Tolna Megyei Népújság, 1971. október (21. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-13 / 241. szám
Megkezdődött a fagazdasági gépek, eszközök bemutatója Kedden megkezdődött a Ge- menci Állami Erdő- és Vadgazdaság területén a fagazdasági gépek és berendezések kétnapos bemutatója, amelyet a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium termelési és műszaki fejlesztési főosztálya rendezett az ország erdészeti szakvezetői részére. A bemutatóra több száz érdeklődő érkezett az ország legkülönbözőbb területeiről. Jelen volt dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, dr. Gergely István mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes, a Tolna megyei Tanácsot pedig Horváth József elnökhelyettes képviselte. A fagazdasági gépeket és berendezéseket szakágazatonként elkülönítve négy helyen — Tolna, Szálka, Pörböly, Keselyűs — mutatták be. jMinde- nütt volt mit megtekinteni, hiszen nemcsak a hazai vállalatok vitték el a bemutatóra legsikerültebb gépkonstrukcióikat, hanem sok külföldi cég is. Csehszlovákiát a Chrudirrii erdészeti gépgyár és a MARTI - MEX Vállalat képviselte. Svédországot a KOCKUM SÖDER- HAMN Gépgyár, Olaszországot a NARDI gépgyár, Kanadát a TIMBER JACK traktorgyár, Finnországot a Valon-Kone gépgyár képviselte. A hazai kiAmit a múzeumok őriznek, az nemzeti kincs. Ezt mindenki tudja, vagy tudnia kellene. Gazdag kincsek tárháza a szekszárdi Béri Balogh Ádáin Múzeum is. A múzeum értékei azonban nehezen szállíthatók, hiszen alkotóik hellyel-közzel már évezredek óta elhunytak, és a művek bár túlélik, de nagyon érzékeny formában élik túl alkotóikat. Éppen ezért megyénk múzeuma tárlatainak, anyagának „vándoroltatása" érdekében ahhoz a módszerhez folyamodott, hogy a legértékesebb darabokról fény- képfelvételeket készíttet. A fényképek, megfelelő magyarázó szöveg kíséretében, bekeretezve, közepes faliképnek megfelelő formában könnyen szállíthatók, ugyanakkor az eredeti szemlélésével majdnem egyér- tékű élményt nyújtanak. Ti-' zennyolc tabló készült idáig a magyar kerámiaművészet múltjáról. Ezeket egyelőre Faddon, majd később Becsen láthatják az érdeklődők a művelődési házakban. Nagyon fontos lenne azonban, ha a megyeszékhelytől távolabb levő községek művelődési házainak vezetői is igényelnék a kiállítás vándoroltatását, hiszen ezért van. Tavaszig hasonló módon teszik hozzáférhetőbbé a múzeum szakemberei a következő témákat: „A halászat, vadászat, földmivelés az őskortól 1848-ig" és „Ékszereink az ősembertől a honfoglalásig". Külön szükségesnek tartjuk felhívni a figyelmet arra, hogy ezek a reprodukciók azokban a községekben is bemutathatok, állítok közül a Cserltúti MEZŐGÉP Vállalat, az Erdei Termékeket Értékesítő és Feldolgozó Vállalat, az Erdészeti Tudományos Intézet, a Felsőtiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság, a Kaposvári MEZŐGÉP Vállalat, a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, a Mátrai Erdő. és Fafeldolgozó Gazdaság, a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, a Mezőgazdasági Ellátó Tröszt, a Mezőgazdasági Gép- és Alkatrészkereskedelmi Vállalat és a Vörös Csillag Traktorgyár gépújdonságait tekinthették meg az érdeklődők. Valamennyi géppel munka közben ismerkedhettek meg á bemutató részvevői. Nagy sikere volt az NDK-gyártmányú Ískolázógépnek, amelynek ültetőszerkezete félautomata. Igen nagy érdeklődést váltott ki az olasz gyártmányú tuskókiemelő gép. Az erdők felújításánál az egyik legnagyobb gondot a tusltók eltávolítása jelenti. Azok jelenlétében ugyanis nem tudják elvégezni ültetés előtt a megfelelő talaj- munkálatokat, eltávolításuk pedig sok nehézségbe ütközött. Többféle gépi * megoldással is próbálkoztak, de ezek nem bizonyultak minden tekintetben kielégítőnek. A Tolnán bemuahol az eredeti tárgyakat a régészek felfedezték (Lengyel, Gyönk és még sok más településünk.). A kiállítás vándoroltatásának fő jelentősége azonban az, hogy a megyeszékhelytől távolabbi községekhez is közel kerüljön, legalább fényképek formájában, a szekszárdi múzeum anyagának egy része. Ismét jártunk Bátaszéken. Egy hónappal ezelőtti