Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-09 / 238. szám

Cikkünk nyomán 75 ÉVES a szekszárdi Garay János Gimnázium „Az igazságos ügy előbb- utóbb megéri diadalának ün­nepét: A tolnavármegyei, ille­tőleg a szegzárdi főgimnázium ügye — elvégeztetett! A múlt héten érkezett le a vármegye közönségéhez amaz örökre em­lékezetes miniszteri leirat, amely a vármegye közel száza­dos vágyának, számtalanszor kért és sürgetett óhajának tel. jesítését biztos kilátásba he­lyezi, mely végét veti négy na. gyobb városunk nemes vetél­kedésének; de amely bizonyá­ra felkelti Tolnavármegye minden, legkisebb fiának'tett­vágyát, lelkesedését s a szét. húzókat is egyesíti ama nagy horderejű és epedve várt kul­turális intézmény megalkotása körül, melynek neve immár: Szegzárdi főgimnázium!’’ Lapelődünk, a Tolnavárme­gye 1894. április 15-i számá­ban olvasható ez a maratoni hosszúságú mondat. Hűen tük­rözi azt a Várakozást, és lelke­sedést, melynek eredménye­ként létrejött a megye akkor legrangosabb oktatási intézmé­nye. Igaz, hat hónáp múlva már arról ír, hogy: „Fájdalom, igen lassan halad és nehezen vajúdik ennek a mi főgimná­ziumunknak az ügye.” Mégis hamarosan megkezdődött az oktatás és 1897-ben már a je. lenlegi épületben tanulhattak a szekszárdi és környékbeli diákok. Az iskolának 1902-ben már 8 osztálya, 244 tanulója és 16 főnyi tanári kara volt. Az I. világháború megpróbál­tatásaiból az akkor alig 20 éves intézmény is kivette részét. „A világtörténeti eseményekkel megterhelt gyászév viharát az iskola annyira megérezte, hogy az 1918—19-el jelzett időszak pedagógiai szempontból tanév­nek alig mondható.” — írta Resch Aurél, az akkori igaz­gató. Az ezt követő esztendők viszonylagos nyugalmát csak a világgazdasági válság zavarta, de a láthatáron már ott tor­nyosultak a II. világháború felhői. 1942-ben sebesültek fog­lalták el a gimnazisták helyét — hadikórház lett az épület. A tanítás a háború gondjaival küszködve, az akkori leány­iskolában folyt tovább, míg­nem német parancsra innen is ki kellett költözni. Az 1944— 45-'ő's tanév első féléve októ­ber 3-tól november 28-ig tar­tott. A Dunántúlon még har­cok folytak, amikor 1945. ja­nuár 8-án a szovjet várospa­rancsnok utasítására megkez­dődött a második félév, de az épületet csak 1950-re tudták helyreállítani. Ekkor már új szellemben, a szocialista társadalom követel­ményeit szem előtt tartva ne­velték az ifjúságot, azonban az osztályozási rendszerek és a tankönyvek gyakori változása, a maximalizmus -sok gondot okozott. Később mezőgazdasá­gi tagozattal bővült az iskola, megkezdődött a politechnikai oktatás, jelenleg pedig otthont ad az egészségügyi szakközép- iskolának is. A 75 éves évfordulón meg­jelent a gimnázium- évkönyve, melyben az intézmény történe­tén kívül fényképekkel ílluszt. rált, gazdag anyagot találunk a sikerekről, az eredményekről. Ebből megtudjuk, hogy az is. kola KISZ-szervezetét bízták meg egy országos jelentőségű kísérlet végrehajtásával. Az ed­digi osztály-alapszervezetek helyett vegyes életkorú közös­ségek jöttek i létre. A fiatalok az új, még szokatlan viszonyok között is megálltak a helyüket. Szép hagyomány, hogy az iro­dalmi színpad a keszthelyi He­likonon és .más országos fó­rumokon mindig sikerrel sze­repei. Jól működik a sportkör Fizikaórán a UI. U. osziaiy is. Az országos középiskolai bajnokságról egy második és két negyedik helyezéssel tér­tek vissza a kézilabdások, ko­sarasok és az atléták. A Beze- rédj utcai leánykollégium ad otthont az egészségügyi szak­középiskolásoknak. Egy sincs közöttük, akinek a tanulmá­nyi eredménye