Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-21 / 248. szám
O ffen x íválí axi a szovjet diplomáé la Az elmúlt hetekben minden eddiginél szélesebb területen bontakozott ki a szovjet bé- ke-offenzíva, amely ezúttal felelős szovjet párt- és kormányférfiak nagyszámú külföldi hivatalos látogatásában is kifejezésre jutott. Nyolc országban ültek tárgyalóasztalhoz a szovjet állam vezetői, hogy a békés politikai és gazdasági együttműködés megteremtése és ki- szélesítése érdekében egyeztessék az álláspontokat Leonyid Brezxnyev az SZKP főtitkára, 1971. szeptember 22— 25-ig 'nem hivatalos baráti látogatást tett Jugoszláviában, szeptember 25—26-án Budapesten, szeptember 26—27-én pedig Szófiában folytatott.meg- beszéléseket. Október 25—30 között hivatalos látogatást tesz Franciaországban, Nyikolaj Podgornij a Szovjet Legfelsőbb Tanács elnöke 1971. október 1-én Uj-DelhiAz északír parlament három ellenzéki képviselője (balról jobbra) Austin Currie, John Hume és Paddy O’lJanlon, 48 órás éhségsztrájkba kezdtek az angol miniszterelnökség épülete előtt tiltakozásul az Észak-Irországban internáltakkal szembeni kegyetlenkedések ellen. ben, október 2-án Rangoonban folytatott megbeszéléseket. Október 3-tól 8-ig szovjet pártós kormányküldöttség élén a Vietnami Demokratikus Köztársaságba látogatott, október 13-án pedig Uránba érkezett. Alekszej Koszigin a Szovjet, unió minisztertanácsának elnöke 1971. október 4—8 között Algériában, október 8—10 között pedig Marokkóban tárgyalt 1971. október 18-án ellátogatott Kanadába, ez év decemberében pedig a tervek szerint Norvégiát és Dániát ke- « rés1 fel. — TERRA — Kissinger Szerdán megérkezett Peking- be Henry Kissinger, Nixon elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója, hogy az amerikai elnök kínai látogatásának részleteiről tanácskozzék a pekingi vezetőkkel. Henry Kissinger négy napot tölt majd a KNK-ban. Az újságírókat távol tartották a Peking nemzetközi repülőterére érkező Boeing—707-es mintájú géptől, amely Richard Nixon közvetlen munkatársát és 10 tagú kíséretét szállította fedélzetén. Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti: Henry Kissinger, Nixon amerikai, elnök nemzetbiztonsági tanácsadója szerdán megérkezett Pekingbe, hogy három hónappal az első titkos látogatása után kínai tárgyalópartnereivel, elsősorban Csou En-laj kormányfővel végleges időpontot tűzzenek ki az elnök pekingi látogatása számára és megbeszélje annak konkrét körülményeit. Az „Air Force 2”, a Kissin- gert és kilencfőnyi csoportját, valamint a technikai személyzetet szállító Boeing—707-es Talán már a hét végén szavaznak az ENSZ-ben Kína felvételéről New York (MTI). Köves Tibor, az MTI különtudósítója jelenti: Szerdán az ENSZ-közgyűlés kínai vitájának harmadik napján Svédország képviselője nyi. tóttá meg a felszólalások sorát. A vita üteme érezhetően gyorsul, a beszédek rövidülnek, a küldöttek többsége az ismétlődő érvekre és ellenérvekre hivatkozva csupán kormánya álláspontjának és szavazási szándékának megindoklására szorítkozik. A vita első két napján 26 ország képviselője fejtette ki álláspontját, szerda estig legalább további 16 küldött felszólalása hangzik el. A gyorsuló ütem alapján egyes megfigyelők lehetségesnek tartják, hogy rriár a hét’ végén sor kerülhet az' első szavazási erőpróbára. Erről azonban csak csütörtökön reggel lehet világosabb képet alkotni, ha majd szerdán este lezárták a felszólalásra jelentkezők listáját. A vita eddigi menete nem hozott különösebb rrjeglepetést, a tagállamok az előre jelzett álláspontoknak. megfelelően foglaltak állást. Annyi bizonyosnak látszik, hogy határozott többsége vasn a 21 társszerző támogatásával előterjesztett albán határozati javaslatnak, amely a KNK.ENSZ- jogainak helyreállításával egyidejűleg a Csang Kaj-sek-re- zsim eltávolítását írja elő. ENSZ-megfig velők körében továbbra is élénk találgatások tárgya Washington szemet- szúróan ellentmondásos* kínai politikája. Egyesek egyenesen arra gyanakszanak^ hogy dr. Henry Kissinger első pekingi missziója alkalmával valamiféle „hallgatólagos megértés” jött létre Washington és Peking között abban, hogy a Ni. xon-kormány bel- és külpolitikai „elkötelezettségei” megkövetelik fellépését az ENSZ-ben a tajvani rezsim mellett, de ennek nem kell szükségszerűen zavarnia a két kormány kapcsolatainak normalizálását. Mások viszont hajlanak arra a nézetre, hogy Kissinger jelenlegi második pekingi misz- sziójá bizonyos újkeletű nehézségekre utal Nixon elnök tervezett pekingi látogatásával kapcsolatban, s a pekingi helyzet tisztázódása előtt az USA alkudozási ütőkártyaként mindenképpen szeretné „kézben tartani” Tajvan ENSZ-tagságát. Pablo Picasso, a világhírű spanyol származású francia festőművész október ''4-én ünnepli 90. születésnapját. (Telcfoto — AP—MTI—KS) isméi Pekingbe érkezett különgép érkezését a nemzetközi sajtó Pekingben akkreditált tudósítói a repülőtér erkélyéről figyelhették. A különgép , azonban nem kanyarodott be a főépület elé, ahol egy hatalmas szalag-felirat annak szükségességét hangoztatja, hogy „még szélesebb nemzetközi egyesült frontot kell teremteni az amerikai imperializmus és láncos kutyái elleni küzdelemre”, hanem az egyik mellék-kifutópályán állt meg a főépülettől körülbelül egy kilométerre. A gép körül mintegy száz ember gyűlt ösz- sze, majd pár perc múlva a gépkocsioszlop megindult a város felé. Nem lehetett megállapítani, ki fogadta az amerikai vendéget, de a megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy a Kissinger előző titkos pekingi látogatása idején készült egyik repülőtéri felvétel az amerikai nemzet- biztonsági tanácsadót Je Csien- jingnek, a KKP KB Politikai Bizottsága tagjának társaságában ábrázolta. Je Csien-jing egyike annak a hét politikai bizottsági tagnak, aki az utóbbi hetekben is gyakran mutatkozott a nyilvánosság előtt. A Kissingert és kíséretét szállító gépkocsioszlop 40 perc alatt tette meg a repülőtértől a kormányszállodáig vezető 38 kilométeres utat. A leállított autóbuszok ablakán kihajolva, kerékpárjaik mellett, vagy lakásaikból kitekintve kínaiak ezrei figyelték kíváncsian a lelkesedés, vagy harag minden jele nélkül a kocsi útját. Az „ír Szent Johanna“ elégedetlensége A történelmi hasonlatok ritkán tökéletesek. Bernadette Devlint, az északír polgárjogi mozgalom immár világszerte ismert, fiatal vezetőjét, a brit parlament képviselőnőjét például öt kontinens sajtója nevezi előszeretettel „ír Szent Johannának”, noha nem Johanna és nem is szent1. A párhuzamban mégis ran logika. Mindenekelőtt azért, mert Jeanne d,Arc is, Bernadette Devlin is az angol elnyomás ellen szólította harcba népét. De a hasonlóság legfőbb alapja, hogy a tömegekben akkor a’ francia, most az ulsteri népben, az angol megszállók elleni keserűség elérte ezt a fokot, amelyen a gyűlöletnek már gejzírként kell a felszínre törnie. De nemcsak a hasonlóság, a különbség is lényeges. Nemcsak a történelmi körülmények mások, hanem a két szenvedé. lyes nőpolitikus missziójának jellege is. A francia parasztlány a fegyveres harc megszállottja és jelképe volt, az észak-ír kispolgár-lány a legális keretek között vívott küzdelem szimbóluma. Politikai eszköztára rendkívül közel áll a néhai Martin Luther King módszereihez. Ezt bizonyítja a legutóbbi észak-ír vonatkozású, de Londonból keltezett hír is, amely szerint Devlin kisasszony nagyszabású polgári engedetlenségi mozgalmat indít, méghozzá nemcsak Ulsterben, hanem a brit fővárosban is. A kampány célja, hogy felhívja a figyelmet az ulsteri intérnáltak helyzetére. Ami ezekkel az internáltakkal történik, az brit szempontból is több mint bűn; hiba. Edward Heath konzervatív kabinetje először a tárgyalás nélküli. tömeges internálás puszta tényével, másodszor a néhány napja kiszivárgott brutális bánásmóddal azokat is önmaga ellen fordította, akik elítélték az ír szélsőségesek módszereit,
