Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-09 / 238. szám

Pártépítéa 108 új párttag a szekszárdi járásban Milyen legyen a jövő iskolája ? végzik. Ezeken a helyekén a taggyűléseken elhangzik ugyan, hogy „minden párttag foglal­kozzon a pártépítéssel is”, de e mondatnál tovább nem jut­nak. A tagfelvételi munka folya­matossága a párt belső szerve­zeti életének rendezettségével, politikai, ideológiai munkájú- val, a kommunista példamuta­tással függ össze. S, hogy ma­napság még az is előfordul, hogy a tagfelvételi munkát kampányszerűen végzik, an­nak bizonyítéka, egy-egy tit­kári értekezlet után rövid időn belül emelkedik az alapszer­vezetek által felvett párttagok száma. A szekszárdi járásban 108 új párttagsági könyvet állítottak ki az év első nyolc hónapjá­ban. A pártépítési munka ten­denciájában megfelelő. A fel­sorolt problémák azonban megszabják a feladatokat. S ha a jelszót — „minden párt­tag foglalkozzon a pártépítés- sel” — minden egyes párttag komolyan veszi, van min és miért munkálkodniuk a járás kommunistáinak. M. É. Beváltak az iskolaotthonos osztályok Milyen legyen a jövő iskolája, a mostani napközi otthonok helyett milyen oktatási forma lenne a legmegfelelőbb az ál­talános iskolások részére? — erről tanácskoztak az oktatás­ügy szakemberei a Pedagógiai Társaság most lezajlott két­napos országos konferenciá­ján. A tanácskozás résztvevőinek egyöntetű megállapítása volt, hogy a napközi otthonok többsége jelenleg még csupán a „gyermekmegőrző intézet” szerepét tölti be, a kisdiákokkal való foglalkozás pedig általá­ban csak a feladott lecke szá­monkérését jelenti. A változta­tás útját-módját jelzi viszont, hogy a pár évvel ezelőtt né­hány tanintézetben kísérlet­képpen bevezetett egész napos úgynevezett iskolaotthonos osztályok — a tapasztalatok szerint — beváltak és tért hódítanak. Olajtartályok a Bakonyban Szállítja a dombóvári Dombkalor — Félmilliós beruházás A szekszárdi járásban, 1970- ben 44 pártalapszervezetnél 104 tagot vettek fel. Az új párttagok 49 százaléka fizikai dolgozó. 26 százaléka nő és 42 százaléka harminc év alatti volt. Ebben az évben január 1 és augusztus 31-e között 49 alapszervezetnél 108 új párttag vehette át tagsági könyvét. A felvettek 51 százaléka fizikai dolgozó, 27 százaléka nő, 16,6 százalékának az életkora 18— 21 év között van, és az új párt­tagok 61 százaléka a harminc éven aluli korosztályhoz tar­tozik. Mindebből az következik, hogy a szekszárdi járásban ál­talában jónak mondható, tendenciájában pozitív irá­nyú a pártépítés munkája. Az MSZMP X. kongresszusa határozatban mondta ki: „Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a párt munkás­jellegének erősítésére, az ipari munkások és más fizikai dol­gozók legjobbjainak kommu­nistává nevelésére és a párt­ba való felvételére. Erősíteni kell a nők és a fiatal nemze­dék soraiban folyó pártépítő munkát is.” A szekszárdi já­rásban a pártszervezetek több­sége megértette ezt a határo­zatot és ennek szellemében végzi a pártépítés munkáját. Megértették a korhatár le­szállításának jelentőségét és fontosságát, az új, párttagok felvételénél támasztott köve­telményeket. és a célt, amely a munkásjelleg erősítését kö­veteli. E követelményeknek megfelelően javították, tették céltudatossá, folyamatossá a tasfelvételi munkát. Ma már tények bizonyítják, hogy a tagfelvételi korhatár 18 évre történt leszállítása helyes volt. A módosításra javasolt szer­vezeti szabályzat tervezetét tárgyaló taggyűléseken a szek­szárdi járásban Is a tagság mintegy 20 százaléka nem ér­tett egyet ezzel a változtatással. S ahol talán a legjobban el­lenezték ezt az elképzelést — mint például a Bátaszéki Épí­tőipari Ktsz-nél — ott vettek fel elsőként 18—21 év közötti fiatalokat. A kongresszus után megin­dult a tagfelvétel azoknak a pártszervezeteknek egy részé­nél is, ahol előtte egy-két évig sem volt tagfelvétel. így pél­dául ebben az évben a szed- resi Petőfi Tsz-nél 5, a mözsi Uj Élet Tsz-nél 8, a tengelici Uj Élet Tsz-nél pedig 5 párt­tagot vettek fel. A szekszárdi járásban a tag- felvételi munka elvei azono­sak valamennyi pártalapszer­vezetnél. A pártépítés módsze­rei azonban rendkívül válto­zatosak. E változatosságon be­lül a legjellemzőbb talán az a módszer, hogy a taggyűlések határozata alapján a pártcso­portok többségének állandó feladata a tagfelvétel. A példa­mutató dolgozókat bevonják a politikai oktatásba, felkérik őket valamilyen társadalmi munkára. Egyre több helyen honosodik meg az a módszer, hogy mielőtt a pártvezetéség elé kerülne a felvételi ké­relem, a pártcsoport véle­ményt mond a leendő párttagról. Javult — bár még nem ki­elégítő — a KlSZ-alapszerve- zetek párttagajánló tevékeny­sége. Ebben az évben, a párt­ba felvett KISZ-korosztályúak 36,9 százalékának volt egyik ajánlója a KISZ-taggyűlés. Mindezen pozitívumok mel­lett a szekszárdi járás kommu­nistáinak is van még mit ten­niük a pártépítésért. A járás 68 alapszervezete közül ötben évek óta nem volt tagfelvétel, így Bátán a Kendergyárnál 1966, a Szekszárdi Állami Gazdaság kajmádi kerületében, a Mözs községi, a kölesdi tsz párt alapszervezeténél 1968, a várdombi Uj Tavasz Tsz vár­dombi kerületénél 1969 óta nem vettek fel párttagot. Eb­ben az évben pedig a járás 19 alapszervezete — köztük olyan nagy tsz-ek alapszervezetei, mint a faddi Lenin és a bo­gyiszlói Dunagyöngye — nem mondhat magáénak egyetlen új párttagot sem. A termelőszövetkezetek egy részénél nehezíti a tagfelvételi munkát a tagok elöregedése. Az erdészeti és az építőipari ktsz-eknél a munkahely szét­szórtsága nehezíti a pártépí­tést. De ezeken az objektív jellegű okokon kívül szemlé­letbeli és munkamegosztási problémák is hátráltatják a tagfelvételt. 1 Néhány helyen — például Medinán és Szedresen — elő­fordul, hogy úgy vélik; a nők maradjanak otthon, az ő fel­adatuk a gyereknevelés. A já­rásban a 68 pártalapszervezet- ből ötnél egyetlen nő sincs a párttagok között, ezenkívül hu­szonhétnél a nők száma 2—3. Igaz. azokon a helyeken, ahol egyetlen női párttag sincs, ott a lányok, asszonyok húzódo- zása, visszahúzódása is okozó­ja e helyzetnek. Előfordul, hogy nem szíve­sen veszik fel a pártba azokat a vezetőket, akik nem az adott helyen voltak fizikai dolgozók. Hasonló tartózkodás tapasztal­ható azokkal a fizikai dolgo­zókkal szemben is. akik csu­pán 1—2 évet töltöttek még az adott munkahelyen. A pártszervezetek kisebb ré­szénél a tagfelvételi munká­ban két véglet tapasztalható. Az egyik véglet, amikór elvi engedményeket adnak, túl ala­csony követelményeket állíta­nak a jelentkezőkkel szemben. Ilyesmivel lehetett találkozni a tengelici Uj Élet Tsz-nél és a szekszárdi erdészetnél is. A másik véglet pedig, amikor túl magas követelményeket állíta­nak a belépni szándékozók elé. Mindkét véglet káros. Az egyik gátat nyit az ingatag, bizony­talan és politikailag közömbös emberek előtt. A másik véglet pedig gátolja, nehezíti, hogy az arra érdemes, a párt erejét valóban növelő emberekkel le­hessen biztosítani a párt egész­séges növekedését. A szekszárdi járásban né­hány alapszervezetnél még ar­ra is található példa, hogy a tagfelvételi munkát csak a titkár és a vezetőség tagjai A Statisztikai Kiadó Válla­lat gondozásában sok ezer számadattal, táblázattal és grafikonnal megjelent az 1970_ es év országos statisztikai év­könyve. A statisztikai kiadvá­nyok közül az országos év_ könyv adja a legátfogóbb ké­pet gazdasági, kulturális és tu­dományos életünkről, s a nép­mozgalom alakulásáról. A születések száma 1960. óta fokozatosan emelkedik. Az 1970-es év az utóbbi évtized rekordesztendeje, ekkor ugyan­is 153 339 gyermek született. Az utóbbi nyolc év legtöbb ikerszülését is az elmúlt esz­tendő hozta: a kettős ikrek száma 2396 volt. A hármas ik­rek száma viszont évek óta nem volt ilyen alacsony. A halálozási statisztikából a hazai egészségügy alakulására is következtethetünk. Kitűnik, hogy jó néhány fertőző beteg­séget sikerült szinte teljesen felszámolni. A hastífusz, a vör- heny, a szamárköhögés és a századforduló rettegett gyer­mekbetegsége, a torokgyík A bakonyi fogyasztási és értékesítő szövetkezetek az utóbbi években fokozottab­ban gondoskodnak a hegyek között élő szövetkezeti tagok mindennapos igényeinek ki­elégítéséről, A zirci és a Cse- tényi Áfész ezekben a napok­ban szerelteti fel és helyezi üzembe a 6—10 ezer literes fűtőolajtartályokat Lókuton, Pénzesgyőrön, Olaszfaluban, Borzaváron. Porván, Nagyesz- tergáron, Bakonybélben, Du- daron, Csetényben és Tésen. A megyénkben Dombkalor ktsz szállítja a tartályokat és így a szövetkezeti tagok, a ba­konyi községek lakossága na­ponta és utazgatás nélkül jut fűtőolajhoz a téli hónapokban. Csak a Zirci Áfész-nél fél­millió forintos beruházást igé­nyel a tartályok felszerelése. De jut bőven erre is abból a 7 millió forintból, amelyet a szövetkezeti tagok célrészje­évek óta nem szed már halá­los áldozatokat. Sok betegség eltűnőben van, s általában is egészségesebben élünk. Ezt jel_ zi táplálkozásunk alakulása is. örvendetesen nőtt az egy fő­re jutó húsfogyasztás, egy év alatt 55,2 kilóról 58 kilóra (tíz évvel ezelőtt 47,6 kiló volt). A zsírfogyasztás szerepe a táp­lálkozásban évek óta nem vál_ tozott. Sajnálatos viszont, hogy csökkent a zöldség és gyü­mölcs fogyasztása, egy év alatt több mint 4 kilogrammal. A városok, községek változó arculatáról tájékoztatnak a közművesítéssel, a víz- és gáz. hálózat növekedésével foglal­kozó adatok. Egy év alatt a vízvezeték-hálózat hazánkban csaknem 2 ezer kilométerrel nőtt. Növekedett a gázfogyasz­tás is: 1970-ben a lakosság 2,5 millió köbméterrel több gázt használt fel, mint egy évvel korábban. A villamosenergia- fo-'yasztás, 1970-ben több mint 200 millió kilowattórával ha. ladta meg az egy évvel ezelőt­tit gyekre és a 300 forintra fel­emelt alaprészjegyekre befi­zettek. gazdasági A munkaügyi miniszter 122 1969. (22) Mü. M. sz. utasítása (Meg­jelent: a Munkaügyi Közlöny 1S69. évi 22. szám 1969. november 2D.) és a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Értesítő 1969. évi 37. szám 1969. december 17.) rendelkezik a szakmunkástanulók éves felvételi létszámának tervezéséről. Az uta­sítás részletesen tartalmazza, hogy milyen formában és hova kell be­nyújtani a vállalatoknak, intéz­ményeknek, tsz-eknek, stb az el­következendő tanévre vonatkozó szakmunk-ástanuló létszámigényt. Az igényeket elsősorban a szak­munkásképző iskolák és a taná­csok iskolafenntartó osztályai (kereskedelmi, mezőgazdaság és élelmiszeripari osztály) összesítik 1963-tól 1969-ig évről évre csökkent a színházlátogatók száma. Ez a folyamat 1970-ben megállt, mert tavaly már va. lamivel többen váltottak szín­házjegyet, mint 1969-ben. To­vább csökkent viszont a mozi­előadások száma, s a mozilá­togató is 2 millióval volt ke­vesebb az egy évvel korábbi­nál. Jelentősen növekedett a ki­adott könyvek száma. 1970-ben 4793 művet adtak ki, csaknem félmillió példányban. A leg­nagyobb példányszámban a műszaki-tudományos, az isme­retterjesztő kiadványok és az ifjúsági regények jelentek meg. Az idén első ízben új feje­zettel bővült a statisztikai év­könyv : a számítástechnika helyzetéről közöl több száz adatot. 1970-ben az országban 119 elektronikus számítógép működött. Az 1970—71-es tan­évben a különböző számítás- technikai tanfolyamokon csak­nem 2 ezerrel több hallgató szerzett oklevelet, mint egy évvel korábban. (MTI) Gyakorló pedagógusok és el­méleti szakemberek egybe­hangzó véleménye, hogy a jő- vő iskolája az egész napos ok­tatás. Az újszerű forma elter­jesztésével elsősorban az alsó tagozatos — közülük is az el­sős és a másodikos — kisdiá­kokat kívánják segíteni, még­pedig úgynevezett bontott rendszerű oktatással. Ennek lényege, hogy a gyerekek a megszokott életrendjüknek megfelelően játékkal kezdik a napot, majd ezután jön a ta­nítás. A déli órákban a kis­diákok pihennek, vagy az osz­tály végében berendezett „ját­szótéren” játszanak. A délutá­ni órákban házifeladatukat ké­szítik el. Az iskolaotthonos osztály nagy előnye, hogy a leckét a gyerekek ugyanannak a nevelőnek a felügyeletével írják meg, aki az anyagot fel­adta. így természetesen a ta­nítók is teljesebb képet kap­hatnak az apróságok képessé­géről* s mindig ott segíthet­nek, ahol kell. Jelenleg az országban az ál­talános iskolásoknak 18,5 szá­zaléka — több, mint 210 ezer gyerek — napközis. A terv az, hogy 1975 végére a 6—14 éve­seknek mintegy 25 százaléka már egész napos iskolai okta­tásban vegyen részt* vezetőkhöz és egyeztetik az iskolák kapacitá­sával, profiljával, illetve a kiala­kítható osztályokkal. Természetes, hogy itt elsősorban a szakmunkástörvény előírásait tartják szem előtt, mint: a közép­iskolai előképzettséget igénylő szakmákba csak ilyen igényeket fogadnak el, azokban a szak­mákban, ahol a B tagozatos kép­zés van előírva, csak azoknak az igényét tudják figyelembe venni, akik az előírt képzési feltételeket is tudják biztosítani, (tanműhely, csoportos képzés). A szakmunkásképző iskolák ál­tal összegyűjtött és szakmailag véleményezett igények megyei összesítését a megyei tanács vb munkaügyi osztálya végzi. Az ér­dekelt szervekkel közösen az ifjú­sági forrást is figyelembe véve alakítja ki a megyei tervet, ame­lyet a szaktárcákkal való egyez­tetés után a Munkaügyi Minisz­térium hagy jóvá. A megyei tervek elkészítésénél a legnagyobb gondot általában az okozza, hogy az igények jóval meghaladják a rendelkezésre álló, illetve a szakmunkásképzés szem­pontjából számításba vehető ifjú­sági forrást. Az igények elsősor­ban általános iskolai végzettségű fiúk iránt nagyok, leányok beis­kolázásától ugyanakkor még olyan szakmákban is idegenkedést ta­pasztalunk, ahova beiskolázhatok, sőt előírt fiú-leány arány teszi kötelezővé beiskolázásukat. Elsősorban azok az igények ke­rülnek he a szakmunkástanuló fel­vételi keretszámokba, amelyek tervszerű, megalapozott vállala­ti igényt takarnak és ahol a gya­korlati képzés feltételeit a leg­jobban tudják biztosítani. A leánvokat beiskolázni tudó szak­mákban valamennyi igény kielé­gíthető. Tekintettel arra, hogy az igényeket október 31-ig a szakmunlcáskénző iskolákhoz il­letve mezőgazdasági és élelmiszer- ipari szakmákban a megyei ta­nács mezőgazdasági és élelmiszer­ipari osztályára, kereskedelmi szakmákban a kereskedelmi osz- tálvra. magánkisiparosok esetén a KIOSZ helvi szerveihez kell el­juttatni, má* most napirendre kell tűzni a konkrét igénvek felméré­sét. Illetve a gvakorlati képzés fel­tételeinek vizsgálatát az egyes be­iskolázó szerveknél. Kérjük a vállalatok. Intézmé­nyek, szövetkezetek vezetőit, hogy gondoskod tanait a mnr*kaö*»-vi mi­niszter 122/1969. (22) Mü. M. szá­mú utalásnak megfelelően a szakmunkástanuló-igénvek gondos és körültekintő összeállításáról és az utaeftásban megielölt szervhez határidőre történő beküldéséről. Tolna megyei Tanács VB, munkaügyi osztálya Születések rekordéve — Több húst, kevesebb gyümölcsöt fogyasztunk Megjelent az Országos Statisztikai Évkönyv Felhívás a szakmunkásképzésben érdekelt I

Next

/
Thumbnails
Contents