Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-27 / 253. szám

/ Bemutatók, tapasztalatcserék Kéíséjfbevonhatatlan | n y hogy a bemutatók, ta- lCUJ ’ pasztalatcserék több­sége a tájékoztatás és a. tájé­kozódás célját szolgálja. Egy- egy jól sikerült, összefogott, lényegre törő bemutató az ál­lattenyésztési telepeken szinte azonos a témába vágó szak- irodalom értékével, mert vi­zuális élményt is nyújt, s így jobban ..megfogja” az embert, mint a sokszor túl száraz dol­gozat. Tulajdonképpen azt is mondhatjuk, hogy a tovább­képzésnek, a korszerűbb szak­mai látásmódnak jól bevált formája megnézni a háztáji üzemágat, a komplex brigád­szervezetet, az eddig csak hír­ből ismert technológiával mű­ködő tehénistállót, vagy a tel­jesen gépesített kukorica-beta­karítást a Szekszárdi Állami Gazdaságban. Ez az idő nem vész kárba s ez a fáradság előbb-utóbb, de megtérül. Tolna megyében a bemutatók és a tapasztalat- cserék az utóbbi években meg­gyorsították az „új” terjedési sebességét, annak jobb, töké­letesebb alkalmazását. Más­részt igen jelentős, a szemlé­letet pozitívt irányba befolyá­soló hatásuk. Vegyük csak a háztáji üzemágat. Nem .volt könnyű megértetni néhány tsz- vezetövel azt, hogy a háztáji üzemág a termelőszövetkezet elválaszthatatlan része, s azt ennek megfelelően kell kezel­ni. Tavaly, tavalyelőtt néhány tapasztalatcsere, bemutató — ilyen volt a regölyi — a ma­radi felfogást, a maradi szem­léletet szinte teljesen megvál­toztatta, hozzátehetjük jó irányban változtatta meg. Tudni, látni, hallani. A tegnapi tudás kevés, a teg­napi ismerjek ma má-r nem elegendők ahhoz, amit ina, holnap, holnapután kell a me­zőgazdaságban megvalósítani. Gondoljunk csak arra, amit erről kormányelnökünk a múlt héten a gazdasági aktívaérte­kezleten mondott. „A mező- gazdasági termelés területén is jelentősen fokoznunk kell a hatékonyságot. Közismertek, s tegyük hozzá nyomasztóak még mindig egyes mezőgazda- sági termékek hozam-problé­mái. Nagyobb ütemben kell növelnünk a zöldség- és gyü­mölcstermesztést. Hazai terme­lésből kell kielégíteni cukor­szükségletünket. Mielőbb meg kell oldanunk a szarvasmarha­tenyésztés, a takarmányterme­lés és a legelőgazdálkodás problémáit.” A kormányelnök mindegyik megállapítása ma­radéktalanul vonatkozik Tol­na megye mezőgazdaságára is. Bizonyára a követelmények, a kívánalmak növekvő nagysá­ga készteti a mezőgazdasági üzemeik vezetőit arra, hogy nyitott szemmel járva keres­sék Pzt a társüzemet, amelyik­től érdemes megyén belül ta­nulni. Az őcsányi termelőszö­vetkezet. a Paksi Állami Gaz­daságból vitt haza testhezálló, jó állattenyésztési módszere­ket. A dunaszentgyörgyi ter­melőszövetkezet elnöke a mö- zsi tsz egyik úi vállalkozását figyeli. A bonyhádi járásban jelentős a visszhangja a ma- iosi közös gazdaság helyi erő­ből készült és viszonylag olgsó állattenyésztési telepének. A hivatalos rendezvények mellett kezd kialakulni tehát az ön­tevékeny — maszek — lcaocso- lat-szerzés. S ez igazán jó do­log. Jó dolog, hogy a mezőgaz­dasági üzemek kezdik egymást felfedezni abból a szempont­ból, hogy hol, kitől, mit lehet tanulni, S ma már nemcsak meghívóval, hanem meghívó nélkül is e!