Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-21 / 248. szám
A múlt és jelen találkozása a prágai metró építésénél A csehszlovák főváros, Prága vonakodva határozta el magát a metró építésére, mert a város vezetői úgy vélték, hogy veszélybe kerülhetnek a csodálatos gótikus és barokk épületek. A metró tervrajzai már 1926-ban készen voltak, de véglegesen csak 1967-ben hoztak olyan döntést, amely elutasította az olcsóbb provizórikus megoldást, a kéreg alatti villamosvasút kiépítését. Ehelyett megkezdték a metró úgynevezett C-vonalának építését, 7 kilométer hosszúságban, 9 állomással; a vonalat 1974 közepén adják át a forgalomnak. A vonal alagút- jait szovjet fúrópajzsokkal és tübing-lerakókkal, valamint a csehszlovák gyűrűs módszerrel mélyítik ki. A felszereléseket eddig a bányákban használták. Uj módszert is bevezettek, az úgynevezett földalatti falak alkalmazását. AZ A-VONAL A C-vonal mellett, ugyancsak szovjet segítséggel, kiépítik a második, A-vonalat is, amely Prága nyugati negyedéből a Vltava folyó alatt vezet a város keleti negyedébe. Az A-vonal építését az idén kezdték meg; 1977 végén adják át a forgalomnak. 1970 óta a Szovjetunió fúrópajzsokat, korszerű földrakodó gépeket, emelődarukat, vastübingeket és az alagutak falburkolatához szükséges gépeket és berendezéseket szállít. 1972-ben a Szovjetunióból 5 millió 500 ezer tübing, további fúrópajzs-berendezés, 18 kilométer sín, 58, teljes váltóberendezés érkezik a prágai metró építéséhez. Harminchárom szovjet szakember segít az építkezésnél és a Szovjetunióba is csehszlovák szakemberek utaznak. Korábban 200 szakember látogatta meg Moszkvát és Le- ningrádot és tanulmányozta az ottani metró-berendezések működését. 1972-ben a prágai metró 150 dolgozója utazik a Szovjetunióba. A technikai iskolákban elsajátítják a vonatvezetést és az üzemeltetést. 1973-ban a Szovjetunió 40 darab EM típusú metrókocsit szállít Prágába, 1974-ben pedig további tíz kocsit ad át a prágai metró vonalának. AZ ALAGUTAK KIKÉPZÉSÉ Az állomások belső berendezése színben és formákban a prágai metró architektoni- kus megoldásához alkalmazkodik. Egy olyan kipróbált kocsitípus, amely már 300 000 kilométert tett meg és teher - bíró-kéoessége 12,5 tonna, kezdi meg a vonalon a próbautat. A cseh kocsik prototípusát még nem próbálták ki; ez csak 10.5 tonna súlyú tengely- nyomást bír ki. A csehszlovák prototípus néhány konstrukciós ötletét felhasz- náliák majd a következő kocsik tervezésénél a szocialista országok, a KGST integrációs keretei között. A szovjet technika sesrítsé- get nyú jt a prágai metró ala- gútiainak kiképzési megoldásaiban is. A megkezdett C- vonal építési módjától eltérően az A-vonalat úgynevezett fedett módszerrel építik; az építkezés tehát nem nyílt árokban folyik. Az A-vonal állomásait 35 méter mélységben helyezik el, a felszínnel való összeköttetést szovjet gyártmányú mozgólépcsők biztosítják. Ez az úgynevezett alagutas építési mód nagy könnyebbséget jelent Prága városának, mert nem akadályozza az utcai forgalmat. RÉGÉSZETI LELETEK A prágai metró építése váratlan archeológiái leletekhez juttatta a történettudományt. Az építkezések helyén a római korból származó házak földszinti és alagsori falait hozták felszínre az iszap mély rétegéből. Eddig 70 házat fedeztek fel, ezek egyikében a prágai Műemlékgondozó Intézet most kiállítást rendezett a metró építése közben talált leletekből. A prágai vár tövében, az egykori szigeten középkori települések maradványaira bukkantak a metró építése közben, a prágai Uj Városban pedig egy földdel és kaviccsal betemetett kútból középkori kerámiát és üvegtárgyakat hoztak felszínre. Az egykori szigeten, amely most pontosan a metró építése irányába esik, már a IX. és X. századból származó települések nyomait is megtalálták. A sziget összefüggő lakott terület volt a XI. században. A XII. és XIII. században a települési lakói a halászaton kívül már kohászattal is foglalkoztak. A mély iszapréteg azt mutatta, hogy a települést a XIII. század végén katasztrofális árvíz pusztította el. A kerámiákat és üvegtárgyakat tartalmazó lelet két évszázadot ível át: a kútban talált tárgyak a XIII.—XV. századból származnak. Ismeretlen ok miatt a kutat a XVI. század elején betemették. A római kori házak fölötti rétegből felszínre került a.z az épület, amelyben 1450—1458 között Podjebrád cseh király lakott. Az épületet, amelyet a későbbi építkezések elfedtek, már 1941-ben felfedezték, de a fölötte lévő ház akkori tulajdonosa a további kutatást nem engedélyezte. 1951-ben került sor az épület teljes átkutatására, ekkoriban távolították el a később föléje épült alapot. A hajdani palotát a metró építése közben most teljesen feltárták, hozzáférhetővé, megközelíthetővé tették és ebben rendezték be azt a kiállítási csarnokot, amelyben felsorakoztatták a metró építésének régészeti leleteit. III. Megfelelő napálláskor a kard árnyéka rávetődik az üzem homlokzatára. Nem fenyeget, véd ez a kard. Ágaskodó lován, kivont karddal Csapájev, e föld és e város szülötte, mintegy külön is védeni látszik Csebokszári egyik jelentős és új üzemét, az Elektromos Mérőkészülékek Gyárát. Négyezer ember dolgozik ebben az állandóan fejlődő üzemben — a kisebbek közé tartozik, hiszen van olyan gyár Csebokszáriban, amelynek munkáslétszáma megközelíti a 20 ezret — zömében lányok, asszonyok. A gyár vezetői között mennyi a nő? Leonid Filipovics zavartan köhint, aztán szerényen, szinte suttogva mondja: — Hát ... szóval a legfelső vezetésben... szóval ott nincs nő... Jelena Filipova, a köztársaság erőműdolgozói szakszervezetének rendkívül csinos elnöknője, itteni kísérőnk kellő női és diplomáciai tapintattal segíti ki a gyár igazgatóját e tapintatlan kérdésre adandó válaszban... — Mondja csak el nyugodtan drága Leonid Filipovics, hogy ide főleg szakképzetlen munkásnőket vettek fel... Meg azt is, hogy a középvezetők között már túlsúlyban vannak a nők... Türelem kell a nőkhöz is — néz rám csendes vízkék szemével Jelena Filipova, hogy tökéletesen egyetértsek vele. ami a türelmet illeti a nőkkel szemben. Leonid Filipovics, a bennszülött csuvas, aki Moszkvában végzett és lett elektromérnök, 42 évével azok közé a csuvas értelmiségiek közé tartozik, akik még nagyon jól tudnak emlékezni, ha nem is a forradalom előtti időkre, de igen jól a harmincas évekre, amikor csuvasföldön is megindult a dinamikus lendületű fejlődés. — Volt itt egy Jefremov nevezetű. Azaz hogy voltak, mert testvérek voltak — meséli az igazgató, miközben fehér köpenyt húzogatunk magunkra, hogy meglátogassuk az üzem speciális műhelyeit. — Az övék volt a fél város. Ennek a Jefremov.nak például irodája volt Berlinben, Párizsban, de még Londonban is. Euróna^zerte keresett cikk volt a Jefremovék által szállított tojás. Hát tojást mi nem szállítunk... — segített Leonid Filipovics belerázódni az apró, nőkre szabott fehér köpenybe. .. Mi 48 országba műszert szállítunk. Mikromé- rőműszereket — tette hozzá jogos büszkeséggel. Az úgynevezett precíziós szereidében 1100 nő dolgozik. 1100 csinos lány, asszony, fehér köpenyben, fehér fityulá- ban ülnek szinte végtelen sorban egymás mögött és egymás mellett, finom női ujjakkal, néha nagyító alatt szerelve össze a mikroműszere- ket. Hogy a csuvas főváros ipara milyen jelentős, arra néhány nap múlva döbbentem csak rá igazán, amikor módom volt rövid, de rendkívül tartalmas és sokoldalú beszélgetésre Voronovszkij elvtárssal, a párt csuvas központi bizottsága első titkárával. — Az önök Gagarin Hőerőművéhez is innen szállítottak relét — jegyezte meg csak úgy mellékesen az első titkár, amikor magától értetődő természetességgel szólt arról, hogy csuvasföldön manapság már az elektromosipar a legjellemzőbb és a legfontosabb. De itt készülnek sorozatban a K 130-as traktorok, s a gépgyárnak például mind szorosabb a kapcsolata az egri Fi- nomszerelvénygyárral. Húszezer ember dolgozik a papír- gyártásban, több mint hétezren a kitűnő minőséget gyártó pamutszövőgyárban, a bútorgyártás évi volumene eléri a 20 millió rubelt, s évente több mint félmillió mosógépet állítanak elő nem is egy, de két típusban. — Csak a fővárosban nyolcvannál több üzem dolgozik jelenleg — hangsúlyozta a párt első titkára, s szavai közben nem tudtam szabadulni a gondolattól, hogy még egy emberöltő sem telt el azóta, amikor ezen a földön veszélyesen nagy szavuk volt a sámánoknak, hogy történelmileg még csak tegnap volt, hogy a Jefremov-fivérek irodát nyitottak Londonban, s annak sincs több mint négy évtizede, hogy a Csebokszá- ritól 90 kilométerre levő Kanas járási székhelyre expedíciót kellett indítani, ha leesett az eső — majd egy hétig tartott el az út. Gyurkó Géza (Folytatása következik). Nők a szereidében Csuvasföldi jegyzetek