gyorsjelentés: jól, a tervezett módon halad az új vázkerámioi gyár építése. Akkor kezdték a nagycsarnok vázszerkezetét felállítani. Egy daru ágaskodott a pusztaságban, a kezelője jegenyefák magasságában irányította az óriási gépet. Irányította? Akkor még csak két huszonnégy méter hosszúságú vasvázat állítottak fel. Hogyan? Az ember összeszerelte, aztán a gép helyére állitot- ta- a Most már húszegynéhány váz- szerkezet áll. Míniummal festették valameny- nyit pirosra. Piros ketrec a pusztában. Ketrecre emlékeztet a készülő gyár. A vasvázat téglával töltik ki, s így kialakul a gyár. A kétszáz méter hosszú üzemcsarnokban lesz a gépsor, a szárító és a kemence. Most még csak sejteni lehet, hogy milyen lesz a gyár. Az építkezésen nincs kapkodás. Itt kevesen dolgoznak. Ülést tartott tegnap délelőtt Dombóvár városi tanácsának végrehajtó bizottsága. Legfontosabb napirendi pont a város óvodai helyzetének értékelése volt. A végrehajtó bizottság indokolt büszkeséggel beszélt erről. Mint arról már többször beszámoltunk, a város üzemei, társadalmi szervezetei és egész lakossága összefogott és néhány hónap alatt 90 férőhely- lyel bővítették a meglévő három óvodát. Ennek eredményeképpen minden olyan vállalat dolgozóinak gyermekeit felvehették, amelyek készpénzzel és társadalmi munkával hozzájárultak azok bővítéséhez. Egyetlen olyan gyerek sem maradt ki a felvételekből, akinek a szociális helyzete indokolttá tette volna az óvodai elhelyezést. Az ötéves korú gyermekek közül, akiknek az iskolára való előkészítése fontos, csak azok nem kerültek az óvodába, akiknek a szülei Földből növő gyár A munkások lakótelepén hat házra most rakják a tetőt. Tizenkét munkáscsalád kap itt otthont. A tizenkét lakás előbb elkészül, mint a gyár. Ilyen még nem volt Tolna megyében. Meg az is párját ritkítja, ahogyan itt dolgoznak az emberek: tervszerűen, ütem szerint. Az építésvezető irodájában két íróasz- talnyi pauszpapírt feszítettek ki, rajta a „menetrend". Pontosan rögzítették, melyik alvállalkozó mikor jön, és mikor megy el az építkezésről. Az ütemterv eddig „nem borult" fel. Az építésvezető irodája szomszédságában a beruházók ütöttek tanyát. Itt dolgozik a műszaki ellenőr, a leendő gyár néhány dolgozója, középkádere. Figyeezt. nem is kérték. A végrehajtó bizottság nevében Vidóczy László tanácselnök köszönte meg a város társadalmának a végzett munkát. Az előterjesztett anyag sem titkolta azonban, hogy még mindig nem ideális a helyzet, annak ellenére, hogy a legjobb a megyében, és az országos eredmények között is figyelemre méltó. Gelencsér József- ná kollégiumi igazgató, a végrehajtó bizottság tagja elmondta, hogy látogatást tett az egyik óvodában. A látottak nem nyugtatták meg egyértelműen. Az óvoda udvarán még látszanak az építkezés nyomai, nincs zöldterület, ahol a gyerekek szabadtéri foglalkoztatása megoldható lenne. Tavaszig, mikor ez fontossá válik, még változtatni lehet rajta. Az óvodák technikai felszereltsége jó, de még javítandó. Országos gond — ez alól Dombóvár sem i kivétel — a szaklik, hogyan készül a gyár, s jó- előre jeleznek, intézkednek, ha valamelyik alvállalkozónál tartani kell a késéstől. Egy alvállalkozó egynapos „csúszása" az építés mostani időszakában öt másiknál okozhat időzavart. Később, amikor már tizenkét—tizennégy alvállalkozó is dolgozik a gyárépítésnél egyidőben, még nagyobb zavart tud előidézni egynapos késés. Az új gyár a földből nő. A kö- vesdi dombok őszi képében az új gyár piros vasváza olyan színfolt, amely megállásra készteti a szomszédban futó országút járműveit. A vonat ablakaiban, amikor füstölve, zörögve elszalad az új gyár mellett, kíváncsi szemek vizsgálják a tájat, a megszokott képbe betört változást. A jegenyesoron túl, a bátaszé- ki pusztán, a kövesdi dombok alatt rohamosan, a földből nő az új gyár.- pí képzett óvónők hiánya. A legutóbbi rendelkezések lehetővé tennék, hogy képzett pedagógusokat, tanítókat alkalmazza, nak, a gyakorlatban ez ritkán fordul elő. Raksányi Rózsa, az Erzsébet utcai óvoda vezetője elmondta, hogy nem is lenne célszerű, mert feszültségekhez vezetne. Ugyanis, még bele nem tanul a munkába, gyakorlatilag szakképzetlen számba megy. A példák azt bizonyítják, egy évnél tovább nem bírják a munkát, mivel nagyobb óraszámban, több gyerekkel kell foglalkozniuk, mint az iskolában, és még az ott megszokott szünetek is hiányoznak. Farkas Aladár, művelődési osztályvezető a feszültségek másik forrásaként említette, hogy a tanítók megkapnák a teljes fizetésüket akkor is, ha óvónőnek alkalmaznák őket. a képzett óvónők fizetése pedig ennél kevesebb. Felhívták a figyelmet a gondozónők mostoha helyzetére, akik fizikai munkát is végeznek, beleértve a takarítást és a fűtést. Szakképzett óvónő hiányában pedagógusok is, a kisgyerekek között előforduló ezernyi apró tennivalóról nem beszélve. Központi juttatásból nincs mód helyzetük enyhítésére, ezért helyi erőből kell megoldani, legalább takarítónők alkalmazásával. Az ottani fejlesztés szerencsésen esett egybe az óvodai nevelő munka javítását irányzó országos törekvésekkel, amelyek csak megfelelő technikai felszereltség mellett képzelhetők el. A végrehajtó bizottság az előterjesztett jelentést elfogadta, és határozatot hozott arról, hogy a társadalmi összefogás és az építkezés eseményeit meg kell örökíteni a város emlékkönyvében. A továbbiakban a végrehajtó bizottság a város munkaerő- helyzetének alakulásáról tárgyalt a negyedik ötéves tervben. (Ihárosi) Gé p j ár mű v ezető- ké pző k munkaközössége Pécsett Pécsett — az országban elsőként — megalakult a gépjármű-vezetőképzők munkaközössége. Tagjai magánúton oktatják a leendő gépkocsivezetőket. A munkaközösségnek húsz alapító tagja van. Vagy a saját gépkocsijukon, vagy a tanuló személy au tóján készítik fel vizsgám a hallgatókat. Ily módon tehermentesítik az állami tanuló-gépkocsikat. hiszen évente — várhatóan — legalább ezer ember szerezheti meg ezúton a gépjárművezetői jogosítványt. A munkaközösség vállalja a motorkerékpárosok gyakorlati oktatását is, aminek eddig nem volt gazdája. A KPM jóváhagyta a pécsi munkaközösség alakulását és működési szabályzatát, s így meg is kezdődhetett a szervezett magán gépjárművezetőképzés. Ha a kísérlet beválik, másutt is létrehozzák a magánoktatók csoportját, elsősorban Budapesten és a jelentősebb vidéki városokban, ahol a legnagyobb a ..sorbanállás” a gépjárművezetői jogosítványért. (MTI) tatott gépnek a szakemberek nagy jövőt jósolnak, mert jobbnak mutatkozik az eddig használt eszközöknél, illetve alkalmazott eljárásoknál. A lényege a Dutra-traktorra szerelt fúróberendezés. A fúrórész függőlegesen helyezkedik el, hegyét a tuskó felső részébe eresztik, a Dutra nagy erővel forgatja a fúrót,, s az apró darabokra felszeleteli a tüsköt, majd kiemeli a földből. A gép sorra szedte ki a tuskókat a földből, és gyorsnak, üzembiztosnak bizonyult. Hazánkban üzemi tapasztalatok is vannak e gépről, hiszen egyes helyeken már tartósan dolgoztak vele. Az erdőgazdaságokban már csaknem minden nehéz fizikai munkát gép végez, és ezzel párhuzamosan csökken a kézi munka iránti igény. A gépesítéssel és a különböző modern eljárásokkal sikerült elérni, hogy az ipari fakihozatal többszöröse a háború előttinek. A hazai igények ez idő szerint az ipari fa iránt nőnek erőteljesen, mert hiszen a lakásokat, hivatalokat többnyire már nem fával fűtik, ezért mindenütt elsődleges a kitermelésnél az ipari igények kielégítése. A bemutató második napján — ma, szerdán — tudományos előadások hangzanak el az erdészeti gépesítés időszerű kérdéseiről. B. F. Üj, nagy teljesítményű eleklronm di Orvostudományi Egyetem Biok berendezéssel miiiiószoros nagyít molekulák belső szerkezetét is tan gyobb felbontóképességű mikroszk ködösét vizsgálják a szegedi intéz renc professzor és Zsebik Pál tec Horoszkóppal gazdagodott a Szege- émiai Intézete. A' korszerű japán ás érhető el és segítségével egyes ulmány ózhatják. Hazánk legna- ópjával elsősorban az izmok műéiben. Képünkön: dr. Guba Fe- hnikus az új berendezés mellett. (MTI foto — Tóth Béla felv. — KS) • • Ülést tartott a dombóvári tanács vb Köszönet az összefogásért — Tovább kell lépni az óvodai nevelő munka érdekében Vándorló kiállítások