-e!mennek körül­nézni. látni, hallani, tudni. A két Tolna megyei területi tsz- szövetség sokat tett annak ér­dedében. hogy ez a nem hiva­talos közeledés kezd igen szé­pen kialakulni. Egyre több azoknak a tsz-vozetcknek a száma, akik tudják, hogy a megye többi üzemében mit ér­demes megnézni, s amit érde­mes megnézni, azt meg is né­zik. Változatlanul megmarad, sőt nő azoknak a meavei bemuta­tóknak a jelentősége, amelyek a negyedik ötéves terv Tolna megye mezőgazdaságiira eső részét segítik, siettetik meg­valósulni. Ilyen, volt legutóbb a pincehelyi Vörösmarty Ter­melőszövetkezetben tartott ér­tékeléssel, elemzéssel egybe­kötött tapasztalatcsere-bemu­tató. Hasznosságát növeli az a körülmény, hogy valóban az érdekeltek vettek részt rajta, azok a szakemberek, akiknek sokat mond, sokat nyújt az ilyen tapasztalatcsere. Hiba azonban, 0lJ* megy „aki éppen kéznél van”. Előfordul nem egyszer, hogy a termelőszövetkezet a növény­védelemmel foglalkozó bemu7 tatóra a gépcsoportvezetöt. vagy esetleg éppen az SZTK- ügyintézőt küldi. Szóval nem azt az embert, aki a kikülde­tésnek valóban hasznút veszi. Olyan ez is, mint a külföldi szakmai utak egy része. Nem mindig az a bej, hogy a kö­zösség áldoz öt, hat, nyolc, vagy tízezer forintot az ilyen útra. Nagyobb baj, hogy gyak­ran nem az kapja, aki a kö­zösség számára legtöbbet pro­fitálhatna belőle, hanem az, aki közelebb ül a tűzhöz. A termelőszövetkezetekben a ve­zetőség dolga lenne jobban megnézni, hogy hová, kit kül­denek, legyen szó akár kül­földi, akár belföldi szakmai útról. A tájékozódás a tájékozta­tás. De még valami, a „kiszű­rés”. Napjainkban a termelés posztjain munkálkodó ember­nek jórészt azért kell igen tájékozottnak lenni, hogy ren­delkezzék a kiszűrés képes­ségével, tehát tudja megkülön­böztetni a jót a jobbtól, a job­bat a legjobbtól. A bemutatók, a tapasztalatcserék a szakmai utak értéke, haté­konysága nagymértékben nö­velhető a „látottak, a hallot­tak továbbadásával”. S ezen a téren mé" távolról nincs min­den rendben. A .vezetők még nem követik minden esetben azt a gyakorlatot, hogy haza­térve beszéljenek, mondják el mit láttak, tájékoztassák a ta­gokat az újabb ismeretekről. Némelyik vezető hazamegy és nem mond semmit. Ezen lehet és kell változtatni. Figyelmet érdemel az a módszer, amit a Tolna megyei Állategészség­ügyi Állomásnál'meghonosítot­tak. A külföldi szakmai útról hazaérkező vezető vagy dolgo­zó írásos jelentést készít arról, amit tudni, továbbadni érde­mes és fontos. Sz. P. Együtt működés az úttörőkkel Szocialista szerződések a szekszárdi járásban Fejtik az újbort a Paksi Állami Gazdaságban. Foto: Gottvaid. Az elmúlt években gyakran hallhattunk különböző válla­latok, üzemek, tanácsok, szö­vetkezetek és a helyi úttörő- csapatok együttműködéséről. Kapcsolatuk most kezd kikris­tályosodni, hiszen eddigi együttműködésük csupán al­kalomszerű volt. Tolna me­gyében az idei tanévben sor­ra születnek a szocialista szer­ződések, melyben pontosan meghatározzák az együttmű­ködés célját, területeit. Nyáron Balatonszepezdre, a szekszárdi járás úttörőtáborá­ba a járási KISZ-bizottság meghívására nyolcvan vendég érkezett — járási, községi ve­zetők, termelőszövetkezetek, ktsz-ek elnökei — akik az együttműködésről tárgyaltak. Az egynapos, hasznos megbe­szélés során a vezetők, illet­ve az úttörőcsapatok részle­tesen . ismertették egymással terveiket, programjaikat, s megállapodtak abban, hogy az új tanév kezdetekor felkeresik egymást, s megkötik a mind­két fél számára hasznos, ka­matozó szocialista szerződése­ket. A járásban eddig 16 szer­ződést írtak alá, melyek kö­zül néhányról érdemes bő­vebben is szólni. A sióagárdi KISZ-szervezet és a 2718-as számú Petőfi Sándor úttörő- csapat szerződésében az együtt­működés legfontosabb célja a politikai munka: „Előkészíte­ni a fiatalokat az aktív KISZ- munkára. Meg kell ismertetni az úttörőkkel a KISZ-életet, s rámutatni azokra a különbsé­gekre, melyek az úttörőmozga­lom és a KISZ között az ideo­lógiai felkészültséget és a végzett munka felelősségét jel­lemzik.” A mözsi Uj Élet Tsz és a helyi általános iskola 806-os számú Petőfi Sándor úttörő- csapatának szerződésében le­szögezik, hogy „kölcsönösen segítik, támogatják egymást az MSZMP ifjúságpolitikai határozatának minél eredmé­nyesebb végrehajtásában.” A termelőszövetkezet anyagilag is támogatja a csapatot: ki­rándulásukhoz járművet, de­korációs munkájukhoz anya­got, a kiemelkedő tanulmá­nyi eredményt elért úttörők­nek jutalomkönyvet ad. Az úttörőcsapat pedig a tsz ren­dezvényeit műsorral teszi han­gulatosabbá, meghittebbé. Bátaszéken, a községi ta­nács és több szövetkezet aján­lotta fel támogatását a 2041. számú József Attila úttörő- csapatnak, s ezért úgy döntöt­tek, hogy külön-külön, rajok­kal kötik meg a társadalmi szerződést. Több községben a közös munkaterv első programjai már megvoltak, például a tol­nai általános iskolák három­háromezer forintot kaptak a községi tanácstól sportfelsze­relés vásárlására. Tolnán, Mö- zsön és Sióagárdon pedig dél­után az úttörőfoglalkozások keretében a pajtások meg­kezdték a községek parkosítá­sát Sorra lehetne idézni mindegyik társadalmi szerző­désből, melyeknek^ legnagyobb jelentősége az, hogy döntő ré­szét nem az anyagi támoga­tás, illetve társadalmi munka- vállalás jelenti, hanem a fel­nőtt társadalom olyan segítsé­get ad a fiataloknak, mellyel bővítik azok tudását, s köz­életi emberekké nevelik őket Érdemes megemlíteni, hogy a járásban, az úttörőcsapatok önkormányzati szervének — úttörő tanácsának — egy-egy tagja rendszeresen részt vesz a tanácsüléseken, s megismeri — pajtásaival megismerteti — a község terveit, gondjait A végrehajtó bizottság tagjai pedig patronálják az őrsöket, elmennek üléseikre, segítenek, programjaik megszervezésé­ben. — vhm — A tudomány munkásai a falu új arculatának kialakításáért Kutatási téma a műszaki egyetemen: milyen lesz a holnap családi háza ? A lakásépítési program mint­egy fele jelenleg családi házas formákban valósul meg. Az építtetőknek, valamint a vá­ros. és községrendezóknek egy­aránt súlyos gondot jelent, hogy a hagyományos falusi építkezésekkel szemben máig sem alakult ki a modern, a ma követelményeinek megfe­lelő családi ház építészeti ké­pe. Ez adta az indítást a Bu­dapesti Műszaki Egyetem la­kóépülettervezési tanszékének, hogy kutatómunkája kereté­ben egyik feladatként vizsgál­ja a családiház-építés korsze­rűsítésének lehetőségeit. Erről a tervezőmunkáról nyilatko­zott dr. Reischl Antal tanszék- vezető egyetemi tanár, a Ma­gyar Távirati Iroda munkatár­sának. Elmondotta: jelenleg építő­iparunk éppen a családiház- építtetőknek tud a legkeve­sebbet