Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-21 / 248. szám
Megtartották értekezletüket Leszerelő katonaíiatalok a szekszárdi járás ifjukommiiiiistáiiiak küldöttei i Tegnap délelőtt Szekszárdon megkezdődött a Kommunista Ifjúsági Szövetség Szekszárd járási küldöttértekezlete, melyen.a járás alapszervezeteinek küldöttei vettek részt. Az elnökségben többek, között he- jyet foglalt Tóth József, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Tatár Lajos, a járási párt- bizottság első titkára, Bartha György, a KISZ KB munkatársa, Benizs Sándor, a KISZ MB titkára és Zsédely István, a járási KISZ-bizottság titkára. , Rész"Antal, az értekezlet elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd javaslatára a küldöttek .megválasztották a jelölő, szavazatszedő és mandá- fpmvizsgáló bizottságot. i Zsédely István ismertette a járási bizottság beszámolóját. i —-Küldöttértekezletünk feladata, hogy az alapszervezeti vezetőség- és küídöttválasztó taggyűlések, valamint az üzemi, községi és iskolai küldött- értekezletek tapasztalatait figyelembe Véve értékelje KI3Z- alapszervezeteinknek és járási KISZ-bizottságunknak az elmúlt négy évben végzett műn. káját — kezdte beszédét a járási bizottság titkára. Elmondotta, hogy az ifjúság a szekszárdi járásban is jelentős társadalmi erőt képvisel, és legdinamikusabb rétegét a munkásfiatalok alkotják. A KISZ- nek egyik legfontosabb feladata a fiatalok munkára nevelése. Ennek érdekében az üzemi és mezőgazdasági alapszervezetek a korábban bevált versenyforma mellett új módszereket is alkalmaznak. Szólt a kulturális és a sportmunkáról, valamint a taglétszám csökkenésének okairól. — Valamennyi fiatal előtt legyen rangja az ifjúsági szöHárom új szállodát építtet a Hungarhotels Uj szállodák építéséről tájékoztatta a sajtó munkatársait szerdán a Gellért szállodában dr. Vonda Ágnes, a Hungarhotels értékesítési osztályvezetője. A vállalatnak jelenleg 35 szállodája van, a hálózat három újabb létesítménnyel bővül. Jövő májusban adják át a székesfehérvári Alba Regia szállodát, amelynek 110 szobája lesz. Hasonló befogadóképességű lesz az 1972 júliusában megnyíló szombathelyi Claudius hotel, s 1973-ra épül fel a miskolc-tapolcai 110 szobás Juno szálloda. A jövő nyárra fejeződik be a gyöngyösi Mátra szálló felújítása, és a badacsonyi Kisfaludy-ház rekonstrukciója. A. Hungarhotels szállodai helyeinek száma az idén elérte a 11 ezret, ebből: ezer Budapesten, 3500 a Balatonon, további 3300 pedig a különböző vidéki városokban van. A vállalat forgalma az idén először eléri az egymilliárd forintot. A Hungarhotels kereken egymillió külföldit látott vendégül, a nyugati turisták kirándulók és szállóvendégek egymillió ven.dégnapon át vették igénybe a szállodai szolgáltatásokat. A legtöbb vendég — hozzávetőleg 232 ezer — a Nemet 'Szövetségi Köztársaságból érkezett, sorrendben a második Kanada. Sok vendéget fogadtak Ausztriából, az NDK- bói és az Egyesült Államokból is, vétségnek, tagjai büszkén vallják magukat ifjúkommunistának! El kell érni, hogy minden egyes' fiatal, aki a KISZ-nek tagja kíván lenni, ismerje a szervezeti szabályzatot, tudja jogait, kötelességeit. Ehhez az szükséges, hogy az alapszérvézétek vezetői az eddigieknél,. tervszerűbben foglalkozzanak a' KISZ-en kívüli fiatalokkal — folytatta a beszámoló ismertetését Zsédely István. Beszélt arról, hogy a KISZ kommunista jellegének további erősítése megkívánja a fiatal párttagok közvetlen részvételét az ifjúsági szövetség munkájában. Elmondotta, hogy áz úttörőcsapatoknál jól dolgoznak a KISZ-es ifivezetők, ugyanakkor javítani kell az úttörőmunka személyi és tárgyi feltételeit. Végül értékelte a KISZ KB levelének és a szervezeti szabályzat tervezetének az alapszervezeteknél történt feldolgozását. Gyuricza István, a dombóvári városi pártbizottság első titkára előadást tartott a dombóvári Gyenis Antal középiskolai fiúkollégiumban „A kül- és belpolitikai helyzet időszerű kérdései” címmel. — A tájékoztató válasz volt arra a harminc kérdésre, melyet a kollégium növendékei írásban és szóban tettek fel az előadónak. — A közvetlen A szakmunkásképzés nem olcsó mulatság. A megye legnagyobb szakmunkásképző intézete igazgatójának számításai szerint egy tanuló elméleti oktatása évente 813 forintba kerül, a gyakorlati képzés 3279, hároméves terminusra átszámítva egy szakmunkás az iskolának 12 276 forintjában van. Ez persze csak a bejárókra és a helyben lakókra érvényes. Ha diákotthonban lakik, akkor a hároméves költség; évi 8641 forint értékű kollégiumi elhelyezést számolva. 38 199 forint. Ennek természetesen egy részét „visszatéríti” a tanuló a népgazdaságnak azzal, hogy két éven keresztül termelőmunkát is végez. Hogy mennyit, azt nagyon nehéz megállapítani, mert bár törvény van rá, a vállalatok nagy részénél nem kezelik külön a tanulók által megtermelt értékeket. Hogy ez az érték pontosan mekkora, azt valóban nehéz is megállapítani, hiszen együtt dolgoznak a mesterükkel, vggy a többi szakmunkással. Borász a Patyolatnál Kálmán Margit, a Patyolat Vállalat SZTK-ügyintézője. — Szereti a munkáját? — Hát, most már belejöttem ... — Szakképzettsége? — Szőlész-borász. Hatvannyolcban érettségiztem és tettem szakmunkásvizsgát a Garay gimnáziumban. — Most többet keres? — Többet, de a Mecsekvidé- ki Pincegazdaság is ígért fizetésemelést. Személyes okokból jöttem el. Egy kollégámmal nem tudtunk kijönni. A környezet sem volt valami szép. Kevés volt a hely, sokan dolA járási pénzügyi ellenőrző bizottság beszámolóját Schaffer József, a PEB elnöke ismertette, majd megkezdődött a beszámolók feletti vita, melyben többek között felszólalt Bartha György, a KISZ KB munkatársa és Tatár Lajos, a járási pártbizottság első titkára. Zsédely István válaszolt a felvetődött kérdésekre, majd a küldöttek megválasztották a járási bizottság és a járási pénzügyi ellenőrző bizottság tagjait, valamint azokat a küldötteket,, akik majd a megyei értekezleten képviselik a szekszárdi járás ifjúkommunistáit. Az újonnan megválasztott járási bizottság titkárává Zsédely Istvánt, a végrehajtó bizottság tagjaivá pedig Palotás Györgyit, Szakály Árpádnét, Görbe Sándort, Huszár Lászlót, Kiss Évát, Pomsár Sándort, Szakállas Gyulát és Simon Irént választotta meg. hangú, a problémákra nyílt választ adó, kétórás politikai est ,után a kollégium titkára meleg szavakkal köszönte, meg az előadónak, hogy ebben a tanévben már másodszor látogatott el az intézménybe, és kifejezésre juttatta, hogy a kollégisták készen állnak minden feladat elvégzésére, mely- lyel a párt és a KISZ megbízza őket. goztunk együtt, nem volt öltöző. Szóval rosszul éreztem magam ott. — Szereti