Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-06 / 235. szám

A [tőrtmunka gyakorlatából Egyeztetni az érdekeket Az MSZMP Szekszárdi Járá­si Bizottsága másfél hónappal ezelőtt — a pártmunka új gyakorlatának jeles példája­ként — a gazdasági munka se­gítésére érdekes kezdeménye­zésbe fogott, amelynek sikere máris lemérhető. A Pamuttextilművek Tolnai Gyárának felújítását, ponto­sabban egy teljesen új gyár építését két és fél évvel ez­előtt kezdték. Akkor a gyár és az építők megállapodtak a munkák befejezésének idejé- beá is. így. ezek szerint ren­delték a gyárfelszereléshez a gépéket, programozták a hasz­nált szövőgének felújítását. Az építőipar' előtt azonban sok váratlan akadály keletkezett, így a tolnai gyár határidőre történő átadása bizonytalanná vált. A gyár pártvezetősége ezért a járási pártbizottság se­gítségét kérte: hasson oda, hogy az építők gyorsítsák meg a munkát, és mielőbb fejezzék be a gyár építését. A pártmunka korábbi gya­korlata szerint valószínű úgy történt volna a járási Dizoti- ság „beavatkozása”, hogy ír­nak egy levelet az építőknek — figyelmeztetésként. Az új a mostani politikai munkában: először is a párt- bizottság előadója tájékozódott a gyárban, aztán a járási bi­zottság első titkára, a községi pártbizottság titkára és a gyár vezetői a valós helyzet meg­ismerése érdekében elmondot­ták, az építkezés-elhúzódás okozta nehézségeket, azt is, hogy a gyár — mint beruházó — hol, milyen hibát követett el. E tanácskozás után került sor az alaposabb, a helyzet részleteit is feltáró tanácsko­zásra. amelyre az éoítőipari vállalat pártbizottságának tit­kárát is meghívták. Az érde­kek egyeztetése volt a célja ennek az utóbbi tanácskozás­nak. Mindegyik fél elmondta a véleményét, és mód nyílott az ellentétek elsimítására is, a közös vélemény és akarat ki­alakítására: mielőbb üzembe kell állítani az új szövőgyárat, hoev megkezdhessék a régi felújítását. A pártbizottság végül is úgy értékelte a gyáriak — a be­ruházók —, és az építők „vi­tájának” ügyét, hogy korábban kellett volna az érdekeket azo­nosítani. A tolnai gyár vezető­sége eléggé későn vette észre, hogy az építési idő növekedése a szövettermelésre károsan ki­hat. A politikai munka tulaj­donképpen ezután úgy folyta­tódott, ahogy legalább egy éve kellett volna kezdeni: A gyá­riak kérésére az építők párt- bizottsága a dolgozókhoz for­dult. Elmondták, hogy amenv- nyiben a gyárat nem készítik Egy tanácsrendelet mar A Szekszárd Város Taná­csa legutóbbi ülésén rendel­kezést hozott a köztisztaság­ról. Még a tanácsülésen is vi­ták voltak arról, helyes-e a rendelkezés. Nagy része vi­tathatatlannak bizonyult. Ál­talános érvényű, amilyenre már régen szükség lett volna. Kimondja például világo­san és egyértelműen, hogy azokon a közutakon, ahol a tanács jelenleg még nem ké­pes intézményesen gondoskod­ni a szemét elszállításáról, a lakó köteles ezt elvégezni. Ki­mondja azt is, hogy „tilos közforgalom célját szolgáló út­nak, utcának, térnek, sétány­nak,, parknak sportolás célját szolgáló helynek szeméttel, vagy hulladékkal történő be­szennyezése”. Nagyon helyes. Most végre van olyan érvény­ben lévő helyi rendelkezés, ami lehetővé teszi, hogy a sza­bályai ellen vétőket bírságol­ják. Benne van az 5/1971-es szá- - mú rendeletben az is, hogy különös gondot kell fordítani a közintézmények, üzemek, vendéglátóegységek, szórako­zóhelyek és más, minden na­gyobb tömeget befogadó he­lyek tisztán és rendben tartá­sára. Az is kiderül a