Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-31 / 257. szám
Miből futja ? Harmincegymiilió forint kocsiálláspénz i. A Pécsi Vasútigazgatóság javára ebben az évben szeptember végéig 31 979 992 forint kocsiálláspénzt fizettek a területhez tartozó vállalatok. Üzemek, intézmények. Hatalmas összeg. Az első félévben 20 322 560 forint, a harmadik negyedévben 11 657 432 forint. A kocsiálláspénz tulajdonképpen büntetés, másrészről ösztönzés. A MÁV minden esetben él bírságolási jogával, ha a tehervagonok előírt időben történő ki- és berakása nem történik meg. Rázós téma ez nagyon, s ezt a sínen futó ügyet körbejárni nehéz feladat. Néhány évvel ezelőtt . a helyzet annyira rosszabbo- dótt, hogy a Gazdasági Bizottságnak kellett foglalkoznia a vasúti szállítással, elsősorban a kocsipark ésszerű kihasználásával. A Gazdasági 1 Bizottság határozata nyomán a fegyelem megszilárdult, ja- • vulás tapasztalható; de ( ez a javulás még ma sem- éri cl a kívánatos szintet, '•:Mzönyság- rá az a több mint ' harmincmillió forint kocsiálláspénz, amit főleg a Tolna, ■ Baranya és Somogy megye "fizetett a MÁV-nak. Ebből az " összegből fel lehet építeni egy ' komplett állattenyésztési telepet, olyat, mint a pincehelyi, vágy a szakályi. Ezen túlmenően a rendelkezésre álló szű- v kös vagonpark állásideje tulajdonképpen nincs megfizetve a „fekbérrel’%- minthogy a népgazdasági kár legalább ennyi vagy több. A képlet nagyon egyszerű. " Óriási tömegű áru mozog a ' nap huszonnégy órájában ha- ’ zánk vasúthálózatán. A mező- gazdasági üzemek továbbítják ' a városokba, az ellátatlan me. ' gyékbe felesleges terményei- : két, termékeiket, az ipar kül- ' di a kereskedelmi hálózatba a ‘ fogyasztási cikkeket, ezenkí- ' vül hatalmas tömegű az a ' mozgás is, amely a termelés folyamatosságát biztosítja alapanyagokból. Sőt ez az utóbbi az ország normális ■gazdasági vérkeringése szem- . pontjából minden' mást meg . kell, hogy előzzön. ; És az a legnagyobb kár, ’ amikor külföldi kocsi után fizetünk fekbért. A büntetést I szenvedő ezt nem érzi, a kocsiálláspénz ugyanannyi mint a magyar kocsikra. A ’ MÁV-ot, végső soron a nép■ gázdaságot annál jobban sújtja, minthogy,, svájci frankban tartozunk az állásidőt a külföldi partnernek elszámolni. Az esztendő harmadik negyedében rendszerint rosszabbodik a helyzet, mert a mező- gazdaság az idény-áruk nagy részét ilyenkor küldi a feldol- . gozókhoz, a fogyasztókhoz. Megy a kukorica, a cukorrépa, a napraforgó, a burgonya és "a malmokba a búza. Ugyanazon a sínpáron jön a mezőgaz- .dasági üzemekbe az-a műtrá- ;gya, ami a régebbinek tízszerese, de érkezik a nemesített vetőmagvak ezer-tízezer tonnája és a takarmánykeverő- üzemek részére szükséges külföldi és hazai alapanyag. ‘Nagy erővel lépnek be a : konzervgyárak. A gabonafel- jvásárló és feldolgozó vállalatok, a zöldség és gyümölcs forgalmazásával „terítésével” ■foglalkozó vállalatok, közben Változatlanul folyik a síneken a normális, megszokott meny- nyiségek továbbítása is építőanyagból, tüzelőből, tartós fogyasztási cikkekből, sóból, paprikából egyaránt. így együtt ezt az időszakot nevezzük: őszi csúcsforgalomnak, gwni magyarán azt jelenti, &s év más időszakában mennyiségnek másfélszeresét, kétszeresét kell a rendeltetési helyére eljuttatni. A pécsi igazgatóság a forgalom lebonyolításához 5300 kocsi helyett mindössze négyezerrel rendelkezik. Ilyen helyzetben nagyon érthető Dénes József igazgatósági csoportvezető ingerültsége: „Nekünk kocsi kell, nem kocsiálláspénz” — mondja. Tolna megye mezőgazdasági üzemei szinte ostrom alatt tartják a vasútállomásokat és az igazgatóságot. Vinni, elszállítani, továbbítani akarják késedelem nélkül az eladott termékeket, főleg terményeket. A mezőgazdasági üzemek türelmetlensége és „adj uram teremtőm de azonnal” igénye, óhaja, érthető. Egyebek között azért, mert nincs tárolási lehetőség. Nem tudnak mozdulni a piacra szánt áruféleségektől, ha az nem megy el az üzemből idejében. A magyar mezőgazdaság krónikus gondja egyébként a raktárhiány, s valószínűnek látszik, hogy a MÁV- nál kihegyeződő bajokat más jól ismert gondok enyhítésével lehetnek csak végérvényesen mérsékelni, vagy megszüntetni. De maradjunk az Igényeknél. Tehervagonokból, főleg fedett tehervagonokból a MÁV Pécsi Igazgatósága a megrendeléseket általában „fekteti”, s az igényeket minimum-maximum három- négynapos késéssel tudja kielégíteni. Ez a három-négy nap olykor egy-egy mezőgazdasági _ üzem szempontjából nagyon sok, mert esetleg a búzavetést is megakasztja, s amikor jó idő helyett másnap rossz időt várhatunk, előfordulhat, a kár kárra halmozódik. Fedett tehervagon kell a kukoricához, a krumplihoz, a búzához, a napraforgóhoz, a konzerváruhoz. Nincs, illetőleg csak annyi van, ami beérkezik az igazgatóság területére áruval, rakottam A kirakodás helyenként több mint lehangoló. A paksi vasútállomáson október 23-a és 27-e között kilenc teheti vagon vesztegelt, mert késett a kirakodás. Október 27-én aZ „öreg” kocsik száma ezen a vasútállomáson már tizenöt. A vasutas-zsargon „öregnek” azt az áruval megrakott tehervagont nevezi, amelyik 48 óránál tovább áll. Szombat—vasárnap. Ez a legnehezebb. Nincs ember. Vagy nincs megfizetve az aki volna? Erre majd még visszatérünk. Most maradjunk október 24-énél. Ezen a napon Pincehelyen két vagon állt kirakatlanul, Nagy- dorogon szintén kettő, Decsen egy, Bonyhádon ugyancsak kettő. A szállítmány a keverő üzemekbe érkezett. A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalathoz tartozó takarmánykeverő üzemek gyakran késlekednek a kirakodással. (Folytatjuk). — Szp—Pj — Interpellációk Madoesai pedagőguslakások — Magyarkeszi sérelme Mikor lesz tornaterem Nagymányokon ? —• Madocsán, a községi tanács ülésén is foglalkoztak ezzel az üggyel. . A községben három lakás üres, illetve egyiket. bútorraktárnak, másikat iskolai szertárnak használják, a harmadik pedig üres. Á lakásokban eddig pedagógusok laktak. A község vezetői egyik lakást a védőnőnek akarták adni, aki jól végzi munkáját, de ehhez a járási hivatal művelődési osztálya nem járult hozzá. Azzal indokolták, hogy jelenleg is két képesítés nélküli pedagógus tanít az iskolában, és esetleg, ha jövőre valaki megpályázná az állást, akkor lakást is kell adni az illetőnek. Ez eddig rendben is volna. De tulajdonképpen, csak két lakásról van szó. Azt nem tudjuk, hogy a harmadikat miért nem lehet a védőnőnek adni? — mondta Scheid Lajos tanácstag, a megyei tanács csütörtöki ülésének utolsó napirendi pontjában, az interpellációkban. A csütörtöki interpellációkkal érdemes foglalkozni. Érdemes azért, mert a közvéleményt érdeklő, megoldásra váró problémák sokasága vetődött fel. A közelmúltban egyet, len tanácsülésen sem volt ennyi interpelláló. Varga József, szakcsí tanácstag elmondta, hogy a községben van egy lakás,. de nem tudják, hogy kié. Régóta üresen áll, s körülbelül tíz év óta a községi tanács .végzi a.karbantartását. Az épület karbantartása fontos, hiszen központi helyen van, s . elhanyagolása nagyon rontaná a község „arcát”. ... . ■ — Mikor kerül sor az ■ új tanácsház építésére Nagykónyi- ban? — tette fel a kérdést Szabó István tanácstag, aki elmondta, hogy olyan döntésről értesült, hogy a