Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-21 / 248. szám
f Gépesített aszfaltbetyárság Mennyit ér az ember? A fiákeres világban divatossá vált aszfaltbetyár szavunknak a nőket molesztáló városi fenegyerek jelentése halványukban van, ám terjed az új módi aszfaltbety árkod ás. Az újmódi aszfaltbetyárok nem gyalogosan járnak, hanem gépjárművön. Majd én megmutatom — A gépjárművezetés feszült figyelmet, a váratlan helyzetekben való gyors és helyes döntést, és ahhoz való értelmi és érzelmi alkalmazkodóképességet kíván a közlekedő embertől, E követelmények azonban még további biológiai vonásokkal bővülnek, és pszichés tulajdonságokkal színeződnek — mondta dr. Horváth László Gábor, a KPM Vasúti és Közúti Alkalmasságvizsgáló Inté. zet igazgatója, a Budapesti Műszaki Egyetem közlekedéspszichológia tanára. — A közlekedés társadalmi jelenség, #z abban résztvevőtől kulturált viselkedést, pontos, az írott és íratlan szabályok megkövetelte helyes alkalmazkodást, ritmusérzéket, embertársaink megbecsülését kívánja. Az éretlen, egyéni és társadalmi felelősségtudattal nem rendelkező, antiszociális személyek képtelenek a közlekedési társas együttműködés e magasabb fokára. Ha kritikus közlekedési helyzetbe kerülnek, azt nem ritkán mások életét veszélyeztetve és a közlekedésrendészeti szabályokat sértve, tehát társadalomellenesen „oldják” meg. E magatartást — az agresszivitást — sajnos, sűrűn tapasztalhatjuk. A tesztek bizonyítanak A negyedszázados alkalmas- 6ágvizsgáló intézetben évente 80 000 embert vizsgálnak meg, köztük szép számmal olyanokat, akik balesetet okoztak, vagy súlyos közlekedési vétséget követtek el. Néhány hónapja fejezték be azokat a kutatásokat, amelyeknek célja a közlekedés és az emberi személyiség érzelmi viszonyának elemzése volt. összesen 233 gépkocsivezetőt vizsgáltak meg három csoportban. Az első két csoport tagjai csupán három évi, a harmadiké több mint tíz évi vezetési gyakorlatra tekinthettek vissza. Az első két csoport életkora 22—23 év volt, a harmadik csoporté pedig 35 —40 év. A fiatalabb korosztály egyik csoportja nem követett el balesetet, a másik fiatal csoport és az idősebb csoport pedig súlyos balesetet okozott. Mit mutattak a vizsgálatok? — E kutatások célja az volt — tájékoztatott dr. Horváth László Gábor igazgató —, hogy feltárják: a gépjárművezetésben milyen cselekvésbeli szerepe van az ösztönösségnek az értelem ellenőrző irányító szerepéhez képest. Megállapítható volt, hogy a balesetet okozott és a vétlen csoportok tag. jainak egészségi állapota, a ve. Volán 11 sz. Vállalat azonnali hatállyal alkalmaz: Tamásiban és Szek- szárdon középiskolai végzettséggel rendelkező FORGALOM1RÄNYITÖKAT. Jelentkezési hely: Volán 11. sz. Vállalat Szekszárd. (282) zetéshez szükséges érzékelési és mozgási élettani teljesítménye között ugyanúgy nem volt lényeges eltérés, mint a vezetők értelmességét vizsgáló tesztek szolgáltatta eredmények között. — E vizsgálatok elvégzésekor ugyanis a vizsgáltaknak kellő idejük volt a gondolkodást követelő feladatok megoldására. Azoknál a teszteknél azonban, amelyek mintegy életközelségben vizsgálják a cselekvéshez szükséges figyelemösszpontosítást és a figyelem elterelhetőségét — például ahol a jelek, jelzések jelentés- tartalmát kelj gyorsan felismerni, majd annak megfelelően azonnal és helyesen dönteni —, jelentős eltérés mutatkozott a balesetmentesen közlekedő vezetők javára! A balesetet okozott gépkocsivezetőket általában az önértéktudat el túl zása, a fokozott önérvényesítési vágy, az értelmi és érzelmi alkalmazkodás-képtelenség jellemezte, s hiányzott belőlük a közlekedés reális veszélyeinek tudata. Diagnózis és prognózis önként kínálkozik a kérdés: ha a balesetet okozók vizsgálatából a személyiség olyan vonásait állapíthatjuk meg, amelyek hátrányosak a közlekedés biztonságára, vajon lehetséges előre jelezni, hogy a jogosítványra pályázó milyen mértékben alkalmas pszichológiailag a vezetésre? — Természetesen — válaszolja dr. Horváth László Gábor —, hiszen 22 éve kidolgozott módszereink nagy diagnosztikai és prognosztikai értékűek akkor is, ha a balesetet okozás előtt alkalmazzuk azokat. Egy-egy közlekedési vállalat kérésére személyiségvizsgálatokat is végzünk az or. vosi és élettani alkalmasság kiegészítésére. E vizsgálatok A Dunántúli Napló, a TIT és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége szervezésében elsőízben tavaly tartottak öthónapos tanfolyamot a megyei lap és az üzemi, termelőszövetkezeti lapok társadalmi aktivistái részére. A stúdió igen eredményes volt, a résztvevők közül több tehe‘'éges fiatal ma már újságíró-gyakornokként dolgozik Baranyában és általános alkalmazásának nagy akadálya az idő és a szakember hiánya. Egy-egy ember vizsgálati ideje ugyanis 60—70 perccel megnő, hiszen már ezen kívül is tizenhat féle élettani és pszichés funkciót vizsgálunk. Németh Ferenc Modern büntetés Kedden este szülői értekezlet volt Szekszárdon, a Garay János Gimnáziumban. Az épület előtt sorakoztak a különböző típusú gépkocsik és a különböző ábrázatú diákok. Egészen megszeppent arcokat is lehetett Iáni. Ilyesmit gondolhattak: „Csak meg ne mondják anyunak... Majd meglátom az arcán, hogy tudja-e...” A szülők gyermekeikhez hasonló hangulatban léptek ki a kapun. Feldúlt, szomorú és vidám arcok váltogatták egymást. Egy szigorú apa tűnt fel. Várakozó leánya sietve lépett eléje, kezében a slusszkulccsal, — Tessék apukám. Akkor mehetünk is — s kételyek közt vergődve nézte az egyre sűrűbb ráncokba boruló homlokot. — Igen, mehetünk. A kocsi és én. Amíg nem javítasz. addig nem ülsz a kocsiba. A leány könnyeit nyelve indult a Garay tér felé. Szorosan a fal mellett. Talán azon tűnődött, hogy mennyivel jobbak a hagyományos büntetések: a kukoricán térdelés vagy a matinémegvonás. Mert gyalog menni, az nagyon szomorú. a szomszéd megyékben, így la. púnknál is. A tavalyi kedvező tapasztalatok után az idén ismét megrendezik a pécsi újságíró stúdiót, ezúttal már kezdő és haladó fokon. Mivel Baranyában egyre több termelőszövetkezet ad ki — a tsz-tagok tájékoztatására — üzemi híradót, elsősorban e lapok akIVem tagadjuk, miért is tagadnánk, hogy sokak szemében, a pénz és a vagyon szimbolizálja a rangot, a tekintélyt. Ilyenformán számtalanszor előfordul, hogy a valós emberi értékek devalválódnak, a „pénzes pali” környezetében császár, köztiszteletnek örvendő, irigyelt személyiség, s rangja, tekintélye jóval nagyobb, mint ameny* nyíre rászolgált. Ez a társadalmi ízlésficam nyáron, és főleg az üdülők környékén láttatja magát legjobban! a pénzszagú külföldi vendég előtt hajbókolnak, mellette a belföldi vendégen keresztülnéznek. E egyáltalán: ha azt akarjuk, hogy a valóságosnál többnek, rangosabbnak, tekintélynek nézzenek, akkor ezt a vasyonosság látszatával köny- nyűszerrel elérhetiük. Ebből értelemszerűen következik, hogy a hiúság mindenáron a vagyonossá? látszatát kelti, s pénzszerzésben gátlástalan. Érthető. Néhány üzemben a közelmúltban arról érdeklődtem, nem vezető beosztású emberektől, hngv