Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-15 / 243. szám

T6L WÄ MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NtPOJSÁG A MAGYAR, SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁRAK LAPJA XXI. évfolyam, 243. szám. ÄRA: 80 FILLÉR Péntek, 1971. október 15. ...................................................................................... hmm A marhahús a favorit a világpiacon Fehérjegazdálkodási ankét Szekszárdon Tolna megyei műszaki napok Események október 15-én A Magyar Agrártudományi Egyesület rendezésében: Az alsótengelici kísérleti gazdaságban a Modern takar­mányozás, takarmánykeverő gépek, szemes termények tar­tósítása címen tartanak anké­tet és gyakorlati bemutatót. A bemutatón és tanácskozáson részt vesz a dániai President és az NSZK-beli Salvana cég képviselője is. Az ankét dél­előtt tíz órakor kezdődik. Tegnap Tolna megyébe láto­gattak azok a külföldi delegá­ciók, amelyek az ipari szövet­kezetek szerdán befejeződött VI. kongresszusán a szocialista országok szövetkezeteit, illetve szövetségeit képviselték. A bol­gár küldöttség, Jordan Kos- tovnak, a bolgár „OKISZ” első elnökhelyettesének, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bi­zottsága tagjának vezetésével, Tagach Genden elnök vezetésé, vei a mongol, Reiner Hornuf minisztériumi osztályvezető ve­zetésével az NDK, Ana Torna elnökhelyettes vezetésével a román, í. A. Poljakovnak, a Centroszojuz főigazgatójának vezetésével a szovjet ipari szövetkezetek delegációja, va­lamint Josef Hrdina, a cseh, Milan Makyta, a szlovák szö­vetség elnökhelyettese és E. Moczulsky szövetkezeti elnök, a lengyel delegáció tagja. A vendégek déleiéit érkeztek Sz“kszárdm dr Kardos Gézá­nak, az OKISZ elnökhelyette­Tegnap délelőtt az SZMT székházában a megyei tanács kereskedelmi osztálya , és az SZMT megalakította a társa­dalmi ellenőrök törzsgárdáját. Az értekezleten jelen volt Rechardt Jenőné, az SZMT titkára, Korsós István, a me­gyei tanács kereskedelmi osz­tályának vezetője és Molnár Lajos, a KPVDSZ megyebi­zottságának titkára. Körösi István, az SZMT köz- gazdasági bizottsága vezetőjé­nek megnyitó szavai után Csapiáros Lajos, a kereskedel­mi felügyelőség vezetője tar­tott előadást a társadalmi el­lenőrzésről. Hangsúlyozta, hogy a kereskedelem, beleértve a vendéglátóipart is, naponta ke­rül kapcsolatba a lakossággal és ezért nem közömbös, hogy az ott dolgozók milyen mód­szereket alkalmaznak, egyéni magatartásukkal milyen befo­Szekszárdon lucernatermesz­tési és fehérjegazdálkodási an­kétet rendezett csütörtökön — a műszaki napok keretében — a MAE növénytermesztési és állattenyésztési szakosztálya a Tessedik szocialista brigád és az Újhelyi szocialista brigád Tolna megyei tagozata, a Tol­na megyei Állattenyésztési Felügyelőség székházában. Az ankéten részt vett Hunya Ist­ván, a MEDOSZ Országos Bi­zottságának elnöke és Fekécs Lajos, a MÉM képviselője is. sének kíséretében. A KISZÖV székházában fogadták őket a megyei szövetség vezetői, dr Vígh Dezső, a megyei tanács elnökhelyettese, és Szakái László, a megyei pártbizottság munkatársa. Gyerő András KISZÖV-elnök tájékoztatta a vendégeket a megyéről, a me­gye szövetkezeti iparának helyzetéről, a szövetkezetek munkájáról, terveiről. Ezután a Sárközi Népművészeti és Há­ziipari Szövetkezet központjá­ba, Decsre látogattak, ahol Gróh József elnök mutatta be a tájmúzeumot és a szövetke­zet népművészeit, műhelyeit, termékeit. Délután Gemencbe látogattak, majd este a Tolnai Gép- és Műszeripari Szövetke­zet dombori üdülőjében feje­ződött be a program. A vendé­gek sok kérdést tettek fel a Tolna megyei ipari szövetkeze­tek tevékenységével, gazdálko­dásával, terveivel kapcsolat­ban, és elismeréssel nyilatkoz­tak a látottakról. lyást gyakorolnak a vásárlók és vendégek hangulatára. Jó munkájukkal hozzájárulhatnak az emberek közérzetének ja­vításához, ugyanakkor a fele­lőtlen és gondatlan kereske­delmi munka, az udvariatlan magatartás súlyosan sérti az egész társadalom érdekeit. A társadalmi ellenőrzésnek arra kell elsősorban irányulnia, hogy elősegítse a kereskedelem munkáját, kulturáltságának növelését, a hiányosságok meg­szüntetését, szolgálja a lakos­ság jobb ellátását és az igé­nyek mind teljesebb kielégíté­sét. Az értekezlet ezután hozzá­szólásokkal folytatódott, 'majd Korsós István pénzjutalomban részesítette Budai György, Lu­das Géza, Sárközi László, Ve- licsányi Józsefné legaktívabb társadalmi ellenőröket. — R — Farkas Istvánnak, a Tolna megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya ve­zetőhelyettesének bevezetőjét követően, dr. Virányi Sándbr, a Tápiószelei Agrobotanikai Intézet tudományos osztályve­zetője a lucernamag-termesz- tés tényezőiről; dr. Kunffy Zoltán, a mezőgazdasági tudo­mányok kandidátusa: A fehér­jegazdálkodás a növényter­mesztés és a takarmányozás tükrében címmel: dr. Kiss A. Sándor, a Borsodi Vegyikom­binát osztályvezetője pedig: A nitrogén-utánpótlás modern útjai a növényi és állati táp­lálkozásban címen tartott élénk érdeklődést és vitát kiváltó előadást. Mezőgazdaságunk nagy ta- pasztalatú tudósai igen hasznos tanácsokat adtak a gyakorlat munkásainál-:, szakembereinek, azt hangsúlyozva, hogy a szarvasmarhatartás és -tenyész­tés nemcsak az állattenyésztés, hanem az egész mezőgazdaság fundamentuma, szilárd takar­mánybázisra támaszkodva. Dr. Virányi Sándor 50 alföldi tsz- ben, állami gazdaságban éve­ken át folytatott kutatómun­kájának tapasztalataiból egye­bek közt arra mutatott rá. hogy a pillangós növények ter­mesztésében a táperő-utánpót- lás alapja az évenként korri­gált, jó talajt irkép, anélkül „vak” a gazdálkodás. Olyan gyomirtó, növényvédelmi vegy­szerekre hívta fel a figyelmet, amelyek kaphatók, olcsók és hatékonyak. Kifejezte azt az álláspontját is, hogy a mező- gazdaságban receptek szerint nem, csak irányelvekkel lehet dolgozni, a recept csak siker­telenséggel végződhet. Dr. Kunffy Zoltán profesz- szor a pillangósok nagyobb mérvű és belterjesebb — na­gyobb hozamú — termesztése fejlesztésének fontosságát han­goztatta. Elmondta, hogy ná­lunk majdnem kétszeresére nőtt a zsíros sertéshús fogyasz­tása, az orvosi intelmek elle­nére; ugyanakkor más, fejlett országokban nagymértékben emelkedett a marhahús iránti igény, a baromfihús pedig a legolcsóbbak közé tartozik. A világpiacon egyre inkább a marhahúsra billen át a súly­pont, s ezt kihasználhatjuk, ha A tenyésztők és az állat­orvosok összehangolt együtt­működésére lesz szükség ah­hoz, hogy maradéktalanul teljesüljön a IV. ötéves terv állattenyésztési programja — állapították meg a csütörtö­kön Balatonfüreden megtar­tott országos tenyésztési és állategészségügyi szakülésen. A Magyar Agrártudományi Egyesület állatorvosi társasá­gának szarvasmarha- és juh- egészségügyi szakosztálya, mintegy 400 szakértőt hívott meg a tanácskozásra. A rV. Ötéves terv „húsprogramjá­nak” teljesítése a szarvas­állattenyésztésünket ebben az irányban fejlesztjük, elhárít­va — a különféle határozatok ellenére is — még gátló ténye­zőket. Fél évszázados gyakor­lati és tudományos munkás­ságának tapasztalatából hely­telenítette a magvar vöröstar- ka — így a bonyhádi tájfajta — újabb keresztezésekkel, im­port fajtákkal való mellőzését: szerinte semmi ok sincs arra. hogy ezt az ősi, röghöz kötött fajtát félretegyek. Elsősorban racionális takarmányozás kell ahhoz, hogy ez a fajta megad­ja azt, amit várunk tőle. Természetesen akadnak vi­tás kérdések a tudósok, szak­emberek körében, valójában azonban azt a célt szolgálják, hogy előmozdítsák mezőgazda­ságunk, állattenyésztésünk elő­relépését Ennek a célnak a szolgálatában állott ez az an­két is, amely szakaiméit vetí­tésével fejeződött be. (D. L.) Még nem fejeződött be ugyan a konzerviparnál az idei felvásárlási szezon, de a kon­zervipari tröszt kereskedelmi szakemberei már összesítést készítettek a várható eredmé­nyekről. A szárazság okozta terméskiesés a konzervipar alapanyag-ellátásánál is érez­tette hatását. A gyárakba szál. lított zöldség és gyümölcs évek óta nem tapasztalt jó minősé­ge azonban előnyös a feldolgo­zóipar és természetesen a fo­gyasztók számára is. Paradicsomból hozzávetőleg 24 000 vagonnyit vásárolnak fel a gyárak. Az elmúlt évinél több paradicsom kerül a fel­dolgozó gépsorokba, idén ugyanis nem pusztítottak a gombabetegségek és ezért az iparral szerződésben álló gaz­daságokban a tavalyinál maga­sabbak a termésátlagok. Zöldpaprikából 4500 va- gonnyira lett volna szükcég, ezt az előirányzatot azonban nem sikerült teljesíteni, fűszerpap­rikából viszont eddig több mint 900 vagonnyit vettek át a gyá­rak, több mint kétszeresét az marha-tenyésztésben, már a negyedik ötéves terv első fél esztendejében „adósággal” kezdődött — állapították meg. — Az ötéves program szerint 120 000-rel kell növelni a szarvasmarha-állományt, ezzel szemben az idei esztendő első felében 20 000-rel több állatot vágtak le. mint a korábbi év azonos időszakában, összessé­gében — a szaporulatot is be­leszámítva — jelenleg IC 000- rel kevesebb szarvasmarhát tenyésztünk, mint tavaly. Hozzávetőleg 20 millió literrel csökkent az első félév tejho­zama, a tavalyi első félévhez Biszku Béla tegnap hazautazott na* JDK-ból Biszku Béla, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára és kí­sérete csütörtökön Berlinből Drezdába érkezett. Biszku Bélét elkísérte Paul Verner, a NSZEP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, to­vábbá Kovács Imre, hazánk NDK-beli nagykövete. Biszku Béla és kísérete tapasztalat­csere-megbeszélést folytatott az NSZEP Drezda megyei Titkárságának tagjaival, majd megtekintette a Pentacon kombinátot. / Este Biszku Béla Drezdából különvonattial hazaindult Bu­dapestre. Dimény Imre angol küldöttséget fogadott Csütörtökön dr. Dimény Im­re mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter fogadta az A. Siodart államtitkár vezetésé­vel hazánkban tartózkodó an­gol mezőgazdasági küldöttsé­get. Jelen volt D. S. L. Dodson, Anglia magyarországi nagykö­vete is. Megbeszélést folytattak a magyar—angol mezőgazdasá­gi kapcsolatok eddigi alakulá­sáról, s nagy figyelmet fordí­tottak a .mezőgazdaság terme­lési és műszaki fejlesztési kér­déseire. elmúlt évinek. A gyárakba ke­rült vöröshagyma egészséges, szárazanyag-tartalma megfele­lő. Eddig több mint 1400 va­gonnyit vásároltak fel az üze­mek, ez valamivel kevesebb az előirányzottnál. A „gyümölcsfronton” kedve­zően alakult a helyzet: az ipar többet vehetett át, mint amennyit eredetileg tervezett. Elsősorban körtét, szilvát, meggyet, cseresznyét és ősziba­rackot kínáltak a termelők so­ron kívül; ezeket a szállítmá­nyokat az ipar fel is használ­ta. A tervezett négyezer-ötszáz vagon helyett 4800 vagonnyi zöldborsót dolgoztak fel a kon­zervgyárak. Az üzemi szakem­berek elégedettek a minőséggel. A savanyúságok készítéséhez szükséges uborkából szintén valamivel többre lett volna szükség, az ellátásnál azonban nem lesz fennakadás, mert az idén a mezőgazdasági nagy­üzemek és szövetkezeti társu­lások feldolgozóüzemeiben sok savanyúságot „raktak el” téli­re. képest és a vajellátást is csak importtal tudtuk megoldani. Szóba kerültek a szűkülésen a szarvasmarha-tenyésztés fej­lődését gátló egészségügyi gondok is. A gümőkor cs bru­cellózis okozta évi veszteség, mintegy másfél milliárd fo­rintra becsülhető. A negyedik ötéves tervben mintegy negyedmillió szarvas- marha elhelyezésére építenek és korszerűsítenek istállókat. Ezeket az elmúlt évek ked­vezőtlen tapasztalatainak hasznosításával a korszerű ál­lategészségügyi követelmények szerint kell felépíteni. (MTI) Külföldi szövetkezeti vezetők látogatása megyénkben Társadalmi ellenőri törzsgárda alakult Szekszárdon „Adóssággal“ zárult a húsprogram első féléve Kitűnő minőségű konzerv készülhet az idei termésből £*

Next

/
Thumbnails
Contents