régi tanács- házát akarják felújítani. Szerinte és a község vezetőinek véleménye szerint a régi épület nem érdemel meg anyagi ráfordítást, .helyette a rendelkezésre álló pénzből társadalmi összefogással kellene megépíteni Nagykónyiban egy szép, korszerű tanácsházát. Pintér József Nagyszokoly és Magyarkeszi tanácstagja. Interpellációjában a két község problémáival foglalkozott. Elmondta, hogy Nagyszokolyban ötven fős napközis óvodát építettek, de berendezni nem tudják. Pénzre volna szükségük. Ezen kívül szintén Nagy- szokolyban egy éve működik az iskola-napközi — egy csoporttal. Szükség lenne a felső tagozatosok részére is napközis ellátás, de ehhez tanerőre és a, fenntartási kiadások biztosítására kellene támogatás. A közelmúltban épült törpevízmű (lakossági és tanácsi hozzájárulásból) a község pénzét jórészt felemésztette* így a három helyen lévő általános iskola felújítására,' tatarozására nincs pénzük. A politechnikai terem életveszélyes, egy tanterem állandóan süllyed, a nyolc nevelőnek csupán egy kétszer háromméteres tanári szobája van. Az iskolákat felépítés óta szinte alig tatarozták, néhány tanteremben pedig még a felszabadulás előtti padokban tanulnak a gyerekek. Pintér József még elmondta, annak ellenére, hogy a pedagógusok részére számszerűen biztosítva vannak g lakások, de egy lakásba le- hetetlén. beköltözni, mert élet- veszélyes. Hozzátette azt i6, hogy a jneglevő hat szolgálati lakásból eddig csak egyet újítottak fel, s a tanácsház is nagyon régen volt tatarozva, „mert a község erre sem kapott pénzt”. Magyarkesziben évek óta tartalékoltak összeget a kul- túrház építésére. Végre, ebben az esztendőben komoly társadalmi segítséggel átalakítottak egy épületet. Dé használni nem tudják, ugyanis nincs pénzük a berendezésre. „Rajtam keresztül az a tanácstagok kérése a tisztelt tanácsüléshez, hogy a berendezés vásárlásához adjon megfelelő segítséget.” Ezután Magyarkeszi „nagy sérelmét” mondta el a tanácstag. A Tolna megyei Állategészségügyi Állomás 47 500 forint állami támogatást ígért a községnek a dögkút építéséhez. ' Az ígéretre a tanács megkezdte, majd be is fejezte az építést. Az elkészült számlát (9815Ó forint) felterjesztették; a járási főállator- vos^ioz, majd az állategészségügyi állomásnak. Dr. Ko- váts Jenő igazgató, aki korábban a 47 500 forintot körirat- ban ígérte a községi tanácsnak, ezt válaszolta: .......a meg yei megtakarítások elosztását a megyei tanács vb még június hónapban elvégezte, és több község részére biztosította is a területükön létesülő dögkutak költségvetésének körülbelül 50 százalékát. Önök sajnos elkésve jelezték, hogy pénzügyi nehézségeik vannak, és e késedelem miatt nem részesülhettek a megtakarításból. Javaslom, hogy amennyiben a költségvetésükből nem tudják az önökre eső költséghányadot kiegyenlíteni, akkor vagy a költségvetésen belül eszközöljenek módosítást, vagy pedig ha önöknek kedvezőbb, tartalékszámlájukról vigyék át a megfelelő pénzmennyiséget.” A tanácstag ezután megjegyezte, hogy a községi tanács végrehajtó bizottsága már május 15-én bejelentette a munkák elvégzését. Magyarkeszi községi tanács végrehajtó bizottsága'a község közrendjének és közbiztonságának biztosítására kéri. hogy a körzeti megbízott székhelyét Magvarkeszibe tegyék át Nagy- szokolyból. Bölcske megyei tanácstagja Bubik István elmondta, hogy a KPM tavaly javította meg a . Dunáföldyár—Dunakömlőd közötti utat, de Bölcske belterületén áthaladó, körülbelül fél kilométernyi szakaszt kihagyta. Szükség lenne az út megjavítására, hiszen nagyon csúnya és balesetveszélyes. Ezután szigorúbb rendeleteket és felelősségre vonást kért a szocialista együttélést be nem tartókra. — E öleskén több mint kétszáz cigány él, s körülbelül csak nyolc-tíz százalékuk dolgozik. A többi lopásból tartja fenn magát. Gyakran megtámadják a feljelentőket... — Nagymányokon kétszáz- hatvan, Váralján kétszazhúsz gyerek van. A községekben, nincs semmilyen sportolási lehetőségük a fiataloknak. Nagyon nagy szükség lenne egy tornateremre. — mondta Füzesi Pál tanácstag. — Jó lenne, ha megépítésére még 1975 előtt sor kerülne. Ez annál is sürgetőbb, mert Nagymányokon diákotthont is létesítettek a közelmúltban. A községi tanács személyi összetételével kapcsolatban Füzesi Pál elmondta, hogy sajnos asszonyok és leányok végzik a nem nőknek való munkát, a boradó beszedését. Erre a munkára fe1 tétlenül szükséges lenne, hogy a felszámolt pénzügyőri szakaszból helyezzenek át egy-két dolgozót. Ezenkívül a nagv- mányoki községi tanácsnak szüksége lenne adminisztrátorra és egy takarítónőre. „A községnek hatszáz forint pénz- maradványa van, ezt kellene kiegészíteni”. A megyei tanács csütörtöki ülésén a leírtakon kívül elhangzott még néhány jelentéktelenebb interpélláció is, melyekkel nem foglalkozunk. A felsoroltakat figyelemmel kísérjük, s visszatérünk: hogy alakultak a problémák, s milyen megoldás várható. V. HORVATH MARTA Ha nekünk nevünk volna. Paksi építők sikere Moszkvában Szeptemberben építőanyagipari kiállításon vettek részt Moszkvában a Paksi Körzeti Építőipari Szövetkezet szakemberei. Termékük — a fenol alapú, műgyantából készült hőszigetelőanyag, a herolit — elnyerte a szovjet építőipari szakemberek tetszését és elismerését. A kiállításon a szövetkezet részéről részt vett Gárdái József értékesítési osztályvezető és Kern Ferenc előkészítési csoportvezető. — Ez az, arait az építőipar keres, fogadtak bennünket a szovjet építőkari szakemberek —• számolt be útjáról Gárdái József. ;— , Elsősorban a tudományos intézetek munkatársai érdeklődtek a herolit iránt. A Szovjetunióban is folynak kísérletek hasonló anyag előállítására, a kutatásban azonban még elmaradtak tőlünk, az általunk gyártott anyag tu- lajdooságai lényegesen, jobbak, előnyösebbek. A vegyiparral foglalkozó minisztérium, tudományos kutatóintézetek és egy nagy építőipari vállalat szakemberei kaptak mintát hőszigetelőinkből. A kiállítás anyagát a moszkvai Építéstudományi Intézetnek ajándékoztuk. — Már levélben is kértek tájékoztatót a Szovjetunióból —•. kapcsolódott a beszélgetésbe Szalai Lajos elnök. — Hírünk a Szovjetunió szakberkeiben lassan elterjed, sajnos — tette hozzá egy nagy sóhaj kíséretében — Magyarországon még mindig ismeretlenek vagyunk. A jelenleg Budapesten nyitva tartó könnyűszerkezetes építési nemzetközi . kiállítás hatására megkerestek bennünket hazai vállalatok, intézmények képviselői, és az a vélemény — ezt már éddig is tapasztaltuk —, hogy ha nevünk volna, tehát az anyag nemegy kis szövetkezetben készülne, akkor óriási lehetőségeink lennének. Hazánkban jónéhány helyen má is hőszigetelő anyagok beszerzésén fáradoznak, és inkább veszik a neves külföldi cégek drágább anyagait, mint a miénket. Nyugat- Németországban például elsőál. lítanak egy. a herolithoz teljesen hasonló anyagot, ára viszont háromszorosa az általunk gyártottnak... Idén ötmillió forint lesz körülbelül az évi termelésünk, jövőre, saját erőből tízmillió forintra vagyunk képesek. Állami támogatás esetén azonban, ha húszmillió forintot kapnánk fejlesztésre, már tovább tudnánk lépni a kísérleti jellegű gyártásból az üzemszerű gyártásba. Évi termelésünk ebben az esetben az ideinek huszonötszöröse lehetne.