rendel­kezésből, hogy az illető intéz­ményt fenntartó szervnek kell minderről gondoskodnia. A rendelet alapján tehát a ta­nácsnak is joga van, a KÖJÁL, mellett,' ellenőrzést tartani. Ezt az ellenőrzést el lehetne mindjárt kezdeni a vasútállo­más mellékhelyiségeinél! Szekszárdra igen sok ember jár be nap mint nap dolgozni a környező helységekből, a forgalomnál már csak a fertő­zés veszélye a nagyobb. Külön fejezet szabályozza az állattartást Szekszárdon. Szi­gorító rendelkezései megtilt­Népújság 3 el igen rövid idő alatt, akkoij Tolnán több száz munkásno keresete havonta legalább 400 —500 forinttal csökken. Az építkezésen dolgozó brigádok dolgozói megértették, miért kezeli a vállalat „kiemelt munkahely”-ként a tolnai gyárépítkezést. Az építés lát­hatóan felgyorsult. Napról napra változik az új gyárban a helyzet, újabb és újabb szö­vőgépeket állítanak munkába, a folyamatos termelés feltéte­leit lényegében megteremtet­ték. A pártbizottság akciója ré­vén a két fél érdekeit sikerült egyeztetni, s kialakítani a két vállalat között az együttműkö­dés új útját.- Pj ­Mozdonyt vesz a ktsz Szokatlan, de felettébb hasz­nos üzlet lebonyolításába kez­dett a dombóvári Univerzál Szövetkezet. Mozdonyt vásá­rol a MÁV-tóL A szövetkezet központi tele­pén készítik a különféle gumi­árukat. A gumi vulkanizálá- sához igen sok gőzre van szükség. Eddig az üzemet egy hatvan éve készített gőzkazán — valamikor az is mozdony volt — szolgálta ki, de a ter­melés felfutását „nem bírja gőzzel” a régi gép. Ezért ha­tároztak úgy, hogy gőzkazánt vásárolnak. Egy stabil gőzgép építése rengetegbe kerül, ilyen ktsz nem bírná kifizetni, ugyanakkor a kazán kapaci­tását sem tudnák teljesen ki­használni, és mire a gép ki­fizetődne, lehetséges, hogy a kazánra nem is lesz szükség, így mobil kazán vásárlását határozták el. A MÁV eladás­ra kínál több mozdonyt, ezek közül lehet a vásárlóknak vá­logatni. A dombóvári szövet­kezet felkérte a MÁV fútőhá- zának főnökét tanácsadóként, és a szövetkezet gépészével — aki korábban mozdonyvezető volt a vasúton — elutaztak a múlt héten Záhonyba kazánt vásárolni. Rövid „alku után” kiválasz­tottak egy igen jó állapotban lévő 520-as sorozatú mozdonyt és annak kazán részét vásá­rolták meg, kilónként néhány forintos áron. A kazánt a jö­vő héten szállítják Dombó­várra és még a télen üzembe is állítják, mert föléje elég egy dunaújvárosi • vasvázas szint építeni, és a kitűnő gép máris szolgáltathatja a gőzt a vulkanizáló üzem gépeihez. Éjjeliőrök és a vagyonvédelem Nem „nyugdíjas" állás! ára ják például a többszintes la­kóházak között, azok telkén, illetve tőlük tíz méter távol­ságra bármiféle állat tartá­sát. A város több pontján azonban még olyan közel vannak egymáshoz a régi csa­ládi házak és az új lakások, hogy a rendelkezést szinte le­hetetlen betartani. Nem lesz egyértelmű sikere annak a fejezetnek sem, ami arról szól, hogy a nem sze­mélyi tulajdonban lévő és több család áltál lakott ház­ban lakók családonként leg­feljebb két sertést és húsz ba­romfit tarthatnak. Mégis elfogadta a tanács a rendeletet, ami újabb doku­mentuma az egyre városiasab­bá váló Szekszárdnak. Abból következik, hogy egyre több sokszintes lakótelep emelke­dik ki a földből és ennek kö­vetkezményeképpen az ott la­kók életformája is városiaso- dik. A tanácsrendelet ma még korainak látszhat egyik-másik kitételében, de holnap már természetessé válik minden lakó száfnára, mert a jövőt, a fejlődést szolgálja.