Tolna Megyei Népújság, 1971. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-10 / 213. szám
Barangolás spanyol földön Amikor a bikát kifütyülik... Ré§fi iratok resta uralása ív. A bikaviadal — meglepetésemre — ez alkalommal éjjel fél tizenkettőkor kezdődött. Máskor általában délután tartják, és a nézőtéren a helyárakat is az szabja meg,1 hogy a napos, vagy az árnyékos oldalon kíván-e ülni az érdeklődő. Este ..persze ennek semmi jelentősége sincs, így hát nem sok hasznát vettem, hogy az árnyékba szóló, lényegesen drágább jegyet vettem. Ahogy a modern betongyűrű övezte aréna órája fél tizenkettőhöz ért, a zenekar rázendített: kinyílt a kapu, bevonult a négy matador, segédeikkel, bande- rilleróikkal és a bikahullákat szállító lovakkal. Miután engedélyt kaptak a viadalra, villámgyorsan elhagyták az arénát. Ezen' a cordóbai viadalon négy ’ matador és négy bika párharcának voltam tanúja. A matadorok fiatalok voltak, 23 —25 év körüliek. Amikor az aréna elcsendesedett, a szemközti oldalon kinyitottak egy keskeny kaput, amelyen — mint dühödt fekete fúria — bevágtatott egy feldühített bika. A banderillerók előjöttek a palánk mögül, s rózsaszín lepleikkel izgatták a bikát. Miután meggyőződhettünk ügyességükről, és kecses mozdulataikról, egyikük letette a hatalmas rózsaszín köpenyt és két szigonnyal a kezében jelent meg az aréna sárga homokján. A többiek félrehúzódtak, a bandérillero a két szigonnyal és a bika egymás felé indultak. A bahderillero a magasba szökell, két szigonyát a bika nyak. szirtjébe vágja, majd hirtelen kitér előle. Néhány másodperc múlva megismétlődik a jelenet,. s bizony ömlik a vér a bikából. Eddig csak a bánde- rillerók voltak a színen, ezen a Viadalon picador nem volt. (A picador a lovas, amely a lándzsájával dühíti, illetve gyengíti tovább a bikát, amely olykor-olykor felökleli a lovat.) Ekkor következik a végső „roham, a matador engedélyt kér, hogy a színre léphessen. Miután ezt megkapja, kisebb méretű piros leplével, rövid kardjával belép az arénába. A matador mozdulatai kifinomultak, nemesen mozog, forog, kecsesen elhúzza a bika szem- magasságában piros leplét, úgy, hogy a bika szarva szinte súrolja a matador gyomrát. Ilyenkor, egy-egy szép akció , láttán, elismerően mordul fel a nézőtér. A matador olyan fogást mutatott be, amit csak abban a bizonyos bárban, képről láttam addig: térden állva, piros köpenyével elhúzta maga mellett a bikát. Félelmetes látvány volt. A viadalon egy másik torrero, miközben a bika feléje rohant, megcsúszott, elvesztette lendületét, földre esett, kiejtve kezéből a kardot és a piros leplet. Ekkor úgy védekezett, hogy fektében két lábát a bika szarvai közé feszítve, megakadályozta abban, hogy felöklelje őt, majd hirtelen hasra fordult, miközben társai rózsaszín lepleikkel elterelték a bikát. A torrerót ez nem akadályozta meg abban. hogy tovább folytassa a viadalt. A matadorokon látszott, hogy még nem elég tapasztaltak, mégis — bár valóban nem vagyok szakértő — egynéhány nagyon szép és bátor akciót láthattam tőlük. Volt, amikor kifütyülték őket. volt amikor a bikát fütyülték. Az történt ugyanis, hogy amikor a harmadik bika feltűnt az aréna bejáratánál, bármit kezdtek vele a banderillerók, az min- dig csak azt nézte, hol a !$apu, ahol' bejött, ahol kijuthatna az arénából. Egyszóval kifütyülték a gyáva bikát. Nagy nehezen aztán mégis csak feldühösítették, s végül is elég szívósnak bizonyult, bár az is lehet, hogy a matador volt ügyetlen. Miután a matador engedélyt kapott a bika megölésére, illetve felajánlja azt a nézők számára, kalapját a földre dobja, s egy görbe toledói pengéből készült kardot kap. Ilyenkor csinál még néhány jelenetet, szinte balett-táncosra jellemző mozdulatot a bikával, majd megállnak egymással szemben: ember és bika. A matador kardjával megcélozza a bika nyakszirtjének azt a részét, ahol egyetlen szúrással lehet leteríteni. Az én emberem azonban hiába szúrt, a bikában maradt a kard markolatig, de az csak nem akart összerogyni. Ekkor a segédek ismét futtatni kezdték a bikát, mert egy igazi matador csak ugyanazzal a karddal szúrhatja le az ő bikáját. Addig ügyeskedtek, amíg ki nem „piszkálták” a bikából a kardot. Elölről kezdődött a matador és a bika párjelenete, s ez vagy háromszor megismétlődött. A bika csak nem rogyott össze. Miután a bikát a matador mégis leszúrta, megjelent egy fehér köpenyes ember, tőrrel, s még utoljára beleszúrt az állatba. A bika azonban még mindig nem akart kimúlni. A matador dühében öklével a levegőbe sújtott, majd a palánknak támaszkodott és könnyezett. Az aréna hangosan nevetett, majd megkönnyebbülve látták, hogy a bika egy újabb szúrástól végre összeomlik. Felzúg a taps. Másodperceken belül — miközben a zenekar tust húz — megjelenik az arénában egy pár ló, utána kötik a bikát és kihúzzák. Ez a corrida kissé félelmetes is, veszélyes is, olykor humoros is volt. Hol a bikán nevettünk, hol a matadoron. Mindenki, megkönnyebbülve állt fel, s elindult a kijáratok felé. A mamák fogták csecsemőiket, az apák kézenfogták a 8—10 éves gyerekeket, és éjjel fél kettőkor hazaindultak. Lehet, hogy ez Spanyolországban így szokás. Az is lehet, hogy nincsenek nagymamák? Vagy úgy gondolják, hogy egy spanyol a bikaviadalt nem kezdheti ‘elég korán. BOROS BÉLA A Szekszárdi Vasipari Vállalat RÖVID HATÁRIDŐVÉ!. VÁLLALJA háztartási gépek (mosógép, porszívó, padlókeíélő stb.) javítását és villanymotorok tekercselését. (156) Dombóvárott megnyitásra kerülő szakboltba vezetőt és eladót felveszünk. Házaspárok előnyben. Jelentkezni írásban a Tamási Körzeti Sütőipari Vállalatnál Tamásiban. (159) i Süri ... gázzal hajtqtt motor működteti a Kubányi Mezőgazdasági Intézeiöcu K lesz tett új traktort. Jót látható a képen a gáztartály. Egy XVII. századbeli könyv helyreállításán dolgoznak a Szovjet Tudományos Akadémia leningrádi kézirat-restau- rációs intézetében. Kultúrtörténészek a papíros feltalálását a kínai Ho-Ti császár miniszterének, Tsai Lunnak tulajdonítják, aki i. u. 105-ben készített először rongyból, kenderhulladékból és faháncsból papírost. A papíros gyorsan kiszorította azokat az anyagokat, amelyekre megelőzően Kínában írtak. Nincsenek pontos adataink arra vonatkozóan, hogy Magyarországon mikor kezdtek el papírt készíteni, annyi-: azonban bizonyos, hogy a rongypapírt Nagy Lajos és Zsig- mond királyok alatt ismerték és használták. A XIV. században az udvari kancelláriák iratai már papírra készültek és a XV. században budai kereskedők árulták a papírt. Minden országban féltve őrzik azokat a régi írásokat, amelyek letűnt századok tükrében az ország történelmét, irodalmát, kultúráját dokumentálják az utókor számára. Rendkívül nagy értéket képviselnek ezek az iratok, amelyeknek megőrzése, konzerválása, restaurálása nehéz feladatok elé állítják, a szakembereket. A konzerválás és helyreállítás munkája abból indul ki, hogy a régi írás pergamenre. vagy papírra íródott. Különösen nehéz a restaurátor munkája, ha a századokon át nem szakszerűen tárolták a pergamen iratokat, azok hosszú időn keresztül hányódtak, a kötetek összeragadtak és nem egy esetben fadarabhoz hasonlítanak ösz- szetapadt lapjai. Napjainkban a könyv-restaurátorokat a modern technika már nagyban segíti nehéz munkájukban. A harc tehát az idő vasfoga ellen megy: évszázadokon keresztül kiszáradnak, megfakulnak a pergamen- és a papírlapok, néha az is előfordul, hogy a helytelen tárolás miatt nedvességgel szívják meg magukat. De támad a penész és támadnak a mikroorganizmusok is. Ezért fontos a nagy értékű iratok megfelelő helyen és megfelelő atmoszférában történő tárolása. A régi iratok, könyvek restaurálása a lapok megtisztításával és szétválasztásával kezdődik. Először a fotólaboratóriumba kerülnek a lapok, ahol felszínre hozzák az olvashatatlanná vált, vagy elmosódott , szövegrészeket, iniciálékat, ábrákat. Optikaimechanikai rendszerrel állítják helyre az eredeti írást Különféle vegyszerek is a restaurátorok rendelkezésére állnak a célból, hogy megóvják és „meggyógyítsák” a régi iratokat a mikroorganizmusoktól és a penésztől. . A restaurációs laboratóriumok kémiai, és biológiai csoportjai nemcsak a régi iratok megóvásával foglalkoznak, hanem azt is kutatják, hogy az idő pusztító hatása miként mutatkozik meg a pergamen lapokon és a papíron. MEZŐGÉP Központi Gyáregysége Szekszárd, Kcsclyűsi ú Felvesz: targoncavezetőnek férfi és női dolgozókat, horganyzó műhelybe darabbéres segédmunkást csőtoló és présgépekre, 3 műszakos 18—40 éves korig női dolgozókat. Jelentkezés á vállalat munkaügyi csoportjánál. (118) i
