Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-10 / 239. szám
I K Tudományos érdekességek MESTERSÉGESEN TENYÉSZTETT EGÉREMBRIÓ Ember, egér és házinyúl megtermékenyített petesejtjének, néhány száz sejttel rendelkező embrió nagyságig való növesztésére a szervezeten kívül már a múltban is volt példa. Most a beltimore-i Hopkins Egyetem egyik biológuskutatójának sikerült egérembriókat ezen az alacsony fejlődési fokon túl is életben tartani. A lombikban tenyésztett egérembriók már arra a fejlődési ' fokra jutottak, hogy bennük véredények és vértestek alakultak ki. A véredények ritmikus mozgásából megállapítható volt, hogy az embrió ' szíve percenként 60—70-et dobbant. Az embriók a megtermékenyített petesejt. tenyésztésének 10—14. napján érik el ezt a fejlettségi fokot. Néhány nappal ezután elpusztulnak, megszűnik a vértestek vörös fes- tődése és a véredénvojc összehúzódása. Az emlősök embriójának mesterséges úton ilyen viszonylag magas fejlettségi fokig való nevelését patkányfarok szöveteiből (kollagénjá- ból) készített műanya segítségével érték el. A tenyésztés harmadik napján a fejlődő többsejtű képződmény a kolla- génra tapad és el kezd terjeszkedni az alsóbb rétegek felé. A sejtek magasan differenciált áll'apota a megtermékenyített petesejteknél csak 5— 20 százaléknál érhető el. A mesterséges fejlődési folyamat lényegesen eltér a természetestől : kivétel nélkül minden embrió egyik vagy másik szervében rendellenességet tapasztaltak. Azt remélik, hogy eljön majd az az idő, amikor a mesterségesen fejlődő petesejt- 1 bői egészséges embrió lesz. FEHÉRJEGONDOK Táplálkozástudományi szakemberek a tengerek vizének tápláléktartalékát tekintik a rohamosan növekvő lakosság élelmezése legfőbb utánpótlási forrásának. Nagyszerű tervek születtek ennek a tartaléknak kihasználására, sőt- megsokszorozására. Jelenleg azonban ez a táplálékkincs csak pusztul, s ha hamarosan nem történik valami, jóvátehetetlen károkat szenved. Szennyvizek, szeméttelepek, ki- . szárítások, szennyképződések szinte évről évre megtizedelik a tengerek állat- és növényvilágát. E pusztulás megakadályozására helyi rendszabályok nem elegendők: még nagyvárosok, vagy akár egyes államok akciói sem. Világméretű összefogásra van szükség. A tengerekben lévő természeti kincs megmentésére és a tenger vizének az elszennyeződéstől való megmentésére a FAO, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Bizottsága állítja össze a programot. ^Néhány adat a pusztulásra: angol halászok a századforduló idején évente 4 ezer kiló lazacot adtak el a Tees folyóból. 1920-ban már csak 1500 kilót, ma már úgyszólván semmit, mert a folyóba naponta 54 millió liter szennyvíz ömlik az ipari üzemekből. Ezzel egyidőben a Max Planck Intézetben azzal foglalkoznak, hogyan lehetne pl. a pontypt egy halból, szójababból és vitaminokból összeállított eledellel különleges „cuclisüvegből” nevelni. Kísérletek során három év alatt a szokásos 1,5 kiló helyett 7 kilós súlyt értek el az így nevelt pontyok. A halfélék millióknak adtak mindenkor és adhatnának soksok további millióknak értékes és olcsó táplálékot Csád Köztársaság .egyes törzseinél megfigyelték, hogy algákkal táplálkoznak. Valamiféle kaláccsá állítják össze az algát és a napon szárítják. Ezt az algafajtát ma már mesterségesen tenyésztik, mert 60—68 százalékkal magasabb a fehérjetartalma, mint a gabona- neműeknek, és háromszor any- nyi, mint a marhahúsnak. RÖNTGENFELVÉTELEK A NAPRÖL Kitűnő röntgenfelvételeket készítettek a Napról egy, az 'Európai Űrkutatási Hivatal által Szardíniáról ez év márciusában felbocsátott Skylark típusú rakéta segítségével. A kísérletek célja elsősorban a Nap atmoszférájának alacsonyabb rétegeiben végbemenő folyamatok megismerése. TENGERI RÉGÉSZET Az angol tengeri régészeti bizottság tudósai az apályt kihasználva háromórás előmun-. kálatokat végeztek a sussexi partok mentén 200 évvel ezelőtt elsüllyedt Amsterdam nevű kereskedelmi hajó roncsain, hogy a kiemelés lehetőségeit megvizsgálják. Mozgatható csövek segítségével kb. 100 ezer gallon vizet szivattyúztak ki a hajó testéből, s a mostani apá- lyos időszakban kb. két nap áll rendelkezésükre, hogy a hajót megvizsgálják. Az „ásatások” legnagyobb problémáját képezik az óriási költségek. amelyhez remélik, hogy a holland kormány is