-I. I­A munkaidő befejezése után. több ezer gyár. üzem, intéz­mény, vállalat, egyszóval mun­kahely üresedik meg, több száz millió forint érték marad árván. Az éjjeliőrök feladata, hogy a nagyértékű társadalmi tulajdonra vigyázzanak és azokkal reggel hiánytalanul el­számoljanak. Nem kis feladat­ról van szó, a munka roppant felelősségteljes, ezért egész embert követel. A gyakorlat ezzel szemben azt bizonyítja, hogy az éjjeliőrök többségük­ben idős, nyugdíjas, erejük fogytán lévő férfiak, akik nyugdíj-kiegészítés céljából vállalnak éjjeliőri munkát. Fel­kerestünk néhány szekszárdi munkahelyet, vajon hogyan biztosítják a társadalmi tulaj­don védelmét? 1. Egy komoly építkezés szín­helyén jártunk (a pontos cím­mel nem akarjuk felhívni rá Í i figyelmet). A kapu láncdal, akattai biztosítva, — egyszó­val a vállalati előírásnak meg­felelt. Az oldalkerítésen azon­ban csak az nem jár be, aki nem akar. Tégla, zsaludeszkák, különböző építőipari anyagok és kb. 35—40 darab 150x150 centiméteres üveglap sorako­zott egymás mellett. < — Van itt valaki? — kér­deztük hangosan többször. Vá­laszt azonban még az előttünk elrohanó kóbor macskától sem kaptunk. Több ezer forint ér­ték feküdt a lábunk előtt. — Többszöri újsághirdetésre sem kapunk éjjeliőrt — pa­naszkodott a vállalat munka­ügyi osztályvezetője. Ez évtől azonban hathatósabb, eredmé­nyesebb módszert alkalmazunk, motorkerékpáron mozgó üzem­rendeäzek munkába állításával. Fiatal, erős fizikumú férfiak, akik az éjjel folyamán rend­szeresen látogatják az építke­zéseket. Az éjjeliőrök fizetése 1100—1300 forint között mozog, az üzemrendészek 1800 forin­tot kapnak. Megállapításunk az. hogy tavalyhoz viszonyítva csökkent a társadalmi tulaj­don sérelmére éjjel elkövetett bűntettek száma, a motorizált ellenőrzés tehát bevált. Utunk következő állomása egy nagyvállalat volt, ahol portást találtunk- csupán, aki az éjjeliőr feladatát is ellátta annak betegsége alatt. Egyet­len észrevételünk: a vállalat­nál egy héten egyszer 16 óra időtartamra leáll a munka. A véletlen (!) folytán éppen ez alatt az idő alatt — egy héten egyszer 16 óráig — nincs éj­jeliőr a telephelyen, ahol a szabadban tároltak értéke több millió forintot jelent. — Egy idős bácsi az éjjeli­őr — kaptuk a tájékoztatást a vállalat üzemrendészétől. Ha­vi fizetése 1800 forint. Sajnos mi is munkaerőhiánnyal küz­dünk, ezért nincs megoldva ez a probléma. 3. Az AGROKER-nél kutya­ugatás fogadott bennünket. — Elhallgass Róka — szólt a kutyára, miután lassan elő­jött a portás is. A rácsos ke­rítésen keresztül beszélgettünk. Varga Mihály 70 éves, 11 éve éjjeliőr a vállalatnál, előtte is itt dolgozott, mint segédmun­kás. Ismeri a telep minden ze- gét-zugát, még a lépésszámot is megmondta. 1550 forintot t Gemenc Award — Calling CQ, calling CQ! L his is the hungariaen sta­tion HA 3 KNA! 1971. október 6. A rádióamatőrök forgalma, zásában világszerte használt, ismert szavak számtalanszor röppennek szét az éterben a szekszárdi rádiósklub kollek­tív állomásáról. És a hívásra mindig érkezik válasz, földünk­nek hol egyik, hol másik pont­járól. A klub már kereken száz diplomával jelentkezik, amelyek különböző földrészek­ről érkeztek, különböző rádió­amatőr-versenyeken való sze­replés elismeréseként. És ilyen verseny igen sok zajlik le évente az éterben. Európai or­szágok amatőréi versenyeznek Európán kívüli országokkal, a skandináv országok versenye, a keleti-tengeri hét versenye, 30 000 összeköttetés 1972 végéig mind-mind alkalmas újabb és 17—21 újabb diploma szerzésére. (A századik diploma egy újabbat is jelent, amelyet erre az ese­ményre ad ki a Diplomagyűj­tők Klubja.) ' A diplomakibocsátók körébe most belépett a szekszárdi rá­diósklub is; a vadászati világ- kiállítás alkalmából alapította a „Gemenc Award”-ot. Ezt el­nyerheti minden adó- és meg­figyelő-engedélyes amatőr, aki 1971. július 1. és 1972. decem­ber 30. között teljesíti a felté­teleket; valamennyi rövidhul­lámú sávon lehet összekötte­tést létesíteni távíró és távbe­szélő üzemmódban, az össze­köttetéseket sávonként és üzemmódonként meg lehet is­mételni ugyanazzal az állo­mással. Az összeköttetési idő minden csütörtökön óra között. A dip­loma megszerzéséhez bizonyos pontszámot kell elérni a hazai és a külföldi amatőröknek — a pontszerzés szempontjából érvényes a valamennyi Tolna megyei amatőr-állomással lé­tesített összeköttetés. Ez ideig már jó néhány ama­tőr jelentette be igényét, tel­jesítve a meghatározott pont­számot; a magyarok mellett lengyelek, csehszlovákok, jugo- szlávok, mongolok, kubaiak, brazilok. A klub amatőréi azzal szá­molnak, hogy a diploma meg­szerzésének ideje alatt — a megye többi amatőráliomásá- val együtt mintegy harminc­ezer összeköttetést teremtenek 150 ország és országrész rádió­saival. keres,. most emelték a fizeté­sét 100 forinttal. Míg a mun­káról érdeklődtünk, két alko­holos fiatalember állt meg a kapuban. — Misi bácsi adja ki a mo­tort — könyörgött az egyik, miközben társába kapaszko­dott — vagy mutassam a for­galmimat is? — folytatta, mi­után elutasító választ kapott. — Majd megkapjátok reggel — mordult rájuk az öreg és komótos léptekkel megindult útjára. 4. A szomszédos MÉH-telepen éktelen kutyaugatás fogadott, két kutya viasorgatta ránk fo­gait. — Hallottam valami dudá­lást — mentegetőzött az éjjeli­őr, akire jócskán kellett vára­koznunk, míg előjött — de a hűtő annyira kotyog, hogy alig hallok valamit. Szerencsére a kutyák igen éberek, néha fel­vernek (!) még a szomszéd te­lep zörejeire is annyira ugat­nak. Be tetszik jönni? — kér­dezte azután, és az ajtóhoz lé* pett... 5. Lehet, hogy az elsőként em­lített vállalatnál bevált a mo­torizált rendszer, ottlétünk alatt azonban — kb. 30 perc — nem találkoztunk velük* Nem értjük a másik vállalat üzemrendészének éjjeliőr be­osztási rendszerét sem, a MÉH. telepre pedig csak azért nem mentünk be, mert valóban nem volt ott semmi keresni­valónk. Megállapítottuk, hogy sok a kivilágítatlan terület, megrongált kerítés, melyek szinte csábítanak a bűnre. Sok üzemben, vállalatnál nincs probléma az éjjeliőrök­kel, becsületesen ellátják fel­adatukat és szinte jólesett ész­revenni bizalmatlanságukat ve­lünk — az idegenekkel — szemben. Az éjjeliőröket kü­lönböző időben ellenőrzi a sa­ját rendész-szolgálatukon kívül a rendőrség is, akik bejegy­zéseket tesznek az ellenőrzési füzetbe. Az egyik éjjeliőr el­lenőrzése után beírták a fü­zetbe: „Az éjjeliőrt alva ta­láltuk”. A másnapi ellenőrzéskor a füzetben ez állt: „Az éjjeliőrt á 1 v a találtuk”. Csupán egy „l”-betű hiányzott... Néha te­hát nem állnak hadilábon a csavaros észjárással sem, de a tapasztalat bebizonyította, hogy többen nem ismerik az alap­vető telefonszámokat, és sok­szor még telefon sem áll ren­delkezésükre. Jó lenne, ha a rendészek időnként erre is fi­gyelnének! Nem „nyugdíjas”, izgalommentes állásról van szó, jó néhány éjjeliőr fizetett már az életével azért, mert el­vállalta az erejét felülmúló feladatot. RÚZSA GYÖRGY

Next

/
Thumbnails
Contents