Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-31 / 257. szám
Ha majd Johnny hazatér a háborúból A városi munkanélküliség és az infláció veszélyes keveréke, amely Vietnam után várható A The Daily Telegraph írja t Mióta az amerikai városok 1967-ben és 1968-ban lángra lobbantak, a viszonylagos nyugalom időszaka következett. Az emberek kevesebbet beszélnek a „hosszú, forró nyárról”, és bár a meleg idő alatt további lázongások fordultak elő az ország nyomornegyedeiben, egyik sem csapott olyan szenzációt, mint néhány évvel ezelőtti a wattsi vagy a detroiti — vagy akár Washington belvárosának felgyújtása és kifosztása, amely Martin Luther King lelkésznek, a négerek vezérének meggyilkolása után következett. De ahogyan idén emelkedik a hőmérséklet, egy sereg jel vall arra, hogy ismét szélesebb skálájú polgári rendzavarás esedékes. Tavasszal — bár külföldön nem keltettek nagyobb figyelmet — már valóban komoly zendülések voltak New York Borwnsville negyedében, ahol fiatal négerek egész roskadozó háztömböket lobbantottak lángra, nyilván azért, hogy az egészet a pokolba küldjék. Zavargások voltak Chattanoogá.ban (Tennessee) és másutt. Hogy ezek az események még az amerikai sajtóban sem kaptak nagy teret, ez egyszerűen azért van, mert már megszokottá váltak, mint az élet normális eseményei. A munkanélküliség az amerikai nyomornegyedekben rendkívül magas. Az országos számarány 5,0 százalék, az úgynevezett „belvárosokban” azonban a számadatok sokkal magasabbra szöknek. A néger a Puerto Kico-i és a mexikói származású amerikaiak vonatkozásában kétszer akkorát. A nagyvárosok polgármesterei egyetértenek abban, hogy a központi kerületeikben a munkanélküliség igazi számaránya inkább 35 százalék körül lehet. Baltimore-ban például, amely Washingtontól csupán 30 mérföldre esik, becslés szerint a nyomornegyedek munkanélküliségi aránya 40 százalék. A New Jersey-i Newark, amely alig néhány mérföldre van New Yorktól, valójában szociális segélyből él, amelyet 410 000 lakosának egy- harmada kap. FELESLEGES DIPLOMÁSOK Az amerikai gazdaság néhány éven keresztül képtelen volt a munkaerők közé felvenni valamennyi ifjút, aki a második világháborút követő „bébi-láz” révén jutott érett korba. Ily módon a fiatalok körében kétszer akkora a munkanélküliség, mint a harmincon felülieknél. A fejlett technológia befolyása is azzal az eredménnyel járt, hogy a beta- nítatlanok és szakképzetlenek számára kevesebb állás kínálkozik. A gazdaság pangása ebben az esztendőben azonban az 1940-es évek óta először sújtja keményen az egyetemi diplomásokat. A munkáltatók és a pedagógusok körében az az érzés erősbödik, hogy túlságosan hangsúlyozták az egyetemi fokozat fontosságát a jó állás előfeltétele gyanánt. Az újabban divatos „egyetemi” elégedetlenségben és rokonjelenségeiben (a hippiknél stb.) ez is szerepet játszik. Úgyszintén fenyegetőnek látszik a középosztály munkanélküliségének jelensége. Ékes példa erre Seattle (Washington állam), ahol több tízezer kiválóan képzett mérnök van állás nélkül, mert a szuperszonikus repülőgép tervének finanszírozására folyósított szövetségi pénzalapok és a „Jumbo Jet” iránti kereslet alábbhagy. Az amerikai városközpontokat sújtó métely súlyosbodott annak következtében, hogy a jobbmódúák a külvárosokba menekülnek. A millióknak a külvárosok félé való áramlása a hatvanas évek óta, olyan társadalmi változásokat idézett elő. amelyek kínos következményei csak most válnak láthatókká. . A legutóbbi évékben az új munkaalkalmak 80 százaléka a nagyvárosok elővárosaira esett. Ez azzal az eredménnyel járt, hogy egyre nehezebb hasonló arányú bevételeket előteremteni a belvárosi negyedekben végrehajtandó szociális tervekhez. A városközpontok ily módon mindinkább elavulnak, és