Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-22 / 249. szám
Vezetőség bizottsága helyett szövetkezeti döntőbizottság Az országgyűlés által szeptemberben elfogadott - egységes szövetkezeti törvény kidolgozása során a törvényelőkészítők — a szabályozás teljessége érdekében — más jogszabályokból is vettek át rendelkezéseket, módosított, továbbfejlesztett tartalommal, legelsősorban alapoztak a termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvényre. Ugyanakkor az új szövetkezeti törvény módosította, továbbfejlesztette a tsz-törvény néhány tételét. A módosítás egyik lényeges eleme a tagsági viták fórum- rendszerének megváltoztatása. A termelőszövetkezeti törvény a tagsági viták eldöntésére a vezetőség bizottságát hozta létre, tehát egy, a vezetőségből alakított, szűkebb testületet. Az elmúlt évek gyakorlata azt igazolta, hogy a vezetőség bizottsága nem tudott mindig megfelelni a törvény által támasztott igénynek. Nem felelhetett meg, mert paradox ellentmondást szült az, hogy egy testület intézkedését ugyan- a?on„ tagokból, illetve vezetőkből álló szűkebb testületnek kellett felülbírálni, vagy megváltoztatni. A gyakorlatban a vezetőség bizottságának elnöke rendszerint a tsz-elnö- ke volt —- esetleg éppen az elnök hozta a tagsági vitát kiváltó intézkedést. A vezető- 'ség bizottsága által hozott határozat eHen a tag államigazgatási úton, a járási tanács szakigazgatási szervéhez fordulhatott jogorvoslatért. Az egységes szövetkezeti törvény mintegy üzemi, vállalati szintre emelte á tagsági viták fórumát, a szövetkezeti döntőbizottság jogintézményével. "A törvény '28.'5-a’sze-: rmt; ^ „A tagsági vitákat eldöntő szövetkezeti döntőbizottság elnökét és tagiait a közgyűlés — a szövetkezet tagjai közül — ötévi időtar. tarnra titkos szavazással választja.” ’ A szövetkezeti döntőbizottság hatáskörébe utalja a törvény a tag jogaival és kötelességeivel kapcsolatban ä szövetkezet és tagja között keletkezett vita eldöntését, továbbá a szövetkezet által a tagnak okozott kár megtérítésére kötelezést. Fegyelmi ügyben hozott határozat, továbbá a tag által a szövetkezetnek okozott kár megtérítésére kötelező határozat ellen — a közléstől számított tizenöt napon belül — a szövetkezeti döntőbizottsághoz lehet fellebbezni, kivéve, ha a határozatot a közgyűlés hozta. A törvény végrehajtásáról intézkedő kormányrendelet részletesen is foglalkozik a szövetkezeti döntőbizottság feladataival, jogkörével. A végrehajtási rendelet szerint a tagsági viták eldöntése a tagsági viszony megszűnését kö- 4 vetően is a szövetkezeti döntőbizottság hatáskörébe tartozik. A tagsági vita eldöntésében nem vehet részt a szövetkezeti döntőbizottságnak az a tagja, akinek döntése, intézkedése, vagy mulasztása a jogvita alapjául szolgál; aki a jogsérelem okozójával, vagy a vita kezdeményezőjével házastársi, élettársi, vagy egyeneságon és testvérként rokoni viszonyban van; végül, akinek jogait, vagy kötelességeit a vita eldöntése közvetlenül érinti, vagy abban egyébként érdekelt. A szövetkezeti döntőbizottság ülésein tanácskozási joggal a szövetkezetnek a vezetőség által kijelölt tisztségviselője vagy szakvezetője — a felügyelő bizottság elnökét vagy tagját kivéve — tanácskozási joggal vesz részt. A döntőbizottság a vitát írásbeli határozattal dönti el, a határozatnak indokolást is kell tartalmazni, továbbá utalást arra, hogy van-e helye jogorvoslatnak, illetve, az arra irányuló kérelmet hol és mennyi idő alatt kell benyújtani. A határozat jogerőre emelkedé- ■sétőT számított hat hónápöh belül a jogvitában részt vett bármelyik fél — új tények, vagy bizonyítékok S tápján — új döntőbizottsági eljárást kezdeményezhet. A termelőszövetkezeti törvény a vezetőség bizottsága létrehozásával akkor először teremtett hivatalos fórumot a tagsági viták eldöntésére. Most az egységes szövetkezeti törvény ebben tovább lépett; megteremtette a vezetéstől személyében is független, a közgyűlésnek alárendelt döntőbizottságot, és egvben a munkaügyi viták eldöntésének egységes rendszerét, azzal is, hogy a szövetkezeti döntőbizottság határozata elleni jogorvoslatot ugyancsak a bírói útra tette. BI. A sörnövény titkai Csuvasföldi jegyzetek ív. rv v’ Hr. egészen őszinte akarok lenni, nem ízlett a sör. Egészen pontosan fogalmazva, a házilag készített csuvas barna sör gondolata visszariaszt. De- hát a barátság oltárán néha sört is kell áldozni. Szeretem, nem szeretem, ittam belőle. Kibirtam. Egyesek szerint egészen