Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-07 / 236. szám
Kerekaftzíahbesxéigetéa A kölcsönzésről Tyukperek, avagy amikor a hivatallal packáznak A szolgáltatások egyik régi, bevált formája a kölcsönzés. Az utóbbi időben azonban ezen a téren mintha egyhelyben járás lenne, ezért ke- rekasztal-beszélgetésre hívtuk össze az érdekelt vállalat, áfészek képviselőit, megkértük, nyilatkozzanak a kölcsönzés jelenéről és jövőjéről. A Népbolt Vállalattól Steindl István áruforgalmi főosztály- vezető, a MÉSZÖV képviseletében Borbás Istvánné szakelőadó és Győri István szakértő, a megyei tanács kereskedelmi osztálya nevében Komlóczi János kereskedelempolitikai csoportvezető vett részt a beszélgetésen. — Tíz évvel ezelőtt kezdődött megyénkben a kölcsönzés. A hamar népszerűvé váló szolgáltatást az első Időszakban sokan igénybe vették, hiszen lehetőség nyílott az akkor még kevésbé elterjedt háztartási eszközök, technikai felszerelések kölcsönzésére. Hogyan áll ma ez a helyzet, szükség van-e a kölcsönzésre? NÉPBOLT: — Feltétlen szükség van rá, annak ellenére, hogy a tartós fogyasztási cikkek tekintetében kismértékű forgalomcsökkenés tapasztalható. A három kölcsönzőhelyünk közül Tolnán és Bonyhádon házilagos jellegű kölcsönzés folyik, Szek- szárdon pedig kimondott kölcsönzőboltunk van. Legnagyobb forgalmunkat az utóbb említett boltban érjük el. MÉSZÖV: — Néhány adatot közölnénk. 1967-ben 173 kölcsönzőhelyünk volt Tolna megyében, 2,5 millió forintos készlettel. Bizonyos kon-: centrációk után, jelenleg 03 kölcsönzőhelyünk van — a számcsökkenés mögött nem.az érdeklődés csökkenése húzódik — és az elmúlt évben 2 millió forintos készlettel 530 ezer forint forgalmat bonyolítottak le szakszövetkezeteink. Nyolc kölcsönzőhely kizárólag mint bolt üzemel, a többi helyeken az elárusítás mellett mint melléktevékeny folyik a kölcsönzés. — Melyek a legkeresettebb cikkek, és az igények szerint, milyen árukkal bővítik készleteiket? NÉPBOLT: — A csökkenés ellenére is a háztartási gépek kölcsönzési forgalma a legmagasabb. Nagyon kedveltek az idényjellegű cikkek, hősugárzó, hőkandalló, ventillátor, vagy permetezőgép mindig kapósak a maguk idejében, készletünk azonban az igényeknek csupán egy kis töredéke. A kölcsönözhető áruk választéka egyébként igen széles, bukósisak, falhenger, varrógép, ét-, és edénykészlet, 600—700 személyes lakodalmakhoz, halfőző bogrács és még számtalan dolog kölcsönözhető boltjainkban. Az igények hatására a közeljövőben bővítjük néhány új cikkel a választékot. ruháskosár, mózeskosár, bőröndök, demizsonok, kávéfőzők, konyhafelszerelési eszközök és még több más újdonság kerül kölcsönzésre. MÉSZÖV: — A háztartási edények teszik ki forgalmunk 50 százalékát. Pakson 50 ezer, Dombóváron megközelítőleg ugyanennyi edényünk van, melyek állandóan forgalomban vannak. A falvakban az edényeken kívül jelentős a bö.l- lérfelszerelés, és a növényvédő gépek kölcsönzési forgalma. Két helyen még hordót és szőlőfeldolgozó eszközöket is kölcsönözhetnek a rászorulók. Választékaikat a tagszövetkezetek külör.-külön a helyi igényeknek megfelelően alakítják, bővítik ki. — Feltétlenül beszélni kell az elhasználódásról. Mi a tapasztalat ezen a téren? NÉPBOLT: — Sajnos, sok az idő előtti elhasználódás. A lakosság nem tekinti még a kölcsönzés ideje alatt sem magáénak a felszerelési tárgyakat, kíméletlenül, sok esetben nem rendeltetésszerűen használják őket. Egy-egy porszívót például egy kölcsönzési nap alatt végighasznál 5—6 háziasszony is. Nem elsősorban az a haj, Hogy ä kölcsönző személy szabálytalanul jár el, hanem a gép nem bírja az igénybevételt, jóval a megengedhető idő előtt tönkremegy. Jelenleg is a szekszárdi 7 porszívóból csupán egy van üzemképes állapotban, a többi selejtezés, vagy javítás alatt áll. MÉSZÖV: — A problémák nálunk is hasonlóak, a köl_ csönzők pedig ragaszkodnak néhány áruhoz, amelyet csak új állapotban fogadnak el. Ilyen például a gyermekkocsi, holott a második kölcsönzés után szinte roncsként kapjuk vissza őket. — Van-e árváltozás az utób- • bi évekhez képest? NÉPBOLT; — Több éve változatlan a kölcsönzési díj, sőt az edényeknél mérséklés történt. MÉSZÖV: — 1966 óta a szövetkezetek önállóan alakítják ki a díjakat. A tagérdekeket figyelembe véve a növényvédő és húsfeldolgozó gépek díjai mérséklődtek, a gyermekkocsi díjai azonban — figyelembe véve az elhasználódás gyorsaságát — némileg emelkedtek. — Mi Tolna megyében a kölcsönzés jövője? Tegnap délelőtt Szekszárdon a TIT székhazában ülésezett a dél-dunántúli higiénikus középkáder szakcsoport. A közel hetven résztvevő a Tolna me. gyei, a Somogy megyei, a Baranya megyei és Pécs városi KÖJÁL-ból érkezett, hogy részt vegyen a jelentős tovább, képzési napon, melyen település-egészségügyi problémákat vitattak meg. Dr. Szelényi Béla, a Tolna megyei KÖJÁL állami köz. egészségügyi, járványügyi felügyelője, egyben üléselnök megnyitója után a felszíni vizek szennyeződéséről tartott előadást Posta Lajos főmérnök. Ezt követően ismét két Tolna megyei előadás hangzott el: Kalauz György, közegészségügyi ellenőr a szennyvízöntözésről, Dr. Sarkadi Ádám parazitológus főorvos pedig a szennyvizek parazito- lógiai vizsgálatáról beszélt. Dr. Sarkadi Ádám egy izgalmas vizsgálat eredményeivel is. mertette meg az üiés résztvevőit, mely a Tolna megyei KÖJÁL piacellenőrzés sorozatát tartalmazta. Hangsúlyozta, hogy rendeletek tiltják a szennyvízzel való öntözést, ugyanis a fekáliás szennyvíz, zel öntözött nyersen fogyasztott növények közvetítésével számtalan enterális megbetegedés terjedhet. A KÖJÁL pi. acvizsgálatn sajnos elkeserítő eredményeket tartalmaz, NÉPBOLT: — Bővíteni elsősorban a szekszárdi kölcsönző, boltot szeretnénk, ahol raktárproblémáink vannak. Ilyen irányú törekvésünkhöz a tanácstól is kérjük a támogatást. MÉSZÖV: — Dunaföldváron a helyi áfész önálló új épületet kíván építtetni, melyben kölcsönző és szolgáltató boltot nyitnának. A bővítéseket, készletnöveléseket mindenkor a helyi igények, és a legkorszerűbb technikai követelmények szerint alakítjuk. Kölcsönző-tevá- kénységünket a továbbiakban is megtartjuk, illetve fokozni kívánjuk. Megyei tanács: — Zárószóként, végighallgatva a nyilatkozatokat, csupán néhány jogos igényt és a kölcsönzéssel kapcsolatos észrevételünket szeretnénk megemlíteni. A dunaföldvári beruházás, ban — ha a kérelmet benyújtják és az jóváhagyásra kerül — a költség egyharmadát a tanács magára vállalja. Folynak tárgyalások a Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalattal, és ha a megállapodás iétrejön, akkor az ő kezelésükben boltot nyitnak Szekszárdon, ami feltétlen a lakosság igényének jobb kielégítését eredményezné. Észrevételünk a jelenleg üzemeltetőkhöz, hogy nincs megoldva Dombori üdülőtele. pének strandcikkekkel való ellátása, a barkácsszerszámok kölcsönzése, hiánvzik a nyári idényben a hűtőgép-kölcsönzés, javasoljuk a technikai eszközök gyakori lecserélését, és a heti, illetve havi - kölcsönzési díjak mérséklését. Ha ezeket a néhány tanácsunkat és kérésünket