nyújtani ahhoz, hogy mindenütt a legkorszerűbb és leggazdaságosabb módszereket, kivitelezési formákat alkal­mazzák. Pedig a magyar fal­vak későbbi arculatát. szerte az országban döntően befolyá. solja, milyenek lesznek a ma és a holnap családi házai. — Elmondhatom, ma már túl vagyunk az elméleti útke­resés nehézségein, ég eljutot­tunk odáig, hogy a legutóbbi mezőgazdasági kiállításon im­már felépítve, kompletten be­rendezve mutathattunk be olyan családi otthont, amelyet tanszékünk a magyar iiagyo- mányok alapján, a legkorsze­rűbb elvek alkalmazásával tervezett, — Jelenleg tanszékünk, er­re való tekintettel, azon fára­dozik, hogy megfelelően terve­zett kiadványokkal siessen a falusi kőmívesmesterek és az építtető lakosság segítségére, és az otthonok kialakításához szükséges szemléletet konkrét megoldásokkal és nevelő hatá­sú példákkal mozdítsa elő. A korszerű családi ház jellem­zőinek meghatározása rendkí­vül bonyolult dolog. Minden környezetre, kisebb, vagy na­gyobb családok igényeinek egyaránt megfelelő formákra természetesen nincsenek ma­radéktalanul elfogadható sé­mák: ahány ház, annyi szo­kás, és megfordítva is: ahány szokás, annyi ház. Az azonban világos, hogy a közeli és a tá­voli jövő falusi családi háza elődeinél tágasabb és éssze­rűbb beosztású lesz. Nagyon széles a skála az alapterületet, az elhelyezést, és a külső-bel­ső megöl dá so’--t illetően egy­aránt. A szobák számától füg­gően az alapterület például ál­talában 70—140 négyzetméter között változik. Az is bizonyos, hogy falusi lakóépületeinkbe már a közeljövőben bevonul­nak a modern otthon technikai vívmányai: az etázs-fűtés, az elektromos vízmelegítő, a mo­dern melegvíztároló stb. — A különböző tervvarián­sok között számos olyan van. amelyben már fféokocsi-szín csatlakozik a családi házhoz, s általában: valamennyi lakó­épülethez csatlakozik különbö­ző célokra használható mel­léképület i& — Gazdaságossági és egyéb szempontok parancsolóan írják elő, hogy a családi házas tele­pülések — az ésszerűség hatá­rain belül — összébb húzódja­nak. Ma egy városi családi ház minimálisan ezer négyzetméte­res telken helyezkedik el. Gya­korlatilag ez azt jelenti, hogy a családi házas területek gaz­daságosan nem közművesíthe- tők. Ennek viszont az első, káros következménye az, hogy minden egyes épületet „házi” vízzel, csatornával és szenny­víz-kezeléssel kell — igen költségesen — ellátni. Ugyan­akkor óriási hasznosítható földterületek vesznek el az ilyen szétszórt településeken. — Mi magunk is igyekszünk az építészeti felvilágosító mun­kát még hatékonyabbá tenni, de ehhez a lehetőségeink egy- magukban nem elegendők. Ezért tervbe vettük, hogy se­gítségül hívjuk a népfront­mozgalom falusi aktivistáit, a tanácstagokat, és minden szer­vet, fórumot, amely ebben va­lamit is segíteni tud. Az 5 bekapcsolásukkal minden bi­zonnyal hamarabb jutnak el a "sniádi házak modell-változa- tai a legtávolabbi községek építtetőihez is. — A szakemberek által ed­dig kidolgozott tervvariánso'c számát természetesen igyek­szünk tovább növelni, mert meggyőződésünk, hogy gazda. gabb választék nyújtásával mi, építészek is hozzájáró’ ■" -,k ahhoz, hogy falvaink « korszerűbb arculata núelöb'i kialakuljon. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents