Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-09 / 238. szám

T er melőszövetkezetek, kistenyésztők FIG^ELEM ! A New-Hampshire Tenyésztő és Forgalmazó Üzemek Egy­szerű Társasága, a Hőgyészi Állami Gazdaság nemesítő te­lepéről származó New-Hampshire vegyesivarú naposcsibe előjegyezhető. Január 6-tól február 15-ig 5,50 Ft/db egységáron, társasági tagoknak ezen időben 5 Ft-os egységáron. Naposkakas: március 1-től május 1-ig 5 Ft/db, május 1-től július 1-ig 3 Ft/db-os egységáron. Vegyes ivarban február 15-től július 1-ig 8 Ft-os egységáron. A gazdaság a megrendeléseket a beérkezés sorrendjében jegyzi elő és az átvételi időpontot visszaigazolja. Levélcím: Hőgyészi Állami Gazdaság, Hőgyész. (Tolna megye) (80) A Főv. Öra- és Ékszer­ipari Vállalat szekszárdi gyáregysége felvételre ke­res vízvezeték-szerelőket, egy vízvezeték-szerelő csoportvezetőt, villanyszerelőket (legalább 5 éves gyakorlattal), valamint férfi és női dolgozókat betanított munkára. (124) VÁROSI TANÁCS KÖLT­SÉGVETÉSI ÜZEME felvesz 1 fő építésztechnikust, 1 fő bolti eladót (virágüzletbe) 1 fő általános adminisztrátort Jelentkezés: Szekszárd, Tarcsay V. u. 20. (108) E.S.Gardner novellájából rajzolta Schubert Péter Nezz« Quinten, ha egy nagyobb ügynfel magara hagyja, biztosan * belebukik es akkor a választáskor nyert ügye van. Endon nem tart lépést a technikával. Meger^esek- kel ma mar nem lehet bűnösö­ket üldözni. Ne haragudjanak gudja barál Endon a barátom. .Nem dolgozhatom ellene. = íiSjKfr'Hvr­f TIKI -T A KI Irtat Sxergije Lukacs A homo ludenst új, bűvös badarság fertőzte meg. Tiki- takinak hívják és az influenza sebességével hódít meg min­den gyermeket és azokat a boldogokat, akik lelkűk rej­tett zugaiban megmaradtak fiatalnak. Negyven évvel ezelőtt ha­sonló járvány hódította meg a világot: ezt jojónak hívták és még a legkomolyabb emberek is ott őrizték zsebükben ezt az alkalmatosságot. És még ma is van olyan nagymama, aki előveszi a ládikóból fiatalsá­gának elfelejtett jojóját, hogy unokájának ajándékozza egy szép napon. Azután 1958-ban megjelent az új játék: a hula-hopp ka­rika. Elsősorban persze a nők körében talált hívekre, ami egyébként nagyon is érthető; minden valamirevaló asszony­társ — hacsak nem volt be­teg — pörgetni tudta csípőjé­vel a celluloid karikát, abban az illúzióban, hogy ez jót tesz alakjának, vonalainak. A hula- hopp ellen széles körű tiltako­zási hullám csapott fel: kezd­ve azoktól a morális indíttatá­sú kifogásoktól, amelyek az ártatlan derékriszálást pornog­ráf kihívásnak tekintették, egészen azokig, amelyek az orvostudományra hivatkozva állították, hogy a „polinéziai” csípőmozdulatok állítólag ká­rosítják a gerinccsigolyákat. Ami az érveknek nem sikerült, azt megtette a kérlelhetetlen idő. A hula-hopp lassan fele­désbe merült. LÁRMÁS GOLYÓK A müncheni szabadalmi hi­vatalban a 7 107 648 szám alatt került bejegyzésre egy „Pra- lis” elnevezésű találmány. Fel­találóként Hans Johann Prahl 50 éves kereskedelemi utazó van feltüntetve. A kereskede­lemben sokkal népszerűbb ne­vén tiki-takinak hívják eme szabadalmat. Aligha kell az új játék kül­sejét bemutatnunk: két, zsinór­ral összekötött és egy hurok­kal, vagy karikával ellátott, műanyagból készült golyócska, ahol az ujjat a karikába kell bedugni. Egyébként a világ összes önkiszolgálója — bele­értve a mieinket is — tele vannak tiki-taki golyókkal, így feleslegesnek tűnik, hogy rész­letesebb leírásba bocsátkoz­zunk. A tiki-taki karrierjét mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a mértéktartó Svájcban, ahol a mások nyu­galmát legalább annyira tisz­telik, mint a bankszámlát, 200 000 darabot adtak el belőle. A lármás golyócskák állító­lag 1971 januárjában indultak világkörüli hódító útjukra, és természetesen Amerikából. In­nen fertőzte meg Európát, be­tört Ázsiába. Angliából pedig Ausztráliába is importálták. Arra vonatkozólag még nin­csenek adatok, vajon eljutott-e már az eszkimókhoz és a pig­meusokhoz. KÖZÉP-AFRIKÁBÓL A tiki-takit Németországban szabadalmaztató Hans Johann Prahl kereskedelmi utazó azt állítja, hogy ő a játék szellemi atyja. Igaz ugyan, hogy az NSZK kivételével más orszá­gokban nem sikerült szaba­dalmaztatni találmányát, de ennek ellenére nem lank - bizonyítja szerzőségéi: végén a kongói Katanga ir.rio- mányban utazgatva felfigyel­tem rá, hogy az ottani gyere­kek a mai tiki-taki egy termé­szetes és szemmel láthatóan primitív formájával játszanak. Golyók helyett egy tökfajta ovális alakú termését használ­ták, amelyet liánrostra akasz­tottak. Arra gondoltam: mi lenne, ha kerek műanyag­golyóval csinálnánk ugyanezt, az ütközési szög pontosabb lenne, az előidézett hang hatá­rozottabb.” Időközben Prahl úrból ki­sebb milliomos lett, a „taki- zók” pedig már klubokba tö­mörülnek. Németországban — sejthetően Prahl pénzével tá­mogatva — megrendezték az első tiki-taki bajnokságot. A verseny egyszerre két kézzel folyik, ami igen nagy ügyes­séget és még nagyobb össz­pontosító készséget kíván Azt még nem tudni, vajon alakí- tanak-e sportszövetséget a „ta- kizók”?._ AZ IDEGEK VÉDELMÉBEN Az egyik neves belgrádi ren­dező Brac szigetére vonult vissza pihenni, de váratlanul áldozatul esett az új hóbort­nak. Délutáni pihenésének ide­je alatt egy német kislány a szemben levő ház erkélyén gyermeki buzgalommal pró­bálta megdönteni a tiki-taki világcsúcsát. Éppen délután 2—4 óra között. Aznap éjjel a rendező észrevette, hogy a kislány az erkélyen felejtette „sportszerét”, s egy nem éppen romantikus hőstettre határoz­ta el magát. Az esetleges láb­ficam veszélyét is vállalva át­mászott az idegen erkélyre, s ellopta onnan a tiki-takit. A következő két hetet békés nyu­galomban pihente végig... Több országban betiltották az iskolákban a tiki-takit A svéd, nyugatnémet és svájci rendőri szervekhez feljelenté­sek érkeztek tiki-taki ügyben. Az állampolgárok „csendhábo- rításra” hivatkozva követel­ték a játék betiltását. A jogi hatóságok azonban úgy talál­ták, hogy a törvénnyel nem lehet elrendelni e zajfajta megszüntetését. A lakosságok­kor orvosi segédlettel próbál­kozott. Megkísérelték meg­győzni a közvéleményt, hogy a játék veszélyes: szemsérülést okozhat stb. Egyszer persze majd véget ér ez a hobby is. A hóbortok orvosa a jótékony idő. Népújság 4 1971. október 9.

Next

/
Thumbnails
Contents