Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-07 / 236. szám

KORUNK A szén jelene és Több nyugati országban az utóbbi tíz év során a szénbá­nyászat mély válságba került; manapság az ott felhasznált energiahordozóknak túlnyomó többsége olaj és földgáz, de viharos tempóban terjed a nukleáris energia alkalmazása is. A szén jelentőségének csök­kenését jól példázza a Etuhr- vidék esete, ahol az 50-es évek végén még 140 bánya működött (330 ezer foglalkoz­tatottal), ma viszont mindössze 58 termel ki szenet (munká­saik száma alig haladja meg a százezret). Az összképet — a szén szempontjából — valame­lyest kedvezőbbé teszi az a tény, hogy míg 1957-ben 1,6 tonna volt egy bányász nyolc­órás műszak alatti termelése, ma már több mint 3,7 tonna. kettgyáraink szénigényét is még sokáig ki keli elégítenünk. Ugyanakkor gondoskodni kell a más fűtőanyagokkal nem he­lyettesíthető egyedi- és köz­ponti fűtések szénszükségleté­nek fedezéséről is. Nem enged­hetjük meg magunknak azt a luxust, hogy a meglévő szén­erőműveinket leszereljük, vagy átalakítsuk, pillanatnyilag (és még valószínű jó ideig) sokkal gazdaságosabb, ha továbbra is szénnel látjuk el őket. Ezenkí­vül a szénre épült és ma még megfelelő állapotban lévő ipa­ri kazánok is tekintélyes meny- nyiségű szenet igényelnek. NEM LETT OLCSÓBB... HELYÜNK A VILÁGBAN Mi a helyzet hazánkban? Kétségtelen, hogy a szén ná­lunk is elvesztette évszázados hegemóniáját, és sok területen átadja helyét az olajnak és a földgáznak. Bizonyos, hogy mint már jóideje, a következő években is folyamatosan csök­kenni fog a szénfelhasználás részaránya az energiahordozók sorában. A termelendő szén mennyisége azonban még igen sokáig azonos szinten marad, figyelembe véve az energia- igény fokozott növekedését. A távolabbi jövő valószínűleg né­mi csökkenést hoz a mélymű­velésű széntermelésben, amit a külfejtésű bányászat ellen­súlyoz majd. Népgazdaságunkban a kiter­melendő szén mennyiségének az eddigi szinten való tartását sokféle szempont indokolja. Lehet ugyan, hogy a koksz, mint fűtőanyag iránti igény csökkenni fog, de a vaskohá­szathoz szükséges koksznak to­vábbra is rendelkezésre kell állnia, méghozzá növekvő mennyiségben. Az sem kétsé­ges. hogy a már meglévő bri­Sokat azt hiszik, hogy a szén iránti kereslet csökkenésével azt olcsóbban lehet beszerezni a világpiacon, így gazdaságo­sabbnak válnék, ha hazai ki­termelés helyett inkább im­portból fedeznénk a szükség­leteinket. Az igazság az, hogy a tőkés országokból származó szén semmivel sem lett ol­csóbb. tekintettel arra, hogy inkább leállítják a bányák mű­velését, mintsem „áron alul” adják el a szenet. Nem kétsé­ges tehát, hogy szénbányáink ésszerű keretek közötti fenn­tartása a cél, természetesen törekedve arra, hogy fokozott gépesítéssel, a korszerű fejté­si módok bevezetésével trónéi. kedvezőbb legyen az egy főre eső szénkihozatal, a szén ön­költsége. SZÉNRŐL — SZÉNRE Ha nem is vagyunk „szén- bányászati nagyhatalom”, sze­neink miatt azért nem kell szégyenkeznünk. Csak az a baj, hogy a felhasználók kevésbé vannak tisztában a hazai szén­fajták tulajdonságaival. HiUi'<tinÍA.us . imokk.i) biztosított bánya. TT rrirr r Pr?A?r « s Huto- es rutosisak • •• rr% jovoje Egyetlen kőszenünk, a me­cseki fekete szén 5200—3000 kalória fűtőértékű. Jellemző tulajdonsága, hogy a tűztérben égés közben összesülhet, s az összetapadt szénrészek a levegő átáramlását akadályozzák. Igen jól tárolható, nagy és kis mennyiségben egyaránt. A tatai, dorogi, oroszlányi bányákból a legjobb minőségű, kis nedvesség- és hamutartal­mú hazai barnaszén kerül ki. Könnyen gyullad, hosszú láng­gal ég, de sajnos nagy kormo­zóképességű és porlódásra is hajlamos (fűtőértéke 4400— 5500 kalória.) A várpalotai nemesített lig­nit kiváló égési tulajdonságú, kis víztartalmú és hamujú, könnyen gyulladó szén, vi­szonylag nagy — 4100—4500 kalória — fűtőértékkel, ön­gyulladásra hajlamos, így a nagyobb mennyiségben való tárolása kockázatos. A 3100—3800 kalóriás borso­di, ózdi szenek fás szerkeze­tűek, nagy nedvességtartalom­mal és kevés hamuval. Szabad levegőn felülete hamar kiszá­rad, emiatt könnyen porlódik. Minden háztartási tüzelőberen­dezésben jó hatásfokkal tüzel­hető. A nagy nedvességtartalmú