Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-22 / 249. szám

Interjú Ülést tartott a Minisztertanács A vezetőség, a tagok és a termelőszövetkezet A nagymányoki Gábor Áron Tsz elnökével. Nemes Fe­renccel az üzem méreteiről és a vezetőség munkájáról be­szélgettünk. A termelőszövetkezet gazdái, társtulajdonosai parasztemberek, s a közös gazdaság kifelé nem nagyon lát­ható irányítását, kézben tartását azok az emberek végzik, akiket a tagok választottak maguk közül. Az elnök, a szak­embergárda végeredményben két közgyűlés között a tagok akaratát képviselő vezetőség ellenőrzése és irányítása alatt végzi munkáját. Az elnökkel az irodájában beszélgettem: egy erdősítéssel kapcsolatos tárgyalást fejezett be éppen és indult volna a községi tanács vb-ülésére. — Szép ez az iroda elnök elv- társ. Előkelő, mit szólnak hoz­zá a tagok? — Ök követelték, hogy le­gyen egy rendes helyünk. Te­remtsünk megfelelő munkakö­rülményeket azoknak is, akik itt dolgoznak. — A titkárságon keresztül jutottam be magához. Kell ide titkárság? Szokatlan. — Ebben szerintem egyfajta rend jut kifejezésre. Egy rossz épületből alakítottuk ki ezt az irodaházat. Azért mentünk be­le, mert itt alakul ki a falu­központ. Nem szórtuk a pénzt, mégis igyekeztünk a termelő- szövetkezet rangjának megfe­lelő helyzetet teremteni. — Hány hektáros a Gábor Áron Tsz? — Hatezerszáz hektáros. Hat község földműves lakosságát tömöríti. Nagy a terület. Eb­ből sok minden következik. Egyebek között az is, hogy' a gazdák érdekeit sokféleképpen kell képviselni. Megmondom őszintén, mi a tanácsválasztá- sok idején szabályosan kortes­kedtünk annak érdekében, hogy mindenütt minél több szövetkezeti gazda kerüljön a tanácsba. — Nagy az adminisztráció? — Az irodán most kevesebb ember dolgozik, mint ahány az egyesülés előtt a három ter­melőszövetkezetben dolgozott. Hát ez így' van. Akkor három főkönyvelő volt, most egy van. Három elnök volt, most egy van. Mindenesetre ahogyan én látom, a papírmunka nő. Nem kevesebb, hanem egyre több. Ilyen munkakörök vannak: fő­könyvelő, helyettes főkönyve­lő, leíró-könyvelő, termény'-, termékkönyvelő, anyagköny­velő, állóeszköz-könyvelő. Mun­kaügyekkel három ember fog­lalkozik. összességében aki itt dolgozik, kivétel nélkül kép­zet; ember. A szakember-gár­dáról hasonlóképpen nyilat- kozhatom. Van a főmezőgaz­dász, a helyettese, az állat- tenyésztő, a beosztott állat- tenyésztő, az üzemgazdász, a főgépész, a gépcsoportvezető, a műhelyfőnök, a jogász, az erdészetvezető, az építésztech­nikus, a földügyi előadóba szállításvezető és másodállás­ban a kőbányánk vezetője. A termelőszövetkezet párttitkára független és függetlenített munkakörben dolgozik az el­lenőrző bizottság elnöke is, aki egyúttal a tsz személyzeti ve­zetője és a nőbizottság elnöke. A beosztások sokfélesége — gondolom — jól érzékelteti: a Gábor Áron Tsz termelőüzem. A párttitkár és én most fejez­zük be a Marxizmus-Leniniz- mus Esti Egyetemen a szakosí­tót, még egy-egy államvizs­gánk van vissza. Szinte min­denki tanul. — Ennek az üzemnek — elnök elvtárs — mennyi a bruttó termelése cg; évben? — 56—53 millió forint. A né gyediik ötévé t-rv vú'jh'c ’3 1 millió forint lesz az üzem ál­tal előállított bruttó termelési érték. Kerületrendszerben dol­gozunk. Három kerülete van a termelőszövetkezetnek. — Ennek a hatalmas mező- gazdasági üzemnek a tagok a gazdái. — így van. Legfőbb szerv a közgyűlés. Egy évben kétszer tartunk közgy'űlést. Ezeket megelőzik a rész-közgyűlések. — Érezheti itt egy tag, hogy ó csakugyan gazda, vagy in­kább az alkalmazotti magatar­tás és érzés kezd az emberek­ben eluralkodni? — Megmondom őszintén, sok esetben éppen azzal hoznak kellemetlen helyzetbe a tagok, hogy talán túlságosan is érzik, ők a tsz gazdái. Sokat kell harcolni például azért, hogy az üzem érdekeit szolgáló beru­házásokat, döntéseket jóvá­hagyják. Itt van például a te­henészeti telep. Huszonegy milliós beruházás. — A tagok nem akarták? — Először nem. Utána, mi­kor elfogadták, akkor kezdő­dött a kritizálás. Miért éppen oda építjük, ahová építjük? Miért nem máshová. Szóval vannak ilyen dolgok. — Igen, igen, de gazdatudat­nak nevezhető-e a hasznos be­ruházások ellenzése? —• Végeredményben a gazda­tudat fejeződik ki ebben, még akkor is, ha negatív módon. Főképpen a középkorúak köré­ben tapasztalható: osszunk mennél többet, de ne jövőre, ne öt év múlva, hanem most, azonnal. Azonnal, hogy még én is élvezhessem. Az 50—60 éves ember általában így gon­dolkodik. — Emberileg érthető. — Emberileg igen. Az üzem fejlődése szempontjából viszont ez a magatartás fékező erő. A fiatalok másként gondolkod­nak. Velük könnyebb szót ér­teni. Könnyebb, mert ők értik ezt a mai nyelvet. Bennük is van gazdatudat. Két évvel ez­előtt csak alkalmazottként dol­goztak szívesen a termelőszö­vetkezetben. Két év óta a hely­zet megváltozott. Beléptek tag­nak. Amikor a fiatalokról be­szélek, akkor nemcsak a 20 évesekre, a mostani 40 éve­sekre is gondolok. — Két közgyűlés között a ta­gok által választott vezetőség a tsz irányító szerve. Ez a veze­tőség valóban vezetőség? — A mostani 14 tagú veze­tőség 1969 óta „viszi” a ter­melőszövetkezet ügyeit. Ha­vonta ülésezik. De az idén, ha jól tudom, már a 16. vezetősé­gi ülésnél tartunk. Szükség cselén rendkívüli vezetőségi ülést hívunk össze. Erre egy héten némelykor kétszer is sor kerül, amikor egymillió forint hitelről, meg effélékről van szó. — Hogy is kérdezzek elnök elvtárs? Mennyire ,.ütőképes” a vezetőség? — Érdemes lenne egyszer végighallgatni. Sokszor elhatá­roztam, magnetofonra veszem a vitát. Szinte mindig előfor­dul, hogy az előterjesztett ja­vaslatok valamelyikét meg kell változtatni. Vita közben a ve­zetőség jobb javaslatot terjeszt elő és ennek megfelelően hoz határozatot, vagy a szakveze­tés által előterjesztett, elképze­lést elutasítja. Mióta tisztelet­díjat kapnak,, azóta sokkal ak­tívabbak. — Mennyi ez? — A tizennégy embernek 20 000 forint egy évben. Lesz olyan, aki kétezer forintot kap, de lesz olyan is, aki csak nyolcszázat, vagy ezret. Attól függ, ki hogyan funkcionál. — Kik a vezetőségi tagok? — Képviselve van az eóész tagság. Van közöttük gyalog­munkás, fogatos. brigádvezető, raktári munkás, sertésgondozó, műhelymunkás, volt telepes, szóval képviselve van az egész tagság. — Esy-egy termelési témát megvitatnak ? — Igen. Vegyük a búzát. Betakarítás után a búzater­mesztés idei tapasztalatainak minden ána-bogát értékeltük, megvitattuk. Ez csak egyik oldala a dolognak. Számtalan­szor előfordul, hogy a vezető­ségi ülés valakinek a javasla­tára felkerekedik, és a vezető­ségi tagok a helyszínre menve nézik meg az éppen napiren­den lévő témát. — Elnök elvtársi A Gábor Áron Tsz-bcn a traktoros, az agronőmus, az SStTK-ügyintéző érzi tehát, hogy ennek a közös gazdaságnak van vezetősége? És az a vezetősége, akit a tagok megválasztottak? — Mindenki érzi. Nem egy esetben bennem is van szoron­gás, ha előfordul, hogy vala­mit elhibázok, minden esetben számolnom kell a vezetőség felelősségre vonásával. A veze. tőségi ülések előtt gyakran izgulok. Azt is megmondom, nemcsak a rosszat látják meg, észreveszik a jót is. — Rang vezetőségi tagnak lenni? I — Tíz esztendeje* vagyok , termelőszövetkezeti elnök. Az első években nem volt kelle mes dolog vezetőségi tagkén1 dolgozni. Bizony azok az em­berek nem nagyon mertek sem kocsmába bemenni, sem más­hová. Olykor leköpték őket. Szidták őket. De ma, a veze­tőségi tagok valóban köztisz­teletben álló és mindenki ál­tal megbecsült embereik. — Köszönjük a beszélgetést el­nök elvtárs. — Sz. P. — Népújság 1971. október 22. a jövőben szélesedjék és ja­vuljon a tanulók kollégiumi ellátása, a fizikai dolgozók te­hetséges gyermekeinek tovább­tanulását pedig középiskolai tanulmányi ösztöndíjak is se­gítsék. A fizikai dolgozók gyer­mekeinek hatékony támogatá­sában az állami és tanácsi erőfeszítések mellett sokat te­hetnek saját erőforrásaikból a vállalatok, a termelőüzemek és a szövetkezetek is. A kormány a jelentést elfogadta és dön­tött a szükséges intézkedések­ről. A Minisztertanács — az Or­szágos Ifjúságpolitikai és Ok­tatási Tanács, valamint a Kom­munista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának előter­jesztésére — foglalkozott az ifjúság szabad idejének hasz­nos eltöltését szolgáló intéz­mények — ifjúsági és úttörő- házak, ifjúsági parkok és klu­bok, építőtáborok, ifjúsági üdülőtelepek — üzemeltetésé­vel, és meghatározta, hogy e létesítmények fenntartásában, üzemeltetésében az állami, il-r letve elsősorban a tanácsi szer­vekre a jövőben miiyen fel­adnak hárulnak. Az ifjúsági törvényben foglaltaknak meg­felelően a Művelődésügyi Mi­nisztérium a zánkai úttörő- város fenntartásáról, üzemelte­tésiről gondoskodik, a terüle­tileg illetékes tanácsok pedig az ifjúsági parkok, klubok fenntartásáról, üzemeltetéséről A kormány annak érdekében, hogy az ifjúság szabad ideje hasznos eltöltésének lehetősé­gei tovább bővüljenek, felhív­ja a tanácsok, a vállalatok, a szövetkezetek és a társadalmi szervezetek figyelmét, segít­sék az ifjúság rendelkezésére álló intézmények fenntartását és bővítését. Ugyanakkor a kormány megbízta az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanácsot, hogy ezen intézmé­nyek egységes működése érde­kében dolgozzon, ki megfelelő irányelveket. A Minisztertanács a fővárosi tömegközlekedés javítása érde­kében a fővárosi tanács elnö­kének előterjesztésére határo­zatot hozott a budapesti met­ró építésének gyorsítására. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Tito Anyai* S^aclaííal tárgyalt Kairóban Az Indiából hazatérő Tito jugoszláv elnök egynapos lá­togatást tett Egyiptomban. Képünkön: Tito (balra) és Szadat egyiptomi elnök á kairói repülőtérén. (Rádió-téleföló—AP— MTI—KS) .Tito Jugoszláv elnök szerdán Kairóban három- órán át tár­gyalt Anvar Szadattal. Riad egyiptomi külügyminiszter,.aki ugyancsak részt vett a meg­beszélésen, közölte újságírók­kal, hogy Tito tájékoztatta az egyiptomi államfőt ir^ni és in­diai tárgyalásainak eredmé­nyéről. Szadat elmondta vendégé­nek, miről tárgyalt Moszkvá­ban, s -tájékoztató; adott a köZel-keleti válság rendezésé­vel összefüggő egyiptomi állás­pontról. Tito csütörtökön utazott ha­za Belgrádba, majd rövidebb pihenő után elindul angliai, kanadai és amerikai útjára, (Folytatás az 1. ódáiról) Nemzetek élelmezési és mező- gazdasági szervezete, a FAO konferenciájának Rómában, november 6—25 között sorra kerülő 16. ülésszakán. A Minisztertanács megvitatta és tudomásul vette a nehéz­ipari miniszternek, az Orszá­gos Tervhivatal elnökének, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökének és az Or­szágos Anyag, és Árhivatal elnökének a IV. ötéves terv energiaellátási helyzetéről szó­ló együttes jelentését. A kormány megállapította, hogy az energiapolitikai irány, elveknek megfelelően a nép­gazdaság energiaellátása a IV. ötéves tervben is elsősorban a szénhidrogén-bázison fejlődik. E tekintetben a hazai terme­lési lehetőségek mellett a leg­főbb forrás a szocialista orszá­gokból történő behozni] bővü­lése. U'ya-’rkkor p változatlan energianolR’kai célok mellett — az elmiüt évek tapasztala­tai alapián — fokozott °ondot kei) fordítani az ellátás bizton, sívára. Ennek érdekében az energiát termelő iparágakban — a szén bányászatban, a szén­hidrogén-iparban és a villa- mosener";-'-iparban — megfe­lelő tar'etc'-o'-at k-'1l biztosí­tani. A kormány külön foglal­kozót- p szénbányászattal, l'i szénioónvnV nyitásával és hatá- ' ro-n-ot hozott a várható szén- szükséglet biztonságos kielégí­tésére. Az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács előterjesz­tése alapján a kormány meg­tárgyalta a fizikai dolgozók gyermekei továbbtanulásának tanulmányi és szociális segí­tésének helyzetét. A fizikai dolgozók gyermekeinek segí­tésében a diákszociális ellátás különböző formái alapvető sze­repet töltenek be. A kormány szükségesnek tartja, hogy a fi­zikai dolgozók gyermekei to­vábbtanulásának feltételei ha­tékonyan javuljanak. A fizikai dolgozók gyermekeinek peda­gógiai segítésében az iskolák mellett sokat tehetnek a tár­sadalmi szervezetek (SZOT, KISZ) akciói -is. azok az elő­készítő tanfolyamok és tábo­rozások, amelyek a tovább­tanulás feltételeit javítják. Emellett az is szükséges, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents