Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-27 / 253. szám
Kínát Á párizsiak nagy lelkesedéssel fogadták Brezsnyevet felvették az ENSZ-be (Folytatás az i. oldalról.) azok, akik segítséget nyújtanak az amerikai halogató manőverezéshez. Bush amerikai ElJSZ-képviselő utolsó erőfeszítése egyébként az volt, hogy egy szenegáli fogalmazásbeli módosító indítványba kapaszkodva kérte, szavazzanak elkülönítve a KNK ENSZ-jo- gainaik helyreállításáról, — amit az USA is támogat — és külön a tajvani rezsim 'kizárásáról. Miután maga Szenegál is elhatárolta magát az amerikai javaslattól, a közgyűlés elnöke nem adott helyt az amerikai módosító javaslatnak és szavazást rendelt el az albán határozati javaslatról. A minden előzetes várakozást meghaladó arányú többség annak tulajdonítható, hogy az ENSZ történetének legsúlyosabb és -leglátványosabb amerikai veresége után számos állam — például az USA olyan közeli szövetségesei és barátai, mint Belgium, Olaszország és Izrael — az utolsó pillanatban a nyilvánvaló győztesekhez csatlakozva megszavazta a KNK' ENSZ-jogainak helyreállítását és a Csang Kaj-sek- rezsim képviselőinek eltávolítását előíró határozati javaslatot. U Thant ENSZ-főtitikár helyi idő szerint kedden éjfélkor táviratban értesítette a Kínai Néoköztársaság külügyminisztériumát a közgyűlés döntéséről. s egyúttal megküldte a vonatkozó határozat szövegét is. (MTI) Peking nem nyilatkozik nai Népköztársaság törvényes ENSZ-jogainak helyreállítása mellett. A tajvani külügyminiszter vezette delegáció az albán határozati javaslat megszavazása után sajtóértekezletet hívott össze, s ezen szétosztottak egy nyilatkozatot, amely kijelentette, hogy a tajvani kormány „tovább folytatja a harcot a kommunista rendszer megdöntéséért”. A nyilatkozat támadta azokat a küldöttségeket, gyakorlatilag tehát csaknem az egész ENSZ-t, amelyek szembefordultak „a világszervezet hűséges és egyik alapító tagjával”. A tajvani delegáció ebből az alkalomból éles kirohanást intézett a Kínai Népköztársaság kormánya ellen is. A tajvani miniszterelnök nem sokkal a New York-i szavazás után rendkívüli minisztertanácsra hívta össze a taj- peji kormány tagjait. A jelentések szerint a tajpe- ji külügyminisztériumban feszült a légkör, a közgyűlés döntése, — ha nem is volt teljes meglepetés —, mégis megdöbbenést keltett. A tajvani ENSZ- küldöttség állandó telefonkao- csolatban áll a tajpeji kormánnyal. Dobsa János, az MTI tudósítója írja: Leonyid Brezsnyev kedden délelőtt Chaban-Delmas miniszterelnök kíséretében koszorút helyezett el a Diadalív alatt az Ismeretlen katona sírján, majd Maroellin belügyminiszter kíséretében a párizsi városházán tett látogatást. A városháza előtti téren — akárcsak előzőleg a Diadalív közelében és a Champs ElyséeS-n —, hatalmas tömeg gyűlt össze ég a párizsiak lelkes éljenzéssel fogadtak az SZKP főtitkárát és a kíséretében levő szovjet államférfiakat. A városháza főbejáratánál Jean Cherioux, a párizsi tanács elnöke fogadta a szovjet vendégeket és a városháza dísztermébe kísérte őket, ahol már összegyűltek a városi tanács tágjai és a párizsi diplomáciai kar képviselői. Jean Cherioux a városi tanács és Párizs lakossága nevében üdvözölte Leonyid Brezs- nyevet és hangsúlyozta, hogy a párizsiak rendkívül nagyra értékelik a szovjet és a francia népet összefűző hagyományos barátságot. fíoszfgln Kubába érkezett A Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának és a kubai kormánynak a meghívására kedden baráti látogatásra Kubába érkezett Aleksze] Koszigin szovjet miniszterelnök, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja. A havannai repülőtéren Fidel Castro, kubai miniszterelnök, a Kubái Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára és lelkes ünneplő tömeg fogadta. Leonyid Brezsnyev válaszában mindenekelőtt kijelentette, hogy Párizs szépsége rendkívül mély benyomást tett rá, majd megemlékezett arról a hősies magatartásról, amelyet Párizs lakói a hitlerista megszállók ellen tanúsítottak, és az 1944. augusztusában lezajlott fegyveres fejkelésről, amellyel a párizsiak megvédtek városukat az elpusztítástól. Leonyid Brezsnyev ezután hangsúlyozta: a háború óta mát; új nemzedék nőtt fel és a mai vezetők történelmi felelőssége, hogy az új nemzedék számára biztosítsák a szilárd békét, biztosítsák azt, hogy egész tevékenységüket a békés alkotó munka, az emberi kapcsolatok, a kölcsönös megértés fejlesztésének szolgálatába állíthassák. Leonyid Brezsnyev beírta nevét a " párizsi városháza aranykönyvébe, majd távozásakor a városháza előtt összegyűlt sokaság ismét lelkesek éltette az SZKP főtitkárát. A közvélemény ereje szolgáltat igazságot Angela Davisnek Leonyid Brezsnyev üdvözli a párizsiakat a Champs Ely- 1 sées-n, úton a Diadalív felé. (Telefotó—AP—MTI—KS) Erősíteni a bizalmat — javítani az együttműködést Az AP amerikai hírügynökség tokiói irodája telefonon mégkereste a 'Kínai' Nép- köztársaság külügyminisztériumát, hogy nyilatkozatot kérjen a Kínai Népköz- társaság ENSZ-jogait helyreállító szavazásra. A kínai külügyminisztérium tisztviselője az érdeklődésre közölte, hogy „nem szoktunk interurbán hívások esetében ilyen jellegű tájékoztatást adni”. Áz AP munkatársa megkérdezte, vajon mikor indul New Yorkba az első hivatalos pekingi delegáció, a kínai tisztviselő azonban válaszában a fenti mondat megismétlésére szorítkozott. A tajvani delegáció már nem volt jelen az ülésteremben, amikor a küldöttek megszavazták az úgynevezett _ albán javaslatot és túlnyomó többséggel foglaltak állást a KíSaj tó tájékoztató a Az ártatlanságát bizonyító tények ereje nem nyitotta meg Angela Davis cellájának ajtaját, a fiatal kommunista filozófusnőt elítélték, mielőtt bíróság elé állították — hangsúlyozta a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség keddi sajtótájékoztatóján Alain Thé- rouse, a DÍVSZ új főtitkára. Ügyéből politikai pert fabrikáltak, s noha erre az amerikai törvények módot adnának, jelentős összegű óvadék ellenében sem bocsátják szabadon, nem, mert Angela Davis élő jelképe lett az antiimperialis- ta harcnak, mert szabadságot DÍVSZ székhazában követelt elnyomott testvéreinek, harcosa lett egy haladó társadalmi berendezkedés megteremtéséért vívott küzdelemnek. Hugá, Fania Davis a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség meghívására tesz európai körutat, s noha látogatásának mérlegét még korai lenne megvonni, annyi már most bizonyos: Európa-szerte annak az Amerikának a képviselőjeként üdvözölték, amely elítéli az imperializmust, harcol a fajgyűlölet, a népek megkülönböztetése ellen. (Folytatás az 1. oldalról) lő erkölcsi, anyagi támogatást adott a minisztérium és a tanács. A csődből csak jól szervezett munkával, közös erővel lehet kijutni. A személyi feltételeket ehhez — úgy érezzük — megteremtettük.” A további teendőkként jelölte meg Gyugyi János a befejezetlen állomány csökkentését, a határidők tartását, rövidítését; a rendszeres és szervezett munka feltételeinek megteremtését; a nagyobb és reális követelmény felállítását mindenki tevékenységével kapcsolatban, és tovább kel], erősíteni a bizalmat, az együttműködést a vezetőle és a dolgozók között. „Az elmúlt negyedévi munka, a kezdeti eredmények még nem elégségesek végső következtetés levonására — mondotta a tanácselnök-helyettes — de szinte biztosra lehet venni, hogy a bajokból rövidesen kilábal a vállalat. A dolgozók s vezetőik munkáján múlik, a konszolidálódás milyen hosszú lesz, és az is, mennyibe kerül. Az 1971-es év harmadik negyedében a munkák a tervezett módon haladtak. A kibontakozás is bíztató” — . állapította meg Gyugyi János. A tanácskozáson — bár kellő számban vettek részt — kevés fizikai munkás mondta el véleményét. Mindössze Badics Sándor és Széles Márton kőművesek mondták el tapasztalataikat a vállalatnál történt változásról. Egyébként többen, így Bartos László, a városi pártbizottság munkatársa is, annak a meggyőződésüknek adtak kifejezést, hogy a gazdasági intézkedésekkel egyidő- ben kellő politikai munkát is kell végezni. „Az embereknek meg kell mondani, hogy mit miért kell átszervezni, módosítani. Véleményt kell kérni a munkásoktól. Hasznos javaslataik, aktív támogatásuk nélkül a jól szerkesztett intézkedések a kellő hatást nem érik el” — mondotta Bartos László. 22 év — 21 szavazás Huszonkét év alatt huszonegyszer szavazta!? a világszervezetben a Kínai Népköztársaság ENSZ-jogainak helyreállításáról. Huszonegy alkalomból hússzor nem sikerült többséget szerezni olyan határozati javaslatnak, amely az ENSZ egyetemessége útján is jelentős előrelépés lett volna, s egyben lehetővé tette volna a népi Kína tagfelvételét. 1949-ben foglalkozott először az ENSZ a népi Kína mandátumáról. Akkoriban — nem sokkal a KMK megalakulása után — Csou En-laj külügyminiszter levelet intézett Trygve Lie ENSZ-főtitkárhoz. Ebben követelte: A CsangKaj-sek által képviselt Tajvant zárják ki a világszervezetből és a népi Kínát vágyé’; fsl az ENSZ tagállamainak sorába. A rákövetkező év januárjában Jakov Malik a Szovjetunió képviseletében javasolta a Biztonsági Tanácsban: Tajvant szólítsák fel távozásra. Még ugyanennek az évnek a végén közös szovjet—kínai javaslat került az ENSZ közgyűlése elé a népi Kína ENSZ-tagságának elismeréséről. Az amerikaiak eddig valamennyi javaslatot ellenezték, legfeljebb taktikájuk változott. Később az USA arra az álláspontra h :lyezkedett,»hogy a népi Kína tagfelvételt kérelmét ne tűzzék na^ÄRdre. A tíz év alatt lezajlJr szavazásokon tehát lényegében a kínai felvétel mellett szavaztak mindazok, akik az amerikai javaslat ellen foglaltak állást. Mégpedig évről évre a következőképpen: Év Felvétel Felvétel mellett ellen Tartózk. 1950. 8 33 10 1951. 11 37 4 1952. 7 42 11 1953. 10 44 10 1954. 11 43 11 1955. 12 42 6 1956. 24 47 8 1957. 27 48 6 1958. 27 44 9 1959. 29 44 9 1960. 34 42 22 1960-ban J. F. Kennedy lett az Egyesült Államok elnöke. Vele sok tekintetben változott az amerikai külpolitika is. Kína ENSZ-tagságának kérdésében például úgy, hogy új obstrukciós taktikához folyamodott az USA: javaslatot terjesztett elő az ENSZ-bén, amelynek értelmében a kínai képviselet kérdését „ügyrendi- leg fontog kérdéssé” kell nyilvánítani. A szabályok értelmében az érvényes döntéshez ebben az esetben kétharmados szótöbbség kellett. 1964. kivételével — akkor az ENSZ pénzügyi válsága miatt a közgyűlés nem szavazott a kínai mandátumról — 1S69—1970, között így alakultak a szavazások: Év Felvétel Felvétel mellett ellen Tartózk. 1961. 36 48 20 1962. 42 56 12 1963. 41 57 12 1965. 47 47 20 1966. 46 57 20 1967. 45 58 17 1968. 44 58 22 1969. 48 56 21 1970. 51 49 25 Már az előző szavazások adataiból is világosan kitűnik, miként erősödött, gyarapodott a Kínai Népköztársaság ENSZ- jogainak helyreállítását követelők tábora. A kedd hajnali 4 óra 20 perckor Adam Malik soros elnök által kihirdetett eredmény bizonyos mértékig még a derűlátó megfigyelőket is meglepte. Az albán javaslat, tehát a KNK ENSZ-tagsága mellett 76-an foglaltak állást, 35 ellenszavazat és 17 tartózkodás ellenében. A határozat helyreállítja a Kínai Népköz- társaság ENSZ-jogait, s egyidejűleg kizárja tajvant az ENSZ valamennyi szervéből. GYAPAY DÉNES s
