Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-10 / 239. szám

A hét eseményeinek krónikája HÉTFŐ: Szcdatot az arab föderáció elnökévé választják. Barzel lett a nyugatnémet kereszténydemokraták új pártvezére. KEDD: Bejelentik Kissinger újabb pekingi útját. Péter János és U Thant találkozója. SZERDA: . Kawawa, tanzániai alalnök budapesti tárgyalásai. NATO-tanácskozás a kölcsönös fegyverzeicsökkentásr"' CSÜTÖRTÖK: Podgornij befejezi VDK-beli országjárását. , Koszigin algériai megbeszélései. PÉNTEK: A két német állam képviselőinek újabb találkozója. Szovjet rtyilatkozat az angol hatóságok provokációiról. SZOMBAT: Katonai zencfiilés Argentínában. Koszigin Marokkóban tárgyal. Döntő hét — a döntő évben ? A Kairóból érkező jelenté­sekben vissza-visszatér Szadat elnöknek az a figyelmeztetése, hogy az 1971-es esztendőnek döntő évnek kell lennie a kö_ zel-keleti háborúnak, vagy bé­kének szempontjából. Az egyiptomi államfő nyilván az időtényező fontosságát akarja kiemelni, hiszen a válság a hó­napok és évek múlásával égy. re inkább éleződik. A kulcs­kérdés természetesen az, hogy a korábbinál kedvezőbb nem. zetközi kereteket (a Szovjet­unió és a szocialista országok segítsége az antiimperialista arab ügynek; * valamint' a yl- lágközvélemény növekvő ro. konszenve) miként tudják ma­guk az arab országok jobban kihasználni. A politikai rende­zés továbbra is az egyetlen reális út, de a sikerhez elen­gedhetetlen a politikai erőfe_ szítések fokozása: az arab or­szágok belső szilárdságának és egységének magasabb szintre helyezése. Ebből a szempontból nem túlzás azt állítani, hogy a dön­tő éven belül döntő hetet ír­hattunk. Az AKSZ — megint új rövidítést tanul az újság­olvasó — az Arab Köztársasá­gok Szövetsége megválasztotta elnökét Anyar Szadat szemé­lyében, kijelölte a kabinet tag­jait, gyakorlati lépéseket tett a kül- és gazdaságpolitika ösz- szehangolására. Ha mégis ‘óva­tosan fogalmazunk s nem ma­rad el a feltételes mód, ez azoknak a tapasztalatoknak köszönhető, amelyeket a világ a korábbi arab egységkísér­letek kudarcainál szerzett. Ezért kényszerülünk olyan megállapításra: tulajdonképpen csak jóval később derül majd ki, beszélhetünk-e a Közel- Kelet „döntő hetéről”, vagy heteiről. Az arab föderációt egyelőre alá kell vetni az idő terhelő próbájának. Annyi bi­zonyos, ha az egység szilárd lesz, s megfelelő antiimoeria- lista tartalommal telítődik — akkor valóban jelentős, új té­nyezője lesz a közel-keleti helyzetnek. Mindez természe­tesen egybeesik a szocialista országok következetesen béke­szerető politikájának kíván­ságaival — a konzultációk rendszeresen folynak minden tekintetben. Koszigin szovjet miniszterelnök miután Moszk­vában a dél-jemeni kormány­fővel tárgyalt, jelenleg éppen Északnyugat-Afrikában tesz körutat: Algériát és Marokkót keresi fel. Tevékeny a' ma­gyar diplomácia is: New York­ban Péter János a héten Riad egyiptomi külügyminiszterrel találkozott. Budapesten pedig magas rangú iraki vendégek is jártak, Változatlan érdeklődéssel kí­séri a világ az "indokínai ese­ményeket. Vasárnap elnököt választott a saigoni rezsim. Az amerikaiak áldásával az a Thieu tábornok hosszabbította meg formálisan is uralmát, akit a dél-vietnami népi erők közismerten nem tekinthetnek lehetséges tárgyalópartnernek. (A DIFK a hét elején közzé­tett nyilatkozatában példátlan csalásnak nevezte a szavazást.) Egy találó moszkvai kom­mentár a hét elején a „moszk­vai diplomáciai szimultánról írt. Valóban, az S.ZKP XXIV. kongresszusán bejelentett bé- keprogramnait megfelelően, va­lamennyi lényeges területre kiterjeszti kezdeményező kész­ségét. Koszigin. az arab világ­ban, Podgornij Vietnamban s a heti előrejelzések Brezs- nyev franciaországi látogatásá­nak; programját közlik, az S21KP főtitkára tehát folytatja személyes erőfeszítéseit is az európai kibontakozás érdeké­ben. Ide tartozik, hogy a NATO most adott érdemibbnek tűnő választ Brezsnyév tbiliszi be­szédére is, amelyben Moszkva kölcsönös európai haderőcsök­kentést javasolt. Még egy fontos európai fo­lyamat: A jelek szerint „in­tenzív” szakaszukba jutottak a két német állam megbeszélé­sei, ha gyors eredmény nem is várható. Várhatóak viszont a jobboldali nyugatnémet ellen zék új rohamai, miután a Párt Saarbrücken: kongresszusán Strauss szekundánsával, a mérsékeltebb Kohl-ial és Schrőderrel szemben, Barzelt választották pártvezérré és jö vendő kancellárjelöltté. Koszigin Marokkóban II. Hasszán marokkói király (jobbról) rabati palotájában fogadja Alekszej Koszigint, a Szovjetunió minisztertanácsá­nak elnökét. Szadat moszkvai látogatása A közel-keleti válság rend­kívül kritikus időszakára esik Szadat egyiptomi elnök hétfőn kezdődő moszkvai látogatása. Kairói megfigyelők nagy je­lentőséget tulajdonítanak- an­nak, hogy pénteken Moszkvá­ba érkezett Szadek egyiptomi hadügyminiszter, s nyomban megkezdte tárgyalásait Grecs- ko marsallal, a Szovjetunió honvédelmi miniszterével. Sza­dek moszkvai tárgyalásait a Szadat-látogatás előkészítése­ként értékelik Kairóban. "Ugyancsak a látogatás rendkí­vüli fontosságát hangsúlyozza, hogy vasárnap este New York-i programját megszakítva, Moszkvába repült Riad külügyminiszter, hogy bekap­csolódjék a szovjet—egyiptomi tárgyalásokba. Szadat elnökké választása % óta másodszor, az arab állam- szövetség elnökeként pedig elő­ször utazik a Szovjetunióba, el. sö látogatására márciusban ke­rült sor. ' Moszkvába menet Szadat va­sárnap és hétfőn rövid látoga­tást tesz Kuwaitban és Tehe­ránban, „ííirbhito go!” (Hirohito távozz:) táblákkal és jelszavak­kal tiltakoznak Amszterdam lakosai a japán császár hollan­diai látogatása ellen. A kémhisztéria Európa elleni diverzió Lapvéleményeh « tory-kormány csúfos akciójáról A „vissza a hidegháborúhoz” jelszó, amelyet a legutóbbi szovjeteilenes provokációval Anglia zászlajára tűzött, moszkvai értékelések szerint nemcsak a konzervatívok ön­zését és ádáz, vak antikommu_ nizmusát bizonyítja, hanem egyben azt is, hogy politikai számítási hibát követtek el. Európa többi részének reagá­lásából ugyanis kitűnik, hogy ilyen jelszavakkal ma nem le­het híveket toborozni, nem le­het politikai tőkét kovácsolni. Ugyanakkor Moszkvában rá­mutatnak, hogy miközben a súlyos bel- és külpolitikai problémákkal küszködő brit kormány mit sem nyert az egész ügyön, a Szovjetunió pe­dig szubjektíve mit sem veszí­tett rajta, a provokációnak mégis van súlyosan érintett áldozata — Európa. A Nye. gyelja, az Izvesztyija vasárna­pi melléklete egyebek között így ír .erről: „a tory vezérek látják, hogy az európai álla­mok, köztük a .közös piac’ tag­országok politikája ma egészen más irányba fejlődik, mint szeretnék — az enyhülés, a közeledés, a kelet-európai ál_ lamokkal való együttműködés irányába. London szeretné megmásítani a fejlődésnek ezt az irányát, s ennek érdekében mindent kész feláldozni, még saját népének érdekeit is. El­keseredett erőlködése azonban lényegében ellentétes az eu­rópai államok többségének irányvonalával. Ilyen körülmé­nyek között ez a szovjetelle­nes provokáció nem más. mint Európa elleni diverzió, amely végső fokon kudarcra van kárhoztatva”. A szovjet fővárosban egyéb­ként a legteljesebb megértés és elégedettség fogadta a kül­ügyminisztérium pénteki nyi­latkozatát, s az abban foglalt diplomáciai válaszintézkedése­ket. amelyeket itt egy igazá­nak és erejének tudatában cse­lekvő ország természetes és méltó reagálásának tekintenek. A moszkvai lapok azonban to­vábbra sem kommentáljak a mondvacsinált londoni „kém­üg3'et”. A szovjet közvélemény és a sajtó egyaránt azon a véle­ményen van, hogy az európai fejlődés iránya szempontjából továbbra is döntő jelentőségű a Szovjetunió és a szocialista országok eddig is sok ered­ménnyel járó erőfeszítéseinek folytatása az európaközi, vala­mint a kelet-nyugati kapcsola­tok és az együttműködés fej­lesztése érdekében. Ez az oka annak, hogy a szovjet lapok­ban az angol—szovjet konfron­táció boncolása helyett a leg­fontosabb „európai téma” vál­tozatlanul a ■ szovjet—nyugat­német és a szovjet—francia közeledés, különös tekintettel Leonyid Brezsnyev közelgő franciaországi látogatására. Katonai lázadás Argentínában Pénteken este fellázadt két argentínai város — Azul és Olavarria — helyőrsége, elfog­lalta a helyi rádióadót és Ale­jandro Lanusse elnök haladék­talan lemondását követelő rá­diónyilatkozatokat tett közzé. A nyilatkozatok szerint Lanus­se „elvesztette a nép bizal­Villeda Morales, Honduras új ENSZ-nagykövete, aki két héttel ezelőtt adta át megbízó levelét U Thant ENSZ-főtit- kárnak, pénteken éjszaka szív­rohamban elhunyt. Az ENSZ közgyűlésének ülésén a kül­döttek egyperces néma gyász- szal adóztak emlékének. • A Zsenmin Zsipao szombati számában kommentár jelent meg a saigoni elnökválasztá­sokról. Mint a lap rámutat* az október 3-i úgynevezett elnök- választások teljességgel bebizo­nyították az amerikai imperia­lizmus és az általa támogatott Thieu-kormány reakciós jelle­gét, elszigeteltségét. Washing­ton vietnamizálási terve, amelynek alappillére a most újraválasztott elnök, sohasem sikerülhet — hangsúlyozza a Zsenmin Zsipao. A vietnami kérdést csak a vietnami nép akaratának és érdekeinek fi­gyelembevételével, a dél-viet­nami ideiglenes forradalmi kormány 7 pontos békejavas­lata alapján lehet megoldani. Az olasz főváros nemzetközi újságíróklubjában pénteken sajtóértekezletet tartott Fania Jordan, Angela Davis nővére. Mint elmondotta, európai kőr­útjának célja, hogy megismer­tesse a kontinens haladó erői­vel az amerikai néger lakos­ság és a politikai foglyok hely. zetét, szorosabbra fűzze a kap­csolatokat a haladó amerikai mozgalmak és az európai de­mokratikus szervezetek között mát”, ezért a katonák megvon­ják tőle támogatásukat. A lázadás hírére az argentin elnök megerősített egységekkel vétette körül palotáját, és fel­szólította a lázadókat, hogy azonnal adják meg magukat. Később utasította az első had­test páncélosait, hogy a Bue­nos Airestől mintegy ?00 kilo­méterre fekvő városokba vo­nuljanak be és verjék le a lá­zadást. Rádió, és tv-beszédé- ben az elnök azzal vádolta a lázadókat, hogy meg akarják akadályozni az 1973 márciusá­ra tervezett választásokat és „népellenes diktatúrát akarnak bevezetni”. A jobboldalinak minősített lázadók vezére, Garcia ezredes szombaton hajnalban közölte, hogy a Lanusséhoz hű egysé­gek páncélosai ■ közelednek helyőrsége felé. Garda kilátás­ba helyezte, hogy az irányítá­sa alatt álló egységek szembe­szegülnek, és felveszik a harcot a Buenos Aires-i páncélosok­kal. A lázadók nyilatkozataikban „jobboldali keresztény csopor­toknak” minősítették önmagu­kat, és jelezték: döntésükben fontos része volt anna-k, hogy Lanusse elnök készséget muta­tott a tárgyalásra a spanyolor­szági száműzetésben élő Juan Perón volt elnökkel. t

Next

/
Thumbnails
Contents