Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-07 / 236. szám

A birtok az öné Mr Beckett.' Megyek, áthozom a lovakat .Estefelé átjövök szántani. E.S.Gardner novellájából rajzolta Schubert Péter Az öreg Higbee halála után a birtokot örökösei eladták.Az adásvételt John Famham in­gatlanügynek közvetítette. Sam Beckett vidáman szántott Cij földjén.Közfef odapillantott néha fi­cánkoló lovaira.Besö­tétedett. A kígyó és a hipnózis Az emlősállatoktól és a ma­daraktól eltérően a kígyók nem pislognak, mivel nincsenek szemhéjaik. Pontosabban: az evolúció folyamán szemhéjaik összenőttek és átlátszóvá vál­tak, ennek következtében a pislogási reflex is elmaradt. A kígyók nézése merevnek, hi­degnek és szúrósnak tűnik, így nem csoda, ha sokan hipnoti­kus tulajdonságokkal ruház­zák fel e hüllőket. Pedig szó sincs ilyesmiről. A szemlélőt az téveszti meg, hogy a béka valóban önként közelíti meg á siklót, de ezt egyáltalán nem hipnózis hatá­sára teszi. Akkor hát miért? A magyarázat viszonylag egy­szerű. Tudjuk, hogy a béka nem fordít figyelmet a moz­dulatlan tárgyakra. Csak kö­zelebb kell menni tócsájukhoz, valamennyien gyorsan a víz alá merülnek. Ha mozdulatla­nul állunk a tócsa szélén, a békák 8—10 perc múlva ismét megjelennek a felszínen, ügyet sem vetve az emberre. A ná­lánál nagyobb mozgó tárgyak arra késztetik a békát, hogy elrejtőzzék, a kisebbek — lep­kék, legyek, férgek — viszont élelemszerzésre, támadásra ösz­tönzik. Ezt a sajátosságot hasz­nálja ki a vízisikló. Mozdulat, lanul fekszik a vízparton, de 10—15 másodpercenként kive­ti szájából férgecskeszerű ket­téágazó nyelvét. A béka a siklót nem veszi észre, de látja a féregnek vélt nyelvecskéjét és hozzálopód- zik. Amikor eléri a számára végzetes határvonalat, a sikló hirtelen támadásba lendül. Az egyik legveszedelmesebb mérges kígyó, a levantai vipe­ra, a vizisiklóhoz hasonlóan lesben állva várja a zsák­mányt. Források mellett rej­tőzik el, vagy felkúszík a fára és ott helyezkedik el az ága­kon, ahová gyakran szállnak le a madarak; ezeket is nyel- vecskéjével csalogatja magá­hoz. Egy másik mérges kígyó — a keresztes vipera — erdei és mezei egerekre vadászik, ki­szimatolva tartózkodási helyü­ket. A vipera ráveti magát az egérre, s méregfogaival meg- mar ja. Az áldozat még megle­hetősen messze elvánszorog, de a vipera szimatjával nyo­mon követi és csak a már ki­múlt áldozatot nyeli le. Ez újabb bizonyíték a hipnotikus erő megdöntésére. A négy méter hosszúságot elérő óriáskígyóról, a történe­tekben oly félelmetesnek be­állított Boa constictorról is számtalan kísérlet tanúsítja, hogy a nyúl, vagy a tengeri malac egyáltalán nem esik a kígyó „bűvkörébe”, az utolsó pillanatig igyekszik támadója elől. Ma már bebizonyított dolog, hogy a hipnózisnak semmi kö­ze a kígyók élelemszerzéséhez, éppúgy csellel egybekötött tá­madással kaparintják meg a zsákmányt, mint sok más állat, Népújság 4 1971. október 7. MEGHALT! MEGÖLTÉK! Budi, Kónyi, Bubi, Filó, Tacsi, Miéi, Lajcsi, Topé és az eltűnt páncélszekrény Alvilági becenevek. Termé­szetesen mindegyiküknek van rendes neve, de egymást szinte kivétel nélkül becene­vén szólították. Rudi Sárközi Józseffel, Kónyi Sárközi Gyula, val, Bubi Sárközi Jánossal, Fi­ló Tajkuna Józseffel, Tacsi Ko­lompár Jánossal, Mici Kaiá- nyos Rozáliával, Lajcsi Kolom­pár Lajossal és Töpe Tajkuna Ferenccel azonos. Valamennyi, en szekszárdi lakosok, és a ci­gányság legzúllöttebb rétegé­hez tartoznak. A két legfiata­labb — Lajcsi és Töpe — ki­vételével többszörösen bünte­tett előéletúek. Családi kör­nyezetük is jellegzetes búnfé. szék: hozzátartozóik közül már soknak meggyűlt a baja a ha­tóságokkal. Rudinak az apja ellen például jelenleg éppen társadalmi tulajdon elleni bűn­cselekmény miatt folyik eljá­rás. Kolompár János ember­ölés, rablás és más bűncselek­mények miatt eddig összesen húsz évi börtönbüntetést ka­pott és töltött le, de szabadu­lás után sem kezdett új életet. Az általános iskola nyolc osz­tályát csak ketten végezték el, de olyan is akad köztük, aki egyáltalán nem járt iskolába. A legkülönbözőbb munkahe­lyeken dolgoztak, de nem be­csülték meg magukat: a tisz­tességes munka helyett inkább bűnös módszerekkel igyekez­tek anyagiakhoz jutni. * Ismeretes, hogy ez év nyá­rén eltűnt a szekszárdi áfész irodájából a páncélszekrény. Egy pillantig sem volt vitás, hogy példátlan bűncselekmény történt. Mivel napokon