Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-16 / 244. szám

\ Befejeződött a szabadtéri gépkiállítás GAZDASÁGI híradás Újítási hónap a számok tük­rében. A Lampart Zománcipari Művek gyáraiban szeptember újítási hónap volt. Az újítási verseny értékelése október vé­gére várható. A hónapot ankéttal vezettük be, több mint 50 újító részvé­telével. Felhívtuk a figyelmet, az év elején kiadott újítási feladatterv xnég meg nem ol­dott pontjaira. Az egy hónap alatt, dolgo­zóink aktívak voltak, 25-en ad­tak be javaslatot. Közülük 6- an először újítottak, és részt vett 3 KISZ-fiatal is. Míg az év első 8 hónapjában 31 újítási javaslatot nyújtot­tak be összesen, most egyetlen hónap alatt 48 érkezett. Ezek­ből 5-öt elfogadtunk, bevezet­tünk, 28-at pedig kísérletre fo­gadtunk el. A hónap folyamán 20 újítási kísérletet végeztünk el. Előkalkulált megtakarításunk 379 000 forint, a kifizetett újí­tási díjak összege pedig 10 368 forint. A legjobb újítók, az előkal­kulációk alapján Steib Ferenc üzemi diszpécser, Losonczi István művezető és dr. Tar- csay István technológus. Szabó Elemér újítási előadó SZOLGÁLTÁT ASI GONDJAINKRÓL Intenzív munkánkat gátolja az alkatrészhiány. Szövetkeze­tünk 9 szakmában végez javí­tást, közvetlenül a lakosság ré­szére, ezen belül 5 szakmában garanciális javítást is végez. Sajnos, engedély híján ez jó­formán import típusokra szo­rítkozik. 33 begyűjtőhelyünk­ről túrajáratokkal oldjuk meg a javítási munka szállítását. Fejlesztési tervünk magasabb lehetne, ha intenzív munkán­kat nem gátolná semmi. Itt elsősorban a gépkocsialkatrész- hiányra gondolok. Olyan fontos alkatrészekről van szó, mint a fékszerelvények, első futómű­alkatrészek, szélvédőüvegek, karosszériaelemek. Állandó hiányuk miatt a javítási idő hosszú. Hasonlóan rossz az import hűtőszekrények aggre- gát-ellátása. Nincs megfelelő használati utasítás az import elektromos háztartási készülé­kek javításához, illetve szak­embereink továbbképzése is megoldatlan ilyen vonatkozás­ban. Komoly gondunk, hogy a tv-javításhoz szükséges műsza­ki-parkunk elavult, és szövet­kezetünk fejlesztési alapja nem biztosít nagyobb arányú re­konstrukciót sem. Fejlődésünkhöz a KISZÖV- küldöttgyűlés vissza nem térítendő támogatást helyezett kilátásba. Javulás ennek ará­nyában várható. Biber László elnök Tolna, Gép- és Műszeripari Szövetkezet FALUGYŰLÉS A LAKOSSÁG tAjékoztatAsara Fontos a tanács és a lakos­ság kapcsolatának állandó bő­vítése. Feladat a lakosság rendszeres tájékoztatása a ta­nács tevékenységéről, pénzügyi alapjai felhasználásáról. Ezt figyelembevéve a négy közsé­get irányító Mőcsényi Községi Közös Tanács vezetői a közel­múltban minden községben fa­lugyűlésen tartottak tájékozta­tókat. Számot adtak arról, hogy a választást megelőző je­lölőgyűléseken felvetett közér­dekű javaslatok miként való­sultak meg, vagy nyernek a jövőben megoldást. A lakosság még közelebbről ismerte meg az egyes községeket érintő kö­zeli és távlati terveket! A tervekben olyan fontosabb célkitűzések szerepelnek, mint Mőcsény községben a villany- hálózat bővítése, törpevízmű­létesítés, ravatalozóépítés. Grá- bócon könyvtárfejlesztés, Bá- taapátiban járda és út. Mórá­gyon iskolai napközi létesítése, kövesút, új buszváró, kultúr­otthon felújítása, klubkönyvtár, gyermekjátszótér stb. megvaló­sítása. A négy kisközség taná­csa fejlesztési tervében szerep­lő lényegesebb feladatok meg­oldására több mint hárommil­lió forint fejlesztési alapot kell képezni. A falugyűlések hozzászólói bírálták a terület kommunális, egészségügyi-szociális, kulturá­lis ellátottságát, a nem kielé­gítő közlekedési és útviszonyo­kat. Nagy kritika illette a ke­reskedelmi ellátottságot és a falusi lakosság részére történő nem kielégítő szolgáltatást. A falugyűlések forró hangu­lata, kritikája is mutatta, hogy milyen területen várnak intéz­kedést a tanácstól, „hol szorít a cipő?”. Az ilyen tanácskozások rend­szeres szervezése, a tanácstagi beszámolók és fogadóórák mellett, nagyban segíti a vá­lasztók tájékoztatását, és a ta­nácsi vezetők, ügyintézők tá­jékozódását is. Lovák András, Mórágy Községi Tanács KÖZÉPISKOLÁINK ÉLETÉBŐL ötletesen, a saját javukra is kamatoztatják a Szekszárd-pa- lánki Csapó IJániel Mezőgazda- sági Szakközépiskola szakta­nárai, a Tolna megyei műszaki napokon rendezett, mezőgazda- sági gépbemutatókat, az orszá­gos jellegű mezőgazdasági ta­nácskozásokat. A bemutatókon, tanácskozá­sokon szerzett korszerű isme­retek segítik oktató-nevelő munkánkat. Tapasztalatainkat fényképfelvételekkel gazdagít­va, azokból színes dia-kénsoro- zatokat készítve igyekszünk audiovizuális oktatásunkat eredményesebbé tenni. Tervezzük, hogy a bemutató­kon szereplő komplex gépso­rokból színes tablókat készí­tünk és ezeket a tantermekben is kifüggesztjük. Kiss Bertalan igazgatóhelyettes * Diákszínpad. A szekszárdi Szakmunkásképző Intézet iro­dalmi színpada, Dittert .Jenő vezetésével tevékenykedik. 1971—72-es évi programjuk vezérgondolata, a mai mun­kásosztály megjelenítése, és az internacionalizmus. Első előadásuk, A goromba ková­csok, Bartók-muzsikával kísért verses-zenés feldolgozás. Soós Zoltán verseivel, a munkások napi gondját, örömét mutatják be. A szereposztásban termé­szetesen már az elsősök is részt vállaltak. Műsorukkal osztályfőnöki órákon, intézeti ünnepségeken, a csurgói diák­színjátszó napokon, és Pé­csett a MÜM-intézetek kul­turális seregszemléjén lépnek fel. Kelemen Zoltán tanár JOGOS ÓHAJ Az utazóknak és a környék lakóinak is öröm, hogy Bá- taszék és Hidas-Bonyhád vas­útállomás között korszerűsítik a vasutat. A vasúti pálya mentén hosszú szakaszon hú­zódik a Bátaszéket Bonyhád- dal összekötő fő közlekedési út. Ez az út erősen kifogásol­ható állapotban van, sőt sok beláthatatlan kanyar tarkítja és nehezíti a közlekedést. A KPM Közúti Igazgatóság erre az útszakaszra kevés gondot fordít. Az esetenként előfor­duló útszakasz-javítgatás, ká­tyúzás, a gépjárműforgalom állandó bővülésével alig ér va­lamit. Az útszakaszon sokan utaznak, köztük Bátaapátlról, Kismórágyról közel száz kis­iskolás naponta megy Mórágy­ra és vissza; Mőcsény bői, Grá- bócról ugyanígy Bonybádra. Különösen rossz az út állapo­ta a kismórágyi szakaszon, szinte járhatatlan a bátaapáti bekötő út. Lehetne sorolni to­vább a hibákat. A helyi szervek tárgyalá­sai az illetékesekkel, eddig kevés eredménnyel lártak. Az utazók érdeke pedig változást kíván. Megköveteli ezt a gép­járműveket üzemeltetők érde­ke mellett, a közlekedési, biz­tonság is. L. A. Mórágy Tegnap délelőtt Szekszár- don, az SZMT székhazában tartotta ülését az ÉDOSZ me­gyebizottsága. Az első napi­rendi pontbán a sütőipar fej­lesztésére hozott 1968-as kor­mányrendelet végrehajtásá­nak tapasztalatairól számolt be Szántai János, a szekszár­di Sütőipari Vállalat igazgató­ja, Rózsa Andor, a tamási Sütőipari Vállalat igazgatója és Gász András, a bonyhádi Sütőipari Vállalat igazgatója. Az ÉDOSZ megyebizottsága megyénk sütőiparának hely­zetéről és a kormányrendelet végrehajtásáról szóló össze­foglaló jelentésében több ja­vaslatot tett megyénk sütő­iparának fejlesztésére és a A Tolna megyei műszaki na­pok keretében Szekszárdon megrendezett szabadtéri me­zőgazdasági gépkiállítást utol­jára szemlélték meg tegnap a megye érdekelt szakemberei. A kiállítás az eddigiektől el­térően nem egyedi mezőgaz­dasági gépek bemutatására szorítkozott, hanem a komp­lex gépesítést megvalósító géprendszerek bemutatása tör- 1 tént. A mezőgazdaság gépesí­tésében a fejlődés mindenkép­pen a géprendszerek kialakí­tását sürgeti és követeli, a je­lenlegi gépesítési fokon az egy-egy gép használata nem A megyében elsőnek Faddon — éppen a fegyveres erők napjáról való megemlékezés keretében — alakult úttörő- munkásőr szakasz. Mint a köz­mondás tartja: a példa raga­dós, és mint az események igazolják, a szekszárdi járás­ban több úttörőcsapat is kö­vette a faddiak példáját. Az elmúlt napokban Várdombon, Bátaszéken. Tolnán alakult úttörő-munkásőr szakasz. Várdombon a korábban megkezdett úttörőmunka ka­pott új szervezeti formát. Ugyanis húsztagú rádiós szak­kör működött az MHSZ patro- nálása alatt, tanulták a rádió­zás műszaki ismereteit, ismer­kedett a rádiótechnika alap­fogalmaival, gyakorlati isme­reteivel. Ez a húsz gyerek je­sütőipari dolgozók munkakö­rülményeinek javítására. Ezután Szabó József, a me­gyebizottság bérfelelőse tájé­koztatta a jelenlevőket Tolna megye élelmezési dolgozói bé­rének alakulásáról, az 1971. évi bérfejlesztés megvalósítá­sáról, a bérszínvonal alakulá­sának helyzetéről. Békés Györgyné, a megyebizottság társadalombiztosítási bizottsá­gának elnöke az 1971-es esz­tendő kedvezményes üdülte­tésének tapasztalatairól szá­molt be. A megyebizottsági ülésen részt vett Körösi István, az SZMT közgazdasági bizottsá­gának vezetője is. ad megfelelő eredményt. A jól kialakított géprendszerek alapvető feltételét képezik a korszerű munkatervezésnek. Ilyen felfogásban kerültek be­mutatásra a gabonatermesz­tés és a szálas takarmány be­takarításának géprendszerei. A kiállítás további célja az volt, hogy bemutassák a szö­vetkezeteknek, gazdasagoknak, melyek a rendszereken belül kapható, de náluk hiányzó géptípusok, mert azok beszer­zésével növelhető a meglévő gépek hatékonysága is. lentkezett most úttörő-mun- kásőrnek — ötödikesek, ha­todikosok —, és miután adott az alap, lehetőség nyílt szak­mai, híradós szakasz létre­hozására. A gyerekek a kiképzés so­rán nemcsak a munkásőrség szervezetével, fegyvereivel is­merkednek meg, hanem a hír­adó eszközökkel is. így na­gyobb harci játékokon ők is közreműködnek a hírösszeköt­tetés fenntartásában. A vár­dombi ifjú munkásőrök az is­kolai életben is példát mutat­nak: szinte kivétel nélkül az iskola legjobb tanulói közé tartoznak. . Többen vannak olyanok is, akik a családi „utánpótlást” biztosítják, hi­szen van olyan gyerek, akinek az apja s nagyapja is munkás­őr. Bátaszéken huszonhárom gyerekkel alakult meg az út­törő-munkásőr szakasz, hete­dikesek, nyolcadikosok vállal­koztak erre a külön úttörő­munkára. Van például olyan őrs, amelynek minden tagja jelentkezett, így az eddigi szervezeti formára alapozva képeznek munkásőr rajt. Bátaszéken vetődött fel az is, hogy miután a járásban négy szakasz alakul, versenyt lehet indítani közöttük, a jobb tanulmányi eredményekért a kiképzési ismeretek jobb el­sajátításáért, és a legjobb sza­kasz — ugyanúgy, mint a fel­nőttek, az igazi munkásőrök — kaphassa meg a „kiváló sza­kasz” — címet, és a legjob­bak kapják meg a „kiváló úttörő-munkásőr” jelvényt. Hogy a vezetésben megfele­lő képviseletet kapjon mind­két osztály, úgy határoztak, hogy szakaszparancsnoknak nyolcadikost, helyettesnek he­tedikest választanak, aki majd jövőre előléphet a beosztásá­ban. Fi’lzniázzák a líurgonyát Ülésezett az ÉDOSZ niegyebizottsága R — Üjabb úttörő-munkásőr szakaszok alakultak Várdombon, Bátaszéken, Tolnán A mözsi Űj Élet Tsz-ben 80 asszony dolgozik a burgonya prizmázásánál. A tsz mintegy 00 vagon burgonyát tesz szalmalakaró alá télre. Foto; Gottva^d Tolnán a tolnai és a mözsi iskolák úttörőiből alakult munkásőrs zak asz. Az avatóünnepségeket a ter­vek szerint november 7-én tartják, addigra készen lesz­nek az új egyenruhák is: a sö­tétkék ing, vörös nyakkendő­vel, vörös csillagos munkásőr- sapkával, vállszíjas úttörőöv­vel. A gyerekeket meghívják majd a szekszárdi városi-járá­si munkásőrszázad jubileumi gyűlésére, azonkívül részt vesznek a munkásőr-foglalko- zásokon, gyakorlatokon is. Faddon, Várdombon, Báta­széken, Tolnán így új szerve­zeti formát, új tartalmat kap az általános iskolákban, az úttörőszervezetekben folyó ha­zafias, honvédelmi nevelés. Népújság 1971. október lfc,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents