Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-06 / 235. szám

Napfényes Koreában A CSOLLIMA Amikor megérkezésünk után a főváros melletti szunáni re­pülőtérről a 40 kilométeres betonúton a gépkocsisor vé­gighajtott a széles Rjong Hing és az Ual Hiang sugárutakon, az első, ami szemünkbe ötlött, a város egyik magas dombján felállított Csollima-szobor volt. Bárhová is mentünk később a városban, ezt a szobrot min­dig láttuk, úgy magasodott a város fölé. Kísérőink elmon­dották, hogy ez a szobor a mesebeli Táltos-lóra emlékez­tet, amely abban különbözik a többi lótól, hogy azoktól ti­zenhétszer gyorsabban szá­guld. Most is a gyors szágul­dás, a szakadatlan előrehala­dás jelképe a Csollima. A ló- szobor hátán egy könyvet ma­gasra emelő munkás és egy parasztasszony látható, ők jel­képezik a két dolgozó osztály összefogását az új társadalom építésében. A száguldó táltos ló egyben a munkaverseny jel­képe is. Dekorációként láttuk viszont a meglátogatott üze­mekben, a hamhüngi „Február 8” nevet viselő műanyag- és műszálgyárban, a Rjongszoni Gépgyárban, de — villanykör­tékből kirakva és esténként kivilágítva — a középületek tetején is. A gyárak dolgozói és veze­tői elmondották, hogy a mun­kaverseny fő célja jelenleg az, hogy hatéves tervüket rö- videbb idő alatt teljesítsék. Ezzel párhuzamosan társadal­mi munkaakciókra is mozgó­sítanak. Kísérőink elmondták, hogy így építették fel, szak­emberek irányításával, a fővá­ros főiskolai hallgatói a Te­dong folyó egyik legszebb híd- ját egy év alatt, így épültek a Csollima sugárúton a lakóhá­zak; egy nap.alatt egy lakór szint! A GYEREKEK Koreában sok a gyerek, na­gyon szeretik őket. Tiszták és jól öltözöttek. Az iskoláskorú­ak általában sötétkék szok­nyában. vagy nadrágban jár­nak, . úttörőingben, vörös nyakkendőt viselve. Fegyel­mezettek. Amerre jártunk, mindenütt azt. láttuk, hogy ha többen mentek együtt, akkor sorba ^álltak, énekeltek. Ha gépkocsisorunkat észrevették, anélkül, hogy valaki figyel­meztette volna őket, úttörőkö­szöntéssel üdvözöltek bennün­ket. A Szu Hung-i mezőgazdasá­gi szövetkezetben megmutat­ták nekünk az óvodát is. A gyerekek az óvoda kertjében vártak minket, ahol kis körre­pülőt, csúzdát, hintákat' állí­tottak fel nekik. Énekeltek, egy ki5 harmóniumon óvodás társuk kísérte a dalt. Meglátogattuk a Mandzsun- deiben működő forradalmi ne­velőintézetet. Itt azokat a fiú­gyerekeket nevelik, tanítják, akiknek szülei életüket ál­dozták a honvédő és forra­dalmi harcokban. Az általá­nos műveltség elsajátításán túl nagy figyelmet fordítanak a honvédelmi és katonai ne­velésre, a tanítványokat meg­ismertetik a korszerű fegyve­rek kezelésével. Ottjártunkkor tantermi lőgyakorlatokat mu­tattak be nekünk, amely bi­zonyította, hogy a fiatal ta­nítványok jól értenek a fegy­verek kezeléséhez. Többsé­gük alkotja majd a néphad­sereg tisztikarát, állami párt­intézményekben fognak dol­gozni. A gyermekintézmények meglátogatása közül a leg­emlékezetesebb a fővárosban működő úttörőpalota felkere­sése volt. Az 1963-ban épült kilencemeletes palotában, öt­száz helyiségben számtalan szakkör működik. Van itt színház, hangversenyterem, csillagvizsgáló, sportcsarnok és stadion is. A látogatás az út­törőpalotában a tervezettnél hosszabbra nyúlt, hiszen a protokoll előírásai már az ét­kezés első perceiben felborul­tak, az úttörők vörös nyak­kendővel fogadták a magyar államfőt, és kíséretét, szinte mindent meg akartak mutat­ni birodalocuikból. Táncbemu­tató, bábelőadás rögtönzött hangverseny követte egymást. A látogatás az ezerkétszáz sze­mélyes színházteremben más­félórás művészi műsorral ért véget. EMBEREK, SZOKÁSOK A koreai emberek egyszerű­en de jól öltözködnek. Sehol nem láttunk piszkos, vagy rongyos embert. A férfiak egyszínű öltönyöket viselnek, ezeket műszálas textíliából ké­szítik, un. vinalon anyagból. Az asszonyok földig érő, mell fölött végződő szoknyákat vi­selnek, felül fehér vászon­vagy selyemmellénykékkel. Ottjártunkkor nagy volt a me­leg, így a férfiak többsége ingujjban járt. Gyakran meg­néztük az utcán az asszonyo­kat, akik kisbabáikat a hátu­kon viszik magukkal. A koreai szokások közül — — amelyeket megismerhettünk — a legérdekesebb talán az étkezés rendje. Étkezés előtt és után általában nedvesített és illatosított kéztörlőket hasz­nálnak, ezek átadása az étke­zés megkezdését vagy végét jelzi. A legtöbb helyen (szál­loda, étterem, fogadások) nők szolgálnak fel, kizárólag a magasabb szintű fogadásokon van férfifelszolgálás. Az ét­kezés előtt, és a pohárköszön­tőknél un. Zsenzsen pálinkát isznak, amelyet inszámgyö- kérből készítenek. Ez nem túl erős, kellemes italú pálinka, gmelynek a koreaiak különle­ges hatást tulajdonítanak. Sok halat, szárnyáét fogyasztanak, kedvelt ételük a tengeri ubor­ka. Számunkra a legnagyobb gondot a tintahal húsa okoz­ta, amelyet nem lehetett el­rágni, ezért magunk között azonnal elneveztük „gumihús- nák”. A levest az étkezés vé­gén kínálják, köztük a legked­veltebb a már Szibériában megismert pjelmenyi — erőle­ves húsos derelvével. Minden formában kínálják a rizst: vízben főve, édestésztának sütve, „keleti csemege” for­májában. Vendéglátóink örül­tek ha azt emlegettük: meny­nyire hasonlóan fűszerezik a magyar és koreai ételeket. Tizenegyezer kilométert re­pültünk Korea’g és ilyen tá­volságban is igazi barátokra, vendégszerető testvéri népre találtunk. A tudósítások a kommentárok az Elnöki Ta­nács elnöke útjának politikai jelentőségét már elemezték. Most így utólag néhány szín­nel próbálta a tudósító kiegé­szíteni a képet. Mindent ösz- szegezve elmondhatjuk: hasz­nos érdekes, sok új ismeretet nyújtó út volt, amely a békét, a' barátságot, a magyar és a koreai nép együttműködésé­nek további erősítését szolgál­ta. M1TZKI ERVIN Harminc eve... Tüntetés a Batthyány-örökmécsesnél Néhány hónappal azután, hogy Magyarország a náci fa­sizmus oldalán részt vállalt a Szovjetunió elleni háborúból, miközben a sajtóban, a rádió, ban, s a közélet minden fóru­mán magasra csapott a fasisz­ta propaganda által felkorbá­csolt háborús hisztéria, az Or­szágos, Ifjúsági Bizottság a nép haladó erőinek hangját kíván­ta megszólaltatni a legbátrabb munkásfiatalok tüntető felvo­nulásán. A katasztrófával fenyegető háború ellen tilta­kozni aligha akadt volna azok. ban a napokban méltóbb hely, mint az 1848—49-es szabadság- harc első független kormánya elnökének, Batthyány Lajos­nak emlékére készült örökmé­cses. \1849. október 6-án azon a helyen végezték ki Batthyány Lajost, ahová e napon, este hat órakor a pesti munkás- és diákifjúság csoportjai felvonul, tak, hogy tüntessenek a fasisz­ta terror, az elnyomás ellen, az ország függetlensége, a bé­ke és a nép szabadsága mel­lett. Májusban a haladó embe­rek ezrei tolongtak a nemzet­közi vásár szovjet pavilonja előtt, de akkor még senki sem sejtette, hogy néhány héttel később a hitleristák megtá­madják a Szovjetuniót. A szovjetellenes háború kitörése csak pillanatnyi megtorpanást idézett elő a munkásmozga­lomban, hogy utána annál erő. teljesebben érvényesüljön a felismerés, amelyet a Népsza­vában Erdődy János Nincs al­ku című verse így fogalmazott meg: Ma bőg a Föld, a sebzett, roppant állat és reng az ég, a felhők meghasadnak: ma állni kell a gáncsot és a vádat, ma nem maradhatsz meg csupán magadnak; ma megfagyott szemekkel nézz előre, a völgybe menj, vagy föl, a hegytetőre, csak-meg ne állj a lomha, lankás