Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-27 / 253. szám
/ Bemutatók, tapasztalatcserék Kéíséjfbevonhatatlan | n y hogy a bemutatók, ta- lCUJ ’ pasztalatcserék többsége a tájékoztatás és a. tájékozódás célját szolgálja. Egy- egy jól sikerült, összefogott, lényegre törő bemutató az állattenyésztési telepeken szinte azonos a témába vágó szak- irodalom értékével, mert vizuális élményt is nyújt, s így jobban ..megfogja” az embert, mint a sokszor túl száraz dolgozat. Tulajdonképpen azt is mondhatjuk, hogy a továbbképzésnek, a korszerűbb szakmai látásmódnak jól bevált formája megnézni a háztáji üzemágat, a komplex brigádszervezetet, az eddig csak hírből ismert technológiával működő tehénistállót, vagy a teljesen gépesített kukorica-betakarítást a Szekszárdi Állami Gazdaságban. Ez az idő nem vész kárba s ez a fáradság előbb-utóbb, de megtérül. Tolna megyében a bemutatók és a tapasztalat- cserék az utóbbi években meggyorsították az „új” terjedési sebességét, annak jobb, tökéletesebb alkalmazását. Másrészt igen jelentős, a szemléletet pozitívt irányba befolyásoló hatásuk. Vegyük csak a háztáji üzemágat. Nem .volt könnyű megértetni néhány tsz- vezetövel azt, hogy a háztáji üzemág a termelőszövetkezet elválaszthatatlan része, s azt ennek megfelelően kell kezelni. Tavaly, tavalyelőtt néhány tapasztalatcsere, bemutató — ilyen volt a regölyi — a maradi felfogást, a maradi szemléletet szinte teljesen megváltoztatta, hozzátehetjük jó irányban változtatta meg. Tudni, látni, hallani. A tegnapi tudás kevés, a tegnapi ismerjek ma má-r nem elegendők ahhoz, amit ina, holnap, holnapután kell a mezőgazdaságban megvalósítani. Gondoljunk csak arra, amit erről kormányelnökünk a múlt héten a gazdasági aktívaértekezleten mondott. „A mező- gazdasági termelés területén is jelentősen fokoznunk kell a hatékonyságot. Közismertek, s tegyük hozzá nyomasztóak még mindig egyes mezőgazda- sági termékek hozam-problémái. Nagyobb ütemben kell növelnünk a zöldség- és gyümölcstermesztést. Hazai termelésből kell kielégíteni cukorszükségletünket. Mielőbb meg kell oldanunk a szarvasmarhatenyésztés, a takarmánytermelés és a legelőgazdálkodás problémáit.” A kormányelnök mindegyik megállapítása maradéktalanul vonatkozik Tolna megye mezőgazdaságára is. Bizonyára a követelmények, a kívánalmak növekvő nagysága készteti a mezőgazdasági üzemeik vezetőit arra, hogy nyitott szemmel járva keressék Pzt a társüzemet, amelyiktől érdemes megyén belül tanulni. Az őcsányi termelőszövetkezet. a Paksi Állami Gazdaságból vitt haza testhezálló, jó állattenyésztési módszereket. A dunaszentgyörgyi termelőszövetkezet elnöke a mö- zsi tsz egyik úi vállalkozását figyeli. A bonyhádi járásban jelentős a visszhangja a ma- iosi közös gazdaság helyi erőből készült és viszonylag olgsó állattenyésztési telepének. A hivatalos rendezvények mellett kezd kialakulni tehát az öntevékeny — maszek — lcaocso- lat-szerzés. S ez igazán jó dolog. Jó dolog, hogy a mezőgazdasági üzemek kezdik egymást felfedezni abból a szempontból, hogy hol, kitől, mit lehet tanulni, S ma már nemcsak meghívóval, hanem meghívó nélkül is e!-e!mennek körülnézni. látni, hallani, tudni. A két Tolna megyei területi tsz- szövetség sokat tett annak érdedében. hogy ez a nem hivatalos közeledés kezd igen szépen kialakulni. Egyre több azoknak a tsz-vozetcknek a száma, akik tudják, hogy a megye többi üzemében mit érdemes megnézni, s amit érdemes megnézni, azt meg is nézik. Változatlanul megmarad, sőt nő azoknak a meavei bemutatóknak a jelentősége, amelyek a negyedik ötéves terv Tolna megye mezőgazdaságiira eső részét segítik, siettetik megvalósulni. Ilyen, volt legutóbb a pincehelyi Vörösmarty Termelőszövetkezetben tartott értékeléssel, elemzéssel egybekötött tapasztalatcsere-bemutató. Hasznosságát növeli az a körülmény, hogy valóban az érdekeltek vettek részt rajta, azok a szakemberek, akiknek sokat mond, sokat nyújt az ilyen tapasztalatcsere. Hiba azonban, 0lJ* megy „aki éppen kéznél van”. Előfordul nem egyszer, hogy a termelőszövetkezet a növényvédelemmel foglalkozó bemu7 tatóra a gépcsoportvezetöt. vagy esetleg éppen az SZTK- ügyintézőt küldi. Szóval nem azt az embert, aki a kiküldetésnek valóban hasznút veszi. Olyan ez is, mint a külföldi szakmai utak egy része. Nem