári Miklós, a Központi Bizottság titkára vitaindító előadásában részletesen szólott azokról a politikai, gazdasági és kulturális kérdésekről, amelyek ma a magyar közvéleményt széles körben foglalkoztatják. Elmondotta: belpolitikái életünk nyugodt, kiegyensúlyozott. Ez azonban nem jelent konzerválódást, nem jelenti azt, hogy ne irányítsuk figyelmünket az el nem végzett feladatokra. Főieg olyan tekintetben sok a hírközlő szervek tennivalója, hogy pártunk politikájával eljussunk mindenkihez. Részletesen beszélt reális és lelkesítő céljainkról, a közgondolkodás erényeiről. fogyatékosságairól, s gazdasági lehetőségeinkről, feladatainkról. Az a tény, hogy az újságíró- aktívaértekezleten a Központi Bizottság első titkára végig részt vett, jelzi a sajtó dolgozói megbecsülését, de azt is kifejezésre Juttatja, hogy a párt a dolgozók valósághű tájékoztatását rendkívül fontosnak, a politikai munka, a népfront-politika nélkülözhetetlen részének tartja, tekinti. A sajtó, a tv. a rádió, egyáltalán a hírközlő szervek munkájáról volt szó. de olyan ösz- szefüggésben. ahogyan óvári Miklós előadásában is megfogalmazta: az újságíró élete, munkája mindig szoros kapcsolatban van az ország politikai életével. Ebből a helyes alapállásból nézve a dolgokat az aktívaértekezlet legalább oly közelről érinti az újságolvasót, a tv-nézót. a rádiőhall- eatót. mint a szakma művelőit. Fontosságának és súlyának megfelelően foglalkoztak mind az előadók, mind a felszólalók a megyei lapokkal. Megállapították: a megyei lapok népszerűsége nő, s azok összességében ma Magyarországon a legnagyobb példányszámban megjelenő napilapnak tekinthetők. őszintén, nyíltan, tárgyilagosan. Mindig és mindenről. Ennek az elvárásnak a nírköz- lő szervek megfelelnek. Ezt éppen az olvasók száma, az újságok fokozódó népszerűsége mutatja. Az azonban már más kérdés, hogy olykor késve, vagy kellő körültekintés, esetleg politikai tisztánlátás nélkül közlik az információkat, s nem mindig azt mondják, ami a dolgozók többségét izgatja, s nem mindig adnak kielégítő választ arra, ami a közvéleményt foglalkoztatja. S ezen nemcsak a hírközlő szervek dolga javítani. Erről Kádár elvtárs a következőket mondta: az információ nem magán- tulajdon, aki tájékoztat, kötelességet teljesít. A KB első titkárának ez a kijelentése nagy figyelmet érdemel, mivel általános érvényű. Azt is jelzi, hogy a dolgozónak a munkahelyén is joga van tudni, mi miért történik, s erről tájékoztatni őt nem savesség, hanem kötelesség. Ezzel kapcsolatban került szóba a gyorsaság. Olykor főleg külpolitikai események, késve jutnak el a magyar újságolvasóhoz, tv-nézőhöz, rádióhallgatóhoz. Változtatni kell ezen, bár továbbra <em vesz- szük át a kapitalista sajtó gyakorlatát, azt a gyakorlatot, amely az igazságot, a pontosságot sokszor alárendeli a szenzációt keltó gyorsaságnak. Értelmesen. Pártunk nem titkolt célja, hogy népünk az ideológiai egység felé haladjon. Ehhez a feltételek jók, kedvezőek, de éppen itt van szükség a mindig világos és érthető beszédre, továbbá a normális arányokra. Kádár elvtárs elítélően beszélt azokról a túlzásokról, amelyek a hírközlő szervek gyakorlatában 'így jelentkeznek, hogy nagyon kevés ember gondját, problémáját olyan mennyiségben tálalják. mintha az a lakosság többségét érintené. Példaként említette az autósok ügyeivel, bajaival foglalkozó műsorokat, írásokat, s kijelentette; maradjunk mi csak gyalogospártiak. Itt szólott a realitásokról is, arról többek között, hogy kell és érdemes foglalkozni a Váci utcai divatbemutatókkal, de csak módjával. Ne feledjük, ma hazánkban a dolgozó nők többségét még egészen más foglalkoztatja. Értelmesen, és egyértelműen. Vagy így van valami, vagy úgy. Az emberek nem szeretik az állásfoglalást nélkülöző, mellébeszélő írásokat, ellenzik a látszatproblémákat, véleményt várnak és véleményt kérnek. Vagy azt mondjuk valamire hogy igen, vagy azt, hogy nem. A langyosság nehezen viselhető el. „Ha se nem hideg, se nem meleg, köpd ki!” — mondta Kádár elvtárs, síkraszállva az egyértelműség mellett. Az országos újságíró-aktíva- értekezlet valóban a hét jelentős belpolitikai eseménye, minthogy része annak a tanácskozássorozatnak, amely ezekben a hetekben egy-egy területre „szabva” részleteiben is meghatározza a X. kongresszus határozatából adódó feladatokat, röviden szólva: a szocializmus magasabb szinten történő építését. Ezúttal sok más kérdés mellett egyértelműbben megfogalmazódott: mi a jövőben a hírközlő szervek feladata és szerepe a szocializmus magasabb szinten történő építésében. Erre a részletes választ mindegyik hírközlő apparátus a maga műfajában fogja megadni az olvasónak, a nézőnek, a hallgatónak. Olyképpen, hogy szolgálatot teljesít és rendszeres, napi összeköttetést tart a „lent” és a „fent” között Szp. Népújság 1971. november 13.
