Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-12 / 240. szám
Mire számítottak ? Nő a választók ellenőrző szerepe i Császár József, Szekszárd város Tanácsa elnöke nyilatkozik a helyi szabályzat jelentőségéről V ■■ r í, y »V .V ■ ■ ~ ■ is ■•'Ebb^-az ./-időszakban tár-... gyaíják á tanácsüléséit a -tanár- csők helyi, belső működési szabályzatait. A szabályotokat a. tanácstörvény rendelkezéseinek • figyelembevételével, jogászok' bevonásával az ügyrendi bizottságok készítették. A dombóvári holnap tárgyalja, a szekszárdi tanács már elfogad-' ta a szabályzatot. Ebből az al_ kálómból kerestük meg Császár Józsefet, Szekszárd város Tanácsa elnökét. — Miben tudná összefoglalni Császár elvtáns, a helyi szabályzat jelentőségét? — A tanácstörvény keret- jogszabály, amely hangsúlyozza a helyi tanácsok önállóságát. Ennek biztosítéka és kerete a működési szabályzat. Feladata, hogy hosszabb időre, összefogja, pontosan meghatározza a tanács belső rendjét. Legfőbb jelentőségét demokratizmusában látom. Központi jogszabály a tanácstörvény, de az egyes tanácsok egy meghatározott és esetenként eltérő fejlődési fokkal, iparral, mező- gazdasággal etnikai múlttal rendelkező településen, vagy településeken fejtik ki tevékenységüket. Mindez meghatározza a helyi feladatokat. A miénk jelentősége abban van, hogy * sajátosan szekszárdi feladatokat Szék szár dón határozzuk meg. — Hallhatnánk konkrét példát is? Miben tér el a szekszárdi szabályzat más szabályzatoktól ? — Több dologban is eltér, mivel ez a törvény rögzíti az eddigi bevált gyakorlatot és már ebben is voltak eltérések. Mégis kezdjük talán a helyi sajátosságokból következő különbözőségekkel. Szerepel nálunk példáit! egy „A tanács nemzetközi kapcsolatai” című fejezet, ami nyilván csak olyan települések szabályzatában kapott helyet, amelynek van, vagy tervez testvérvárosi kapcsolatot. — Eltérő volt a gyakorlatunk olyan fontos kérdésben is, mint a tanács kapcsolata más szervekkel. A régi és jól bevált formákat megtartottuk. Szeretném itt hangsúlyozni, hogy mennyire fontos a tanács kapcsolata már intézményekkel. Ha a város érdekeit szeretnénk képviselni, márpedig azért vagyunk itt, ismernünk kell az igényeket. Az nyilvánvaló, hogy ezek mindig a lehetőségek előtt járnak, mégis szeretnénk megfelelő összhangot. kialakítani. Minden fontos, az egész város lakosságát érintő kérdésekben, a döntés előtt figyelembe vesszük a választók jelzéseit, kéréseit. Ebben is segítséget jelent a jó kapcsolat más szervekkel. A másik dolog pedig, hogy egyetlen üzem, gyár vezetői sem képesek ma már úgy végezni a munkájukat, hogy ne érez/ nék maguk mögött a‘dolgozókat, -az embereket. Fokozottan érvényes a.- tanács dolgozóira. ' Nagyobb biztonsággal működhetünk, Ha. magunk , mögött:érezzük a város lakóinak támogatását, — Mi az, Juhi az eddigi gyakorlatból;; hem !kgrijltr-bé a szabályzatba? — Például az eddigiektől eltérően nem határoztunk meg tanácstagi fogadóórákat. A tanácstagi munkát nem lehet azzal letudni, hogy heti két órát kiírunk. Tanácstagjainknak más módszerekkel kell kapcsolatot tartani választóikkal Azt szeretnénk elérni, hogy a választók érezzék, bármikor bizalommal fordulhatnak ügyeikkel ahhoz a tanácstaghoz, akit maguk választottak. Ebből a szempontból is nagy a szabályzat jelentősége, ugyanis belőle a választók pontosan megtudhatják a tanácstag jogkörét, feladatait, kötelességeit és jogait. Ebből következően azt is, mi az, amivel hozzá fordulhatnak. Fontosnak tartjuk, hogy a választók tájékoztatást kapjanak körzetük tanácstagjának végzett munkájáról, ezért döntöttünk úgy, hogy a tanácstag időnként körzeti gyűléseken beszámol választóinak. Ezeket a gyűléseket a népfronttal közösen szervezzük — Milyen módon kaphatnak tájékoztatást a választók a belső szabályzatról? — A szabályzat előírja a választók tájékoztatását. Szeretném minél nyitottabbá tenni a tanácsi vitát. Tudják a választóink, ki mit csinál, mi a dolga, milyen ügyekkel hova fordulhat. A szabályzat segítheti a tanács és a lakosság közötti kapcsolatot és hozzájárul, hogy joggal többet követeljenek a tanácstól. Nő a választók ellenőrző szerepe. Sok vita volt arról, hogy milyen módszerekkel ismertessük meg a lakossággal a szabályzatot. Ha a megyei tanács jóváhagyta, elküldjük minden tanácstagnak és a velünk kapcsolatban álló szerveknek. Mint tanácsrendeletet kihirdetjük. Kihirdetés után a tanácson bárki megtekintheti, elolvashatja. Ez persze nem elég, tekintetbe véve, hogy hosszabb, mint más tanácsrendelet. Két-három falragaszon azért talán elfér. Felvetődött az a gondolat is, hogy meghatározott példányszámban terjesszük. A sajtó is sokat tehet megismertetése érdekében... — Valóban, bár csak részleteiben ismertethetjük a terjedelme miatt. (Ihárosi) Rendhagyó osztályfőnöki óra a IV. c-ben Ahogy az osztályfőnök közeledett a tanterem ajtajához, úgy erősödött a bentröl kiszűrődő lárma. Most mégsem volt mérges, sőt inkább mo-' solygott a dolgon. Mikor belé- . pett, a hetes vezényelt: — Osztály vigyázz! Tanár úrnak tisztelettel jelentem, az osztály létszáma 24, jelen van 13. Ezen nem csodálkozott senki. Az osztályfőnöki órát ugyanis a Garay gimnázium IV. c. osztályában 15 évvel az érettségi után tartották. A meglett férfiak, komoly családanyák néhány órára ismét IS éves fiúk, lányok lettek. Amint kinyílik az egykori osztálykönyv és egymás után elhangzanak á nevek, néhány mondatba sűrített emberi sorsok játszódnak le a szemünk előtt. A névsorban első A. M. ■— hiányzik. A többiek egymás szavába vágva sorolják, hogy mit tudnak róla. Sajnos sok jó nem hangzik el. 56-ban disz- szidált, aztán 10 évre leszerződött az idegenlégióhoz. Azóta nincs hír róla, még az édesElhúzódik a 6-os dunaújvárosi szakaszának javítása anyjának sem írt. Lányok kö. vetkeznek: Andróczky Ilona, Cseh Rozália, Farkas Ildikó. Fazekas Elvira megjegyzi: — A fiammal éppen olyan sok baj van, mint annak idején velem volt. — Emlékszem ám még a tanár úr intelmeire: „Izsák, Te a makacsságoddal nagyon sok gondot fogsz okozni magadnak”. Igaza lett — mondja Izsák Árpád üzemvezető, két gyermek apja és egy családi ház tulajdonosa. Mikor P. Józsefre kerül a sor, gyorsan közbeszól: — Jaj, tanár úr, az osztályzatokat fel ne olvassa! A nevét mi sem írjuk ki, mert mit szólna a másodikos lánya, ha megtudná, hogy az apu nem tartozott a legjobb tanulók közé. A tanár úr lassan továbblapoz. Az egyik oldalon hosszasan nézeget valamit, aztán csodálkozva kérdi: — Sándor, neked példás volt a magatartásod?! A második padban ülő egykori nebuló szende mosollyal vonogatja a vállát. — Én nem tudom, hogyan került oda az ötös? Csak rá kell nézni, még most is látszik, hogy egypárszor megfordulhatott az igazgatói irodában. — Emlékszik még tanár úr, mikor vettem egy csomag cigarettát és megkérdezték tőlem, hogy mit akarok vele, én meg azt válaszoltam: El szeretném égetni — o számban. —■ Emlékszel még mikor . .. — Egymás szavába vágva idézik fel a régi diák'csínyeket, az emlékezetes szekundákat. Nem sokára akkora hangzavar lesz, hogy még a saját hangját sem hallja az osztályfőnök. Csak akkor szűnik a lárma, mikor a régi tanárok neve kerül szóba. Közben nyílik az ajtó, és három matrózblúzos gimnazista kislány virágcsokorral köszönti az egykori tanulókat — o mai diákok nevében. König István osztályfőnök, ma Szekszárd egyik középiskolájának igazgatója, lassan a névsor végére ér, becsukja az osztálykönyvet. Úgy jó 15 évvel ezelőtt ilyenkor mindig megkönnyebbülten sóhajtoltak fel a rossz tanulók, mert ez azt jelentette, hogy befejeződött a feleltetés. A jelenlevők pedig — ahogy ők mondták, az osztály krémje — egy kis poha- razgatásra átmentek a Gemenc Szállóba — osztályfőnöki engedéllyel. — g y — Öntvény helyett acél . Á tavasz óta dolgoznak a Betonútépítő Vállalat munkásai a Dunaújváros mellett eb haladó 6-os számú út egy 6 kilométeres szakaszának javításán, korszerűsítésén. A munka — az autósok bosszúságára, az építők kárára — rendkívül lassan halad. Egyik nap a kőzuzalék, a másik nap ü bitumen vagy mészkőliszt hiányzik. Az állandó anyaghiány mögött nagyon figyelemre méltó „rész-tények” hú-'ó'1- nak meg. A zalahalápi kőbánya például a kért szemesc- nagyságú — a 0,3, a 3,5 és a 5,8 milliméteres — zúzalékot csak árukapcsolással, tehát csak akkor hajlandó szállítani, ha 12—20 milliméter szemcsenagyságú zúzalékot is vásárolnak. Erre a dunaújvárosi út építésénél semmi szükség nincs, de máris mintegy 4000 tonna halmozódott fel belőle. A kapcsait áru pontos szállításával ellentétben a szükséges szemcsenagyságú zúzalék nem érkezik rendszeresen és elegendő mennyiségben. Az -r-v-„ellátás e hibái miatt az iit korszerűsítésé előreláthatólag az év végéig elhúzódik. (MTI) A Szekszárdi Mezőgép Vállalatnál — az ország öntöző- csőgyárában — évek óta állandóan visszatérő gondot jelentett a kapcsoló öntvények hiánya. Ezeket az öntvényeket az öntödei vállalat szállította, rendszertelenül, és a minőség sem felelt meg a követelményeknek. A vállalat ezért pályázatot hirdetett olyan lemezből, vagy idomacélból kialakítható kapcsolószerkezet előállítására, amely korszerű, a vállalatnál is gyártható — tehát kooperáció nélkül —, végül, hogy i Nemrégiben harminckét magyar" író látogatott el Szek- szárdra, hogy a történelmi regényírás helyzetéről és erűnek az ifjúsággal való kapcsolatairól tanácskozzék. A tanácskozás, melyről két ízben is beszámoltunk lapunkban, kiváltságosán jól sikerült. Ezt a megjelentek egybehangzóan állították, ami nem csekély elismerés a rendező Tolna megyei KlSZ-bizottságnak. Magától értetődik azonban, hogy ha harminckét hivatásos tollforgató összeszabadul, akkor az eszmecserék nem érnek véget a protokolláris keretek lezárultával, hanem folytatódnak fehér asztalnál, a Gemenc Szálló halijának karszékeibe süpped ve, vagy városnézés közben. Ez utóbbinál érdemes megállni egy szóra. A tanácskozás másnapjának reggelén, messze a kórházon túl, a nem sok idegenforgalmi szenzációt kínáló Béri Balogh Adám utca földszintes házai között, az egyik nagy fővárosi könyvkiadó szerkesztőjével találkoztunk. aki elmerülten gyönyörködött a városban, „Egy városra nemcsak a közepe jellemző, hanem a külterülete is” — mondotta, és kétségtelenül igaza volt, hiszen a szükségszerűen elkapkodott, hivatalos szervezésű városnéző körjárat után ilyesformán valóban alkothatott magának némi képet Szekszárdról. Szek- szárdról. ami nem Garay Jáaz ára is hasonló legyen a jelenlegihez. 