Tolna Megyei Népújság, 1971. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-10 / 213. szám

Barangolás spanyol földön Amikor a bikát kifütyülik... Ré§fi iratok resta uralása ív. A bikaviadal — meglepeté­semre — ez alkalommal éjjel fél tizenkettőkor kezdődött. Máskor általában délután tart­ják, és a nézőtéren a helyára­kat is az szabja meg,1 hogy a napos, vagy az árnyékos olda­lon kíván-e ülni az érdeklődő. Este ..persze ennek semmi je­lentősége sincs, így hát nem sok hasznát vettem, hogy az árnyékba szóló, lényegesen drágább jegyet vettem. Ahogy a modern betongyűrű övezte aréna órája fél tizenkettőhöz ért, a zenekar rázendített: ki­nyílt a kapu, bevonult a négy matador, segédeikkel, bande- rilleróikkal és a bikahullákat szállító lovakkal. Miután enge­délyt kaptak a viadalra, vil­lámgyorsan elhagyták az aré­nát. Ezen' a cordóbai viadalon négy ’ matador és négy bika párharcának voltam tanúja. A matadorok fiatalok voltak, 23 —25 év körüliek. Amikor az aréna elcsendesedett, a szem­közti oldalon kinyitottak egy keskeny kaput, amelyen — mint dühödt fekete fúria — bevágtatott egy feldühített bi­ka. A banderillerók előjöttek a palánk mögül, s rózsaszín lepleikkel izgatták a bikát. Mi­után meggyőződhettünk ügyes­ségükről, és kecses mozdula­taikról, egyikük letette a ha­talmas rózsaszín köpenyt és két szigonnyal a kezében jelent meg az aréna sárga homokján. A többiek félrehúzódtak, a bandérillero a két szigonnyal és a bika egymás felé indultak. A bahderillero a magasba szö­kell, két szigonyát a bika nyak. szirtjébe vágja, majd hirtelen kitér előle. Néhány másodperc múlva megismétlődik a jele­net,. s bizony ömlik a vér a bikából. Eddig csak a bánde- rillerók voltak a színen, ezen a Viadalon picador nem volt. (A picador a lovas, amely a lándzsájával dühíti, illetve gyengíti tovább a bikát, amely olykor-olykor felökleli a lovat.) Ekkor következik a végső „roham, a matador engedélyt kér, hogy a színre léphessen. Miután ezt megkapja, kisebb méretű piros leplével, rövid kardjával belép az arénába. A matador mozdulatai kifino­multak, nemesen mozog, forog, kecsesen elhúzza a bika szem- magasságában piros leplét, úgy, hogy a bika szarva szinte súrolja a matador gyomrát. Ilyenkor, egy-egy szép akció , láttán, elismerően mordul fel a nézőtér. A matador olyan fogást mutatott be, amit csak abban a bizonyos bárban, kép­ről láttam addig: térden állva, piros köpenyével elhúzta maga mellett a bikát. Félelmetes lát­vány volt. A viadalon egy má­sik torrero, miközben a bika feléje rohant, megcsúszott, el­vesztette lendületét, földre esett, kiejtve kezéből a kar­dot és a piros leplet. Ekkor úgy védekezett, hogy fektében két lábát a bika szarvai közé feszítve, megakadályozta ab­ban, hogy felöklelje őt, majd hirtelen hasra fordult, miköz­ben társai rózsaszín lepleikkel elterelték a bikát. A torrerót ez nem akadályozta meg ab­ban. hogy tovább folytassa a viadalt. A matadorokon látszott, hogy még nem elég tapasztal­tak, mégis — bár valóban nem vagyok szakértő — egynéhány nagyon szép és bátor akciót láthattam tőlük. Volt, amikor kifütyülték őket. volt amikor a bikát fütyülték. Az történt ugyanis, hogy amikor a har­madik bika feltűnt az aréna bejáratánál, bármit kezdtek vele a banderillerók, az min- dig csak azt nézte, hol a !$apu, ahol' bejött, ahol kijuthatna az arénából. Egyszóval kifütyül­ték a gyáva bikát. Nagy nehe­zen aztán mégis csak feldühö­sítették, s végül is elég szívós­nak bizonyult, bár az is lehet, hogy a matador volt ügyetlen. Miután a matador engedélyt kapott a bika megölésére, il­letve felajánlja azt a nézők számára, kalapját a földre dobja, s egy görbe toledói pen­géből készült kardot kap. Ilyenkor csinál még néhány je­lenetet, szinte balett-táncosra jellemző mozdulatot a bikával, majd megállnak egymással szemben: ember és bika. A matador kardjával megcélozza a bika nyakszirtjének azt a részét, ahol egyetlen szúrással lehet leteríteni. Az én embe­rem azonban hiába szúrt, a bikában maradt a kard mar­kolatig, de az csak nem akart összerogyni. Ekkor a segédek ismét futtatni kezdték a bi­kát, mert egy igazi matador csak ugyanazzal a karddal szúrhatja le az ő bikáját. Ad­dig ügyeskedtek, amíg ki nem „piszkálták” a bikából a kar­dot. Elölről kezdődött a mata­dor és a bika párjelenete, s ez vagy háromszor megismétlő­dött. A bika csak nem rogyott össze. Miután a bikát a ma­tador mégis leszúrta, megje­lent egy fehér köpenyes em­ber, tőrrel, s még utoljára be­leszúrt az állatba. A bika azon­ban még mindig nem akart kimúlni. A matador dühében öklével a levegőbe sújtott, majd a palánknak támaszko­dott és könnyezett. Az aréna hangosan nevetett, majd meg­könnyebbülve látták, hogy a bika egy újabb szúrástól végre összeomlik. Felzúg a taps. Má­sodperceken belül — miközben a zenekar tust húz — megjele­nik az arénában egy pár ló, utána kötik a bikát és kihúz­zák. Ez a corrida kissé félelme­tes is, veszélyes is, olykor hu­moros is volt. Hol a bikán ne­vettünk, hol a matadoron. Min­denki, megkönnyebbülve állt fel, s elindult a kijáratok felé. A mamák fogták csecsemőiket, az apák kézenfogták a 8—10 éves gyerekeket, és éjjel fél kettőkor hazaindultak. Lehet, hogy ez Spanyolországban így szokás. Az is lehet, hogy nin­csenek nagymamák? Vagy úgy gondolják, hogy egy spanyol a bikaviadalt nem kezdheti ‘elég korán. BOROS BÉLA A Szekszárdi Vasipari Vál­lalat RÖVID HATÁRIDŐVÉ!. VÁLLALJA háztartási gépek (mosógép, porszívó, padlókeíélő stb.) javítását és villanymotorok tekercselését. (156) Dombóvárott megnyitásra kerülő szakboltba vezetőt és eladót felveszünk. Házaspárok előnyben. Jelentkezni írásban a Ta­mási Körzeti Sütőipari Vál­lalatnál Tamásiban. (159) i Süri ... gázzal hajtqtt motor működteti a Kubányi Mezőgazdasági Intézeiöcu K lesz tett új traktort. Jót látható a képen a gáztartály. Egy XVII. századbeli könyv helyreállításán dolgoznak a Szovjet Tudományos Akadémia leningrádi kézirat-restau- rációs intézetében. Kultúrtörténészek a papíros feltalálását a kínai Ho-Ti csá­szár miniszterének, Tsai Lun­nak tulajdonítják, aki i. u. 105-ben készített először rongyból, kenderhulladékból és faháncsból papírost. A papí­ros gyorsan kiszorította azo­kat az anyagokat, amelyekre megelőzően Kínában írtak. Nincsenek pontos adataink arra vonatkozóan, hogy Ma­gyarországon mikor kezdtek el papírt készíteni, annyi-: azon­ban bizonyos, hogy a rongy­papírt Nagy Lajos és Zsig- mond királyok alatt ismerték és használták. A XIV. század­ban az udvari kancelláriák iratai már papírra készültek és a XV. században budai ke­reskedők árulták a papírt. Minden országban féltve őr­zik azokat a régi írásokat, amelyek letűnt századok tük­rében az ország történelmét, irodalmát, kultúráját doku­mentálják az utókor számára. Rendkívül nagy értéket kép­viselnek ezek az iratok, ame­lyeknek megőrzése, konzervá­lása, restaurálása nehéz fel­adatok elé állítják, a szakem­bereket. A konzerválás és helyreállítás munkája abból indul ki, hogy a régi írás per­gamenre. vagy papírra író­dott. Különösen nehéz a res­taurátor munkája, ha a szá­zadokon át nem szakszerűen tárolták a pergamen iratokat, azok hosszú időn keresztül hányódtak, a kötetek összera­gadtak és nem egy esetben fadarabhoz hasonlítanak ösz- szetapadt lapjai. Napjainkban a könyv-res­taurátorokat a modern tech­nika már nagyban segíti ne­héz munkájukban. A harc tehát az idő vasfoga ellen megy: évszázadokon keresztül kiszáradnak, megfakulnak a pergamen- és a papírlapok, néha az is előfordul, hogy a helytelen tárolás miatt ned­vességgel szívják meg magu­kat. De támad a penész és tá­madnak a mikroorganizmusok is. Ezért fontos a nagy értékű iratok megfelelő helyen és megfelelő atmoszférában tör­ténő tárolása. A régi iratok, könyvek res­taurálása a lapok megtisztí­tásával és szétválasztásával kezdődik. Először a fotólabo­ratóriumba kerülnek a lapok, ahol felszínre hozzák az ol­vashatatlanná vált, vagy el­mosódott , szövegrészeket, ini­ciálékat, ábrákat. Optikai­mechanikai rendszerrel állít­ják helyre az eredeti írást Különféle vegyszerek is a res­taurátorok rendelkezésére áll­nak a célból, hogy megóvják és „meggyógyítsák” a régi iratokat a mikroorganizmu­soktól és a penésztől. . A restaurációs laboratóriu­mok kémiai, és biológiai cso­portjai nemcsak a régi iratok megóvásával foglalkoznak, ha­nem azt is kutatják, hogy az idő pusztító hatása miként mutatkozik meg a pergamen lapokon és a papíron. MEZŐGÉP Központi Gyáregysége Szekszárd, Kcsclyűsi ú Felvesz: targoncavezetőnek férfi és női dolgozókat, horganyzó műhelybe darabbéres segédmunkást csőtoló és présgépekre, 3 műszakos 18—40 éves korig női dolgozókat. Jelentkezés á vállalat munkaügyi csoportjánál. (118) i

Next

/
Thumbnails
Contents