Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-07 / 236. szám

Ülésezett a szekszárdi tanács végrehajtó bizottsága Beszámoló az egészségügyi fejlesztés terveiről Ülést tartott tegnap délelőtt Szekszárd Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. Az ülés egyik fontos napi­rendi pontja volt az egészség­ügy közép és távlati tervei­nek tárgyalása. A beszámoló­ból kiderült, hogy a harmadik ötéves terv időszakára kitűzött fejlesztések megvalósultak. Gyarapodott az orvosi kör­zetek száma, eredmények születtek a betegségek megelőzésében, sikerült a termelőszövetkezeti tagok társadalombiztosítási rend­szerét úgy bővíteni, hogy az egyre jobban megköze­líti a bérből és fizetésből élők ellátási színvonalát. Bővült az öregek és a támo­gatásra szorulók egészségügyi és szociális ellátása. A járó­beteg-ellátást hét körzeti or­vos végzi, kilenc védőnő látja el az anya- és csecsemővédel­mi feladatokat, négy gyermek­körzeti orvos működik. A szo­ciális gondoskodás keretein belül egy szociálpolitikai fő­előadó és egy házibeteg-gondo- zónő végzi munkaköri felada­tait. A fejlődés nyilvánvaló, még­is azt kell mondanunk, az egészségügyi ellátás iránti fo­kozott igényeknek nem tudunk eleget tenni. Ez abból követ­kezik, hogy a város rohamosan fejlődik, a lakosság száma és az orvostudomány színvonala egyre emelkedik. A negyedik ötéves terv idő­szakában az egészségügyi ellátás fej­lesztésének legfontosabb kérdése a járóbeteg-gondo­zás jobb feltételeinek meg­teremtése. Már csak azért is fontos, mert a város fejlődését figyelembe véve a tervidőszak végére a lakosság száma körülbelül 31 ezerre emelkedik. A körzeti or­vosok számát kettővel emelik. Az első körzet kialakítása a tervidőszak elején, a másik pedig a végén válik szükséges­sé. Az új körzet rendelője a Wosinsky lakótelepen épülő bérház földszintjén kap helyet. Figyelembe véve, hogy Szek­szárd lakosságának körülbelül 20 százaléka 14 éven aluli, egy gyermekkörzettel is bővül az egészségügyi ellátás. Ezzel megközelítőleg 1200 gyermek jut egy orvosra. A megyei ta­nács vb tavaly decemberi ha­tározata alapján ra. Tevékenysége esetleg kiter­jeszthető lenne a szekszárdi járásra is. Ezzel egyidejűleg bővíteni kellene a védőnő- hálózatot. Évek óta nagy gon­dot jelent az egészsé igyi ve­zetésnek éppúgy, min a város lakóinak, hogy nincs tanács­adó helyiség. Ami van a tár­sadalombiztosítás épületében, szűkös, korszerűtlen körülmé­nyek között működik. A tervidőszak folyamán nyolcvannal emelkedik a bölcsődei férőhelyek szá­ma. Egy új bölcsőde a Petőfi és a Csaba utca között épül. A szo­ciális gondoskodás terén még több figyelmet fordítanak az idősebbek egészségügyi ellátá­sára. Központi beruházásból két öregek napközije épül, 25 —30 férőhellyel. A házi szo­ciális gondozók száma emel­kedni fog. Ez elsősorban azo­kat szolgálja, akik nem jutot­tak be szociális otthonba, vagy igényjogosultak ugyan, de nem kívánnak intézetbe menni. A jelentés a városi tanács kezelésében lévő egészségügyi hálózat eredményeiről és fej­lesztési terveiről szól. A végre, hajtó bizottság elfogadta a je­lentést, s egyben megbízta az egészségügyi osztályt, hogy készítsen összefoglaló jelentést minden olyan egészségügyi in­tézményről. ami Szekszárd vá­ros lakóit is szolgálja. Ide tar­tozik például a kórház is, ami megyei irányítású. A fentieken kívül tárgyalt a végrehajtó bizottság a negye­dik ötéves terv időszakában megépülő kisebb létesítmé­nyekhez kivitelezői kapacitás biztosításáról. Sem az állami, sem a tanácsi építőipari válla­lat nem vállal kisebb építke­zéseket, így számba kell ven­ni ktsz-eket és a termelőszö­vetkezetek építőbrigádjait is. Ezekkel együtt is kapacitás- hiány mutatkozik. A mélyépí­tésnél éppen ellenkező a hely­zet. A város nem tud annyi munkát biztosítani, amennyit el tudnának végezni. A továbbiakban a végrehaj­tó bizottság egyéb ügyeket tár­gyalt. Órabére: huszonkét forint Még egy fél esztendeje sincs annak, hogy megjelent a rendelet a munkások és alkal­mazottak alapbérrendszerének módosításáról. A rendelet törvényesen le­hetővé teszi az eddiginél jó­val magasabb órabért, amely egyes szakmákban elérheti a 22 forintot, illetve a kiváló szakmunkás havi fizetése az ötezer forintot. Ez persze nem azt jelenti, hogy ezentúl min­denki és minden szakmában azonnal vastagabb borítékot követelhet. A jogszabály mel­lé pénz is szükséges, ezt pe­dig a vállalatoknak kell előte- remteniök. A rendelet, amely a nyáron lépett életbe és a végső al­kalmazási határideje: 1973. ja­nuár elseje — lehetővé teszi, hogy a vállalatok bérpolitiká­jukban még inkább a végzett munka alapján differenciál­janak. Tehát a szakmailag leg­igényesebb, a legtöbb gyakor­lati tapasztalatot követelő és a fizikailag legnagyobb erőfeszí­tést kívánó tevékenységeket sorolják előbbre. Nem mindegy, hogy azonos szakmán belül, ki hogyan fe­lel meg a követelményeknek, mert bizony 14 forinttól 22 fo­rintig széles a skála; ez egy­ben nagy ..húzóerő” is. ötven vállalatnál végzett A történelmi regény és az ifjúság Harminckét író részvételével tanácskozás kezdődött Szekszárdon A Magyar írók Szövetségé­nek gyermek- és ifjúsági iro­dalmi szakosztálya, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség Tolna megyei Bizottsága, a Babits Mihály megyei mű­velődési központ, és a Toin-a megyei Könyvtár rendezésében kétnapos tanácskozás kezdő­dött tegnap a művelődési köz­pontban. A tanácskozáson részt vevő írók kedden, a déli órákban érkeztek a megyeszékhelyre, majd városnézésen vettek részt, amely a Babits-emlékház megtekintésével fejeződött be. Délután Bátaszéken. Bonyhá- don, Dombóváron, Dunaföld- váron. Faddon, Pakson, Tamá­siban, Tolnán és Szekszárdon találkoztak olvasóikkal. Este a Gemenc Szállóban a tisztele­tükre rendezett fogadáson Sza­bó Géza, a KISZ Tolna me­gyei Bizottságának első titká­ra köszöntötte őket. Szerdán reggel 9 órakor a megyei . művelődési központ hírlapolvasójában kiállítás nyílt a tanácskozáson részt vevő írók műveiből. A meg­beszélés délelőtt 10 órakor kezdődött a művelődési köz­pont márványtermében, ahol dr. Vadas Ferenc igazgató üd­vözölte a vendégeket, majd Cseres Tibor bevezetője után dr. Köpeczi Béla, az MTA fő­titkára emelkedett szólásra. Többek között elmondotta, hogy aktuális ma a-történelmi regényről beszélni, mert a múlt képének idézése nem másodlagosan vetődik fel. Hogy erről a múltról milyen tudat alakul ki az emberek­ben, az nemcsak történet- tudománytól függ, mert az irodalom is nagy hatással van a magyar nép történeti tuda­tának alakítására. Beszélt a történettudományban folyó vi­tákról, a deheroizálás kérdé­séről és arról, hogy a múltban a társadalmi tuda* kialakítá­sában az értelmi nevelésre tettük a hangsúlyt, de nem szabad elvetni ennek emoci­onális oldalát sem, és ebben a történetírás nagy szerepet játszhat. A bevezető előadás után Passu th László kért szót. El­mondotta, hogy a történe'mi regény nagy szerepet játszik a közönség érdeklődésének fel­keltésében és elősegíti, hogy az egzaktabb művek is meg­felelő talajra találjanak. Per­jés Géza a történelmi regény hanyatlásának okairól beszélt. Földes Péter a történelmi re­gény hanyatlásával kapcsolat­ban elmondotta, hogy az iro­dalom világában tapasztalható útkeresési problémákat gyak­ran nevezték válságnak, de ő most nem érzi ezt a válság- hangulatot. Lengyel Balázs szerint, a mindennapi élet áb­rázolása azért hiányzik a tör­ténelmi regényből, mert ezzel a történettudomány is adós maradt. Tüskés Tibor azokról az okokról, motívumokról be­szélt. amelyek meghatározzák, hogy egy ifjúsági mű jól, vagy kevésbé jól sikerült alkotás. Ezután dr. Köpeczi Béla visz- szaté'-t a vitában felvetődött kérdésekre. A megbeszélés a délutáni ó’-ákSan ért véget. Utána a résztvevők kirándultak Ge- mencbe. A tanácskozás csütörtökön délelőtt folytatódik. felmérés tanulsága szerint még nem mindenütt történt meg a munkások végleges be­sorolása. Pedig ebben, — még "akkor is, ha anyagilag most nem tud többet nyújtani a vállalat — szükséges és érde­mes dönteni. Az igaz, hogy a türelmi időbe még bőven be­lefér az új alapbérrendszerre való áttérés, de — nem árt sokszorosan hangsúlyozni, hogy — ennek az ellenértékét a vállalatoknak saját maguk­nak kell látrehozniok!... Ha az emberek személy szerint is tudják, hogy az új besorolás szerint mennyi lehet a maxi­mális órabérük, akkor számí­tani lehet támogatásukra min­den olyan közös erőfeszítés­hez. amelynek eredményei.’nt elérhetik a maximumot. Ame­lyik vállalct előbb tud élni a rendelet adta lehetőséggel, könnyebben képes magához kötni és oda „édesgetni” a legjobb szakmunkásokat. Két oldala van tehát az egyenletnek: az emelkedő óra­bérek és ennek ellenértéke. Mert bizony sokhelyütt nem ártana ennek érdekében — vagy a valóra váltással párhu­zamosan — a normákat is fe­lülbírálni. A normák karban­tartása olyan tartalékokat rejt, ami éppen a magasabb bére­ket alapozhatja meg. Az órabérek, — a rendelet adta lehetőségekkel élve — je­lentősen emelkedhetnek. Ezt a vizsgált ötven üzemben min­denütt tudták. Nem mindenütt fordítottak azonban figyelmet a végrehajtás poiitikai előké­szítésére, a rendelet megma­gyarázására. Ez pedig azért nagyon fontos, mert a válla­latok csak akkor képesek a most már hivatalosan fizethe­tő magasabb órabérek ellen­értékét megteremteni, ha a munkásokat megnyerik az ügy­nek; ha tudatosítják az embe­rekben azt, hogy a növekvő és természetes igényeik a mun­kákban is többet és főként jobbat követelnek! A bizonyítás időszaka kö­vetkezhet most el sok üze­münkben, A gazdasági, mű­szaki vezetőkön kívül az a fel­adat hárul a munkásemberek­re is, hogy ki-ki a maga módíán vegye ki részét a munkából, hogy azután majd ki-ki a végzett munkája alap­ján részesedjen is a javakból. BÁN JÁNOS A hortobágyi tudományos tanácskozás állásfoglalása: Legyen nemzeti park a puszta •• _ Ontözotelepek hét változatban tovább emelik a főfoglal­kozású üzemorvosok szá­mát. A mérőm űszergyár és a Vasipari Vállalat, vala­mint a Bőrdíszmű és a MEZŐGÉP betegeit egy- egy orvos látja majd el. Az élve születések száma az utóbbi években emelkedett, de ezzel egyidejűleg nőtt a kora­szülöttek száma is. Ez megkö­veteli az egészségvédelmi szol­gálat további fejlesztését. Szük­ség lenne tehát egy terhesta­nácsadó nőgyógyász szakorvos­1971. október 7. Szerdán elutaztak Debre­cenből azok a szovjet, NDK- beli és bolgár, vízügyi szak­emberek, akik korszerű esőz- tető öntözőtelepek tervezésé­ben működtek együtt magyar kollegáikkal. Közös munkájuk célja az esőztető módszerű öntözés gépesítésével és mun­kaigényességének csökkentésé­vel összefüggő kérdések tisztá­zása volt, Megbeszélésük so­rán elfogadták egy hatszáz hektáros mintn-öntözőielep tervét, s ezt később hét válto­zatban dolgozzák ki. A válto­zatok felhasználják és össze­gezik majd mind a négy or­szág legjobb tapasztalatait, módszereit, s megoldásokat ad­nak az egyes országokban gyártott és kapható berende­zések leggazdaságosabb ki­használására. A tervvariációk szerint a különböző országok­ban bemutató öntözőtelepeket építenek. (MTI) G f f • f Leporias Visontán a Thorez külfejté- ses bányaüzem területén szer­dán megkezdte próbaüzemelé­sét az új me-ftéklét.vás szén­fejtőgép. A gépet a Német Demokratikus Köztársaságban gyártották. Vagonokban, alkat­részenként érkezett Visontára, a bánya ottani gépszerelő­telepén rakták össze. A hat emelet magas gépóriás Euró­Szerdán. folytatódott a hor­tobágyi tudományos tanácsko­zás. Kiváló tudósok, kutatók ismertették a puszta geológiai viszonyait, vízgazdálkodási helyzetét, a szikes talajok és az öntözés kölcsönhatását. Előadást és konzultációt tar­tottak a Hortobágy néprajzi értékeinek kutatásáról és ennek nemzetközi vonatkozásairól va­Visontán pában is újdonság. Vízszintező berendezése biztosítja, hogy ferde terepen, dőlt beállásban is teljes biztonsággal dolgoz­zon, teljesítménye kimagasló: óránként 800 tonna szén fej­tésére képes. A gépóriás próbaüzeme 192 óráig tart. Ennek sikeres be­fejezése után kezdi meg az üzemszerű termelést. (MTI) lamint a honismereti progra­mokról. A mezőgazdasági szakemberek a Hortobágy mezőgazdasági hasznosításá­nak lehetőségeit és perspektí­váit vázolták. Dr. Ács Antal, a Debreceni Agrártudományi Egyetem rek­tora foglalta össze a kétnapos tudományos tanácskozás ta­pasztalatait. A tanácskozás elsőrendű célja volt elősegíteni a „Hor­tobágy nemzeti park” létreho­zását, s ezzel valamennyi elő­adó, felszólaló egyetértett. Ed­dig is már sok tanácskozást, konzultációt tartottak ennek érdekében, de nem jutottak közelebb a megvalósításhoz, holott a nemzeti park létre­hozása nemcsak nemzeti, ha­nem európai érdek is. (MTI).

Next

/
Thumbnails
Contents