szinte kizárólag csak feketék és szegény fehérek lakják — ami mindénkor valóságos robbanó keverék. A hivatali épülettömbök és a kormányhivatalok körül •— mipt a városháza, amelyek megmaradnak a múlt polgárbüszkeségének magányos tanú Jeleiként — a szép házak, üzletek, .színházak és templomok a - reménytelen nyomornegyedekbe süllyednek alá. A legújabb, amerikai népszámlálási adatok azt mutatták, hogy a tavalyi infláció megsemmisítette mindenféle béremelés hasznát az amerikai átlagcsalád számára. Ez az első kilenc év óta, 'amikor az átlag amerikai az év elején megállapíthatta, hogy vásárlóereje kisebb, mint egy esztendővel ezelőtt volt. így nehéz lesz meggyőzni a jellegzetes alsó- és középosztálybeli munkást arról, hogy érdemes magasabb adókat fizetnie a nagyobb szociális felemelkedés érdekében mivel ez szerinte azt jelenti, hogy pénzt adnak a feketéknek. Az amerikai szavazók erős csökkentést követeltek és értek el a kormányprogramok és a kiadások terén általában. Visszatükröződik ez a kongresszusban, ahol a költségve- tés-nyirbáló. takarékoskodók állnak előtérben, és a legnagyobb éljenzést aratják. Mindezek tetejébe, a vietnami háború leépítése elkerülhetetlenül még nagyobb munkanélküliséget okoz és a védelemmel összefüggő iparágak jelentős átcsoportosítását idézi elő. Ez az egyik oka a repülőgépgyártásban észlelhető pangásnak. A katonai kiadások csökkentése a belpolitikában egyre fokozódó háborúellenes érzelmekből fakad, de ez egyúttal az ország körüli támaszpontok és katonai berendezések, hadihajóépítő gyártelepek és hasonlók megszüntetéséhez is vezet, és ezáltal újabb ezrek veszítik el állásukat Eddig kétmillió ember tért vissza Délkelet-Ázsiából és mind nagyobb hányaduk találta lehetetlennek, hogy elhelyezkedjék. 1971. első negyedében 3Í5 000-en voltak közülük munkanélküliek, inig 1970. hasonló időszakában 200 000- en. A munkanélküli néger leszerelt katonák aránya legalább 15 százalék. A hazatérő katona problémájába természetesen a csalódás és a hiábavalóság nemzeti érzése vegyül, a háborút illetően. Johnny nem győzelmesen, magasra emelt zászlók alatt, zeneszóval jön haza. A helyzet súlyosbításául, a munkáltatók részéről az az irányzat tapasztalható, hogy kifejezetten nem szívesen alkalmaznak Vietnamból hazatért ifjakat, mert a hírek szerint riasztó arányban váltak a kábítószerek rabjává. Ez nem méltányos, de éppen ezért a legkeserűbb sérelem és a visszatérő leszerelt néger katonák ezért az amerikai gettók legrobbanékonynbb elemeinek számítanak ezen a nyáron. A VÉLEMÉNYEK MEGOSZLANAK A hivatalos tanulmányok kimutatták, hogy az amerikai zavargások részvevői többnyire a 18—25 éves korúak. Ez pontosan a Vietnamban, harcolt korosztály. Ezeknek nincs mit veszteniük és szemlátomást kevés reményük van problémáik megoldására, hacsak nem történik valami. Amerika azonban már most úgy érzi, hogy a szociális programok túlságos terhe alatt roskadozik. Nixon elnök megkísérelte jóléti reformtörvényjavaslata által korszerűsíteni ezeket, de a kongresszusban súlyos ellenállásba ütközött. Megvétózta a munkanélküliség némi enyhítésére irányuló terveket, mégpedig azon az alapon, hogy a „munkaalkalomszerzést” célzó, rendszertelen kiadások csupán súlyosbítanák az inflációt, s nem oldják meg az alapvető kérdést. Az elnöknek igaza lehet. Bírálói azonban úgy vélik, ez olyasmi, mint arról vitázni, vajon gumitömlőt, vagy vödröt kell használni tűzoltáshoz, amikor a ház ég. Népújság 4 1971. október 31, E.S.Gardner novellájából rajzolta Schubert Péter Sületlenség?Tudtommal, te ^eladtad egyik lovadat Becke ttnek, így az állat ismert téged. Megnéznem Farr.ham a nadráqot,amit tegnap hordjál. Fogadok találunk a Beckett féle lö szórépó; néhány szálat. Ki vele,hol a ruha?!