a továbbiakban figyelembe veszik, illetve megoldják. akkor egy lénést ismét előre haladunk a lakossági szolgáltatásban, a kölcsönzés terén. R. Gy. ugyanis a háztájiban termesztett növényféleségeken sok esetben kimutatták a fertőzött- séget. Sipos Sándor, a Pécsi Orvostudományi Egyetem járványügyi ellenőre egy Baranya megyei vizsgálatról számolt be „Felszíni vizeink higiénés minőségvizsgálatának hároméves vizsgálati tapasztalatai” címmel. Hangsúlyozta, hogy a felszíni vizek elszeny. nyeződésének oka leggyakrabban az, hogy a felszíni vízrendezés, a csapadékvíz-csatornázás, a szemét és hulladék kezelése nem megfelelő. Dr. Kovács Anna, a Tolna megyei KÖJÁL állami közegészségügyi, járványügyi felügyelőjének előadása a „szennyvízbirságolásról" szólott. Elmondta, hogy megyénkben körülbelül 25—30 olyan üzem működik, ahol a szennyvíztisztítás egyáltalán, vagy csak minimálisan van megoldva, s a szennyezett, esetleg fertőzött szennyvízzel veszélyeztetik megyénk felszíni vizeinek fizikai, kémiai, bakteriológiai tisztaságát. A továbbképzés szünetében az előadók rövid beszélgetésen vettek részt az SZMT orvosegészségügyi meg.yebizottságán. Az előadások után a Tolna megyei KÖJÁL kirándulást szervezett a vendégeknek, s bemutatták a Sió torkolati árvízkapu építkezését. Shakespeare már a XVII. század első évében Hamlet híres nagymonológjában írt a „hivatalnak packázási”-ról. Néhány évszázaddal ezelőtt is akadtak olyan elintézetlen akták, rendezetlen ügyek, miknek megoldásához nem kellett volna más, csak egy kis jóindulat. Most mégsem erről szólunk, hanem az ellenkezőjéről, amikor olyasmivel fordulnak a tanácshoz, vagy más szervhez, ami nem az ő hatáskörükbe tartozik, vagy egyenesen képtelen, teljesíthetetlen a kérés, követelés. Minden hivatalnak vannak „törzsvendégei”, s kö- zöttük olyanok, akik már klinikai esetnek számítanak ok- vetetlenkedéseikkel. A másik ügyféltípus az irodalomból jól ismert figura, 6 az örökös pereskedő, aki mintha csak arra született volna, hogy a hivatalban dolgozók életét megkeserítse. Csak akkor érzi jól magát, ha borsot törhet környezete, a szomszédok, rokonok, ismerősök orra alá. E cél érdekében aztán nem kímél pénzt, időt, a mások, de még a saját idegeit sem. Nézzünk meg a mai Péter- Páiok ügyei közül néhányat. Első lehet mindjárt a SALVUS VlZ ESETE. A megyei kereskedelmi felügyelőségnek egyik „ügyfele” havonta írja a leveleket azért, hogy a hozzá legközelebb eső élelmiszerbolt tartson Salvús vizet. A fent nevezett ital már régen „kiment a divatból”, csak nagyon kis mennyiségben gyártják, a minimális kereslet mia.tt. Ennek ellenére, a panaszostól kétszáz méterre lévő ÁBC-áruházöan majdnem minden kapható, — így Salvus víz is. A gyógyszertárak is tartanak néhány litert belőle, a mi emberünk azonban abban a kis boltban szeretne Salvus vi. zet venni, ahol nincs. Kérését minden elképzelhető okkal alátámasztja, hivatkozik hajlott korára, egészségi állapotára, le és felmenőági rokonaira, akik egytől-egyig felelős beosztásban dolgoznak, és ha kell megmutatják, hogy lesz a kis boltban is Salvus. A felügyelőség _ dolgozói már lemondtak arról, hogy megmagyarázzák a panaszosnak, nem ő az egyetlen vevő, és a szomszédék kisfiát is átküldhetné az ÁBC-be gyógyvízért -r- még a szokásos fagyi vagy rágógumi árát is belekalkulálva — sokkal olcsóbb lenne, mint ajánlott leveleket postára adni. Mellesleg a posta messzebb is van, mint az áruház. Az ügyintézők foglalkoznak a gondolattal, hogy a legközelebbi levélre válaszul nagyobb mennyiségű Salvust küldenek ajándékba az öregúrnak, legalább addig nyugtuk lesz, míg az tart. A másik ügyet úgy lehetne összefoglalni röviden: DRÁGÁBB A LEVES, MINT A HÜS. A különböző szervekhez írt ajánlott és express levelek többe kerültek mint a javítás. A panaszos varrógépe ugyanis, rövid használat után, csak cikkcakkba varrt, ezért a közeli termelőszövetkezet javító- szolgálatához fordult segítségért. Itt udvarias levélben közölték, hogy gépét nyolc napon belül megjavítják, ha beszállítja — bár nincs garanciális javításokra megállapodásuk. A tulajdonos egy tapodtat sem vitte lengyel masináját, pedig bedolgozó egy ktsz-ben, munkaeszköze a gép. Ehelyett írt egy levelet a felügyelőségnek, melyben közölt egy határidőt: ha addig nem javítják meg a gépét, ha kell lengyel szerelők bevonásával, akkor levelet ír a Magyar Rádiónak, és az MSZMP Központi Bizottságának. A kereskedelmi felügyelőség nem felügyeleti szerve a termelőszövetkezetnek, egyéb, ként is azok jóhiszeműen jártak el, nem tehettek semmit, azonkívül, hogy levélben közölték a panaszossal: forduljon ahhoz a bolthoz, ahol a gépet vásárolta, ők megadják a további felvilágosítást. Emberünk eközben írt a Rádiónak, és ismét a felügyelőségnek. Báí ajánlott levei vaskos sértéseket tartalmaznak, a felügyelőség embere nem sértődött meg, hanem kiutazott a panaszoshoz, kerített egy szerelőt a szomszéd utcából, aki megszorította a kilazúlt csáváit —• húsz forintért. A harmadik ügy hasonlít legjobban az Arany János által megénekelt Fülemüle történetéhez. A szekszárdi városi -ta., nács igazgatási osztályán már nem tudják BOSSZANKODJANAK-E, VAGY NEVESSENEK. Ha leesik a hó, megjelenik két szomszéd. Egy vastag kö- teg akta szól arról, hogy Péter nem tudja a háza mögül eltakarítani a havat, mert Pál nem engedi be az udvarába^ Már mindkettőjüket bírságolták, ment levél a rendőrséghez, hogy biztosítson karhatalmat a hó eltakarításához, ment levél a pénzügyi osztályhoz, hogy hajtsák be a bírságot, a felekhez, amiben, közölték a legutóbbi határozatot, a költségvetési üzemhez, hogy adjon munkást aki eldobálja a havat. Ha mindez már együtt volt, egyeztették az időpontokat is, akkor Pál kijelentette: az ő havára ne dobálják rá a szomszéd havát, hordják ki az utcára. így ment ez egész télen. A vita nem zárult le, csupán felfüggesztette a tavasz, mikor is a hó elolvadt. A következő télen folytatódik a játék, a tanácson már felkészültek rá, hogy az idén is megjelenik a két ember, ha beköszönt a tél. Ennél már csak az anya és lánya esete cifrább. Az q ügyük címe: KÖTÉLHÜZAS is lehetne. Kezdetben egy közös megegyezéssel felhúzott előszoba-elválasztó falon vitatkoztak, lebontsák, vagy ne? Miután négy határozat és egy bírósági döntés után lebontották, abban nem tudtak megegyezni, hogy a ruhaszárító kötelet keresztbe, vagy hosz- szába feszitsék-e ki. Ebben a nagy horderejű kérdésben is a városi tanács döntött, és arra is kötelezte az anyát, hogy az elvágott kötél helyett vásároljon másikat a lányának. Szerencsére az évi forgalom, hoz képest nem sok az efféle ügyek száma, de más, valóban fontos munkától veszi el az ügyintézők idejét, energiáját Több-kevesebb okkal, szidjuk a bürokráciát, az aktagyártást, ám vannak olyan eseték is, mint a fenti példák bizonyítják, mikor az emberek maguk szaporítják fölöslegesen az akták számát. IHÁROSI IBOLYA Népújság 5 1971. október 7. Napirenden : A felszíni vizek szennyeződése Dél-dunántúli higiénikus középkáder szakcsoport ülése Szekszárdon
