Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-14 / 242. szám

Mi a pártfegyelem? Réssietek egy mérőmüsxergyári beszélgetésből „A proletariátus politikai pártjában a legszigorúbb központosításra és fegyelemre van szükség abhoz, hogy ... a proletáriátus szervező fel­adatát ... helyesen, sikere- sen, győzelmesen valóra vált­hassuk.” — Lenin: Baloldall- ság — a kommunizmus gyer­mekbetegsége. — Mi a pártfegyelem? — A pártfegyelem tudatos kommunista meggyőződésből fakad, a párttagnak az osz­tályhoz, a párthoz való rendít­hetetlen hűségét, a kommunis­ta erkölcs normái szerinti munkát, életet, magatartást je­lenti, és mindazon kötelezett­ségek önkéntes, tudatos vál­lalását s megvalósítását, ame­lyeket a Párt az egyes párt­tagok elé állít. * Milyen itt az üzemben a pártfegyelem? — A rendcsinálás útján va­gyunk. Nagy baj nincs. Jó úton haladunk. így kezdődött a beszélgetés. A témánk, a pártfegyelem. Az üzem — a Szekszárdi Mérő­műszergyár — pártirodáján be­szélgetünk Rubányi János párttitkárral, Blázer János, pártvezetőségi taggal, Kimmer Gyulával, áld pártbizalmi, Sza­bó Andrásnéval, aki fiatal párttag, és a KISZ-vezetőség tagja és Vaszkó Lajosnéval, a megyei pártbizottság tagjával. Alkalmi beszélgető partnerek vagyunk. * — Hogy ki a fegyelmezett párttag? Aki a Szervezeti Sza­bályzatban rögzített jogok és kötelességek szellemében él, és dolgozik. A pártfegyelem és a pártdemokrácia problémája szorosan összefügg A párt- fegyelem aszerint alakulhat, hogy milyenek a lehetőségek a pártdemokrácia gyakorlásá­ra, s hogy miként követeljük meg, hogy a lehetőségekkel éljenek a párt tagjai. — Vegyük a pártfegyelem egyik alapvető vonását: a tag­gyűlésen való aktív részvételt. Ma már nem fordul elő, hogy határozatképtelenség miatt el kellene halasztani taggyűlést. Volt ilyen is. Aki távol marad gyűléseinkről, annak ma már igazolnia kell távolléte okát. Nyomós indokkal kell igazol­nia. Akad egy-két notórius tá­volmaradó. Kaptak már fe­gyelmit is, s könnyen lehet ki­zárás a dologból. Még akkor is ha nálunk nem is ilyen egy­szerű a dolog. A 68 párttag három műszakban dolgozik. Szinte lehetetlenség mindenkit összehívni egyszerre! * — A mechanizmus bevezeté­se óta megváltozott a párt- szervezet feladata üzemen be­lül és ezzel együtt módosult a pártfegyelem is. Annak előtte a pártszervezet feladata az volt, hogy a kiadott tervmuta­tókat teljesítse az üzem, s eb­ben a munkában az ellenőrzés, a segítő partner szerepét töltse be a pártszervezet. Ma, nem végrehajtani kell, hanem elő­ször megtervezni a feladatokat. Azután jön a végrehajtás és az ellenőrzés. De milyen a mi helyzetünk. Mint gyáregység, — maradtunk szinte a me­chanizmus előtti állapotokban e szempontból. S ez a körül­mény milyen motivációkat vált ki a párttagból? Kénytelen tu­domásul venni a tényt. „Ez van” — mondja, s levonja a következtetéseket; kezd érdek­Ncpújság 5 1871. október 11. telenné válni, fásult lesz. Azt kell tenni, amit a központ mond. S ezt a felismerést kö­veti azután, hogy a párttag is „félrecsúszik”. Nem lesz képes határvonalat húzni a közös­ségi érdek és az egyéni érdek között. S mindez visszahat a pártfegyelemre. * — S ez így helyes? Ennek a folyamatnak okvetlenül így kell lebonyolódnia? Egy párt­tagnak a közösségben milyen szerepet kell betöltenie? Meny­nyiben érvényesül itt üzemen belül a párttag agitátori sze­repe? Csend üli meg a termet. Majd szinte mindenki egyszer­re kezdené. — Attól függ ... Nálunk a pártszervezetnek 68 tagja van. Közöttük vannak igaz, szívvel- lélekkel áz ügyet szolgáló kommunisták és vannak párt­tagok. Olyan is előfordult már nálunk, hogy a pártonkívüli védte meg a párt politikáját a párttaggal szemben. Csak ná­lunk fordult ez elő? Nem hi­szem. — Kizártuk A-t sorainkból, mert pártonkívüliek figyel­meztették a párttitkárt, hogy a taggyűlésen készített jegyze­teit fűszerezi gúnyos megjegy­zésekkel, s azzal szórakoztatja az üzemrész dolgozóit. A ju­hász sem engedi elbitangolni a juhait. Kampósbottal nyúl utánuk. Mi sem akartuk el­veszni engedni ezt az embert. Amíg idáig jutott, mennyit igyekeztünk segíteni neki! De amikor ez az eset történt, ak­kor már az üzemi pártszerve­zet tekintélye érdekében meg kellett válnunk; tőle. Ki kellett zárnunk. — A-val így jártunk. Más­sal, meg máshogyan. Van 1945- ös párttagunk, aki olyan üzemrészben dolgozik, ahol egymaga van párttag. Hogy ő betoltené az agitátor szerepét? Sajnos nem. Sajnos neki is té­ves nézetei vannak, s nem ő hat a körötte lévőkre, hanem éppen fordítva, azok rá. S hogy ez a helyzet miként állhatott elő? Mert ő, és vannak még többen is, elmaradtak. Fel- készültségük ma már korsze­rűtlen, Képzettebbek, tájéko­zottabbak az őt körülvevő pár­tonkívüliek. Egy párttag ilyen mérvű lemaradása, nagy baj, politikai hiba! — Van aztán, akit csak az üzemi környezete bénít meg. Is­merek olyan párttagot közöt­tünk, aki idegenben egyenes beszédű, szókimondó, ügyesen és okosan érvel, politizál. Ide- benn, — legjobb esetben is csupán a hallgatásra futja ere­jéből. Vajon miért? — Azért vannak nekünk kommunistáink is szép szám­ban. ök szeretnek vitatkozni. Aki vitatkozik, azt meg lehet győzni — vallják. Csakhogy ahhoz felkészülten kell vállal­ni a vitát. Korunk kül- és bel­politikai, ideológiai kérdései bonyolultak. Az emberek ér­deklődőbbek, mint néhány év­tizeddel ezelőtt, s aki érdek­lődő az tájékozott is. Akár­milyen válaszokat nem lehet adni. Azt senki nem fogadja el. Aki vállalja az agitátor sze­repét, az ma szép és nehéz munkába fog. * — Van-e tekintélye itt az üzemben a pártnak? Rangot je­lent-e a gyárban párttagnak lenni ? — Még úgy másfél-két évvel ezelőtt tengernyi problémával küzdöttünk. „Amit főztünk együk is meg”. Megettük, de meg is emésztettük, — s volt erőnk levonni és bevallani a tanulságokat. Ahogyan megszi. lárdult a párt belső fegyelme, azzal együtt nőtt az üzemi pártszervezet tekintélye is. 1— Persze, nem lehet ilyen leegyszerűsítve válaszolni erre a kérdésre sem. A párttagokat figyelik a munkatársak. Keve­sen vagyunk. Az üzemnek mintegy 10 százaléka párttag. Előbb észreveszik, ha egy párt­tag téved. „Neki szabad, mert piros könyve van” — mond­ják. Ez nem igaz! Aki párttag, és vét, azt nem menti fel a tagkönyve. Csak a párttag is ember és éppen úgy, mint bár­ki más követhet el hibát, vétséget. Nagyító alatt figyel­nek időnként bennünket. És bi­zony van aki a szálkát nagyít­ja gerendává, ha párttagról van szó. — A dolog egyik része, hogy a pártonkívüli helyesen tudja-e megítélni a párttag cselekede­teit. De azt is meg kell monda­ni, hogy a tekintély az erköl­csi magatartástól függ. Ma már annak nem lehet tekintélye, aki részegeskedő, aki anyagi jellegű visszásságokba kevere­dik, aki évenként változtatja a feleségét, vagy aki kisebb-na- gyobb „szívességeket” fogad el beosztottjaitól, s folytathatnánk a sort. * —- A fiatal párttagok hogyan illeszkednek az üzemi párt- szervezet kollektívájába? Rá­juk miként hat a pártfegye­lem követelménye? — Egymás után vesszük fel a fiatat párttagokat. Amit ed­dig rájuk bíztunk, azt teljesí­tették. Nem róhatunk fel sem­mit sem nekik. Sőt! A válasz­tások idején a fiatalok mutat­tak példát az idősebbeknek. A fegyelem — a feladatok ma­radéktalan teljesítése során — dolgában jelesen vizsgáztak. — Sokfelé megszokták már, hogy a fiatalokat bírálni lehet és kell. sőt talán illik is. Az üzem fiatal párttagjai, — ko­molyan veszik, és megtisztel­tetésnek érzik, hogy tagsági könyvük van. A fiatal pártta­gok szilárd jellemöek. Szóki- mondóak. Felelősségérzetük van, s nyíltan kiállnak az ügy mellett, amit vállaltak. A párt­fegyelem, talán az intelligen­ciaszinttől is függ ma már. Tudni kell, érteni kell. hogy miből kér részt az ember. S aki részt kér és vállal, annak tennivalója is van. Aszerint kell élnie, amilyen normákat a közösség — jelen esetben az üzem párttá esága — szab meg. A fiatalok aktívak. Mindent el akarnak érni. mindent meg akarnak csinálni, ahogy mond­ják, „meg akarják váltani a világot”. No, erre nincs szük­ség. De azt az energiát ügye­sen kell felhasználniuk és irá­nyítaniuk az idősebb pártta­goknak, akik bár önálló, meg­fontoltabb és meehatározottabb munkára kénesek, de koruk, családi helyzetük, betegségeik miatt annak elvégzésére egyre kevésbé lesznek kénesek. — A fiatalok vállalják a nárt fegyelmi követelményeit. Vál­lalják és szeretik, hogy a párt­munkát itt az üzemben szá­mon kérik. Hogy az igényessé­gük, a hitük megmaradjon, ah­hoz az idősebb párttagok pél­damutatása nélkülözhetetlen. * Órák teltek el. A beszéd iz­galmában addig kavargattuk a kávékat, amíg hidegen ittuk meg. S elfogyott a tányérokon maradt kiskocka is. Ami itt fentebb áll, csupán egy töredé­ke mindannak, ami szóba ke­rült. S talán még most sem fogytunk volna ki a szóból, — ha beszélgető partnereimet nem szólítja a munka. — Nem haragszik, ugye — tolják a székeket az asztal alá. — De itt az üzemben bennün­ket is elsősorban a munkánk után ítélnek meg. Jól dolgozni, az is a pártfegyelemhez tarto­MÉRY ÉVA Ülést tartott a Dombóvári Tanács Dombóvár Város Tanácsa tegnap délelőtt ülést tartott. A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról Vidóczy László tanácselnök számolt be a ta­nács tagjainak. A belső szervezeti és mű­ködési szabályzatot a tanács egyhangúlag elfogadta. A továbbiakban az áfész el­nöke számolt be a tanácsülés­nek az árszínvonal alakulásá­ról, hálózatfejlesztési és kor­szerűsítési terveikről. Eszerint még az idén átadják az épülő áruházat, ami minőségi válto­zást eredményez a kiskereske­delem területén, mert a kor­szerűtlen körülmények között működő egységeket a mai igé­nyek kielégítésére alkalmas áruházba vonhatják össze. Az így felszabaduló üzlethelyisé­geket is hasznosítani lehet. Az új áruház belépésével a raktá­rozási gondok is enyhülnek. Végezetül a tanács egyéb be­jelentéseket tárgyalt, majd in­terpellációkkal ért véget a ta­nácsülés. Mit mond a § Űj jogszabályokról — röviden A közelmúltban — október 2-án — jelent meg a Magyar Közlönyben az országgyűlés által legutóbb alkotott két különösen nagy jelentőségű jogszabály: az 1971. évi III. törvény A szövetkezetekről és az 1971. évi IV. törvény Az ifjúságról. A szövetkezetekről szóló törvény bevezetőjében meg­állapítja az egész szövetkeze­ti mozgalom számára irány­adó elveket, továbbá azokat az alapvető közös szabályo­kat, amelyek minden szövet­kezetre egyaránt vonatkoznak, éspedig annak érdekében, hogy a szövetkezeti mozga­lom valamennyi ágazata a szocialista népgazdaság célki­tűzéseivel összhangban és társadalmi-gazdasági jelentő­ségének megfelelően tovább­fejlődjék. Kimondja a jog­szabály: „A szövetkezet gaz­dasági célja a tagok anyagi jólétének előmozdítása, egy­ben tervszerű és gazdaságos közreműködés a társadalom sokrétű igényeinek kielégíté­sére.” Rendelkezik a törvény a szövetkezetek megalakulása és szerveik működése, a szövet­kezet gazdálkodása, szövetke­zetek egyesülése, szétválása, átalakulása é6 megszűnése te­kintetében, rendezi a szövet­kezeti tagsági viszonyt, a fe­lelősség kérdését és rendel­kezik a szövetkezetekkel kap­csolatos állami tevékenység tekintetében is. Kecskemét közelében, a nagynyíri erdőben talajvíztáro­zódással kapcsolatos kísérleteket végeznek a VITUKI telepén. A kísérletek során a csapadék útját követik a talajban. Ta­pasztalataikat a mezágazd isig a talajvizek és belvizek előre­jelzésében hasznosítja. (MTI-foto: Karáth Imre felv.) A törvény 1972. január V napján lép hatályba. Az ifjúságról szóló törvény célja — miként azt a jogsza­bály kimondja — hogy „az ifjúság alapvető jogainak és kötelességeinek megállapításá­val, az állami szervek és a szövetkezetek feladatainak és kötelezettségeinek meghatáro­zásával elősegítse az ifjúság részvételét a szocializmus épí­tésében, és mind kedvezőbb feltételeket teremtsen a Ma­gyar Népköztársaság ifjúság­politikájának megvalósításá­hoz.” Szabályozza a törvény az ifjúság nevelésének és okta­tásának, a munkában, az ál­lami és társadalmi életben va­ló részvételének kérdését, rendelkezik az ifjúság szociá­lis helyzetének és egészségé­nek védelméről, művelődésé­ről. A fenti két törvénnyel egy­idejűleg megjelent a végre­hajtásukra vonatkozó 30/1971- Korm. sz. rendelet, illetve az 10431971. Korm. sz. határo­zat is. L végrehajtási rendelkezé­sek részletes ismertetése hely­szűke miatt nem lehetséges, az utóbbi jogszabályból még­is idézzük az alábbiakat: „A pályakezdő fiatalok mun­kába lépését követően a mun­kahelyek vezetői — a KISZ és szakszervezet munkahelyi szervezetével együtt rendsze­resen kötelesek megvizsgálni különösen azt, hogy a pálya­kezdő fiatalok — munkabeosztása megfe­lel-e képzettségüknek, képes­ségüknek és végzett munká­juknak, — díjazásuk arányos-e fel­készültségükkel és végzett munkájukkal, — biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkakör­ben dolgoznak-e, — munkahelyi beilleszkedé­sük megfelelő-e, — szakmai, politikai fejlő­désük, valamint továbbtanu­lásuk biztosított-e, — szakmájuk elsajátításá­hoz szükséges tapasztalatok megszerzése biztosított-e.” Az ifjúságról szóló törvény és végrehajtásáról szóló kor­mányhatározat a kihirdetése napján — tehát október 2-án — hatályba lépett. Dr. Deák Konrád csop. vez. ügyész

Next

/
Thumbnails
Contents