Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-05 / 234. szám
Levél a termelőszövetkezetek elnökeihez Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és Szabó István, a Termelőszövetkezetek Orszá. gos Tanácsa elnöke levelet küldött a termelőszövetkezetek elnökeihez. Az alábbiakban teljes terjedelemben közöljük a levelet. „Kedves Elnök Elvtárs! A termelőszövetkezeti tagok szorgalmas munkája, a vezetés színvonalának javulása, az állam sokoldalú segítése, a növekvő műszaki, anyagi ellátás, a kedvező politikai és gazdasági környezet ez évben is meghozza gyümölcsét. A szövetkezetek előreláthatólag kedvezően zárják az évet. Néhány ágazatban, elsősorban a gabona- és a sertéshús-termelésben kiváló eredményeket éritek el. Ä gabonabetakarítás után beálló szárazság rontotta a kukorica és a szálas takarmányok terméskilátásait, emiatt az üzemeknek helyenként gondot okoz az állatállomány takarmányellátása. Nem a tervnek megfelelően alakul a zöldségfélék, a cukorrépa termelése és a szarvasmarha-állomány, ami jelentős feszültséget okoz a népgazdaságban. Az őszi mezőgazdasági munkák sikere nagymértékben eldönti, hogy az egyes termelő- . szövetkezetek és az egész mezőgazdaság milyen eredménynyel zárja az idei esztendőt. Amennyiben a szövetkezetek mindegyike ugyanolyan töretlen munkakedvvel végzi az őszi betakarítást, a vetést és egyéb őszi munkákat, mint ahogy eddig tette, akkor részben vagy egészben pótolni lehet a hiányokat, veszteségeket, növelni lehet az idei gazdálkodás eredményét. A javuló gép-, alkatrész-, műtrágya-, vetőmag- és egyéb anyagellátás mellett sem nélkülözhető a termelőszövetkezetekben a gépek jobb — két, illetve nyújtott műszakos — kihasználása, az üzemközbeni karbantartás és az üzemek egymás közötti kölcsönös segítségnyújtása. A munka sikere megkívánja az emberekről való fokozott gondoskodást és az anyagi ösztönzés legalkalmasabb formáinak széles körű érvényesítését is. Az összességében kedvező eredmény következtében az 1970 évi gondok enyhülnek és számos közös gazdaságban a tervezettnél nagyobb jövedelmek képződnek. Ugyanakkor előrelátható, hogy szerényebb eredményeket elérő, anyagi gondokkal küszködő termelő- szövetkezetek ebben az évben is lesznek. Az eddigi eredmények és a becslések alapján áttekintettük a termelőszövetkezetek ez évi várható eredményeit, a mezőgazdaságban meglévő feszültségek feloldásának lehetőségeit és ennek megfelelően az alábbiakat javasoljuk a termelőszövetkezet tagjainak. A jövő év alapozása, a termelési programok kialakítása alkalmat nyújt eredményeink állandósítására és a feszültségek enyhítésére. Az állam jelentős anyagi erőket összpontosított már eddig is a legnagyobb problémát jelentő cukorrépa- és zöldségtermelés, valamint a szarvasmarhatenyésztés fejlesztésére. Tudjuk, hogy ezen ágazatok műszaki fejlesztése további állami intézkedéseket tesz szükségessé, ez a következő évek terveiben szerepel is. Bizonyos az is, hogy tovább kell fejleszteni a szarvasmarha-tartás egyes közgazdasági szabályozóit, amint erre az állami költségvetés lehetőséget nyújt. Ezt is figyelembe véve, indokolt, hogy a termelőszövetkezetek fokozott gondot fordítsanak ezekre az ágazatokra, tegyenek üzemi intézkedéseket a fejlesztésükre, mert a már' megtett és teendő állami intézkedések is csak így lehetnek hatásosak. Ebben az évben is a legtöbb figyelmet és segítséget azok a szövetkezetek igénylik, amelyek gazdasági gondokkal küzdenek. A munkakedv fenntartása, a gazdálkodás folyamatosságának. biztosítása elsősorban a szövetkezetek vezetőinek, tagjainak feladata. A szövetkezetekre háruló feladatok maradéktalan elyégzése 'után lehet csak számolni állami segítségre és ebben az .esetbén .az nem is marad el. A gondokkal küzdő szövetkezetek példája, az elmúlt évi tapasztalatok . késztettek bennünket arra, hogy minden sző. vetkezet; de különösen a viszonylag kedvező, esetleg kiemelkedő jövedelmet elérő szövetkezetek figyelmét felhívjuk a jövedelemfelhasználási döntéseik gondos előkészítésére, hatásának mérlegelésére. A döntések során különösen fontosnak ítéljük meg a gazdálkodás biztonságának fokozását. Ennek érdekében, ahol erre lehetőség van, a biztonsági tartalék növelése indokolt. A tagok élet- és munkakörülményeinek javítása mozgalmunk egyik legfontosabb kérdése, ezért célszerű növelni a szociális ellátás céljait szolgáló alapokat is. Kérjük a ' szövetkezet vezetőségét, mérlegeljék körültekintően a tagok, személyes jövedelmének alakulását. Csak olyan mértékben növeljék a személyes jövedelmeket, amelyre a termelés > fedezetet nyújt, összhangban, van a termelésfejlesztés célkitűzéseivel, • illetve, amelynek folyamatos - kifizetésére a szövetkezet tartósan, kevésbé eredményes években is képes. Vizsgálják meg a kezdődő, 4iletY,e, „iramaiban iévő .^beruházásaik- ..költségigényét, kü- , Ionos tekintettel, aforgóeszköz- szükségletre. Számoljanak az- ,.zal,. hogy á beruházási költ-4 ségelőirányzatok túllépése a szövetkezet terhe, ezen a téren az előrelátás hiánya nehéz-helyzetet teremthet. Számolni kell azzal is, hogy a népgazdasági terv előirányzatait meghaladó — a teljesítménnyel nem arányos, a környezetben feszültségeket okozó — személyes jövedelemnövelés megakadályozása társadalmi érdek. A szövetkezetek saját érdekükben is cselekszenek, amikor a meglévő szabályozók keretén belül segítik a feszültségek csökkentését. A termelőszövetkezet tagjainak és vezetőinek ez évben végzett szorgalmas és eredményes munkájára, helytállására továbbra is számítva kérjük, hogy az őszi munkák sikeres elvégzésével, javaslatainkat mérlegelő gondos gazdálkodással erősítsék közös gazdaságukat, személyes jólétük alapját.” Ahol a szekszárdi vörös bori készítik A dombon takaros présház, előtte hekjós körüli hordó, benne a lopó. Nemrég szívhatták vele a szekszárdi hegy levét. A présház ajtajából népviseletbe öltözött menyecske nézi, amint pár lépésnyire egy huszár literes üvegből issza a vörös bort, mit sem törődve az alatta ágaskodó lóval. A távolban Szekszárd alacsony ház^i sütkéreznek az őszi napsütésben. A nagynevű költő rokona, Garay Ákos festette ilyennek a szekszárdi hegyoldalt, úgy 70—80 évvel ezelőtt. A kép Tornai Józsefnek, a Mccsekvidéki Pincegazdaság pincevezetőjének irodáját díszíti. Ha kitekintünk az ablakon, pillanatok alatt szerteÜjszerű oktatás Palánkon Az első idei szülői értekezlet A Szekszárd—palánki Csapó Dániel Mezőgazdasági Szak- középiskolában vasárnap délelőtt tartották az idei tanév első szülői értekezletét. A szülők szép számban vettek részt a megbeszélésen, jellemzésül talán annyit: ezúttal a legnagyobb tanterem is szűknek bizonyult, s többen a folyosóra szorulva hallgatták Már- tonfai Dénes iskolaigazgató tájékoztatóját, aki ismertette az 1971—72. tanév célkitűzéseit, feladatait, s közölte, hogy az új tanévben a szaktárgyi, vagy , kabinet rendszerű oktatásra tértek át. Kiss Bertalan igazgatóhelyettes a „kettős nevelés”. helytelenségéről szólt, s felhívta a szülők figyelmét arra, hogy Szekszárdon folytatják a TIT-szabadakadémia előadásait a szülők részére. Az iskola új épületét is láthatták a megye több részéből összegyűlt szülők. Színes fotókon szemléltetik a III. osztályos kertésztanulók nyári gyakorlatát, amelyből két hetet az NDK-ban lévő Blumenstadt tsz-ének virágkertészetében töltöttek, s több kirándulást is tettek. Az osztályokban részletes megbeszélést. tartottak az osztályfőnökök a szülőkkel, s megválasztották a szülői munkaközösségek új vezetőit is. Tudják-e Tamásiban, hogy Paula néni el! Ez év májusában Szalay mére a következő szövegű le- László, a szombathelyi Tanító- velet hozta a posta: képző Intézet igazgatójának cí„Tekintetes Igazgató Üt! 1962-ben az ön intézetében kaptam aranydiplomámat. Most csak azt akarom közölni: — még élek. 1898-ban nyertem el •Veszprémben tanítónői oklevelemet. Nyugdíjasként Szentkirály szabadján élek. Tavalyig még tanítgattam (!) pri_ vát németet, franciát, zongorát, de most már fáradt vagyok. Azért figyelem az iskolát; megengedik újabban, hogy a napközi otthonból hozassam ebédemet. Tisztélettel; .. 4 Zsittvay Lászlóné Neszmélyi Molnár Paula” Miért érdekes ez a levél megyénkben, attól függetlenül, hogy Zsittvayné Neszmélyi Molnár Paula a magyar pedagógustársadalom legöregebbjei közé tartozik? Tamásiban tanított 1898-tól 1929-ig. Egykori tanítványai ma már kizárólag nagyapák-nagyanyák lehetnek, hiszen „Paula néni” — így hívták az akkori fiatal- asszonyt — ma 92 éves. RaMúzeumi és műemléki hónap országos megnyitója Siklós várában A dél-baranyai Siklós helyreállított várában vasárnap délelőtt ünnepélyes külsőségek között tartották meg a múzeumi és műemléki hónap országos megnyitóját. A vár kongresszusi termében dr. Szabó János, az építésügyi és városfejlesztési miniszter első helyettese mondott megnyitó beszédet: A hazánkban tizedszer megrendezett múzeumi hónap először vonja kifejezetten programjába műemlékügyünket, elismerve ezzel a százéves ma. gyár műemlékvédelem utóbbi két évtizedben elért eredményeit. ' A tizedik múzeumi hónap számvetésre is késztet. Míg 1962-ben félmillió, 1970-ben már 700 000 látogatója volt a múzeumi hónap rendezvényeinek. A múzeumi hónap az ország kulturális életének jelentős eseményévé vált. Űj múzeumi népművelési formák születtek. Tartalmában is tel_ jesebbé tstték a múzeumi népnevelő munkát. Az ünnepélyes megnyitó után átadták a vár kőtárát, amelynek anyaga nyolc évszázad emlékeit mutatja be. (MTI) gyogó szellemi frisseségnek örvendő, kis, ezer ráncú- idős hölgy, aki egyáltalán nem döbbent meg egy Szentkirályszabadja—szombathelyi utazástól, amikor a tanítóképző kissé szégyenkező vezetői meginvitálták. Megkapta gyémántdip. lomáját. Az intézet igazgató- helyettese így jellemzi: — Mesebeli nagyanyó, görnyedt, bottal járó. De szellemileg csodálatosan friss. Mosolygó, bár ezer ráncú arc. És olyan tömény humor, hogy káprázatos. Tamásiban töltött éveinek minden részletére emlékszik. Dr. Kiss Gyula, a tanítóképző intézet igazgatóhelyettese erről így beszél: . — Részletesen kifaggattam erről. Bámulatos mustrája a régi, teljesen a néppel egybeforrott pedagógusnak. Munka látástól vakulásig, tanítás az iskolában, előkészítése a polgári iskolába járóknak, este népművelés az összerogyásig. S közben egy világháború is. Paula néni, nyelvtudásával, a teljes falu hadifoglyainak leveleit intézte, sőt eredménnyel járt el a Vöröskereszt révén sorsuk alakításában is. A nagyapává-nagyanyává öregedett egykori tanítványok, a volt hadifoglyok hozzátartozói vajon teljesen elfelejtették ezt? Ugyanis Paula néni szeretne Tamásiba látogatni. Paula néni él. (ordas) foszlik a festmény romantikus idill je. Itt járunk a mában. Az Epreskert úti szőlőátvevő helyen 300 hektós alumínium tartályok sorakoznak és szívják magukba a szekszárdi és a környékbeli dombokon szüretelt szőlő levét. A mázsaház előtt teherautók, vontatók, motoros targoncák és lovas kocsik várnak sorukra. A félfenekű hordókból, vastartályokból a fogadógaratba kerül a szőlő. A bogyózóban a szemeket leválasztják a kocsánv- ról, cefre lesz belőlük. Az alumínium tartályokból 5—6 napi erjedés után már bor kerül az üvegfalú cementhordókba. — Az idén húszezer mázsa szőlőre kötöttünk szerződés —■ mondja Tornai József. — Azt hiszem meg is lesz ez a meny- nyiség. Legtöbbet, 10 300 mázsát, a Szekszárdi Állami Gazdaság szállít. A decsi, őcsényi, később pedig a szedresi és tengelici téeszekből hoznak még szőlőt. Elég sok a magán- termelő is. Kelemen Ferenc, 70 év körüli szekszárdi szőlősgazda a Szent Mihály dűlőből hozott 4 mázsát. — Ez csak előleg. A többit majd hét derekán szüreteljük. Ezerhatszáz ölön termett, mind kadarka. Az a jó szőlő, a többi csak kádkondító, nekem nem kell. — Miért kádkondító a többi? — Mert nem telik meg vele a kád, aztán ha megütik az . .oldalát, csak úgy kong az ürességtől. De a kadarka az jól fizet. Az idén 30—35 mázsára számítok. Szabó József türelmesen üldögél egylovas kocsijának bakján. Mögötte három hordó sorakozik. — Hol termett ez a szép nagy szemű szőlő? — Kint az Előhegyen. Ott van a présház is, de kevés a hordó, meg az az igazság, hogy a borért sem kapnék többet; így aztán a termés egy részét eladom. Ezerkétszáz ölön telepítettem olasz kadarkát. Jó szőlőm szokott lenni, mert olyan a fekvése, hogy keltétől nyugtáig süti a nap. Azért munka is van vele elég. Az idén hétszer permeteztem. — Csak a szőlővel foglalkozik? — Dehogy. Fűtő vagyok a városgazdálkodási vállalatnál. Nyáron 6-tól 2-ig dolgozunk, aztán meg indulok a szőlőbe; A feleségemmel ketten gondozzuk az egészet, Én nem megyek horgászni munkaidő után, mint a kollégáim. Nekem ez a kikapcsolódás. Miközben beszélgetünk, a ló néhányszor a kocsirúdhoz dörzsöli az oldalát. Szabó József félszemmel odapislant a kalap alól. — Két lovam volt nekem, de a párját eladtam. A szőlőbe permetlevet hordani elég ez az egy is. Jámbor jószág, saját nevelés. Közben ahogy elfogynak előle a járművek, meghúzza a gyeplőt. — No, Csillag mehetünk. Egyre rövidül a várakozók sora, kiürülnek a félfenekű hordók. Egymás után telnek az alumínium tartályok; Novemberben, decemberben kezdik majd elszállítani a jófajta borokat, hogy külföldön és itthon tovább öregbítsék Szekszárd jó hírét. GYURIC2A MIHÁLY