kitűnő ez a sör, igaz, eziek az „egyesek”, egy-kettő kivételével, csuvas vendéglátóink voltak, mások szerint az ember sok mindent kibír. Voltaképpen tisztességteles dolog is tőlem, hogy a magasra nyurgult 'komlósorok • és a kicsire apadt folyócska közti szabad mezőn kapott nagyszerű traktából csak a sörre van képem visszaemlékezni, s néni például az egybesült kacsára* — de ennek nem én vagyok az oka. Hanem a komló. Eleddig nem sokat hederítettem erre a furcsa, nyurga növényre* ha ország-világ járta utamon itt-ott láttam is, legfeljebb az jutott eszembe, hogy ebből lesz a sör. Arra alig gondoltam, hogy ebből lesz a Az orosz föderáció komlótermelésének háromnegyed részét csuvasföld adja. S a csu- vasföld termésének egy jelentős hányadát a kilenc községet egyesítő Volga 6zovhoz! Koz- lovkáig, a 12 ezer lakosú járási székhelyig szinte a Volga mellett fut a kitűnően karban tartott országút. Onnan azonban a hátralévő 12 kilométert* a szovhoz központjáig, rázós, döcögős földúton teszi meg autóbuszunk — mintha az isten háta mögé sodorna dolgunk. A dombtetőn, az '„Isten háta mögött”, egy újdonatúj kultúr- ház köszönt, — minden kellék megvan itt, hogy a ház valóban a kultúra hajléka tegyen. Rögtönzött kultúrműsor a színpadom rögtönzött baráti gyűlés és szinte pillanatok alatt tudomásul kellett vennem, hogy nem az isten háta mögé szerte a szovjet ország kolhozaiba, szovhozaiba terjesztik el e „sömövény- feltárt titkait. — Nemcsak sör. Gyógyszer is. Egész sor gyógyszer alapanyagát készítik a komlóból — figyelmeztet lelkes előadónk a komló helyi szakértője, a szovhoz iffiizgatója, Sz. A. Ja- k:mov, aki a komló mellett, vagy ahogy inkább még ar.nak is előtte, 1100 munkásember sorsáért is felelős. A homló, azazhogy a komló — csak egy betű a csuvas és a magyar neve köaött a különbség — évről évre javuló jómódot biztosít ebben a szov- hozban is a dolgozóknak. Pedig itt mezőgazdálkodni, nem tartozik a leányálmok közé. Ha jön a szél, megy a föld. Az a vékony kis termőtalaj! Aztán, ha megunja a szél, hogy liu.vcolássza a már homokosra rostált egykori vékony humuszt, hát leteríti, ahol megunta cipelni. Mondjuk ráteríti egy ötszáz hektáros gabonatáblára! Tehát homokvihar az van. De esőt hozó már ritkábÉs most még a szárazság is! Voronovszki elvtárs, a pírt központi bizottságának első titkára, akire már hivatkoztam, higgadtan, de nem valami nagy megelégedettséggel konstatálta, hogy minden bizoda- lom a szeptemberben van, hogy az még hoz esőt a mezőgazdaságnak. Ce igy is meg kell fogni minden fűszálat, szó szerint is, hogy a növekvő állat, állománynak ne legyenek takarmányozási gondjai. — Nehéz év volt. Már október 11-én megjött a hó. De a tavasz nagyon későn jött, a május, június hideg, viszont a július-augusztus tikkasztó volt Július 23-án 45 fok meleg volt! — idézi fel a kemény hónapokat a párt első titkára. — De a csuvasok tudnak dolgozni ! — tette hozzá magabiztosan. — Egy négyzetméteren nyolc hónap alatt 12 kiló uborkát szüreteltünk! — ezt már a Volga szovhoz igazgatója mondja, s közben az épülő új és modern szarvasmarha-telep felé kalauzol bennünket. Az ország 300 ezres szarvasmarha- állománya nem egységes, van közte apró, vörös-púpos fajta, amely kevés, de magas zsírtartalmú tejet ad, a szimentáli közismerten bő tejelő, de alacsonyabb zsírtartalmú a teje, aztán végül ott van a feketetarka, elsősorban a háztáji gazdaságokban. A szovhoz szi- mentáli, bő hozamú tehenekre rendezkedik 1be, ebben látják itt a jövő fejlődésének útját. Az út, a szovhozban, aztán megint csak a komlóhoz kanyarodik. Ha minden út Rómába vezet másutt, itt minden a 90 hektárnyi komlóhoz. Ez a büszkeség, a speciális; a gazdagság forrása. —Ä, mi is tudunk ám számolni, — koccintunk a házilag főzött sörrel — nem adjuk el mind a termést a sörgyáraknak, hanem építünk magunknak is egy sörgyárat. S akkor nem házilag, hanem korszerűen és nyereségesen állítunk elő sört., — Úgy legyen — mondom lelkesen, kétszeresen is lelkesen, hogy jobb legyen ennek a szovhoznak is, s ha majdan visszakerülök ide, jobb legyen nekem is a sör. Gyurkó Géza (Folytatjuk) döcöghetett az út* hanem egy ^ ban. Még ritkábban, mint Cíu. olyan szovhozha* ahol tudóm黫 £ vasia más területein, pedig nyos módszerekkel termelik a. a.köztudott, hogy Csuva:,iában, komlót, Csuvasia tia vízről van szó, rendszerint ahol a fdsérletezesek eredmé«f , ,r1 . ’ . . , nyel százezer rubelekben mtw .^csak a \ olgara gondolnak, e-o« ....--------.. "
