Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-03 / 233. szám

* Miből áll a falu termelő- szövetkezete? Leltárszerűen megpróbáltuk összegezni mind­azt, amiből összetevődik e kö­zös gazdaság. A működési en­gedély. amely bekeretezve az elnöki iroda falán lóg, 1959. április 20-án kelt. Ennek ér­telmében a Tolna megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottsága Bé­ke néven engedélyezte Nagy- szokolyban a szövetkezeti gaz­daság alapítását. Akkoriban sokkal könnyebb lett volna összeállítani a leltárt, mert a közös vagyon alig volt több a működési engedélynél... Ehhez jött a tagság bizakodása, aka­ratereje, szorgalma, aminek következtében minden évben többet és többet mondhatott magáénak a szövetkezeti kö­zösség. Alig több mint egy év­tized múltával a következő fontosabb adatok illusztrálják a megtett utat. összterület 3500 hold. Ebből a közös szántó 2700, legelő 105, rét 97 hold. öt holdnyi, mester­séges halastava is van a szö­vetkezetnek, de az idén nem kaptak bele ivadékot, ezért a vizét csak öntözésre használ­ták. Taglétszáma 464 fő. Ebből fizikai dolgozó 203, a nyugdí­jasok száma 150. Az állat­tenyésztésben ötvenen, a se­gédüzemágban ötvenheten dol­goznak, a többi fizikai dolgo­zó pedig a növénytermesztés­ben foglalatoskodik. A függet­lenített vezetők a következők: Pados János elnök, Egyed Já­nos főagronómus,,Németh Jó­zsef főkönyvelő. Varga János segédüzemág-vezető (egyben ő látja el a párttitkári teendőket Régi századok A leletek tanúsága sze­rint e vidék már a kőkor­szakban is lakott hely volt. A rómaiak idejében út ve­zetett erre, amit ugyan­csak leletek bizonyíta­nak. Másfél évtizeddel ez­előtt római pénzek kerül­tek elő a Bántana nevű wrészen. A pénzek az idő­számításunk utáni 176— 192-es, a 270—280-as és a 317—340-es évekből valók. A Berényi úton honfog- lalás kori sírt találtak az ötvenes években, benne nyílvesszőt, pénzt, stb. A sír szerint az egyik hon­foglaló nemzetség szállás- birtoka volt ez a vidék. A régi feljegyzések igazolják, hogy Szokolyban már az Árpádok idejében templom volt, ami arra vall, hogy igen jelentős település le­hetett. Egy pápai oklevél 1262-ben „Ecclesia Sancte Marie de SokoV’-t — Szűz Mária szokolyi templomát — említi, Az 1334—35-ös években Lőrinc szokolyi pap a pápai adókönyvek szerint 4 garas adót fize­tett. A török időkben elpusz­tult e település is: a nép elmenekült. A török kiűzé­se után Szokolyt a lakat­lan települések közt sorol­ták fel, de nem sokkal ké­sőbb már vannak lakói. Sok Tolna megyei helység­től eltérően ide nem Né­metországból kivándorló parasztok települtek, ha­nem Magyarország más ré­szeiből érkeztek telepesek. Népújság 6 1971. október 3. is). Rajtuk kívül a tsz státu­szában van dr. Lantos Miklós jogász, ő azonban nemcsak en­nek a tsz-nek a jogügyi teen­dőit látja el. Az elnök 59, ^ főagronómus 38, a főkönyvelő 39, a segéd­üzemág-vezető 30, a jogtaná­csos 29 éves. Az elnök, fő­könyvelő és segédüzemág-ve­zető 1967, a jogtanácsos 1968 óta van a funkciójában, a fő­agronómus pedig ez év köze­pétől. Az irodai adminisztratív lét­szám 6 fő. A különböző kétkezi munkálatokat 2 növényter­mesztési, 1 kocsis, 1 gépes, 3 állattenyésztő brigádvezető, a növényvédelmet pedig 1 nö­vényvédő agronómus irányít­ja. A tsz-tagság átlagos életkora nem szerepel, a tsz kimutatá­sai közt. de több jelből némi csökkenésre lehet következtet­ni. Ez évben például nyolcán mentek nyugdíjba, és még egy­két nyugdíjazás várható, ugyanakkor felvettek 23 új ta­got és ennek több mint fele 30 év körüli, vagy annál fiata­labb. NÖVÉNYTERMESZTÉS A tsz elsődlegesen kenyér- és 'takarmánygabona termesz­tésével foglalkozik. Két fő ter­ménye a búza és a kukorica. Ez, évi terméseredménye bú­zából holdankénti átlagban 20 mazsa 57 kiló, kukoricából pe­dig 30 mázsa, májusi morzsolt- rá átszámítva. Ez utóbbi adat nem teljesen pontos, mert hi­szen most van folyamatban a kukorica betakarítása. Árpából 21,87, borsóból 12, napraforgó­ból 13, burgonyából 90 mázsás az-, idei átlagtermés. Az előirányzatoknak megfe­lelően végzik az időszerű be­takarítási és talajmunkákat. A tsz 16 holdas kertészet­tel is rendelkezik. Ez főként helyi ellátási célokat szolgál. Állattenyésztés Ezen belül a szarvasmarha- és a sertésállomány a megha­tározó. A szarvasmarha-állo­mányuk összlétszáma 591. Eb­ből 176 a tehén, 230 hízó marha, a többi növendék állat. A sertésállomány alapja a 200 anyakoca. Jelenleg fajta­váltás van: az állományt most cserélik ki fehér hússertésre. A kocaállományhoz 9 kant tar­tanak. A malacok száma 800, a hízóké 1000, A tsz-nek 62 lova is van. Ebből 44 igásló, a többi csikó. Amíg a szarvasmarha- és sertésállomány évről évre nö­vekszik, a lóállomány stagnál. A tehenészetet 1969-ben nyilvánították negatív teleppé. A tsz közös baromfiállomá­nya 5500 pecsenyecsirkéből áll. A baromfitenyészet inkább visszafejlődést mutat. GÉPESÍTÉS A géppark nagyobb arányú felújítása 1967-ben kezdődött meg, jelenleg is tart, és a ter­vek szerint a következő év el- «o negyedére elérik, hogy a legidősebb erőgép sem lesz ré­gibb 3 évesnél. Egyben folyik a tipizálás'is: az MTZ típus lesz a meghatározó. Az erő­gépekhez megfelelő munka-_ gépekkel is rendelkeznek. A gépesítésnél nem csupán azt veszik figyelembe, hogy mi a Korszerű gépesítési szint, a kutatók milyen munka elvég­zésére konstruáltak gépet, ha­nem a tagság más jellegű igé­nyeit is. Például a kukorica szedését itt azért nem gépesí­tik, mert a tagok nem igény­lik, ugyanis részes művelés van. A gépesítésnél egyben figyelemmel kell lenni a fog­lalkoztatottsági szemoontokra is. Mindez azzal jár, hogy több munkát tudnának géppel vé­gezni, mint amennyit jelenleg végeznek. A nehezebb mun­kákat általában géppel végzik. A gabona betakarításához a gépi kapacitásuk olyan nagv, hogy ez évben 18 nap alatt vé­geztek a betakarítással, és augusztus 26-án már m^s tsz- nek segítettek. Az utóbbi években mintegy 3 millió forintot fordítottak gépesítésre. Jelenleg 14 MTZ, 3 UE 28-as, 2 RS 09-es, 3 UTOS 45-ös és egy más típu­sú traktorral rendelkezik a tsz. Ezen felül van 4 kombájn­ja, két 4,5 tonnás teherautója és egy Warsawa személy- kocsija. A kombájnokhoz nap- raforgó-betakarító adapterek­kel rendelkeznek. A terület mintegy 80 százalékán görgős ekét használnak. A géppark­hoz tartozik még 2 silókom- bán, 3 műtrágyaszóró gép. 3 gabonavető gép, kukoricavető gép, és mintegy 3—400 000 fo­rint értékben különböző talaj­művelő gép. Mivel már előre­haladott stádiumban van a ti­pizálás, a gépparkhoz mind­össze 400 000 forintos raktár- készletet tartanak, ami nagy­jából elegendő. Jellemző, hogy 1967-ben napi átlagban 3 erő­gép állt üzemzavar miatt, most pedig nem egészen egy áll. Az erőgépek száma lényege­sen nem növekszik, inkább a rendelkezésre álló lóerő és üzembizonság növelésére tö­rekszenek. Nemrégiben kezdték meg egy új gépműhely alapozását. Ez jövőre készül el. Az állattenyésztés gépesítése hazai mércével mérve ns^'in. ból az átlagos szintnek felel meg. A fejés, takarmányelőké- szítés teljesen, az etetés, itatás nagyrészt gépesített. Az állat­tenyészethez vezetékes víz áll rendelkezésre. A sertéstelep nincs gépesítve. Most tervezik a modern, gépe­sített sertéstelepet. Nincs gé­pesítve , a baromfitenyészet sem, a pecsenyecsirkéket azon, ban központi fűtéssel ellátott helyiségben tartják. A segédüzemág keretében nemrégiben szerveztek egy la- katosműhelvt lakossági, szol­gáltatási célokra. Ennek az üzemágnak a szakma szerinti megoszlása a következő: 23 traktoros, 9 szerelő, 4 kovács, 2 bognár, 6 kőműves. 2 ács, 2 lakatos, 4 téglaégető. 2 fű­részgépkezelő, ezen felül hár­man segédmunkásként dolgoz­nak az építőbrigádban. ÉPÜLETEK A tsz-iroda átalakított pa- rasztház. A tsz tulajdonában van két szolgálati lakás, egy régebbi gépműhely, két új szarvasmarha-istálló, egy új borjúnevelde, egy átalakított borjúnevelde, 4 sertésfiaztató, 6 hizlalda, 3 gépszín, 1 tizenöt vagonos magtár, másutt 30 va- gonnyi gabonatároló tér. 8 ku- koricagóré és több más gazda­sági épület. PÉNZÜGYEK ./ 'ry*: y.O'* A közvagyon 1967-ben 18,3 millió forint volt, a múlt év végén 26,6 millió, és nagyjából ennek megfelelő a jelenlegi szint is. Ez év végére adósságmentes­sé válik a tsz, visszafizeti az államnak tartozását. Utána azonban újabb hitelt kíván fel­venni a gazdaság továbbfej. lesztésére. 1967-ben 6 millió forint ér­téket osztottak ki tagsági ré­szesedésként, tavaly 8 milliót, ez évben előreláthatóan ennél valamivel többet osztanak. A tagok 1967-ben 61 000 munka­napot teljesítettek a közösben, tavaly 88 000-et, az idén előre­láthatóan még többet teljesíte. nek. . Fontosabb adatok A falu lakossága 3650 körül ingadozik. Ez valamivel keve­sebb a másfél évtizeddel ez­előttinél, de több, mint né­hány éve. A felnőtt lakosság túlnyomó része a tsz-ben dol­gozik. A faluból alig járnak el néhányan más helységekbe munkára. Elköltözés is alig akad. A lakosság 1965-től törpe­vízműből kapja a vizet. Ezt helyi összefogással építették. Ugyanebben az évben fejező­dött be a falu peremterületei­nek villamosítása. A falu na­gyobb részében már régebb óta volt villany. Járda minden utcában van, de néhol csak az egyik soron. A következő év végére minden utca mindkét oldalán lesz járda. 1968-ban a Damjanich utcát 500 méter' hosszúságban és 4 méter szé­lességben lekövezték saját erőből. Uj házat viszonylag kevesen építenek, de annál több a felújítás. t Nagyszokolyban 60 sze­mélyautó van magántulajdon­ban. Ez azt jelenti, hogy a la­kosság számához viszonyítva csaknem olyan nagy a gépko­csi-sűrűség, mint Szekszárdon. ahol egy tavalyi felmérés sze­rint a legnagyobb volt a gép­kocsi-sűrűség az ország váro­sai közül. Speciális gondöt jelent a fa­lu vezetőinek a cigány lakosság sorsa. Tizenhárom cigánycsa­lád él a faluban, és többsé­gük rossz, rendezetlen körül­mények között. A tanács már számtalan módon próbált raj­tuk segíteni. Még nagyfokú anyagi megsegítésre is lett volna lehetőség. Tavaly példá­ul 3. az idén pedig két lakás megépítéséhez kaptak volna keretet a cigányok részére a felsőbb szervektől. E két év­ben 5 család igen kedvező fel­tételek mellett juthatott volna korszerű, egészséges lakáshoz. A pénzt azonban nem tudták hasznosítani, mert az érdekelt cigányok nem rendelkeztek sem megfelelő munkaviszony­nyal, sem elegendő megtakarí­tott pénzzel, és így nem kap­hatták meg kedvezményes feltételek mellett a lakásokat. (Dobos Ferencné tanácselnök és Lénárt Ádámné vb-titkár elmondása alapján.) .«J Tanácsház a ialu központjában.

Next

/
Thumbnails
Contents