mindig az a bej, hogy a közösség áldoz öt, hat, nyolc, vagy tízezer forintot az ilyen útra. Nagyobb baj, hogy gyakran nem az kapja, aki a közösség számára legtöbbet profitálhatna belőle, hanem az, aki közelebb ül a tűzhöz. A termelőszövetkezetekben a vezetőség dolga lenne jobban megnézni, hogy hová, kit küldenek, legyen szó akár külföldi, akár belföldi szakmai útról. A tájékozódás a tájékoztatás. De még valami, a „kiszűrés”. Napjainkban a termelés posztjain munkálkodó embernek jórészt azért kell igen tájékozottnak lenni, hogy rendelkezzék a kiszűrés képességével, tehát tudja megkülönböztetni a jót a jobbtól, a jobbat a legjobbtól. A bemutatók, a tapasztalatcserék a szakmai utak értéke, hatékonysága nagymértékben növelhető a „látottak, a hallottak továbbadásával”. S ezen a téren mé" távolról nincs minden rendben. A .vezetők még nem követik minden esetben azt a gyakorlatot, hogy hazatérve beszéljenek, mondják el mit láttak, tájékoztassák a tagokat az újabb ismeretekről. Némelyik vezető hazamegy és nem mond semmit. Ezen lehet és kell változtatni. Figyelmet érdemel az a módszer, amit a Tolna megyei Állategészségügyi Állomásnál'meghonosítottak. A külföldi szakmai útról hazaérkező vezető vagy dolgozó írásos jelentést készít arról, amit tudni, továbbadni érdemes és fontos. Sz. P. Együtt működés az úttörőkkel Szocialista szerződések a szekszárdi járásban Fejtik az újbort a Paksi Állami Gazdaságban. Foto: Gottvaid. Az elmúlt években gyakran hallhattunk különböző vállalatok, üzemek, tanácsok, szövetkezetek és a helyi úttörő- csapatok együttműködéséről. Kapcsolatuk most kezd kikristályosodni, hiszen eddigi együttműködésük csupán alkalomszerű volt. Tolna megyében az idei tanévben sorra születnek a szocialista szerződések, melyben pontosan meghatározzák az együttműködés célját, területeit. Nyáron Balatonszepezdre, a szekszárdi járás úttörőtáborába a járási KISZ-bizottság meghívására nyolcvan vendég érkezett — járási, községi vezetők, termelőszövetkezetek, ktsz-ek elnökei — akik az együttműködésről tárgyaltak. Az egynapos, hasznos megbeszélés során a vezetők, illetve az úttörőcsapatok részletesen . ismertették egymással terveiket, programjaikat, s megállapodtak abban, hogy az új tanév kezdetekor felkeresik egymást, s megkötik a mindkét fél számára hasznos, kamatozó szocialista szerződéseket. A járásban eddig 16 szerződést írtak alá, melyek közül néhányról érdemes bővebben is szólni. A sióagárdi KISZ-szervezet és a 2718-as számú Petőfi Sándor úttörő- csapat szerződésében az együttműködés legfontosabb célja a politikai munka: „Előkészíteni a fiatalokat az aktív KISZ- munkára. Meg kell ismertetni az úttörőkkel a KISZ-életet, s rámutatni azokra a különbségekre, melyek az úttörőmozgalom és a KISZ között az ideológiai felkészültséget és a végzett munka felelősségét jellemzik.” A mözsi Uj Élet Tsz és a helyi általános iskola 806-os számú Petőfi Sándor úttörő- csapatának szerződésében leszögezik, hogy „kölcsönösen segítik, támogatják egymást az MSZMP ifjúságpolitikai határozatának minél eredményesebb végrehajtásában.” A termelőszövetkezet anyagilag is támogatja a csapatot: kirándulásukhoz járművet, dekorációs munkájukhoz anyagot, a kiemelkedő tanulmányi eredményt elért úttörőknek jutalomkönyvet ad. Az úttörőcsapat pedig a tsz rendezvényeit műsorral teszi hangulatosabbá, meghittebbé. Bátaszéken, a községi tanács és több szövetkezet ajánlotta fel támogatását a 2041. számú József Attila úttörő- csapatnak, s ezért úgy döntöttek, hogy külön-külön, rajokkal kötik meg a társadalmi szerződést. Több községben a közös munkaterv első programjai már megvoltak, például a tolnai általános iskolák háromháromezer forintot kaptak a községi tanácstól sportfelszerelés vásárlására. Tolnán, Mö- zsön és Sióagárdon pedig délután az úttörőfoglalkozások keretében a pajtások megkezdték a községek parkosítását Sorra lehetne idézni mindegyik társadalmi szerződésből, melyeknek^ legnagyobb jelentősége az, hogy döntő részét nem az anyagi támogatás, illetve társadalmi munka- vállalás jelenti, hanem a felnőtt társadalom olyan segítséget ad a fiataloknak, mellyel bővítik azok tudását, s közéleti emberekké nevelik őket Érdemes megemlíteni, hogy a járásban, az úttörőcsapatok önkormányzati szervének — úttörő tanácsának — egy-egy tagja rendszeresen részt vesz a tanácsüléseken, s megismeri — pajtásaival megismerteti — a község terveit, gondjait A végrehajtó bizottság tagjai pedig patronálják az őrsöket, elmennek üléseikre, segítenek, programjaik megszervezésében. — vhm — A tudomány munkásai a falu új arculatának kialakításáért Kutatási téma a műszaki egyetemen: milyen lesz a holnap családi háza ? A lakásépítési program mintegy fele jelenleg családi házas formákban valósul meg. Az építtetőknek, valamint a város. és községrendezóknek egyaránt súlyos gondot jelent, hogy a hagyományos falusi építkezésekkel szemben máig sem alakult ki a modern, a ma követelményeinek megfelelő családi ház építészeti képe. Ez adta az indítást a Budapesti Műszaki Egyetem lakóépülettervezési tanszékének, hogy kutatómunkája keretében egyik feladatként vizsgálja a családiház-építés korszerűsítésének lehetőségeit. Erről a tervezőmunkáról nyilatkozott dr. Reischl Antal tanszék- vezető egyetemi tanár, a Magyar Távirati Iroda munkatársának. Elmondotta: jelenleg építőiparunk éppen a családiház- építtetőknek tud a legkevesebbet nyújtani ahhoz, hogy mindenütt a legkorszerűbb és leggazdaságosabb módszereket, kivitelezési formákat alkalmazzák. Pedig a magyar falvak későbbi arculatát. szerte az országban döntően befolyá. solja, milyenek lesznek a ma és a holnap családi házai. — Elmondhatom, ma már túl vagyunk az elméleti útkeresés nehézségein, ég eljutottunk odáig, hogy a legutóbbi mezőgazdasági kiállításon immár felépítve, kompletten berendezve mutathattunk be olyan családi otthont, amelyet tanszékünk a magyar iiagyo- mányok alapján, a legkorszerűbb elvek alkalmazásával tervezett, — Jelenleg tanszékünk, erre való tekintettel, azon fáradozik, hogy megfelelően tervezett kiadványokkal siessen a falusi kőmívesmesterek és az építtető lakosság segítségére, és az otthonok kialakításához szükséges szemléletet konkrét megoldásokkal és nevelő hatású példákkal mozdítsa elő. A korszerű családi ház jellemzőinek meghatározása rendkívül bonyolult dolog. Minden környezetre, kisebb, vagy nagyobb családok igényeinek egyaránt megfelelő formákra természetesen nincsenek maradéktalanul elfogadható sémák: ahány ház, annyi szokás, és megfordítva is: ahány szokás, annyi ház. Az azonban világos, hogy a közeli és a távoli jövő falusi családi háza elődeinél tágasabb és ésszerűbb beosztású lesz. Nagyon széles a skála az alapterületet, az elhelyezést, és a külső-belső megöl dá so’--t illetően egyaránt. A szobák számától függően az alapterület például általában 70—140 négyzetméter között változik. Az is bizonyos, hogy falusi lakóépületeinkbe már a közeljövőben bevonulnak a modern otthon technikai vívmányai: az etázs-fűtés, az elektromos vízmelegítő, a modern melegvíztároló stb. — A különböző tervvariánsok között számos olyan van. amelyben már fféokocsi-szín csatlakozik a családi házhoz, s általában: valamennyi lakóépülethez csatlakozik különböző célokra használható melléképület i& — Gazdaságossági és egyéb szempontok parancsolóan írják elő, hogy a családi házas települések — az ésszerűség határain belül — összébb húzódjanak. Ma egy városi családi ház minimálisan ezer négyzetméteres telken helyezkedik el. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a családi házas területek gazdaságosan nem közművesíthe- tők. Ennek viszont az első, káros következménye az, hogy minden egyes épületet „házi” vízzel, csatornával és szennyvíz-kezeléssel kell — igen költségesen — ellátni. Ugyanakkor óriási hasznosítható földterületek vesznek el az ilyen szétszórt településeken. — Mi magunk is igyekszünk az építészeti felvilágosító munkát még hatékonyabbá tenni, de ehhez a lehetőségeink egy- magukban nem elegendők. Ezért tervbe vettük, hogy segítségül hívjuk a népfrontmozgalom falusi aktivistáit, a tanácstagokat, és minden szervet, fórumot, amely ebben valamit is segíteni tud. Az 5 bekapcsolásukkal minden bizonnyal hamarabb jutnak el a "sniádi házak modell-változa- tai a legtávolabbi községek építtetőihez is. — A szakemberek által eddig kidolgozott tervvariánso'c számát természetesen igyekszünk tovább növelni, mert meggyőződésünk, hogy gazda. gabb választék nyújtásával mi, építészek is hozzájáró’ ■" -,k ahhoz, hogy falvaink « korszerűbb arculata núelöb'i kialakuljon. (MTI)
