Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-10 / 239. szám
Minden. népnek' értékes nemzeti kincse, szellemi életének színes sajátossága, a humor. Az irodalmi humor könyv, vagy egyéb kiadványok íormájában fennmarad 37. utókor számára is. A nyomtatásban megjelent humoros írásokat megőrzi nemzeti könyvtárunk az Országos Széchényi Könyvtár. A népi humor kincsei sem mennek veszendőbe. Gyűjtésükről és megőrzésükről gondoskodik a Magyar Tudományos Akadémia néprajzi inNők — férfiak — számok Országunkban — miként', a földkerekség csaknem vala- ,mennyi országában — több a , jíhő, mint -a férfi. Bár minden ' esztendőben több fiúgyermek születik, mint. lány, a magasabb elhalálozási szám folytán, összlétszámúk alacsonyabb a nőkénél. Igv az 1970-es népszámlálás idején, a 4 99.8-300 ' férfira.5 317 300 nő jutott, azaz minden ezer férfira 1064. Ez az arány volt már „rosszabb" is, 1949-ben még 1081 nő jutott ezer férfira1 és-azóta a különbség. lassan, de folyamatosan csökkent. . A- férfilakosság ha.-, láiozásl arányának hátrányát mutatja 'tó,' hogy a lő éven aluli lakosságnál 1000 férfira még csak 951 nő esik. 15 és 40 közöttieknél már 1124 nő jut ezer férfira, a 60 éven felüliek kategóriájában pedig már 1307!' özvegyi sorban a férfiaknak csak 3,1 százaléka, a nőknek Viszont ' 15,5 százaléka él. A 60 éven felüliekből a férfiak Í8,7 százaléka, az ilyen korú nők 49,2 százaléka özvegy. Viszont azt a tételt, hogy öreg ember, nem vén ember, 1970- ben több mint ötezer ötven évesnél idősebb férfi igazolta, újdonsült vőlegényként. Igaz, hogy háromezernél nagyobb volt, az esetleg titokban tartott de az anyakönyvvezető részéről megállapított hasonló korosztályú, házasságra lépő nők száma. Sőt, volt 1970-ben egy olyan 60 éven felüli férfi, aki 18" éven aluli lánnyal lépett frigyre. Igaz, hogy ennek elle_ né re két olyan 18 éven aluli fiú is akadt, aki 50 évesnél idősebb menyasszonyt kísért a? anyakönyvvezető elé. Hogy mennyivel voltak idősebbek, arról tapintatból nem szól a statisztika Á nők térhódítása az ország gazdasági és kulturális életében folyamatosan növekszik. 1960-ban a női szakmunkások száma az iparban még nem érte el a százezret, pontosan 99 830 volt. 1970-ben 134 200. Ugyanezen idő alatt a műszaki és kulturális irányító beosztású dolgozók között a nők száma 39 231-rgl 70 200-ra emelkedett, a termelőszövetkezeti szakmunkásoké 13138-ról 22 700-ra a betanított munkásoké 13 913- ról 36 900-ra. Bár országos átlagban a nők száma jelentősen magasabb a férfiakénál, akadnak helyek ahol a kivétel erősíti a szabályt. Legférfiasabb községünk a Zala megyei Almásháza 79 férfi és 63 nő lakossal. Eszerint ezer férfi lakosra (ha vol. na ennyi) csak 797 nő jutna. A városok között Leninváros a legférfiasabb. Itt .831 nőre esik ezer férfi. Megyei • viszonylatban már nem beszélhetünk férfitöbbségről. Legkevésbé nőies Komárom megye, ezer férfira jutó 1009 nővel, és legnőiesebb Somogy. Itt 1079 nőre jut ezer férfi. A községek között a baranyai siklósi járásban Drávaiványi. ahol 138 férfi és 173 nő lakik, ezer férfira 1254 nő, tehát minden négy- férfira éppen öt nő esik. Nyugodtan alhatnak a szülők Az éjjeleket átüvöltő csecsemők a szülők rémei. Minthogy az apróságoknak nem lehet altatót adni, egy svéd felfedezése igazi mentsvár számukra. A bábuba, vagy bármelyik nagyobb játékba beszerelt magnetofon szalagjára az anya szívverését vették fel. A szívhang lejátszása any- nyira megnyugtatja a gyermekeket, hogy néhány perc múlva mély álomba merülnek, (Znanyije-Szila) Város hajóroncsokból Fed agógu sfizetés száz évvel ezelőtt Carracros — egy kis sziklás szigetre épült település Írország nyugati partjai közelében. Ebben a városkában 'minden házat a sziget partjára sodródott hajóroncsokból építettek. A hajók, amelyek valahol máshol szenvedtek katasztrófát, a Golf-árammal kerültek Nyugat-Irország partjaira. A település első házát egy angol fregatt maradványaiból építették. A fregatt 1740-ben szenvedett hajótörést a sziget közelében. Másfél évszázad múlva a település lakói aztán összeszedték és felhasználták más szerencsétlenül járt hajók faalkatrészeit is és ezért Car- racrosban a házak, az istállók, a csűrök stb. mind ritka fa- fajtákból : libanoni cédrusból, indiai tölgyből stb. készültek. Carracros azonban az utóbbi időben hanyatlásnak indult, hiszen a hajókat ma már fémből építik. Nem csodálkozhatunk, hogy a városka lakói nagy érdeklődéssel -fogadták a hírt, miszerint lehetséges, hogy hamarosan vasbetonból is fognak hajókat gyártani... (Vokrug Szveta) 1868-ban született meg az első törvény a tanítók szükséges képesítéséről, és ez fizetésük. minimumát is meghatározta. A Komárom megyei Epől községben például 1732-ben a hat gimnáziumot végzett Horváth János került iskolamesternek. Ez a végzettség abban az időben nagyon magasnak számított, mert rendszeres tanítóképzés még nem volt. Mégis csak 10 forint, 20 pozsonyi szapu gabona (egy szapu 63,6 liter), 10 szekér széna volt az egy évi fizetése. Jobbágyonként egy szekér fa is járt neki, s kicsiny földje termését a községnek kellett learatni és behordani részére. Nem javult a helyzet a XIX. században sem. A katolikus néplap egyik 1855-ös példányában Pilismarót község így hirdetett pályázatot: „Megürülvén a tanítói és kántori állomás, arra jövő, 1858-dik. évi március 26-án megtartandó csőd (csődület) hirdettetifc. Ezen állomásnak javadalmai pedig: szabad lakáson kívül a község, által munkálandó fél telek, kivévén a tanító költségén viendő szénakaszálást és gyűjtést, tovább: 2 pozsonyi n^érő kétszeres, 24 p. mérő rozs, 10 öl fa, 50 font só, 50 font marhahús, 10 font faggyú, 8 pengő forint készpénzben, 4 írt 48 krajcár iskolai díj fejében és egyéb, a kántori hivatallal összekötött 6 frt rugó jövedelmek”. A hirdetésből kiderül, hogy a tanítónak itt is el kellett egy másodállást a kántorit látnia. Fizetésének nagyobb részét természetben kapta, de az egy évre jutó kb. 25 kg hús, 25 kiló só hamar elfogyott, és az 5 kiló gyertya is hamar elégett. .. Nem csoda, ha gyakran akadt olyan iskolamester, aki kivette „munkakönyvét”, hogy másutt próbáljon szerencsét. A városokban már inkább a készpénzfizetés volt döntő, de ennek összege is messze elmaradt más értelmiségiekétőL Esztergomban például az 1847/48 pénzügyi évre a tanítók évi fizetése átlagosan 120 fo-: rint és 30 forint lakbérpénz volt. Ugyanakkor a város főorvosa évi 300 forint fizetést kapott. Terepjáró telNermuto Az uráli Miassze város autógyárában készülnek a különböző éghajlati viszonyok közepette használható terepjáró teherautók. A gyár egyik terméke, az Ural—375 jelzésű háromtengelyes autó. '969-ben aranyérmet és elsőosztályú oklevelet kapott a Lipcsei Nemzetközi Vásáron. Az alapmodellből több mint 20, különféle rendeltetésű típust, fejlesztettek tovább, közte olyanokat, amelyek jól beváltak az örök fagy vidékén, s olyanokat, amelyek jó használhatók a párás, ^xüblrójpiküs körzetekben.. A képen; Ut.tcOgn úton Ctz-Urs,Irr375-ös. , (Fotó; D. 'Gyebadov — APN}HumorUutatás — tadományos alapon lézete. Ez fontos is, hiszen, a humor egyik . nagy nemzeti kincsünk és bár árfolyamát nem jegyzik hivatalosan a külföldi tőzsdék, aranyfedezetéhez nem férhet kétség. Ahogy elhagyjuk az ország határát Hegyeshalomnál, Bi- harkeresztesnél, Komáromnál vagy akár Kelebiánál, a barackpálinka, szalámi utáni érdeklődést nyomban követi a kérdés: milyen új viccet hoztak Magyarországról ? Mi a legújabb pesti vicc? Nem ritka az sem, hogy az utóbb említett kérdés kerül előtérbe. Humorkészség tekintetében kétségtelenül, az élvonalban haladunk. Nagy esélyekkel indulhatnánk a dobogó felé, ha ilyen irányú világversenyt rendeznének. A humor egyike nagy nemzeti kincseinknek, akár a Balaton, a Dunakanyar, a bauxit- vagy a földgáz- vágyon. Hozzátartozik nemzeti alkatunkhoz, jó napjainkban szórakoztatónk, a bajban vigasztalónk. Sok minden elhagyott a történelem során, de humorunk megmaradt,. ha másként nem — akasztófahumor formájában. Ahogy a zsák mindig megtalálja a maga foltját, úgy nálunk is minden korszak és minden esemény megtalálta és megtalálja i a maga humoros magyarázatát. De hát mi is a humor tulajdonképpen ? Hivatalos, irodalmi meghatározás szerint: a komikum ábrázolásának egyik fajtája, melyét elsősorban a bírálat élességének és intenzitásának kisebb foka különböztet meg a szatírától. Ebből tehát megtudhatjuk, hogy mitől különbözik a humor, de az igazi mivoltát inkább csak sejtjük. A világ többi népeinek humorához viszonyítva a magyar nép humorának egyik sajátossága a gyors reagálás az aktuális eseményekre. A rossz nyelvek szerint a pesti vicc megelőzi az eseményeket. Sajátossága még a magyar humornak a jóindulatú bírálat. Történelmünk során a legtöbb anekdota, azokról a közéleti személyiségekről született, akiket a nép szívébe zárt. Hogy és mikor született a ; humor? Nem tudjuk, keletkezését nem jelzi évszám. Egyidős és testvér a népmesével a népművészettel. A népi humor gazdátlan kincsünk, de az irodalom humoristái nagyon is ismertek. Sok remekírónkat éppen írásának humoros csillogása miatt szerette meg a külföldi olvasó-? közönség. Sokszor' éppen egy- egy anekdota vagy tréfás megjegyzés világítja meg legélesebben egyik vagy másik irodalmi nagyságunk egyéniségét. Találomra említsünk meg egyet-kettőt. Arany Jánostól, mint az Akadémia főtitkárától kértek döntést arra nézve, hogy kevésbének vagy kevésbbénelí írják ezt a határozószót? Arany így felelt: egy bé, kevés bé! (Azóta ez a döntés megváltozott.) A századforduló táján fővárosunkban járt Mark Twain, a világhírű humorista író, magyar alteregója, Rákosi Viktor (Sipulusz) konferálta be az előadást. Amikor az ismertető végére ért, a bejárat felé mutatva, így szólt: most pedig állj elő tvén Márkus! A bejelentést a közönség hatalmas hahotával fogadta. A belépő Mark Twain a meghatottságtól könnyezve nézte a műértő közönséget,, amely — hité szerint — az ő világszerte ismert humorának előlegezi a tetszésnyilvánítást. Karinthy Frigyes egy alkalommal váratlanul jelent meg Molnár Ferenc lakásán, akit féregirtó szerszámmal, seprűvel felszerelve az ágy alól csalogatott elő. Az istenért Feri, mit csinálsz ott? Így irtok én, felelte Molnár szomorkásán. Hasonló apróságoknak se szeri, se száma. De meg volt nálunk a saját humora minden társadalmi rétegnek, szakmának, testületnek. A szegény ember rezignáltan monologi- zálta: a fene ette volna meg ezt a pénzt. Ha már egyszer van — akkor miért nincs? Milyen más forrásból ered a gazdag ember töprengése, amikor az éhségtől remegő, nyomorék, toprongyos koldus láttára megrendültén kiált szolgáinak:, rúgjátok ki ezt az em- ! bért, mert megszakad a szí- , vem!