közepesnél rosszabb lenne. Az elmúlt tan. évben a kollégium átlaga 4,00 volt. A jubileumra gazdag prog­rammal készült a gimnázium. Ma délelőtt 10 órakor a Ba­bits Mihály művelődési köz­pontban emlékműsorra kerül sor. Fenyvesi János igazgató köszöntője után dr. Gyugyi Já­nos, a megyei tanács elnökhe­lyettese mond ünnepi beszédet. Felavatják az iskola új zászla­ját, a Szekszárdi Nyomda aján­dékát. A gimnázium előcsarno­kában fél 12-kor leplezik le a jubileumi emléktáblát. Utána megnyitják az emlékkiállítást, melyen Garay Jánossal, vala­mint az intézettel kapcsolatos tárgyi és írásos dokumentumo­kat láthatják az érdeklődők. Az összegyűjtött anyag is bi­zonyítja, hogy a haladó hagyo­mányok tovább élnek az öreg alma mater falai között. Dél­után az öregdiákok találkoz­nak az iskola tantermeiben. Es­te a tanulók adnak ajándékmű­sort a volt diákoknak. Az is­kola leánykarán, irodalmi szín­padán, néptáncegyüttesén és fiúkarán kívül zongoraszóló, szavalat, szólóének is szerepel a programban. Vasárnap tart­ják a Garay Kupa mérkőzé­seit. Bár az épületet eredetileg 8 osztály számára tervezték, je_ lenleg 566 gimnazista, és 264 .egészségügyi szakközépiskolás tanul az intézmény 23 osztá­lyában. Mégis elmondhatjuk, hogy egyre inkább megvalósul az a cél, amit a Tolnavárme. gye című lap lelkes munkatár­sa 1894-ben így fogalmazott meg: „...a szegzárdi főgim­názium ... minden tekintetben a kor igényének megfelelő, a tudomány és nevelés előkelő színvonalán álló intézet leev.d.” GYURICZA MIHÁLY Népújság 1971. október 9. Még intéződik a bonyhádi panaszosok ügye „A Tolna ' megyei Népújság 1971. július 3-i számában Mennyi idő kell egy sürgős intézkedéshez címen újságcikk jelént még,' amely megállapí­totta, hogy Bonyhád Nagyköz­ségi Közös Tanács a Bonyhád, Perczel Mór utca 4. szám alatt lévő II-es számú általános is­kolánál fennálló egészségtelen állapot megszüntetésére másfél hónap alatt sem tett intézke­dést. Az újságcikkel kapcsolatban felhívtuk a Tolna megyei Ta­nács VB Bonyhádi Járási Hi­vatala elnökét, hogy vizsgála­tot folytasson és tegyen in­tézkedést az újságcikkben meg­állapított hiányosságok meg­szüntetésére. 1971. augusztus 26-án tartott helyszíni ellen­őrzésünk során megállapítot­tuk, hogy az iskola hátsó ud­varán a telekhatáron lévő drótkerítést megjavították, a szomszédos 'ház lakói az isko­la udvarára átjárni nem tud­nak. A régi illemhely helyett az isköla épületéhez csatlako­zó egyik mellékhelyiségben új vízöblításes WC kialakítását kezdte meg a helyi tanács költségvetési üzeme. Szemét- tároló építését is tervezték, de a kivitelezést még. nem kezd­ték meg. Az udvar továbbra is elhanyagolt állapotban volt. A helyszíni vizsgálat után a járási hivatal elnökénél újból intézkedtünk a még fennálló problémák megszüntetése ér­dekében. Egyúttal javasoltuk, hogy az iskolás gyerekek za­vartalan mozgásának biztosí­tása és a szomszédos lakók részéről történő zavaró körül­mények megszüntetésé érdeké­ben vizsgálják meg az iskola hátsó udvarán a jelenlegi drót­kerítés helyett tégla- vagy betonkerítés építésének lehe- • tőségét. A Bonyhád Nagyközségi Kö­zös Tanács VB titkárának tá­jékoztatása szerint jelenleg a WC-helyiség kialakítása még folyamatban van, és megkezd­ték a szeméttárolók építését is. Az iskola igazgatójának in­tézkedésére az udvart is rend­behozták. Az iskolaudvar hát­só részén jelenleg tégla- vagy betonkerítést építeni nem tud­nak, mivel a szomszédos ház kertjének egy részét a község­rendezési munkálatoknál igénybe veszik. A kerítés megépítésére csak a telekren­dezés után kerülhet sor. Szekszárd, 1971. október 1. Dr. Polgár Ferenc a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának titkára”. * Köszönjük a választ és a megyei tanács vb-titkárának intézkedéseit. E válasszal a cikk írója is feleletet kapott július 3-án megjelent írása kérdésére. A bonyhádi ta­nácsnak ezek szerint né­hány hónapra van szüksége, hogy egy sürgős ügyet el­intézzen. S ha még meg­gondoljuk, hogy meddig hú­zódott volna a dolog a felet­tes szervek biztatása nélkül, akkor a Bonyhád Nagyköz­ségi Közös Tanács ezért az ügyintézésért igazán nem ér­demel dicséretet, MÉRY ÉVA Jegyzet A személyszállítás biztonságos feltételei Felsőnyékről hosszabb idő óta külön Ikarus 55-ös szállít, ja a munkásokat Siófokra, a kaposvári építővállalat beton- elemgyárába. A termelőszövet, kezeti tagok ugyanakkor pót­kocsin zötykölődtek, de nagyon sokszor szorultak gyalogszerre. Akinek történetesen Döbröntén vagy a fürgedi határban adó­dott munkája, napi tíz—tizen­négy kilométert is gyalogolha­tott. A Dalmandi Állami Gaz. daság viszont a saját autóbu­szain szállítja munkásait. A vállalatok, az ‘állami gazdasá­gok jóval kényelmesebb — és főleg biztonságosabb — körül­mények között tudják szállíta­ni a munkásokat, mint a ter­melőszövetkezetek. A baleseti krónikákban saj­nos, elég gyakran hallani olyan tömeges baleseteket, amelyek a biztonságos szállí­tás hiánya miatt következtek be, vagy, mert a tehergépko­csin, a traktorvontatású pót­kocsin nem volt biztonságos, rögzített ülés, vagy egyáltalán nem is volt. A veszélyt csak súlyosbította az, hogy a pót. kocsit csak a vonörúddal kap­csolták a traktorhoz, megfelelő fékberendezés nélkül. Ezen az áldatlan helyzeten kíván változtatni a 2019 1971. (V. 25.) számú kormányhatáro­zat, amely kimondja: el kel] érni, hogy a IV. ötéves terv végéig a csoportos személy- szállítás csak az e célra gyár­tott és rendszeresített jármű, veken történjék, tehát autóbu­szokon, mikrobuszokon. Viszont, amíg ezek beszer­zése folyamatosan megtörténik addig is maradéktalanul érvé­nyesíteni kell a csoportos sze­mélyszállításra vonatkozó KRESZ- és ÁBEO-előírásokat. Ezek megkövetelik a rögzített háttámlájú, a járművön rögzí. tett ülőhelyeket, a biztonságo­san rögzíthető oldalmagasítót úgy, hogy az ülés felett 30 cen­ti magas . legyen. Gondoskodni kell a biztonságos fel- és le­szállást szolgáló hágcsóról; a III. számú mentődobozról; az állandó összeköttetést biztosító» könnyen kezelhető jelzőberen­dezésről. Külön rendeletek gondoskod­tak arról, hogy a csoportos sze­mélyszállításnál csak „D” jár. műkategóriára — autóbuszra — érvényes vezetői engedély- lyel rendelkező gépjárműveze­tőket lehet alkalmazni. Ezt a rendelkezést a közelmúltban akként módosították, hogy az eredeti időponttól, 1971. októ­ber 1-től eltérően csak 1972. április 1-gyel lép hatályba. Kérdéses viszont, hogy né­hány hónap múlva meglesz- nek-e a személyi feltételek? Ha nem történik megfelelő in­tézkedés, — a máris tapasz­talható jelenségekből ítélve —, aligha. A napokban panaszko­dott az egyik üzem szakszer­vezeti bizottságának titkára. Miután a dolgozókat hetenként viszik, hozzák megyén kívüli munkahelyre, egy szerelőt tan­folyamra küldtek, hogy szerez­ze meg az autóbuszvezetésre is jogosító vezetői engedélyt Az illető eredményesen elvé­gezte a tanfolyamot, de enge­délyén még meg sem száradt a pecsét, kilépett és elment a közeli AKÖV-höz buszsofőr­nek. Az üzem kifizette a tan­folyam költségeit, fizette a munkást — mégsincs gépko­csivezetője. Vajon, nem jár majd hasonlóképpen több más üzem, gazdaság, vagy termelő- szövetkezet is? BL

Next

/
Thumbnails
Contents