a szakmáját? — Szeretem. Minden vágyam, hogy visszakerüljek, de nem lehet, nincs hova. Érdeklődtem már, nincs szükség szőlész-borászra. Szökött kereskedők A városi kereskedelmi osztályon panaszkodnak: Szekszárdon a legjobb kereskedőik elmennek a szakmából. Kevés a pénz, sok a munka. Legfőképpen a kisebb boltokban, ahová az emberek apró-cseprő vásárolnivalóikért szaladnak, és ahol éppen ezért nagy jelentősége van a régi, jól ismert arcnak, és annak, hogy jó kereskedő dolgozzék ott, aki szereti a szakmáját. Az ilyen kis, és szűkös körülmények között működő boltok — ami tovább nehezíti a kereskedő munkáját —, nagy forgalmat bonyolítanak le. A kereskedelmi szakma elnőiesedik, pedig a látszattal ellentétben, az árurakodás esetenként komoly fizikai munkát jelent. A férfiak elmennek például sofőrnek, rövid idő alatt jogosítványt szereznek és a dupláját keresik, mint a boltban. A vendéglátónál is munkaerőhiány van. A lányok a szakmunkásképző után jó ha egykét évig dolgoznak, aztán férjhez mennek, és a férjek nem nézik szívesen, hogy feleségük más férfiakat szolgáljon ki. Arról már nem is beszélve, hogy Ezeikben a napokban ismét sok fiatal tér vissza a hadseregből családjához, munkahelyéhez — letelt ’katonai szolgálatuk két éve. Két év alatt sokat változtak előnyükre. Ez a változás any- .nyira szembetűnő, hogy lehetetlen nem észrevenni. Meg- vállasodtak, megférfiasodtak, fellépésük, maga tartásuk határozottabb, magabiztosabb. Legtöbbjük világnézetben, gondolkodásmódban a közösségi érdeket jobban becsülő, munkáját nagyobb felelősséggel végző emberré vált. Tudnak azonosulni a társadalmi feladatokkal, részt vállalnak a közélet feladataiból, s állampolgárként is jobban alkalmazkodnak a társadalom törvényeihez, szokásaihoz. A katonai szolgálat alatt a felserdült ifjakból komoly, érett emberekké váltak. Legszembetűnőbben a munkához való viszonyban mérhetők le a gondolkodásukban, magatartásukban végbement változások. A katonaviselt fiataloknál megerősödik a munkájukért érzett felelősség. Túlnyomó többségük a munkát tekinti boldogulása legfőbb forrásának és ennek megfelelően törekszik minél jobban eleget tenni az ebből fakadó követelményeknek. Jellemzőjük a fegyelmezett magatartás. Ez kifejezésre jut a munkaköri kötelmek általános szabályainak betartásában és a munkafolyamatok, min- • denekelőtt' a gyártási, techno- lógiai fegyelem érvényesítésében. A katonavjselt fiatalok ki- . r.rtóbbak, törekvőbbek, tudják. hogy mire képesek. A haza fegyveres szolgálata, a had- •seregben folyó nevelő munka olyan társadalmi kötelezettségeik megértését, elismerését és végső fokon végrehajtásuk mind tudatosabb vállalását segíti elő, mely a társadalmi és a vendégek sem mindig angyalok, főleg ha isznak. Két műszak van, nem ritkán tizenegy után kerülnek haza. A pénz nem éri meg mindezt, mert kisebb egységekben, szezonon kívül nem olyan sok a borravaló. Nincsenek adatok A munkaügyi osztályon. — A szaktagozatok nem eléggé életképesek. Az bizony előfordult a szőlész-borász szakmában is, hogy végzett egy lányosztályban több mint húsz szakmunkás, a megyében meg csak öt-hatra volt szükség. Jelenleg gondot okoz egyes szakmákból az elvándorlás gépkocsivezetőnek, akik ennek ellenére kevesen vannak. A vasúti közlekedést és áruszállítást egyre inkább kiszorítja a közúti, a jövőben még több gépkocsivezetőre lesz szükség. Egy tanácsi végrehajtó bizottsági ülésen Szekszárd munkaerőhelyzetét és igényeit tárgyalták. A pártbizottság munkatársa mondta ki: — Nincsenek megfelelő és hiteles adatok a felméréshez. Annyi mindentől függ, milyen jellegű és mennyi munkaerőre lesz szükség öt év múlva! Könyörtelen számok — A szakmunkásképzés vállalati szempontból is jó befektetés — mondja Kaszás Imre, a szakmunkásképző intézet közösségi élet nélkülözhetetleii elemeit képezi. A katonai szolgálat idején erősödik a politika iránti érdeklődésük, szilárdul marxista világnézetük és szélesednek közéleti, mozgalmi tapasztalataik. Ha az előbbiekben felsorolt pozitív változásokat számba vesszük, feltétlenül arra a megállapításra kell jutnunk, hogy értékes embereket kapunk vissza a hadseregből, akik megérdemlik, hogy egy kicsit külön foglalkozzunk velük. Ezzel szemben a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a leszerelt fiatalokat — néhány kivételtől eltekintve — csak a hozzátartozók fogadják. El kellene érnünk, hogy az állampolgári kötelességüket becsületesen teljesített fiatalokat az államhatalmi és társadalmi szervek, a munkahelyi gazdsági vezetés szervezetten, együttesen fogadják. Mint amilyen ünnepélyes körülmények között küldtük őket a hadseregbe, úgy fogadjuk visszatérésükkor is. Amikor bevonultak, megbíztuk őket, most hallgassuk meg jelentésüket megbízásuk teljesítéséről. Van miről - beszámol- nioik és mi ne sajnáljuk erre .az időt. Hallgassuk meg terveiket, szándékaikat, problémáikat, tájékoztassuk őket az aktuális helyi kérdésekről. Nagyon fontos lenne annak elrendelése is, hogy a hadseregben tanúsított magatartást, előmenetelt, eredményeket figyelembe vegyük a munkahelyen és a közéletben. A katonai szolgálat társadalmi megbecsülésének és elismerésének érdekében az elmúlt években pártunk és kormányunk jelentős lépéseket tett. Ezen túl azonban jelentős szerepe van a helyi vezetés szemléletének, a - közfelfogás változásának is. • — bicsek — igazgatója. — Sajnos, ezt nagyon kevés helyen veszik komolyan. Egy értekezleten a statisztika könyörtelen számai kimutatták, hogy onnét a legkevesebb a szakmunkásvándorlás, ahol legjobbak, a képzés feltételei. Egy tanítványomtól — harmadéves volt — a vállalat igazgatója számon kérte, miért nem köszön? Három éve járt oda, de még sohasem látta. Nagyon sok helyütt ötödik keréknek tekintik az első éves tanulót, később meg, ha már dolgozik, nem tudok más szót használni — kizsákmányolják az idősebb szakmunkások. Előfordult, hogy az oktatót első éves csoportjával egyik munkahelyről a másikra küldözgették, nem is a legfinomabb hangnemben. Hogyan nevelje ő ezután a gyerekeket a munkahely szeretetére és arra, hogy fontosak, fontos a munkájuk, ha nem becsülik meg sem az oktatójukat, sem őket. Az Állami Építőipari Vállalat az egyetlen olyan vállalat az országban, amely nem ad ebédet az oktatóknak. A belső munkaszervezés és légkör sok mindent meghatároz egy tizennégy éves gyerek számára, aki akkor ismerkedik az üzemmel, a szakmával. * * * Ismerek diplomás gépkocsi- vezetőt, segédmunkás tanárt, szakmunkás adminisztrátort, kereskedő bérelszámolót, betanított vízlágyítót, akinek cipész a szakmája. Pedig a szakmunkásképzés nem olcsó mulatság. IHÁROSI IBOLYA Politikai est Dombóvárott Drága mulatság
