Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-16 / 244. szám

Segítség kilencmillió éhezőnek (INDIAI TUDÓSÍTÁS) Delhi — Caleuíta — Agartala : A vigasztalanul szürke felle­gekből kitartóan zuhogott az eső, az amúgy is sáros ország­úira, meg ránk, a külföldi új­ságíróik kicsiny csoportjára. Vagy két mérföldön keresztül elszántan dagasztottuk a sarat, hogy a határhoz érjünk. Ami­kor a sűrű, zöld fűvel telje­sen benőtt határkőhöz érkez­tünk, abban a pillanatban megszűnt az eső. Ott álltunk a határnál, amely huszonnégy évvel ezelőtt In­diára és Kelet-Pakisztánra osz­totta ezt a területet. Alig negyedórát ácsoroghat- tunk a határjelző oszlopnál. E rövid idő alatt is több mint háromszáz pakisztáni menekült haladt el mellettünk. Egymás után kanyarodtak rá az indiai területre vezető gyalogösvény­re. Jöttek és jöttek végelátha­tatlan sorokban a hosszú gya­loglástól elcsigázott nők és gyermekek, öregemberek és öregasszonyok. Szinte minden motyójuk elfért a vállukon. Kholna, Barishalia, Shonephur pakisztáni körzetek lakosai voltak. ... Indultunk vissza Cal­cuttába. Autóbuszunknak ál­landóan az út szélére kellett húzódnia, hogy utat engedjen a szembejövő teherautóknak, amelyek élelmet, sátorponyvát és takarókat szállítottál?, a me­nekülteknek. Az indiai hatóságok — lát­tuk — mindent elkövettek, hogy valahogy elhelyezzék és élelemezzék a menekülteket. A helyzet mégis napról napra rosszabbodik. Különösen Nyu- gat-Bengáliában súlyos a hely­zet, ahol már mintegy hétmil­lió menekült torlódott össze. Naponta további negyven— ötvenezren érkeznek erre az amúgy is sűrűn lakott területre. Az indiai kormány megpróbál­ta. hogy legalább a szükséges élelemadagot biztosítsa szá­mukra. Egy felnőtt ember na­pi fejadagja 40 deka rizs, 2,5 deka étolaj és ugyanannyi só. A 12 éven aluli gyermekeknek igyekeznek napi 25 deika tej­port is adni. A hatóságoknak igen komoly problémát jelent, hogyan old­ják meg ennyi ember elszállá­solását. A nélkülözhető köz­épületek már mind foglaltak, sőt túlzsúfoltak, számos isko­lában nem kezdhették meg a tanévet. Nincs elegendő ivó­víz, a nedves őszi időjárás pe­dig hozzájárul a járványos be­tegségek terjedéséhez. Időn­ként és helyenként még a ko­leraveszély is felüti a fejét. Nyugat-Bengáliából Agarta- lába, az indiai Triphura tar­tomány székhelyére repültünk. Takaros és tisztán tartott bambusz-barakkokat találtunk, amelyek valósággal luxus- telepeknek tűntek a nyugat- bengáliai nyomorhoz képest. Itt viszont az élelmiszer szál­lítása okoz gondot. Ugyanis nincsenek vasútvonalak. Már a kelet-pakisztáni menekült­áradat megindulása előtt is problémát jelentett az élelmi­szerhiány, most pedig, ami­kor a lakosság — a menekül­tek révén — majdnem duplá­jára, vagyis hárommillióra nö­vekedett, körülbelül 20 ezer tonna élelemmel többre lenne szükség, ennek szállítására pe­dig mintegy 300 teherautóra. Ott-tartózkodásunkkor mind­össze fele annyi autó állt a ha­tóságok rendelkezésére. Meg­próbálták, hogy az egyébként is csekély élelmiszeradagok egy része helyett pénzt adja­nak a menekülteknek. Ennek az lett az eredménye, hogy hi­hetetlenül felszökött az élel­miszerek szabadpiaci ára.----- Azóta néhány hét telt e l, de a menekültek tovább áradnak India felé. Legfrissebb jelentések szerint számuk már elérte a kilencmilliót! Mint a legutóbbi szovjet— indiai közös nyilatkozat le­szögezte, a szovjet fél mélysé­gesen átérzl és értékeli India humánus magatartását a kelet- pakisztáni menekültek problé­májával kapcsolatban, és meg­érti a baráti India nehézsé­geit. Éppen ezért a szovjet kormány pozitívan reagált az indiai kormány kérésére, hogy nyújtson segítséget a me­nekültek problémájának megoldásához. Az indiai kikö­tőkbe azóta szovjet hajók, a repülőterekre pedig szállító­repülőgépek érkeznek, amelyek rizst, élelmet, takarókat, sátor­lapokat, gyógyszert és kolera elleni oltóanyagot hoznak a szűköLködőknek. V. Trubnyikov az APN különtudósítója A cédula alapján Ki­nyomoztuk} a lányt Elizabeth Dow-nak ——t hívtak. A seriff elmondta meg, hogy a lány 5-6 hónapja elköltözött édesanyjához, akj állítólag haldoklóit. j Azóta elÓször tegnap / látták,egy katonával, / Mig Endon Sori Rodolphöban járt; Quinlan t a kerületi ügyész hivatta Varsóból eltűntek a háború utolsó nyomai Filmes hírek Két említésre érdemes ese­ményre is sor kerül a napokban az amatőr filmesek világában. Ma és holnap tartják Győrött az észak-dunántúli amatőr filmesek filmszemléjét és tanácskozását. Noha Tolna megye természetesen nem tartozik ehhez a tájegység­hez, a tanácskozásra meghívták Csontos Károlyt, a megyei film­klub vezetőjét és Kiss Istvánt, a művelődési központ főelőadóját, hogy ismertessék a megyénkben A Nemzetközi Szemle új szá­mában több cikk is foglalkozik világgazdasági problémákkal, s azoknak világpolitikai összefüg­géseivel. A KGST komplex prog­ramjának elemzése és a dollár- válság problémájának megvilágí­tása érdekes összehasonlítási ala­pul kínálkozik Gyulai István és Dunai Péter tanulmányaiban, s ezeket megfelelően kiegészíti dr. Tiborc Jánosnak a tőkés integrá­ció, a Közös Piac jelenlegi ten­denciáival foglalkozó írása. A szocialista világ témáiból most az NDK politikai és gazda­sági helyzetét emelte ki a folyó­irat, dr. Szűrös Mátyás a NSZEP kongresszusa, dr. Győrffy Tibor a gazdasági kérdések oldaláról folyó ilyen jellegű munka mód­szereit, mivel ez már idáig is országos érdeklődést keltett. Ked­den viszont Kaposvárott lesz nép­rajzi filmankét és tapasztalatcse­re, Somogy megye Tanácsának, az ottani múzeumnak és műve­lődési központnak közös rende­zésében. Ezen megyénkből két film szerepel, mindkettő Kiss Ist­ván alkotása, a „Patkoló kovács" és a „Kötélverő’'. mutatja be a demokratikus Né­metország fejlődésének új, jel­lemző vonásait; A Nemzetközi Szemle érdekes helyszíni beszámolót ad olvasói­nak Kínáról. Ritka alkalom, hogy külföldi újságírók Kína belső vi­dékeire eljuthatnak, az utóbbi év­tizedekben alig néhány vendéget vittek el a szokásos, tengerparti sávon történő utazástól eltérő út­vonalra; most Baracs Dénes kí­nai útijegyzetei Jenán és Hszlan vidékére tett útjának benyomása­it foglalják össze, élvezetes és ta­nulságos módon. Az észak-íror­szági eseményekről Bebrits Anna, a bolíviai reakciós fordulatról Karczag Gábor cikke számol be. 1 Szeptember volt az a hónap, amelyet a varsóiak szeretett városuknak szenteltek. — leg­először azokban a még nagyon nehéz időkben, amikor Varsót úgyszólván „emlékezetből’’ kel­lett rekonstruálni, amikor a „Warszawa” szó szűkös rom- sivatagot jelentett a térképen. Hosszú évek megfeszített mun­kája után Lengyelország visz- szanyerte fővárosát: az újjá­épült, pezsgő ritmusú Varsót, amely nap mint nap számot­tevő anyagi és kulturális ja­vakkal ajándékozza meg az or­szágot. a fejlődő, jövő felé for­duló várost. Varsó azonban még ma is sok megoldatlan problémával küzd, amelyek megkeserítették lakosai életét, ennek ellenére végleges meg­oldásuk mindig az egyre távo­labbi jövőbe tolódott. A város fejlődési perspektíváit lezáró gátak azonban ez év elején le­omlottak, a városfejlesztési kezdeményezések előtt végre szabaddá vált az út. Kidolgozták már és vitára bocsátották Varsó komplex, gv’örsítotv rendezési tervét az 1971—i9üG-as évekre. A hatal­mas vállalkozás rengeteg mun­kát és költséget fog felemész­teni. Végrehajtásában segítsé­get nyújtanak az üzemek, vál­lalatok, tömbbiztottságok és a lakó-önkormányzatok. A legnagyobb beruházás: Varsó nyugati városközpontjá­nak kiépítése. Itt épül fel a központi és a belvárosi vasúti pályaudvar, a repülőforgalmi pályaudvar, négy. szálloda, több reprezentatív étterem, üzlet és áruház. Megfeszített munkát igényel a jobbparti városrész, Praga központjának átalakítá­sa is. Befejeződik Varsó leg­fontosabb tereinek beépítése, teljes egészében kiépül az óvá­rosi tengely is, beleértve a ré­gi szépségében újjáépülő var­sái királyi várat. Varsó pihenőbázisáról szin­tén gondoskodni kell. A tervek ■középpontjában itt a Visztula all, melynek partján lombos sétányokat, fövenyes és gyep- szőnyeges strandokat, uszodá­kat, sporttelepeket létesítenek. A folyó jobbpartján, a szép Jubileumi Stadion mellett if­júsági sportközpont épül, s ké­sőbb itt emelkedik majd a nagy sportcsarnok is, amelyre Varsónak nagy szüksége van. A közelben fog elterülni a gaz­dagon felszerelt, kellemes és kulturális időtöltést biztosító „vidámpark". A tervekben szerepel pihené­si parkok és létesítmények épí­tése minden egyes kerületben, valamint a pihenőövezet kibő­vítése a Varsó környéki erdő­sávban. Varsó közlekedési viszonyait ugrásszerűen javítani fogja az új Visztula-híddal kombinált, már épülő Lazienkowska su­gárút, amely a város jobb- és balpartja közötti forgalom egyik fő ütőere lesz. S végül a legfontosabb beruházásokról szólva nem hagyhatjuk említés nélkül a városi gyorsvasutat, azaz a varsói metrót, amely­nek első vonala a város hossz­tengelyében, az északi és déli peremkerületek között, a bel­városon áthaladva épül meg. A varsóiak, akik most is­merkednek a nem is olyan tá­voli jövő Varsójának terveivel, gyakran mondogatják: még a város sem fog saját magára ráismerni... Megjeleni a Nemzetközi Szemle októberi száma

Next

/
Thumbnails
Contents