kérész, tül nem jött hír a tettesek kéz. rekerüléséről, a laikus is arra következtetett, hogy jól szerve, zett bűncselekményről van szó. Most azonban már az ügyészség készíti a vádiratot, ami egyebek közt azt is jelzi, hogy kézrekerültek a tettesek, és nemsokára a törvény előtt felelnek tetteikért Sárközi József ez év febru. árjáig — nem egészen fél évig — a szekszárdi áfésznál volt alkalmazásban, és jól megis­merhette a Jókai utcai központi irodaépületet. Megfigyelte az irodák elhelyezkedését, a biz­tonsági berendezéseket. Tudta, hogy melyek a fizetési napok, és mint szövetkezeti dolgozó, természetesen megfigyelhette a pénztárhelyiséget is. Amikor a szövetkezetnél a munkaviszo­nya megszűnt, elhatározta, hogy egy fizetési nap előtt be­tör a szövetkezeti pénztárba. Arra számított, hogy előző nap kihozzák a bankból a pénzt, és a pénztárszekrényben vagy 20Ó 000 forintot talál majd, s azt már „érdemes lesz” ellop­ni. Úgy kalkulált, hogy nem tudja egyedül végrehajtani a A Faanyagvédelmi és Fa­telítő V. dombóvári üzeme faipari mérnököt, vagy technikust technológusi, faipari szakmunkást parkettgépbeállítói, asztalos szakmunkást tmk-asztalosi munkakörbe, valamint targoncavezetőt vesz fel. (19) tervezett betörést, ezért társa­kat keresett — és talált. Előkészítették a betöréshez szükséges eszközöket, majd be­ültek a város egyik presszójá­ba, hogy alibijük legyen, hogy­ha netán gyanúba keveredné­nek. Záróráig a presszóban töl. tötték az időt, majd éjfél után egy óra tájban kezdték meg a betörést. Mindenekelőtt kikap­csolták az árammérőt, lefűré. szeltek egy lakatot, befeszítet. ték a pénztár vasrácsát és aj­taját, majd megrongálták a ri­asztóberendezést, és hozzálát­tak a páncélszekrény felnyitá­sához. Csákánnyal, baltával próbálkoztak, sőt, még for. rasztólámpával is melegítet­ték a szekrény egyes részeit, de nem tudták felnyitni. Végül be kellett látniok, hogy nem boldogulnak vele. Az idő köz­ben sürgetett, és végül úgy határoztak, hogy elviszik az egész páncélszekrényt. Egyikő­jük vísszaszaladt a kézikocsi­ért a cigánytelepre, mert anél­kül lehetetlen lett volna a szál. lítás, ugyanis a páncélszekrény súlya két és fél mázsa. Amíg a kézikocsi megérkezett, a töb­biek a bejárati lépcsőhöz gör­gették a súlyos pénztárszek. rényt. A lépcsőnél már fel tud­ták tenni a kocsira, s a rako­mánnyal a Jókai utcából a Tarcsay utca felé vették útju­kat, majd pedig öcsény irányá­ban ki a határba, kerülve ter­mészetesen a forgalmas utakat. Egy elhagyott mezei kúthoz értek, ott szétverték a páncél- szekrényt, és ekkor jöttek rá, hogy. egy kicsit elszáinították magukat. A szekrényben a 200 000 forint helyett csak alig több, mint 12 500 forint volt. A pénzt elosztották maguk kö­zött, a páncélszekrényt pedig belelökték a kútba. A betörés­nél használt csákányt eldob­ták egy félreeső helyen, a ké­zikocsit pedig összetörték, majd beiszapolták a Séd patak med­rébe, hogy az se legyen árul­kodó bűnjel. Nem kétséges, körültekintő, en jártak el, de azért annyira semmiképpen sem lehettek kö­rültekintők, hogy végül ne te­relődjön rájuk a gyanú, és ne bizonyosodjon be - bűnösségük. A páncélszekrényben például megtalálták Sárközi József te. nyérnyomát, a betörésben részt vevők ruházatában pedig olyan anyagmaradványokat találtak, amelyek a páncél- szekrényről lehullott festékkel azonosak, de a szekrény szi­getelőanyag-részecskéit is meg­találták a ruházatban. Kidé. rült, hogy a kézikocsi is lopott volt. Azt az egykori tulajdo­nos, Szabó Tibor Kemény Sán­dor utcai lakos határozottan felismerte. A kocsit még ez év februárjában lopta Sárközi Gyula. Amikor megtudták, hogy ke­resik a páncélszekrényt, több személyt hamis tanúzásra pró­báltak rábírni. Az egyik taxi­sofőrt például arra igyekeztek rábeszélni, hogy ha a rendőr, ségén kihallgatnák, mondja azt, hogy július 5-én két óra körül — tehát a betörés idő­pontjában őket fuvarozta. Köz. ben néhány cigánytelep! tár­sukkal is megegyeztek, hogy szükség esetén azt vallják: lát­ták őket autózni... A nyomozás során arra is fény derült, hogy ez á bűn­banda más bűncselekménye­kért is felelős. A Tolna me­gyei Gabonafelvásárló és Fel­dolgozó Vállalat raktárából búzát loptak, és azt értékesí­tették. Dehát itt is pechjük volt, eléjük került az a bizo­nyos narancshéj ... A gabona jellegzetes zsákokban volt, s azt felismerte náluk a tulaj­donos ... BODA FERENC

Next

/
Thumbnails
Contents