hozzájárul. Az Amsterdam, a Holland Kelet-Indiai Társaság tulajdona, 150 lábnyi hosszával korának legnagyobb hajója volt, s első útján süllyedt el. Műszerekkel sikerült megállapítani, hogy fém van a hajón, ami lehet a feljegyzések szerinti 52 ágyú, de lehet ezüstrakomány is. Paíkány veszedelem ^ t Évente 33 millió tonna gabonát pusztítanak el — 4 milliárd patkány a földön Az ember valamennyi „háziállata” közül a patkány lett az utóbbi évtizedek során a legnagyobb számú és legragasz- kodóbb kísérőnk. Minden emberi településnél fellelhető ez a nem kívánatos és falánk rágcsáló. A nagyvárosokat ■ különösen kedveli, szinte szuverén módon uralkodik a csatorna- hálózatban és a föld alatti útvesztőkben. pincékben. A patkányok ősi településének az ázsiai sztyeppét tekintik. A népvándorlás idején innét árasztották el az egész világot. „Potyautasként” az új földrészek felfedezőinek hajóin eljutottak a világ minden részére és mindenütt lényegesen gyorsabban szaporodtak, mint az ember. A nőstény patkány évente három- szor-hatszor szül, élete során mintegy száz utódot hoz a világra. Ez azt jelenti, hogy egyetlen patkánypár utódainak száma három év alatt elméletileg elérheti a húszmilliót (!) •Óvatos becslések szerint Európában összesen több mint 600 millió patkány él, az egész világon pedig (az Egészségügyi Világszervezet 'adatai szerint) számuk megközelíti a négy- milliárdot. JÁRVÁNY, ÉHSÉG A NYOMUKBAN Igen sok patkány található a közel- és távol-keleti országokban, ahol még most is veszélyes járványok hordozói, különösen a tífuszt, a kolerát és a sárgalázt terjesztik. A középkorban a patkányok terjesztették el a bubópestist Európában; ők voltak az okai annak is, hogy négy évszázad alatt 200 millió ember halt meg tífuszban. A patkányok betegségterjesztő szerepét ma sem szabad lebecsülni. Az elmúlt években is több súlyos bubópestiseset vált ismertté, a kórokozókat bebizonyíthátóan mindig a patkányok terjesztették. Miután a patkányok mindent felfalnak, ami útjukba kerül, főként az ember táplálékául is szolgáló mezőgazda- sági termékekben, élelmiszerekben tesznek nagy kárt. Becslések szerint évente mintegy 33 millió tonna gabonától fosztják meg az emberiséget, a világ gabonatermelésének körülbelül egyötödétől. Indiában például egész terméseket elpusztítottak és ezzel katasztrofális éhínségek okozóivá váltak. Különösen súlyos károkat idéztek elő a patkányok Indiában 1967 szeptemberében: tízmillió tonna élelmiszer esett martalékul falánkságuknak. Az indiai kormány segélykérésére a világ sok nemzete küldött élelmiszeradományokat Indiának, de csaknem valamennyit elpusztították a rágcsálók, mielőtt még eljuthatta^ volna a rászorulókhoz. Mindez abban az országban történt, ahol a lakosság jelentős része amúgy is éhezik, rosszul táplált, s ahol Ínséges esztendőkben milliós nagyságrendű az éhen- halók száma. Az utóbbi években Szicília falvaiban is óriási károkat okoznak á patkányok. De Dél-Amerika sem mentes tőlük, a hétmilliós lélekszámú Buenos Aires patkányállományát 50 millióra becsülik. New York-ban 8 millió dollár körül van a patkányok okozta évi kár. HATÁSTALAN mérgek Ha a tapasztalt patkány- irtoknak sikerül is egy-egy te- íüieten. az állatok 95 százalékát elpusztítaniuk, fennáll a veszély, hogy a túlélő egyedek rövid időn belül új lavinát indítanak el. Hiába a sokfajta méreg, a patkány nemcsak a legfalánkabb, hanem a legagyafúrtabb rágcsáló is. Azt tapasztalták, hogy számos méreg, amelyet különböző ételekben a patkányoknak készítettele, rövid idő után elvesztette hatását, mert nem volt többé egyetlen patkány sem, amely megérintette volna, KONCENTRÁLT TAMADÄS Napjaink legeredményesebb patkányirtó szerei nem közvetlen mérgező hatást fejtenek ki, hanem olyan belső elváltozásokat idéznek elő az állatban, amelyek néhány napon belüli elpusztulásához vezetnek. így a töobi egyed nem táplál gyanút a csalétek iránt. Természetesen a leghatásosabb irtá- . si mód az lenne, ha sterilitás : létrehozását, a szaporodóképesség megszűnését el lehelne érni egyszerre igen sok ál- latnál. Úgy tűnik, hogy a patkány- veszély leküzdése még számos jövendő nemzedéknek fog gondot okozni, hiszen csak nemzetközi méretű összefogással, koncentrált és kitartó táma- .dással lehetne jelentős sikert elérni a patkányok elleni küzdelemben.