lejtőn: ma vakmerőn hívd ki hát a sorsot, • légy jéghideg vágy izzál észveszejtőn, ha langyos vagy, rút rothadás a sorsod! A munkásosztály legális és illegális szervezetei, a szak- szervezetek, a szociáldemokra­ták — a Peyer köré csoporto­suló jobboldal kivételével — az illegalitásban működő kom­munista csoportok ösztönzésé, re, az általuk irányított kultu­rális szervezetekkel szoros együttműködésben, előkészítet­ték a mind erőteljesebb közös fellépést. A jobboldali munkásvezetők a magyar hadüzenetet követő napokban ahelyett, hogy kísér­letet tettek volna a háborúba lépés megakadályozására, fel­hívásukban óvatosságra, fegve. lemre intették, munkájuk kö­telességtudó folytatására buz­dították a munkásokat. Azokból a harminc évvel ez­előtti napokból származik a bizalmas rendőrségi jelentés, mely így hangzik: „Meg kell állapítani, hogy úgy a szerve­zett, mint a szervezeten kívül álló ipari munkásság körében napról-napra fokozódik a Szov­jetunió iránt érzett szimpátia. Jellemzésül megemlítjük, hogy éppen a vasmunkások körében az idézett felhívás megjelené­se után feltűnően sok munkás kelt ki a vezetők ellen, akik beálltak a fasiszta háborús uszítok védelmezőinek". A kommunisták függetlensé­gi politikája nemcsak a mun­kásosztályra gyakorolt vonzó hatást, hanem a más pártállású haladó polgári és radikális sze­gényparaszti rétegekre is, el­sősorban az antifasiszta, né­metellenes értelmiségre. Meg­rendezték a fővárosban a Köl­tő és kora címmel a Csokonai-, a Petőfi-, az Ady. és a József Attila-estet, s ezeket kitűnően felhasználták a demokratikus, szabadságharcos eszmék ter­jesztésére. A munkásfiatalok Csepelről, Erzsébetről, Újpestről, és a bu­dapesti kerületekből szervezet­ten, egyidőben érkeztek az emlékműhöz, ah<4 néma, de sokat kifejező tisztelgés után nemzetiszínű szalaggal ellá­tott koszorút helyeztek a talap­zatra, ezzel a felirattal: A ma­gyar szabadságért — a magyar ifjúság. A rendőrség későn ér­kezett, már csak arra nyílt le­hetősége, hogy sietve eltávolít­sa a koszorút. A Batthyány-emlékmécsesnél lezajlott tüntetés megtörte a néma döbbenet csendjét, fi­gyelmeztetett a cselekvés szűk. ségességére és lehetőségére. Az újságokból az egész ország ér­tesült róla, bátorítóan hatott a munkásság és szegényparaszt­ság vidéki szervezeteire is. A következő lépés november elsején a Kerepesi temetőben rendezett, ugyanilyen szellemű demonstráció volt, amikor Kossuth Lajos és Táncsics Mi­hály sírjánál tettek hitet a Függetlenségi Frontba tömörü­lő hazafiak az ország felsza­badulásának, demokratikus át­alakításának eszményei mel. lett • VADÁSZ Már iskolába jár az űrhajós házaspár kislánya Valentyina Tyereskova és And- rijan Nyikolajev hétéves kislánya, Jelena elsőosztólyos. 1964. júniu­sában született és nagyanyja tisz­teletére kapta ezt a nevet. A Moszkva melletti Csillagvárosban tanul, ahol az űrhajósok laknak. Az órákra édesanyja készíti elő. A Kölesdi Áfész Tüzép- telepén 10/60-as B—H elemek, A—C lefolyó és idomok minden méretben, valamint hullámpala, tetőfedő pala és szolomit lemez KAPHATÓ. Megvásárolt építőanyagot a vevő kívánságára az áfész az építkezés helyé­re szállítja. _______________________(90) A kislány már tud írni és olvas­ni. Ott volt az első csengetés hagyományos ünnepségén, és er­re az alkalomra megtanult egy verset. Az űrhajósok kislánya ze­neiskolába is jár, a zongora tan­szakon második osztályos. (APN—KS) A Faanyagvédelmi és Fa­telítő V. dombóvári üzeme faipari mérnököt, vagy technikust technológust, faipari szakmunkást parkettgépbeállítói, asztalos szakmunkást tmk-asztalosi munkakörbe, valamint targoncavezetőt vesz fel. (19) Losonczi Pál az úttörőpalotában.

Next

/
Thumbnails
Contents