ajkai szén a legrégibb keletke­zésű hazai barnaszén. A ne­hezen gyulladó szénfélékhez tartozik, de begyújtás után egyenletesen ég (fűtőértéke 3200—4100 kalória). A balinkai és dudari bá­nyák szene könnyen gyullad és hosszú lánggal ég (3300—4200 ! kalória), öngyulladási és por- lódási hajlama miatt rosszul bírja a tárolást. A nógrádi szeneknek (2900— 4300 kalória) háztartási tüzelő- berendezésekben való felhasz­nálása — nagy hamujuk miatt — nem gazdaságos. A hazai brikettek bitumen kö­tőanyaggal készülnek, ezért le­vegőfelesleggel kell elégetni őket, elkerülendő a túlzott ko­romképződés. Legjobban cse­répkályhában és egyaknás vas­kályhában felülről lefelé éget­hető el. Keve^'-' tudják, hogy fűtőértéküi '. 5 százalékkal nagyobb, mint az NDK-briket­té! Ez utóbbi mellett viszont az szól, hogy magas nyomás­sal, kötőanyag nélküli prése­léssel készül, így viszonylag alig kormoz. Ezekből a szenekből a fel- szabadulás óta 1970 végéig 562 millió tonnát termelt ki a ma­gyar bányászat. Az importált szeneket kokszolásra, mozdo­nyok fűtésére, vegyipari cé­lokra stb. használják fel. A képen látható „agyhűtő” berendezés a motorkerékpáro­sok védősisakjára hasonlít, csak valamivel nagyobb annál. Belülről rugalmas gumimemb­ránnal vonták be, hogy szoro­san illeszkedjék, simuljon a viselője fejére. Ma már sok országban a mentőautók el­maradhatatlan tartozéka, hogy szükség esetén a beteg fejé­ne ' ''ütését vagy melegítését lássa el. Míniusz 20 C foktól A repülőkonstruktőrök min­den leleményességükkel a gé­pek súlycsökkentésére törek­szenek. Uj anyagok felhaszná­lásával, a fejlődő technika eredményeinek gyors beveze­tésével egyre újabb kilókat és mázsákat „faragnak le” a gé­pek önsúlyából. Angol szak­emberek e törekvések jegyé­ben a jövőben fűtött padozat alkalmazására térnek át a BEA légiforgalmi társaság gé­pein, ami gépenként több mint 100 kg súlymegtakarítást ered­ményez, emellett gazdaságo­sabb is, mint a légbefúvásos fűtés. A szendvics-szerkezetű 50 C fokig bármilyen hőmér­séklet előállítható a sisak bel­sejében a beépített hűtő- és fűtőelemek segítségével. Két hajlékony vezetékkel csatlako­zik a vezérlőasztal műszerfalá­hoz, amelyben a félvezető ele­meket árammal ellátó egyen­irányítót, továbbá a szabályozó automatikát helyezték el. Az egész sisak súlya mindössze 2,8 kg, áramfelvétele 250 watt. padozatelemek két alumínium- lap között elhelyezett szilárd PVC-habból állnak, a fűtőele­mek ezekbe vannak beágyaz­va. A hőfokérzékelő-rendszer automatikusan kapcsolja be, vagy ki a fűtést, így az utas­térben egyenletes hőmérséklet uralkodik. Valószínű, hogy ezek a „Thermolam” nevű fűtött pa­dozatelemek később a „polgá­ri” használatban, lakásfűtés céljára is elterjednek, már ahol eléggé gazdaságos az elektromos áramnak hőfejlesz­tésre való igénybevétele. Praktikus padlófűtés Lóerő helyeit kllovaít 1975 utón fokozatosan érvény­be lép a mértékegysége:-, terüle­tén az 1970-ben nemzetközileg elfogadott Sl-rendszer (Systeme International d’Unités — Nemzet­közi Egységrendszer) Sl-rendszer a tizedes számrendszer logikus továbbfejlesztése, amelynek cél­ja — a könnyebb nemzetközi megértésen kívül — a számítá­sok egyszerűsítése. A gazdasági életben és a kutatások területén sok millió munkaóra szabadul fel az új mértékegységekkel. Elvont rizikói nagyságok mérése hat alapegységgel, valamint az anyag és részecskék mennyisé­gét kifejező új, hetedik egység­gel a tizedes rendszer alapján mindenképpen kifejezhető. Ezek az egységek: a méter (m) hosz- szúságok mérésére; a kilogramm (kg) súlyok mérésére; a másod­perc (s) az idő mérésére; az amper (A) az elektromos áram­erősség mérésére; a Kelvin (K) a hőmérséklet mérésére; a Can­dela (cd) a fényerő mérésére és a mól (mól) az anyag és ré­szecskék mérésére. Nem logikus ugyan, de meg­nyugtató, hogy az időmérés 60-as beosztású egysége megmarad. 1978-tól kezdve nem használják többé a faiparban az eddig megszokott sokféle mértékegysé­get. A hétköznapi életben leg­érdekesebb lesz az autók motor­erejének kifejezése kilovatíban; egy 100 lóerős autó a jövőben 74 kilovattos autó lesz. Meg kell majd szokni a meteorológiai je­lentéseket is Kelvin-fokban kife-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents