Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-14 / 242. szám

Mi a pártfegyelem?

Réssietek egy mérőmüsxergyári beszélgetésből

„A proletariátus politikai pártjában a legszigorúbb központosításra és fegyelemre van szükség abhoz, hogy ... a proletáriátus szervező feladatát ... helyesen, sikere- sen, győzelmesen valóra válthassuk.” — Lenin: Baloldall- ság — a kommunizmus gyermekbetegsége.

— Mi a pártfegyelem?

— A pártfegyelem tudatos kommunista meggyőződésből fakad, a párttagnak az osztályhoz, a párthoz való rendíthetetlen hűségét, a kommunista erkölcs normái szerinti munkát, életet, magatartást jelenti, és mindazon kötelezettségek önkéntes, tudatos vállalását s megvalósítását, amelyeket a Párt az egyes párttagok elé állít.

*

Milyen itt az üzemben a pártfegyelem?

— A rendcsinálás útján vagyunk. Nagy baj nincs. Jó úton haladunk.

így kezdődött a beszélgetés. A témánk, a pártfegyelem. Az üzem — a Szekszárdi Mérőműszergyár — pártirodáján beszélgetünk Rubányi János

párttitkárral, Blázer János,

pártvezetőségi taggal, Kimmer Gyulával, áld pártbizalmi, Szabó Andrásnéval, aki fiatal párttag, és a KISZ-vezetőség tagja és Vaszkó Lajosnéval, a megyei pártbizottság tagjával. Alkalmi beszélgető partnerek vagyunk.

*

— Hogy ki a fegyelmezett párttag? Aki a Szervezeti Szabályzatban rögzített jogok és kötelességek szellemében él, és dolgozik. A pártfegyelem és a pártdemokrácia problémája szorosan összefügg A párt- fegyelem aszerint alakulhat, hogy milyenek a lehetőségek a pártdemokrácia gyakorlására, s hogy miként követeljük meg, hogy a lehetőségekkel éljenek a párt tagjai.

— Vegyük a pártfegyelem egyik alapvető vonását: a taggyűlésen való aktív részvételt. Ma már nem fordul elő, hogy határozatképtelenség miatt el kellene halasztani taggyűlést. Volt ilyen is. Aki távol marad gyűléseinkről, annak ma már igazolnia kell távolléte okát. Nyomós indokkal kell igazolnia. Akad egy-két notórius távolmaradó. Kaptak már fegyelmit is, s könnyen lehet kizárás a dologból. Még akkor is ha nálunk nem is ilyen egyszerű a dolog. A 68 párttag három műszakban dolgozik. Szinte lehetetlenség mindenkit összehívni egyszerre!

*

— A mechanizmus bevezetése óta megváltozott a párt- szervezet feladata üzemen belül és ezzel együtt módosult a pártfegyelem is. Annak előtte a pártszervezet feladata az volt, hogy a kiadott tervmutatókat teljesítse az üzem, s ebben a munkában az ellenőrzés, a segítő partner szerepét töltse be a pártszervezet. Ma, nem végrehajtani kell, hanem először megtervezni a feladatokat. Azután jön a végrehajtás és az ellenőrzés. De milyen a mi helyzetünk. Mint gyáregység, — maradtunk szinte a mechanizmus előtti állapotokban e szempontból. S ez a körülmény milyen motivációkat vált ki a párttagból? Kénytelen tudomásul venni a tényt. „Ez van” — mondja, s levonja a következtetéseket; kezd érdekNcpújság 5

1871. október 11.

telenné válni, fásult lesz. Azt kell tenni, amit a központ mond. S ezt a felismerést követi azután, hogy a párttag is „félrecsúszik”. Nem lesz képes határvonalat húzni a közösségi érdek és az egyéni érdek között. S mindez visszahat a pártfegyelemre.

*

— S ez így helyes? Ennek a folyamatnak okvetlenül így kell lebonyolódnia? Egy párttagnak a közösségben milyen szerepet kell betöltenie? Menynyiben érvényesül itt üzemen belül a párttag agitátori szerepe?