kik az élenjáró. nasv teliesítménvt nyúi- tó dolgozók. Bizonvtalan válaszolt kaptam. Majd arról érdeklődtem, kik az autótulajdonosok. Ezt mindenki számon tartja. ezt mindenki tiiHíp s P7 eleve „presztízsértékű” dolog. Az elvtelenség, a cinizmus furcsa keverékét hallom ki a primitív elszólásokból. „Amíg futok, addig nem kell gyerek” — mondja a jól fizetett állásban lévő fiatalasszony, konyakozás közben. Ennek az asszonynak fizetett állása van, ami arra való csak, hogy „fusson”, olyan jövedelemre tegyen szert, amiből telik a valóságosnál többet érőnek, értékesebbnek látszania. Cinizmusa ellenszenves ugyan, mert munkája érdekli legkevésbé, de ne őt marasztaljuk el, hanem azt a felfogást, amelyik a törpét óriásnak nétivistáinak továbbképzését szol. gálja a tanfolyam. A stúdió ünnepélyes megnyitását kedd este tartották Pécsett, a régi megyeháza barokk-termében. A megnyitó előadást dr. Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke tartotta a tömegkommunikáció időszerű kérdéseiről. (Fotó: Erb János) zi, csak azért, mert drága és divatos holmikat aggat magára. A dolog világos. Amikor a közvélemény egészséges ítélkezése elmarasztalja a törte- tést, a harácsolást, az anyagiasságot, hát ugyanaz a közvélemény sokszor éppen ahhoz ad más oldalon ösztönzést, amit elítél, hiszen a tör- tetés, a harácsolás, az anyagiasság végterméke előtt balga módon hasra esik. Nagykorúságunk jele, hogy egyre ritkábban nézzük szájtátva a nyugati autócsodát, bezzeg kiskorúságunk jele, hogy hőkölünk, kalapolgatunk a tollasodó embernek, anélkül, hogy tudnánk, mennyit ér emberként. Nemrég végignéztem, hogyan, milyen tartással ad felvilágosítást egy vasutas a jólöltözött, elegáns világfinak, és a rendesen öltözött munkásembernek, aki kiváló dolgozó jelvényt hordott kabátja hajtókáján. Talán ne is mondjam. A világfival a vasutas szinte csöpögött az udvariasságtól. a másiknak meg foghegyről vetette oda: „nem látja, hogy ki van írva az indulás?” Eltűnődtem: hol él ez a vasutas? Ha gondolkodik, fordítva csinálta volna. A vasutas egy a sok közül, hiszen a pénzszagú embereket oktalan és megkülönböztetett tisztelet, előzékenység veszi körül mindenütt. A hivatalokban, a szórakozóhelyeken, az utcán, szóval mindenütt. Hozzáteszem, ismeretlenül, anélkül, hogy tudnók, ki fia-borja. Gyakran olvasom, hogy tolvajok, rabolt pénzzel napokig, hetekig nagy megbecsülést kapnak a mulatókban, a szállodákban. Talán nagyobbat, mint egy Kossuth-díjas orvos- professzor. S nem másért, azért csak, mert két kézzel szórják a pénzt. Feltételezhető az erkölcsi prédikációk annyit érnek csak, mint halottnak a szentelt víz. A magasabb rendű szocialista gondolkodást kell erősíteni ahhoz, hogy a pénz, a vagyon önmagában véve né adjon rangot, s tekintélyt senkinek. Sokszor persze éppen az üzemek, a vállalatoka kórokozók, méghozzá intézményesen. a túlméretezett repre- zentálással. így mutatják magukat többnek, tekintélyesebbnek, fontosabbnak a valóságosnál. Nem a ruha teszi az embert, mondtuk régen. Ehhez most már hozzátehetjük még, hogy nem a villa, nem az autó teszi az embert. Jó ha van, egyik is, másik is, de nem olyan érték, hogy eleve felnézzünk tulajdonosára. S tulajdonképpen mindezt jól tudjuk. Úgy látszik, olykor mégsem árt a régi leckét átismételni. SZEKULITY PÉTER Tolna megyei Népbolt értesíti kedves vásárlóit, hogy a szekszárdi 24. számú VASBOLTJA folyó hó 25-től november 4-ig LELTÁROZÁS MIATT ZARVA TART. (288) 1971. október 21. —h— Megnyílt a pécsi újságíró stúdió