'A műszaki fejlesztésben, a kísérleti műhelyben, a szerszámműhelyben dolgozók olyan acél kapcsolószerkezetet készítettek, amely mindenben megfelel a követelményeknek. A sorozatgyártáshoz megvan minden feltétel, így a vállalat a jövőben nem lesz már kiszolgáltatva egy olyan kooperáló partnernak, amely csak rendszertelenül és sokszor 20— 30 százalékos selejttel szállította az öntözőcső-kapcsolókat. nos,, hanem Babits Mihály révén irodalmi zarándokhely: — lehetne, legelsősorban írók részére. Nem az, hanem ráült a beszélgetésekből kiderült, sokak számára teljesen ismeretlen és olyasfajta felfedezés erejével hatott, mintha Rejk- javikba, vagy Tanarlarívóba csöppentek volna. Az itt élő hajlamos lenézni, vagy túlbecsülni városát. Ez alkat és vérmérséklet, esetleg igények dolga. Nem lepődik meg azonban a művelődési központ létén (melyet a tv is bemutatott már), vagy ä Gemenc Szálló bármelyik világváros színvonalát elérő vendéglátásán, sőt azon sé, hogy egy ilyesfajta tanácskozásnak ügyszerető vidéki pedagógusok is szükségét érezték, hogy be-’ látogassanak. Nyilvánvalóan az ismeretek bővítésének egyáltalán nem csekély igényével. Senki nem akarja utólag egyetlen ide’ invitált . yendér günket sem sérteni.’ Talán mégsem túlzás azonban, ebből a csodálkozásból némi következtetést levonni. Az életismer rét hiányát. A történelmi regények alkotói ugyan tagadhatatlanul nem szociográfiákat írnak, de nagy kételkedés ébredt a tanácskozás hallgatójában a múlt ábrázolásának (lehetséges) hitele iránt a ma ismerete nélkül. A mához természetesen Szekszárd, is hozzá tartozik, de cseppet sem valószerűtlen, hogy az. itt örvendezve meglepödöUek hasonlóképpen reagáltak volna Baja, Nagykanizsa, Sátora) jajt j hely, vagy Salgótarján láttán. Egy napilap terjedelme nem enged meg folvóirat-fojytatásokat is megérő tanulmányt erről a kérdésről. Természetesen. jó. üdvös, hasznos, ha az , írók, .tanácskoznak. Az irodalmi közélet is az. De az már kétsége* két ébreszt, ha. kiderül, hogy ez nagyon rangos alkotók egy részénél az írószövetség, Hungária és Astoria kávéházák közti vonalon folyik. Legjobb mindenesetre, ha az írók merik az életet és írnák, Alaposabb életismeret bjjrtckábaji talán az se okozott Volna meglepetést, hogy Szekszárdon nem azt kapták, ami te számítottak, Egy porlepte, önmagába zárkózott, „kis város, nagy falu” helyett, egy mozduló szellemi életű, épülő és szemlátomást szépülő megyeszékhely vendégszeretetét. Legyünk azonban őszinték. Nem ez az első cikk a fel- szabadulás utáni magyar sajtóban. mely az írókon, vagy' egy részükön az életismeret hiányát kéri számon és aligha az utolsó. Egy s mást azonban számon kérhetünk önmagunkon is. Szekszárd címerében szőlőfürt díszük, de a város határában nemcsak bor terem és a halászlén, sőt Gemenc híres erdején kívül is van megtekintésre érdemes nevezetessége. A művelődési központ eddigi működése alapján J.’ legszebb csíráit rejti magában annak, hogy az eddigieknél sokkal szélesebb.Jiatókörű, • valódi művelődési centrum legyen. A múzeum kincsei távolié ról sincsenek eléggé propagálva. Babits szülőháza nem' vetekedhet ugyan Goethéével, dé. mégis egy magyar (majd néni) Goethe életbe indulásának helye, és új erőkkel feltől tékező visszatéréseinek színhelye volt. Az előbbiekben említett, és elmarasztalt írók számítottak, amire számítottak, meglepőd« tek olyasmitől, amitől felesleges volt meglepőd ni ok. Mind-’- ennek elkerülése érdekében azonban itthonról is lehet teáé ni valamit. ORDAS IVÁN 1971. október 13.