Csend üli meg a termet. Majd szinte mindenki egyszerre kezdené.

— Attól függ ... Nálunk a pártszervezetnek 68 tagja van. Közöttük vannak igaz, szívvel- lélekkel áz ügyet szolgáló kommunisták és vannak párttagok. Olyan is előfordult már nálunk, hogy a pártonkívüli védte meg a párt politikáját a párttaggal szemben. Csak nálunk fordult ez elő? Nem hiszem.

— Kizártuk A-t sorainkból, mert pártonkívüliek figyelmeztették a párttitkárt, hogy a taggyűlésen készített jegyzeteit fűszerezi gúnyos megjegyzésekkel, s azzal szórakoztatja az üzemrész dolgozóit. A juhász sem engedi elbitangolni a juhait. Kampósbottal nyúl utánuk. Mi sem akartuk elveszni engedni ezt az embert. Amíg idáig jutott, mennyit igyekeztünk segíteni neki! De amikor ez az eset történt, akkor már az üzemi pártszervezet tekintélye érdekében meg kellett válnunk; tőle. Ki kellett zárnunk.

— A-val így jártunk. Mással, meg máshogyan. Van 1945- ös párttagunk, aki olyan üzemrészben dolgozik, ahol egymaga van párttag. Hogy ő betoltené az agitátor szerepét? Sajnos nem. Sajnos neki is téves nézetei vannak, s nem ő hat a körötte lévőkre, hanem éppen fordítva, azok rá. S hogy ez a helyzet miként állhatott elő? Mert ő, és vannak még többen is, elmaradtak. Fel- készültségük ma már korszerűtlen, Képzettebbek, tájékozottabbak az őt körülvevő pártonkívüliek. Egy párttag ilyen mérvű lemaradása, nagy baj, politikai hiba!

— Van aztán, akit csak az üzemi környezete bénít meg. Ismerek olyan párttagot közöttünk, aki idegenben egyenes beszédű, szókimondó, ügyesen és okosan érvel, politizál. Ide- benn, — legjobb esetben is csupán a hallgatásra futja erejéből. Vajon miért?

— Azért vannak nekünk kommunistáink is szép számban. ök szeretnek vitatkozni. Aki vitatkozik, azt meg lehet győzni — vallják. Csakhogy ahhoz felkészülten kell vállalni a vitát. Korunk kül- és belpolitikai, ideológiai kérdései bonyolultak. Az emberek érdeklődőbbek, mint néhány évtizeddel ezelőtt, s aki érdeklődő az tájékozott is. Akármilyen válaszokat nem lehet adni. Azt senki nem fogadja el. Aki vállalja az agitátor szerepét, az ma szép és nehéz munkába fog.

*

— Van-e tekintélye itt az üzemben a pártnak? Rangot jelent-e a gyárban párttagnak lenni ?

— Még úgy másfél-két évvel ezelőtt tengernyi problémával küzdöttünk. „Amit főztünk együk is meg”. Megettük, de meg is emésztettük, — s volt erőnk levonni és bevallani a tanulságokat. Ahogyan megszi. lárdult a párt belső fegyelme, azzal együtt nőtt az üzemi pártszervezet tekintélye is.

1— Persze, nem lehet ilyen leegyszerűsítve válaszolni erre a kérdésre sem. A párttagokat

figyelik a munkatársak. Kevesen vagyunk. Az üzemnek mintegy 10 százaléka párttag. Előbb észreveszik, ha egy párttag téved. „Neki szabad, mert piros könyve van” — mondják. Ez nem igaz! Aki párttag, és vét, azt nem menti fel a tagkönyve. Csak a párttag is ember és éppen úgy, mint bárki más követhet el hibát, vétséget. Nagyító alatt figyelnek időnként bennünket. És bizony van aki a szálkát nagyítja gerendává, ha párttagról van szó.

— A dolog egyik része, hogy a pártonkívüli helyesen tudja-e megítélni a párttag cselekedeteit. De azt is meg kell mondani, hogy a tekintély az erkölcsi magatartástól függ. Ma már annak nem lehet tekintélye, aki részegeskedő, aki anyagi jellegű visszásságokba keveredik, aki évenként változtatja a feleségét, vagy aki kisebb-na- gyobb „szívességeket” fogad el beosztottjaitól, s folytathatnánk a sort.

*

—- A fiatal párttagok hogyan illeszkednek az üzemi párt- szervezet kollektívájába? Rájuk miként hat a pártfegyelem követelménye?

— Egymás után vesszük fel a fiatat párttagokat. Amit eddig rájuk bíztunk, azt teljesítették. Nem róhatunk fel semmit sem nekik. Sőt! A választások idején a fiatalok mutattak példát az idősebbeknek. A fegyelem — a feladatok maradéktalan teljesítése során — dolgában jelesen vizsgáztak.

— Sokfelé megszokták már, hogy a fiatalokat bírálni lehet és kell. sőt talán illik is. Az üzem fiatal párttagjai, — komolyan veszik, és megtiszteltetésnek érzik, hogy tagsági könyvük van. A fiatal párttagok szilárd jellemöek. Szóki- mondóak. Felelősségérzetük van, s nyíltan kiállnak az ügy mellett, amit vállaltak. A pártfegyelem, talán az intelligenciaszinttől is függ ma már. Tudni kell, érteni kell. hogy miből kér részt az ember. S aki részt kér és vállal, annak tennivalója is van. Aszerint kell élnie, amilyen normákat a közösség — jelen esetben az üzem párttá esága — szab meg. A fiatalok aktívak. Mindent el akarnak érni. mindent meg akarnak csinálni, ahogy mondják, „meg akarják váltani a világot”. No, erre nincs szükség. De azt az energiát ügyesen kell felhasználniuk és irányítaniuk az idősebb párttagoknak, akik bár önálló, megfontoltabb és meehatározottabb munkára kénesek, de koruk, családi helyzetük, betegségeik miatt annak elvégzésére egyre kevésbé lesznek kénesek.

— A fiatalok vállalják a nárt fegyelmi követelményeit. Vállalják és szeretik, hogy a pártmunkát itt az üzemben számon kérik. Hogy az igényességük, a hitük megmaradjon, ahhoz az idősebb párttagok példamutatása nélkülözhetetlen.

*

Órák teltek el. A beszéd izgalmában addig kavargattuk a kávékat, amíg hidegen ittuk meg. S elfogyott a tányérokon maradt kiskocka is. Ami itt fentebb áll, csupán egy töredéke mindannak, ami szóba került. S talán még most sem fogytunk volna ki a szóból, — ha beszélgető partnereimet nem szólítja a munka.

— Nem haragszik, ugye — tolják a székeket az asztal alá. — De itt az üzemben bennünket is elsősorban a munkánk után ítélnek meg. Jól dolgozni, az is a pártfegyelemhez tartoMÉRY ÉVA

Ülést tartott a Dombóvári Tanács

Dombóvár Város Tanácsa tegnap délelőtt ülést tartott. A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról Vidóczy László tanácselnök számolt be a tanács tagjainak.

A belső szervezeti és működési szabályzatot a tanács egyhangúlag elfogadta.

A továbbiakban az áfész elnöke számolt be a tanácsülésnek az árszínvonal alakulásáról, hálózatfejlesztési és korszerűsítési terveikről. Eszerint még az idén átadják az épülő áruházat, ami minőségi változást eredményez a kiskereskedelem területén, mert a korszerűtlen körülmények között működő egységeket a mai igények kielégítésére alkalmas áruházba vonhatják össze. Az így felszabaduló üzlethelyiségeket is hasznosítani lehet. Az új áruház belépésével a raktározási gondok is enyhülnek.

Végezetül a tanács egyéb bejelentéseket tárgyalt, majd interpellációkkal ért véget a tanácsülés.

Mit mond a §

Űj jogszabályokról — röviden

A közelmúltban — október 2-án — jelent meg a Magyar Közlönyben az országgyűlés által legutóbb alkotott két különösen nagy jelentőségű jogszabály: az 1971. évi III. törvény A szövetkezetekről és az 1971. évi IV. törvény Az ifjúságról.

A szövetkezetekről szóló törvény bevezetőjében megállapítja az egész szövetkezeti mozgalom számára irányadó elveket, továbbá azokat az alapvető közös szabályokat, amelyek minden szövetkezetre egyaránt vonatkoznak, éspedig annak érdekében, hogy a szövetkezeti mozgalom valamennyi ágazata a szocialista népgazdaság célkitűzéseivel összhangban és társadalmi-gazdasági jelentőségének megfelelően továbbfejlődjék. Kimondja a jogszabály: „A szövetkezet gazdasági célja a tagok anyagi jólétének előmozdítása, egyben tervszerű és gazdaságos közreműködés a társadalom sokrétű igényeinek kielégítésére.”

Rendelkezik a törvény a szövetkezetek megalakulása és szerveik működése, a szövetkezet gazdálkodása, szövetkezetek egyesülése, szétválása, átalakulása é6 megszűnése tekintetében, rendezi a szövetkezeti tagsági viszonyt, a felelősség kérdését és rendelkezik a szövetkezetekkel kapcsolatos állami tevékenység tekintetében is.

Kecskemét közelében, a nagynyíri erdőben talajvíztározódással kapcsolatos kísérleteket végeznek a VITUKI telepén. A kísérletek során a csapadék útját követik a talajban. Tapasztalataikat a mezágazd isig a talajvizek és belvizek előrejelzésében hasznosítja. (MTI-foto: Karáth Imre felv.)

A törvény 1972. január V napján lép hatályba.

Az ifjúságról szóló törvény célja — miként azt a jogszabály kimondja — hogy „az ifjúság alapvető jogainak és kötelességeinek megállapításával, az állami szervek és a szövetkezetek feladatainak és kötelezettségeinek meghatározásával elősegítse az ifjúság részvételét a szocializmus építésében, és mind kedvezőbb feltételeket teremtsen a Magyar Népköztársaság ifjúságpolitikájának megvalósításához.”

Szabályozza a törvény az ifjúság nevelésének és oktatásának, a munkában, az állami és társadalmi életben való részvételének kérdését, rendelkezik az ifjúság szociális helyzetének és egészségének védelméről, művelődéséről.

A fenti két törvénnyel egyidejűleg megjelent a végrehajtásukra vonatkozó 30/1971- Korm. sz. rendelet, illetve az 10431971. Korm. sz. határozat is.

L végrehajtási rendelkezések részletes ismertetése helyszűke miatt nem lehetséges, az utóbbi jogszabályból mégis idézzük az alábbiakat: „A pályakezdő fiatalok munkába lépését követően a munkahelyek vezetői — a KISZ és szakszervezet munkahelyi szervezetével együtt rendszeresen kötelesek megvizsgálni különösen azt, hogy a pályakezdő fiatalok

— munkabeosztása megfelel-e képzettségüknek, képességüknek és végzett munkájuknak,

— díjazásuk arányos-e felkészültségükkel és végzett munkájukkal,

— biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkakörben dolgoznak-e,

— munkahelyi beilleszkedésük megfelelő-e,

— szakmai, politikai fejlődésük, valamint továbbtanulásuk biztosított-e,

— szakmájuk elsajátításához szükséges tapasztalatok megszerzése biztosított-e.”

Az ifjúságról szóló törvény és végrehajtásáról szóló kormányhatározat a kihirdetése napján — tehát október 2-án — hatályba lépett.

Dr. Deák Konrád csop. vez. ügyész